Hárítanak a volt pénzügyminiszterek
Draskovics Tibor és Veres János is úgy gondolja, jól kezelte a devizaeladósodást kormányzásuk idején
Nem lehetett előre látni, mekkora bajok lehetnek a devizahitelek elszaporodásából – jelentették ki a devizaeladósodás felelőseit kereső bizottság ülésén a szocialista kormányok pénzügyminiszterei. Arra nem adtak választ, hogy a régió országaiban miért léptek fel időben a kormányok és a jegybankok a devizahitelek ellen.
Nem éreznek felelősséget a szocialista kormányok pénzügyminiszterei a devizahitelek elburjánzása miatt –derült ki tegnap a devizaeladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottság tegnapi ülésén. A grémium László Csaba, Draskovics Tibor és Veres János volt pénzügyminisztereket hallgatta meg. Az eseményre meghívták Oszkó Pétert is, ám ő nem tudott jelen lenni, levélben vázolta fel az álláspontját. László Csaba, aki 2002 májusa és 2004 februárja között vezette a pénzügyi tárcát, elmondta, minisztersége idején még nem terjedtek el a külföldi fizetőeszközbe jegyzett kölcsönök, ezek csak 2004-től kezdtek népszerűvé válni. László Csaba szerint azért fordultak a devizahitelekhez az emberek, mert a magas kamat miatt a forintkölcsönök drágák voltak. A volt miniszter azt is megjegyezte, hogy az első Orbán-kormány által bevezetett kamattámogatott hitelek rendszere túl sokba került a költségvetésnek, ezért meg kellett szüntetni.
Draskovics Tibor arról beszélt, hogy igazságtalanok azok a vádak, amelyek szerint az akkori kormány nem tett semmit az adósok védelmében. – Köteleztük a bankokat, hogy tájékoztassák az ügyfeleiket a devizakockázatokról, átláthatóbbá tettük a teljes hiteldíjmutató számítását is – jegyezte meg Draskovics. A volt tárcavezető szerint a 2004 környékén élénkülő hitelezést egyébként sem lehetett volna forintforrásokból fedezni, mert a lakosságnak nem volt elég megtakarítása. – Akkoriban a devizahitelek racionális megoldásnak látszottak, az önkormányzatok is ezeket a kölcsönöket választották, pedig a döntéshozóik egyáltalán nem képzetlenek pénzügyileg – jegyezte meg Draskovics.
Gaudi-Nagy Tamás, a bizottság jobbikos tagja felvetette, hogy a devizahitelekhez kapcsolt biztosításokkal ki lehetett volna védeni a frankerősödés káros hatásait. Erre reagálva Draskovics Tibor közölte: voltak biztosítással egybekötött termékek, de ezek drágábbak voltak, mint a hagyományos hitelek, így az emberek nem ezeket választották. Arra a kérdésre, hogy miért nem tették akkor kötelezővé a biztosításokat, a volt miniszter nem válaszolt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a forinthitelek közül is rengeteg dől be, mert nem az árfolyamingadozás, hanem a munkahelyek megszűnése és a jövedelmek visszaesése okozza a legnagyobb problémát az adósoknak.
Veres János szerint minisztersége idején, 2005 és 2009 tavasza között még senki nem sejtette, hogy mekkora gondot okozhatnak a devizahitelek. – Bár érkeztek figyelmeztetések, sem az ellenzék, sem a nemzetközi szervezetek nem álltak elő a devizaadósság csökkentését célzó konkrét javaslatokkal – jegyezte meg. A bizottság tagjainak arra a kérdésére, hogy miközben a régió több országában is időben felléptek a kormányok a devizaeladósodás ellen, nálunk miért nem történtek ilyen kezdeményezések, Veres János azt válaszolta, hogy 2008-ban több olyan lépést is tett a kormány, amely az adósok helyzetén javított. A volt miniszter példaként a jövedelemvizsgálatok szigorítását és a fizetési könnyítések rendszerét említette.
2011.október 26. szerda Gazdaság Magyar Nemzet
