Elfogadta a jogsértéseket vizsgáló albizottság 2006 őszi jogsértésekről szóló jelentést az emberi jogi bizottság is
Kormánypárti képviselők és az LMP szavazatával elfogadta a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jelentését a "főbizottság", az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság szerdai ülésén. A jelentés azonban a szavazáskor nem tartalmazta a 2006 őszét megelőző, illetve az azt követő időszak jogsértéseire vonatkozó megállapításokat. Ezeket ugyanis az elfogadott munkamegosztás alapján Gaudi-Nagy Tamás, az albizottság jobbikos alelnöke készítette el, azonban az albizottság asztalára az ülés reggel 9 órai kezdete után került csak. Az albizottság fideszes, KDNP-s és LMP-s tagjai tehát ezen részjelentés nélkül fogadták el a jelentést és így terjesztették azt a főbizottság elé.
Ügyrendi vita alakult ki abban a kérdésben, hogy szavazhatnak-e még a főbizottságban Gaudi-Nagy Tamásnak - az albizottságban már elfogadott jelentéshez - megkésve benyújtott átfogó módosítási javaslatáról. A jelentést több, mint 30 helyen jelentős mértékben módosítja a Gaudi-Nagy által benyújtott javaslat.
Gaudi-Nagy Tamás a néhány órás késést azzal indokolta, hogy az ügy súlyához képest rendkívül kevés idő állt rendelkezésére ahhoz, hogy egyszerre két feladatot is elvégezzen: megírja "a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai rezsimek" alatt elkövetett jogsértéseket feltáró részjelentést, illetve a 2006 őszi eseményekkel foglalkozó jelentéshez fűzött módosító javaslatait.
Kérte, az emberi jogi bizottság utalja vissza az albizottságnak a jelentést, hogy a módosító javaslatairól is tárgyalhassanak még, hiszen az áldozatok érdekét az szolgálja, ha minél jobb jelentés készül, nem pedig az, ha október 23-a előtt elfogadják. "Ne csináljunk ebből presztízskérdést" - mondta Gaudi-Nagy.
Révész Máriusz (Fidesz) ezzel kapcsolatban megjegyezte: "minden jelentésnél van jobb jelentés, de az hogy ez ilyen lett, a te felelősséged is, Tamás". Jelezte, hogy jobbikos képviselőtársának számos jó, támogatható javaslata van. "Vérzik a szívem, mert van, amit tárgyalhattunk volna, de van Házszabály és vannak jogvesztő határidők" - mondta a kormányoárti politikus.
A főbizottság kormánypárti többsége Gaudi-Nagy Tamás 2006 őszi eseményekre vonatkozó módosító javaslatai nélkül fogadta el - három jobbikos képviselő és a fideszes Kővári János tartózkodása mellett - az albizottság jelentését. A szocialisták korábban jelezték, nem vesznek részt az albizottság ülésein, és a szerdai emberi jogi bizottsági ülésre sem mentek el.
Lukács Tamás, a testület kereszténydemokrata elnöke az ülés elején azt hangsúlyozta: a jelentés "csattanós válasz" azokra a felvetésekre, hogy a bizottság munkája prekoncepciós jellegű lett volna, hiszen a jelentés minden sora szakmailag korrekt, helytálló, tényeken alapul. Egy parlamenti bizottság éppen eddig mehet el, ezután már a jogalkalmazás és jogalkotás feladatai következnek.
Révész Máriusz szerint "szánalmas", hogy a szocialisták elmenekülnek a jelentés megtárgyalása elől, éppen úgy, ahogy nem jelent meg az albizottság előtt Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György sem.
Balog Zoltán államtitkár, az emberi jogi bizottság előző ciklusbeli elnöke is szót kapott a bizottság ülésén, és elmondta: a szocialisták távolmaradása nem új jelenség, az előző ciklusban is bojkottálták, lehetetlenné tették a 2006 őszi jogsértésekkel foglalkozó bizottsági üléseket és emlékeztetet arra, hogy az akkori szocialista honatyák számos, a 2006 őszi jogsértésekkel kapcsolatos interpellációt "cinikus, gyalázkodó" megjegyzésekkel illettek.
Kiemelte: Szabó Máté ombudsman már nem sokkal a történtek után határozottan kiállt a szabadságjogok mellett és "túlzott szerénységnek" nevezte, hogy Révész Máriusz országgyűlési képviselő megverése kimaradt a jelentésből. Balog Zoltán a jogvédő szervezetekkel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy miután Kőszeg Ferenc elhagyta a Magyar Helsinki Bizottságot, az eléggé kétes szerepet játszott, megpróbálta "elbagatellizálni a történteket".
Gaudi-Nagy Tamás azzal kapcsolatban, hogy a jelentés javasolja a helsinki bizottság állami elismerését, úgy fogalmazott: "azt hittem, lefordulok a székről". A jobbikos politikus kifogásolta, hogy a jelentésben nem említik meg Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő szerepét sem az ügyek feltárásában.
Gaudni-Nagy Tamás kérte, hogy az albizottság foglalkozzon azzal az általa készített részjelentéssel, amely a 2006 ősze előtt és után történt jogsértéseket tárja fel, ugyanis 2006 őszét nem szabad kiszakítani a nyolcéves jogtiprás időszakából, az albizottság pedig nem tudta az elszámoltatás, illetve számonkérés követelményének megfelelő mélységgel és alapossággal feltárni mindazt, ami egyébként a meghallgatások során nyilvánvalóvá vált. "Sokkal, de sokkal többet ki lehetett volna hozni" - jegyezte meg. A Gaudi-Nagy Tamás által 2002-2010 időszak közötti szabadságjogi jogsértésekről készített 2010. október 20-án előterjesztett részjelentést a bizottság visszautalta az albizottság hatáskörébe, hogy az albizottság erről később döntsön. Így az albizottság munkája tovább folyik.
A politikus az elfogadott jelentés hiányosságait sorolva kifogásolta, hogy abból kimaradt Révész Márisz bántalmazása, illetve hogy nincs szó személyi felelősség megállapításáról, például Boglyasovszky Csaba egykori büntetés-végrehajtási vezetőn esetében, aki börtönparancsnok volt a 2006 őszén a bv-intézetekben történt bántalmazások idején.
"A felelősök dörzsölhetik a kezüket" - jegyezte meg a jobbikos politikus, aki szerint a jelentésben Gyurcsány Ferenc felelősségét elkenő részletek vannak, holott hivatali visszaélést követett el az egykori miniszterelnök, amikor a miniszterek megkerülésével közvetlenül rendőri vezetőket utasított.
Gaudi-Nagy Tamás keményebb elszámoltatást, számonkérést szorgalmazott és az ülés szünetében újságíróknak elmondta: tapasztalatait, javaslatait átadja Balsai Istvánnak, a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízottnak, ugyanis "a fő cél az, hogy a felelősök kerüljenek rács mögé".
