A Kúria is elutasította a földvédők keresetét
(Magyar Nemzet, 2015. március 28., Pilhál Tamás)
Hatályában fenntartotta a Kúria szerdán azt a jogerős ítéletet, amely elutasította a kajászói gazdák érdekeit képviselő földvédő szervezet keresetét. Az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület 2012-ben azután fordult a bírósághoz, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet szerintük jogsértő módon kötött földhaszonbérleti szerződést egy kápolnásnyéki vállalkozóval. A szerződés révén a kőműves végzettségű férfi annak ellenére juthatott hozzá 8194 aranykorona értékű földhöz Kajászón, hogy a hatályos jogszabályok szerint egy embernek maximum 6000 aranykoronát érő területe lehet. A helyi gazdák tiltakozása ellenére a földalapkezelő nem bontotta föl a szerződést és nem zárta ki a nyertes pályázót, hanem kettéválasztotta az érintett földet, és új szerződést kötött. Az elkeseredett gazdák 2012 októberében birtokukba vették a nyertes vállalkozó által bérelt egyik földterületet. Az ügyben még a kormány is állást foglalt. Közölték, hogy a földvisszafoglaló kajászói gazdák politikai akciója a jogállamiság normáival ellentétes, ezért felkérték az illetékes minisztériumokat, tegyék meg a szükséges lépéseket. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet feljelentést is tett, eközben pedig a gazdák az Összefogás egyesület segítségével a haszonbérleti szerződés érvénytelenítéséért indítottak pert. Keresetüket azonban a Fővárosi Törvényszék jogerősen elutasította, felülvizsgálati eljárásában pedig a Kúria hatályában fenntartotta. Az Összefogásnak a 750 ezer forintnyi perköltséget is meg kell fizetnie.
A Kúria indoklása szerint az egyesület nem volt jogosult a perindításra, mert nincs közvetlen jogi érdekeltsége az ügyben, annak viszont nincs akadálya, hogy a pályázaton vesztes egyesületi tagok indítsanak érvénytelenségi pert. A Kúria arról nem is foglalt állást, hogy érvénytelen volt-e a vállalkozóval kötött szerződés. A perben a földalapkezelő sem vitatta, hogy az ominózus haszonbérleti szerződés érvénytelen. Az egyesület jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás lapunknak elmondta: szerinte a felperesnek igenis van jogi érdekeltsége, ugyanis a tagjai között vannak a kárvallott gazdák. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője jelezte: várhatóan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak, amiért megsértették a felperesek tisztességes eljáráshoz való jogát, emellett az egyik kárvallott gazda egy új érvénytelenségi pert indít majd a törvényesség helyreállítására.
