Azonnali kérdést tettem fel ma Orbán Viktor miniszterelnökhöz az alábbi címmel: mit kíván tenni a kormány a 2006 őszi rendőrterror letagadó helleri hazugságok ellensúlyozása érdekében?

A felszólalást Szolzsenyicin idézettel kezdtem: "Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki nem mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja." Szolzsenyicin mondása nemcsak a kommunistákból átvedlett rablóprivatizáción milliárdossá hízott szocialistákra, de a liberális megmondóemberekre is tökéletesen áll. Emlékezetes, hogy Heller Ágnes a múlt héten Brüsszelben az Európai Parlamentben Morvai Krisztina kérdésére szemrebbenés nélkül belehazudva a világnak fikciónak nevezte a 2006-os rendőrterrort, tagadva, hogy lőttek és kínoztak volna embereket.

19.55: Az igazságtétel elmaradhatatlan – szögezte le a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás. A politikus szerint ennek három alapvető feltétele van: felül kell vizsgálni az elítéléseket, ahol szükséges, kárpótolni kell a sértetteket, illetve el kell számoltatni a felelősöket.

20.14: Egyedül az MSZP ellenzi e szomorú és gyalázatos időszak törvénysértéseinek orvoslását - mutatott rá Gaudi-Nagy Tamás. Schiffer András pár perccel korábban tett javaslatára reagálva elmondta: a legegyszerűbb megoldás szerinte is a közkegyelem lenne, ám most a jelenleg benyújtott törvény adta lehetőségeket kell felhasználni és szélesíteni az igazságtétel érdekében.

A felszólalás szövege:

Soha nem feledhető érzés volt, hogy az alkotmány-koncepcióról szóló vitában a Nemzet Házában a Jobbik vezérszónokaként a történelmi jogfolytonosság helyreállítása és történeti alkotmányunk helyreállítása érdekében állhattam ki.

Beszédemet így kezdtem:  

"Hungaria semper libera: Magyarország örökké szabad.

Milliónyi szív, lélek és szempár követi a magyar alkotmányosságról szóló vitát, Isten és a nemzet szigorú mércéjének való megfelelés a tét. 33 nemzedék által írt történelem ítélőszéke előtt állunk mindannyian és ezért nyíltan, egyértelműen, megalkuvás nélkül, és nagyjaink szelleméhez méltóan kell fogalmaznunk.

A 2010. május 14-én megalakult Országgyűlés történelmi felelőssége és kötelessége, hogy helyreállítsa végre az 1944. március 19-én megszakadt jogfolytonosságot a magyar nemzet érdekeit óvó Szentkorona tan elvein működő állammal és újraélessze a történeti alkotmányosságunk elveit, értékeit Magyarország megmentése és emelkedő pályára emelése érdekében. A történeti alkotmányunk jogrendszere a biztosítéka a nemzet örök szabadságának, önrendelkezési jogának: ezt senkinek sincs joga feladni, sem csorbítani."

Gaudi-Nagy Tamás mai vezérszónoki felszólalásában kijelentette, az 1949-es sztálini alapokon nyugvó Alkotmány helyett a Szent Korona-tanra épülő történelmi jogfolytonosság visszaállítására van szükség.

Ezer sebből vérzik az előzetes letartóztatás magyarországi intézménye. Nyugodtan lehet azt is mondani, hogy "emberjogi válsághelyzet van ezen a téren", ezért mielőbbi határozott kormányzati lépésekre van szükség:

Gaudi-Nagy Tamás a költségvetési vitában a bíróságok működőképességének fenntartása és az elmúlt 8 évnek köszönhető igazságszolgáltatási válsághelyzet megszüntetése érdekében további 10 millárd forint forrásbevonást kért a tartalék és egyes túlfinanszírozott szervezetek terhére (pl.: Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány, Holocaust Dokumentációs Központ). Emlékeztetett: a kormányprogram ígéretet tett a bírósági rendszer személyi és tárgyi feltételeinek javítását célzó törvények alkotására, az áttörés elmaradt, tavalyhoz képest reálértéken a módosítási javaslata nélkül csökkenne a bíróságok költségvetése. A többletforrásból bírói illetményemelést, képzéseket, informatikai és szakmai eszközfejlesztést, méregdrága épületbérlések megszüntetését, a bírói segédszemélyzet növelését, a lerobbant bírósági épületek felújítását és az ellehetetlenülés határára került Fővárosi Bíróság és Pest Megyei Bíróság ügyhátralékának megszüntetését szorgalmazta.

Gaudi-Nagy Tamás a kritikus állapotba került büntetés-végrehajtási rendszer számára kért többletforrásokat. Szánalmasan alacsony bérért kell a bv. őröknek veszélyes munkájukat végezni a társadalom védelme érdekében, a helyzet mára tarthatatlanná vált. A börtönökben az elítéltekre felügyelő őrök emberhez méltatlan körülmények között kénytelen dolgozni. Szembetűnő, hogy a frissiben felállított Terrorelhárító Központ aránytalanul kiemelt költségvetési támogatást kap. Kifejezte reményét, hogy remélhetően az MSZP börtönfrakciójának tagjai közül is lesznek olyanok, akik mélyebben megismerkedhetnek a börtönviszonyokkal. Rámutatott arra, hogy tűrhetetlen anomáliák jellemzik az előzetes letartóztatás intézményét: mind az elrendelés, mind a végrehajtás terén, erre Geréb Ágnes és Budaházy György szolgáltatnak időszerű példát. Meg kell teremteni a valódi jogállami garanciákat, ehhez pedig forrásokat kell rendelni és szét kell választani élesen az elítéltek és előzetes végrehajtását, mert teljesen más célú a két intézmény, a ránk kötelező ENSZ előírások is ezt követelik meg.

Egy jobbikos indítvány formájában először tárgyal ellenzéki törvényjavaslatot a tavasszal megalakult Országgyűlés. 

A Ház hétfőn napirendre tűzte a szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíjprivilégiumok megszüntetéséről szóló előterjesztést, kedden pedig megkezdte annak általános vitáját. A kormány egyetért az indítvány céljával, de eredeti formájában nem támogatja.

A Jobbik törvényjavaslata egyebek mellett a Magyar Szocialista Munkáspárt és elődpártjai vezetői, az előző rendszer kormánytagjai, a jegybank akkori vezetői, az állampárttal együttműködő egyházi személyek, az 1956 utáni megtorlásban résztvevő bírák és ügyészek, a Munkásőrség vezetői, az ÁVH és a politikai rendőrség vezetői, valamint a III/3-as csoportfőnökség hivatásos állományú tagjai nyugdíját érintené.