Orbán azt tehet, amit akar - nem lép közbe az EU?
Bár a Római szerződésben lefektetett alapvető elvvel ütközik, amit az Orbán-kormány tervez az Alkotmánybírósággal (Ab), Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő, egyben európai jogi szakjogász szerint mégsem valószínű, hogy az ügyben az EU, azon belül pedig Európai Bíróság (EB) vizsgálatot indít. Megoldásként marad a tüntetés, áthúzhatják a Fidesz számításait továbbá azok a képviselők, akiknek nem tetszik a döntés.
A Fidesz tegnap az Európai Unióban precedens nélküli döntést hozott. A párt indítványt nyújtott be, melynek nem titkolt célja az Ab hatáskörének csorbítása. Mindezt azért, mert a taláros testület elkaszálta a kormánynak a végkielégítések különadójára vonatkozó ötletét.
A Római szerződés alapvető elve, hogy az Európai Unió tagállamait a demokratikus értékek iránti elkötelezettség jellemzi. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos parlamenti képviselő, az uniós jog ismerője a STOP-nak úgy vélekedett, a Fidesz lépése nem egyeztethető össze ezzel az alapelvvel, ettől függetlenül az EU nem fog közbelépni.
"Vizsgálatot az Európai Bíróság indíthatna, de mivel Magyarország eminens tanuló, és az unió soros elnökségére készül, ezért előre borítékolom, hogy ilyesmi nem fog történni" - vélekedett a jogvédő.
A szabályt egyébként a Bizottság sem semmisíthetné meg, az ügy következménye az EU legfőbb döntéshozatali szervében, az Európai Tanácsban megkapott szavazati jog gyakorlásának felfüggesztése lehetne, de erre nincs esély. "A válasz az szokott lenni, hogy ez egy tagállami ügy, továbbá, hogy az alkotmányozó hatalom azt tehet, amit akar" - magyarázta a helyzetet Gaudi-Nagy Tamás.
Előre megtervezték?
Bár minimális az esélye, de akár az is lehet, hogy nem is kell az EU segítségére számítanunk. Az Origo információi szerint a Fideszen belül többen vannak, akik nem értenek egyet az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó javaslattal. A lapnak nyilatkozó képviselők szerint az alkotmánymódosításról várhatóan vita lesz az Fidesz elnökségében, illetve a párt frakcióülésén is. Az egyik frakciótag úgy vélekedett: felmerülhet, hogy módosítják a különadóról szóló javaslatot, mégpedig úgy, hogy ne legyen méltánytalan, visszavonni azonban biztos nem fogják. Ha pedig a frakció rábólint, akkor a parlamenti végszavazáson mindenki tartani fogja magát ehhez - tette hozzá.
A Népszava szerint viszont szinte biztos, hogy az Ab jogkörét megkurtítják, mivel a Fidesz attól tart, hogy az általuk fontosnak tartott adójogszabályokat - mint amilyen a bank-, a távközlési-, az energiaszektort és a nagy áruházláncokat sújtó hároméves válságadó, illetve a magánnyugdíj-pénztár befizetések elterelése - az Ab eltörölné.
Ha pedig ezeknek a törvényeknek keresztbetesz a testület, akkor borulhatnak a kormány büdzsére vonatkozó tervei is, és nem lenne tartható az idei 3,8 százalékos, illetve a jövő évi 3 százalékos hiánycél.
A lap szerint egyébként nem bosszú, hanem előre tervezett volt a lépés, amit már jóval korábban elkezdtek tervezni. Kósa Lajos ügyvezető alelnök például már júniusban úgy fogalmazott: a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg.
stop.hu
