Díjazott autonómiaharc (Gábor Áron-díj a magyar képviselőknek)
Az SZNT küldöttsége 2010. szeptember 15-én tanácskozott a magyar delegáció tagjaival, akik vállalták, hogy támogatják és képviselik az Európa Tanácsban Székelyföld autonómiatörekvését. Az azt követő ülésszakokon a magyar delegáció minden alkalmat kihasznált, hogy Székelyföldre terelje a figyelmet, a közgyűlés pedig megismerje a székelyek jogos és az Európa Tanács dokumentumaival is összhangban levő törekvését. A legjelentősebb megvalósítást, az igazi áttörést a 2011/1832. számú határozat jelentette, amely magyar kezdeményezésre tette a tagállamok feladatává az autonómia szavatolását az önrendelkezési jog biztosítása érdekében.
Laudációjában Izsák Balázs, az SZNT elnöke úgy fogalmazott: míg Gábor Áron annak idején harangokból öntött ágyút, addig nekünk most az ágyúkból kell harangot öntenünk, hogy azok hirdessék a székelység autonómiaküzdelmének jogosságát és töretlenségét.
A küldöttség 14 tagjából 12-en jelentek meg Marosvásárhelyen, ahol immár másodszor rendezték a Gábor Áron-díj átadó ünnepségét a Székely Vértanúk emléknapján. A delegáció vezetője, Braun Márton hangsúlyozta valamennyi magyar parlamenti párt képviselőjének aktív részvételét a munkában, illetve hogy az autonómiaigény egybecseng a magyar állam és a magyar nemzet egységes akaratával, egybevág a többi európai nemzettel közösen vállalt értékekkel. "Amit önök kérnek, a nemzeti önrendelkezés, megalapozott és jogszerű" – jelentette ki Braun Márton.
A vártnál kisebb érdeklődői létszám, viszont annál több rendőr és csendőr jelenlétében rendezett megemlékezésen több küldöttség is koszorúkat helyezett el a Székely Vértanúk postaréti emlékművénél, ahol 1854-ben ezen a napon végezték ki a Makk-féle összeesküvés székely tagjait: bágyi Török Jánost, martonosi Gálfi Mihályt, nagyváradi Horváth Károlyt. Az emlékműn szereplő Jókai Mór-idézet szerint a cél, amelyért a mártírok életüket adták, a "törvényes, szabad és független nemzeti állás." Az SZNT nyolc éve kezdődött tevékenységének fókuszában a Székelyföld "törvényes, szabad és független nemzeti állásának" a területi autonómia intézményei révén való 21. századi megvalósítása áll.
Tíz-húsz év alatt megvalósítható
Kalmár Ferenc, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, aki szombaton megkapta az SZNT Gábor Áron-díját, azt nyilatkozta, hogy Romániában az autonómia 10–20 éven belül valósággá válhat. "A román politikai elit egy része jelen pillanatban gyanakodva figyeli ezeket a dolgokat, de ha megfigyeljük Románia történelmét, láthatjuk, a román politikai elit mindig nyitott volt az új elképzelésekre, amelyek jöttek, és előrevitték az országot. Én úgy gondolom, jelenleg Európában csak együttműködéssel és partnerséggel tudjuk leküzdeni a létező és eljövő problémákat. Hatalmasak a demográfiai problémák, nagyon nagyok a bevándorlási gondok. Mindezzel csak partnerségben, együttműködéssel tudunk megbirkózni, és úgy gondolom, a román politikai elit nyitott lesz a Nyugat-Európából érkező új ötletekre, köztük az autonómiára" – mondotta Kalmár.
A magyar küldöttség másik tagja, Gaudi-Nagy Tamás elmondta, azt várja a román államtól, ültesse életbe a 2011/1832-es határozatot, amelyet Kalmárral közösen terjesztettek be, és amelyet elfogadott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének túlnyomó többsége. "A 2011/1832-es határozat előírja az EU-s tagállamoknak, köztük Romániának, hogy a területén élő őshonos kisebbségek számára – itt a magyar közösségre utalok – meg kell adniuk az autonómiát, ha egyértelműen megfogalmazódik az erre vonatkozó igény. (...) A területi autonómia lehetőség az összes etnikai, etnikumközi probléma megoldására, és nagy lehetőség a gazdasági fejlődésre. Az SZNT autonómiastatútumának törvényes formát kellene adni, hogy biztosíthassa a székelység és egész Románia virágzását" – mondotta Gaudi. Kifejtette azt is, hogy ellenkező esetben "Románia elég elfogadhatatlan jelenség lesz az európai szalonban", azaz "olyan ország, amelyet nem lehet komolyan venni".
www.3szek.ro
