Gaudi és az ukrán határőrök: "Lesz még ez másként is!"
2017. szeptember 27-én a beregsurányi határátkelő ukrán felügyelet álló túlsó oldalán az ukrán határőrök megtagadták (https://goo.gl/XSsqtm) dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselőtől és tőlem a beutazást a csodaszép Kárpátaljára. A kárpátaljai magyarok jogainak érvényesülésést kivizsgáló jogi monitorozó útra indultunk a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szakértői csapatával. Az utat azonban megakadályozni nem tudták, hatalmas öngólt lőttek: a többiek átmentek, minden programpontot teljesítettek, minden vizsgálatot elvégeztek és a két meghirdetett fórumot is megtartottuk videókonferencia útján. A szeptember 27-i makkosjánosi fórumon elmondott beszédem itt látható. A másik mezőkaszonyi fórum teljes felvételét rövidesen közzétesszük.
A marcona terepruhás ukrán határőrök által kezünkbe nyomott cirillbetűs ukrán nyelvű határozat szerint 2014 óta szerepeltünk a beutazási tilalom alá esők listáján. A tilalom öt éves, így 2019-ben lejár, akkor megint jövünk, az biztos...
Közölték: az ukrán titkosszolgálat (SZBU) jelzése alapján lettünk kitiltva, további magyarázatot budapesti ukrán nagykövetségen kaphatunk. A magyarázatkérést a héten írásban benyújtottam, tudomásom szerint a külügyi vezetés is megtette a szükséges lépéseket.... Az ukrán határőrség vezetőjének nyilatkozata illetve az ukrán határőrség honlapján fellelhető információ szerint Krisztina kitiltásának oka, hogy "2014-ben Donbasszban (Kelet-Ukrajna) járt és ott az orosz, illetve oroszbarát szeparatista erőket támogatott. Ez a hír szemenszedett hazugság!
Velem kapcsolatban nem közöltek semmit, bár el tudom képzelni a casus bellit...
Almási Lajos exluzív dokumentumfilmje alig több mint két percben bemutatja azokat a feszült pillanatokat, amikor a több órás jogi küzdelem után - aláírásunk megtagadása mellett - átvettem a kitiltó határozatot, de egyúttal a beregszászi magyar konzul tolmácsának segítségével kifejtettem magvas véleményemet az önkényuralmi intézkedésről.
Többek között azt közöltem velük, hogy " lesz ez még máskétn is" és "addig fogjuk blokkolni Ukrajna EU csatlakozását, amíg a kárpátaljai magyaroknak nem biztosítják az egyéni és közösségi jogaik teljességét", továbbá, hogy az Európára zúduló iszlám áradat miatt az együttműködés útját kellene járni a soknemzetiségű (közte 200 ezer magyar) Kárpátalja felvirágoztatása érdekében és nem egymással szórakozni.
A makkosjánosi fórumon izgalmas és tanulságos előadást tartott dr. Morvai Krisztina is, aki rámutatott: "Teljes mértékben összeegyeztethetetlen az európai normákkal (amelyek betartására Ukrajna elköteleződött az EU-Ukrajna társulási szerződésben), hogy az őshonos magyar közösség folyamatosan retteg a titkosszolgálatoktól, a nacionalista paramilitáris csoportoktól, a véleménynyilvánítási szabadságuk, gyülekezési joguk, szólásszabadságuk sárbataposásától."
Ezen a „betiltott” lakossági fórumon felszólalt dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvéd és Polgár Hajnalka felvidéki jogvédő, akik saját szakmai és emberi tapasztalataikat osztották meg és kijelentették: jogvédelemre és harcos jogvédőkre van szükség Kárpátalján is ! Ezúton is kérjük és várjuk kárpátaljai jogász illetve jogvédő kollegák jelentkezését a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) soraiba. Delegációnk tagja Czigány Imre, az Európai Bizottság nyugalmazott tisztviselője kiemelte: "Ukrajna immár az Európai Unió társult állama és ezért az európai normák, így az emberi jogok - s a nemzeti közösségek jogai - megsértésével szemben most kell fellépni, mivel ha Ukrajna továbbhalad a csatlakozási folyamatban, akkor az a látszat keletkezik, hogy az ilyen jogtiprások megengedhetőek és toleráltak az Unió részéről."
Az út során begyűjtött, jogfosztásokat igazoló bizonyítékok feldolgozása folyamatban van, nemsokára élesítjük és megfelelő helyekre azokat...
Miért tiltották ki James Dowson keresztény aktivistát és Nick Griffin angol patriótát Magyarországról?
A Turul Tv videós tudósítása a kitiltó határozat miatti perben tartott tárgyalásról, amelyben összefoglalom ennek a képtelen jogi ügynek a lényegét, és James Dowson is elmondja miért alaptalan a kitiltása, illetve milyen tervei voltak hazánkban és milyen eszközökkel szeretné nemzetünket segíteni az iszlám bevándorlási hullám és az ultraliberális erők nyomásával szemben.
Budaházyék melletti tüntetés betiltása miatti hazafias győzelem Strasbourgban
Az Emberi Jogok Európai Bírósága már másodszor marasztalta el Magyarországot (a korábbi győzelem), amiért 2009 augusztus és 2010 április között , még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül tiltotta be a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti és "nemzeti radikalizmus üldözése" ellen hazafias tüntetés megtartását a fővárosban, a Venyige utcai börtön előtt. A strasbourgi testület ítélete alapján ezúttal 1500 euró (közel félmillió forint) összeget köteles megfizetni az állam Körtvélyessy Zoltán jogsértettnek. Elbírálás előtt van a harmadik hasonló ügy: egy hasonló tüntetésnek a korábbiakhoz hasonló abszurd tiltási okokkal történő megakadályozása miatt napokkal a Gyurcsány-Bajnai rendszer négyötödös bukása előtt. Az új rendszer elszánt perbeli védekezése ennek fényében több mint képtelen...
Almási Lajos kamerája előtt a Venyige utcai börtönnél meséli el az ügyet dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és az általa képviselt strasbourgi győztes hazafi: Körtvélyessy Zoltán, míg a jelenleg is házi őrizetben sínylődő Budaházy György telefonon kommentálta a ritkaságszámba menő strasbourgi sikert.
.A határozat ez év júliusában született, de a napokban nyújtottak be fellebbezést, mivel a gyülekezési jog megsértését helyesen állapította meg a Bíróság, de kártérítést nem ítélt meg (ellentétben a nemrég hazánk ellen pert nyert homoszexuális iráni és két bangladeshi "menekült" menekültügyi őrizete miatti ügyével, azokban "természetesen" jelentős kártérítést rótt ki) és csak egy igen méréskelt perköltséget, amely a korábbi nyert perhez képest feleakkora összeg.
A gyülekezési jog területén iránymutató döntés kimondta, hogy „a tüntetések közlekedési okokra hivatkozással történő megtiltása kapcsán a hatóságoknak különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tüntetni kívánók gyülekezési szabadsága és mások mozgáshoz való joga közötti tisztességes egyensúlyt a demokratikus jogállam követelményei szerint biztosítsák.” Ez ebben az esetben nem így történt, „a tiltás a demokratikus állam közrendjének fenntartása érdekében nem volt szükséges.”
Körtvélyessy Zoltán ebben az ügyben 2009. október 10-ére a budapesti Venyige utcai börtön elé jelentett be megmozdulást. A BRFK ezt is azzal az ürüggyel tiltotta meg, hogy az utca túl szűk, és a résztvevők akadályoznák a forgalmat, amely más útvonalon nem biztosítható. A tiltást a Fővárosi Törvényszék is jóváhagyta teljes mértékben a rendőrség közlekedési „szakvéleménye” alapján.
Ehhez képest a Venyige utca közismerten egy csekély forgalmú, ráadásul igen széles zsákutca, így nem merülhetett fel az, hogy 200 fősre tervezett tüntetés miatt a közlekedés más útvonalon ne lett volna megoldható. Ha az olyan nagy forgalmú sugárutakat, mint például az Andrássy utat lezárják hosszú időre a már sajnálatos módon rendszeressé vált homoszexuális vonulásokhoz , akkor nem lett volna akadálya annak, hogy a nemzeti radikálisok a politikai fogolyként előzetes letartóztatásban tartott hazafiak mellett tüntessenek.
Az európai patrióták számára kedvező döntést ritkán hozó strasbourgi bírói fórum azt is megállapította, hogy a magyar állam visszaélésszerűen, téves spekulációra hivatkozva tiltotta meg a tüntetést, amivel megsértette Körtvélyessy Zoltán gyülekezéshez fűződő alapjogát.
Jogilag és erkölcsileg is vállalhatatlan, hogy a mostani kormány a végsőkig próbál mentegetni és védeni számos, 2010 előtti rendőri jogsértést, ezeket a szakmailag és politikailag is vállalhatatlan tiltó határozatokat tisztességes egyezség megkötése helyett. A mostani strasbourgi perben terjedelmes védekező iratban bizonygatta az állam képviseletét ellátó Igazságügyi Minisztérium, hogy a tiltás jogszerű volt. Ilyen hozzáállás a 2006 őszi rendőrterror és a gárdisták elleni 2009 július 4-i brutális rendőri akció kapcsán zajló kártérítési perekben is tapasztalható sajnálatos módon.
Ez a hozzáállás azért is visszás, mert az Országgyűlés 2010. december 10-én elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető, akkori képviselő jelentését , amely a 2002-2010 közötti időszak tekintetében számtalan alapvető szabadságjogot (különösen gyülekezési jogot) érintő súlyos állami jogsértést állapított meg és ítélt el.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei a Körtvélyessy ügyek mellett korábban a gyülekezési jog hazai megsértése miatt perben is több kiemelkedő jelentőségű sikert értek el a strasbourgi bíróságon. Ilyen volt a spontán tüntetés jogintézményét legitimáló- azóta elhunyt kollégánk, dr. Grespik László által kiharcolt Bukta ítélet, továbbá a dr. Gyurta Tibor ügyvéd, NJSz elnöksége tag által elért ítéletek a Gyurcsány-rendszer ellen tiltakozás miatt megbüntetett két Kossuth téri mozgalmár ügyében (Fáber és Tatár v. Magyarország) vagy az Árpád-házi sávos zászló használatáért üldözött hazafi (Fáber v. Magyarország) ügyében.
A Budaházy György és 15 társa elleni terrorvád kapcsán a Magyar Nyilai büntetőperben a koncepciós jellegű eljárás a kormányváltás után szégyenszemre nem megszüntetésre került, hanem 2010 őszén a gyurcsányi alapanyagokból vádat emeltek, majd pedig tavaly augusztus 30-án összesen 125 év fegyházbüntetést szabtak ki rájuk egy törvénytelen és érvénytelen elsőfokú ítélettel. A bíró azóta lemondott, az ügyészség súlyosításért, a védelem felmentésért fellebbezett, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla viszont felfüggesztette a pert, és eljárási kérdések alkotmányos értelmezése miatt az Alkotmánybíróság döntését kérte.
A vádlottak túlnyomó része ma is házi őrizetben van vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt áll. tavaly ősszel érdekükben indított közkegyelmi kezdeményezés eddigi még kapott támogatást a kormánypártok részéről, pedig az azóta is tartó - öt évig kétharmados - hatalmukat a részben a nemzeti radikális ellenállóknak köszönhetik.
De ami késik nem múlik...
Budapest, 2017. szeptember 30.
Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető
A Kárpátaljáról 5 évre kitiltott Gaudi az ukrán jogtiprásokról és az autonómiáról
Szeptember 27-én este, órákkal azután, hogy az ukrán szervek önkényes és törvénysértő módon tagadták meg beutazásunkat – 2014-ben elrendelt öt éves kitiltások okán - a gyönyörű Kárpátaljára (a Kárpátokon túlra nem terveztünk utazást…) a korszerű médiatechnika segítségével mégis megtartottuk dr. Morvai Krisztinával és nemzeti jogvédő bajtársaimmal videókonferencia útján (a csodálatos szatmári Nagyar községről - hálás köszönet Hadiné Guti Ibolya polgármester asszonynak és csapatának) a napokkal korábban meghirdetett , első nyilvános kárpátaljai fórumunkat. Csak azért is!
Előadásomban kitértem nemzeti jogvédő missziónk céljaira, a jogtipró ukrán oktatási törvényre, a Kárpátalján is alkalmazható példaértékű európai autonómia modellekre (pl. finnországi svédek) és az EU-ukrán társulási szerződés Ukrajna által megszegett rendelkezéseire. „Csak annyi jogunk lesz, amennyit kiharcolunk, ehhez bizalomra, szeretetre és szolidaritásra van szükség !” - zártam előadásomat.
Nem engedünk az önkénynek, amelynek bunkósbotjával mégsem tudták elfojtani a magyarok szabadságáért és az elidegeníthetetlen nemzeti közösségi jogaikért kifejtett véleményünket. Nem tudták megakadályozni, hogy nyilvános fórumon cserélhessünk eszmét a meghívásunkra a Beregszász városa mellett fekvő, döntően magyarok lakta Makkosjánosiban található Helikon Hotelben megjelent kárpátaljai magyar emberekkel az emberi jogokról, autonómiáról és a jogtiprások elleni fellépés jogáról. Köszönet a helyi szervezőink és a résztvevők példamutató bátorságáért, akik nem hagyták magukat megfélemlíteni. Egy öntudatos, bátor és jogaiért kiálló közösség mindenre képes!
Ma már vitathatatlan tény: az ukrán állam a legkevésbé sem tartja be az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés 2. és 14. cikkeiben alkalmazni rendelt alapelveket: jogállamiság, demokrácia, az emberi jogok védelme, különös tekintettel a nemzeti „kisebbségek” jogainak biztosítására. Kitiltásunk ennek a jogsértő gyakorlatnak egyik újabb jellemző bizonyítéka.
A fórum első részében Krisztina beszélt az Ukrajna által megsértett európai normákról. Kifejtette: teljes mértékben összeegyeztethetetlen az európai normákkal (amelyek betartására Ukrajna elköteleződött az EU-Ukrajna társulási szerződésben), hogy diktatúrákra jellemzően az őshonos magyar közösség folyamatosan retteg a titkosszolgálatoktól, sovén paramilitáris csoportoktól, vélemény-nyilvánítási szabadságuk, gyülekezési, egyesülési és anyanyelv használatához fűződő joguk sárba taposásától.
A fórum további részében kiváló erdélyi ügyvéd partnerünk, dr. Menyhárt Gabriella (NJSZ elnökségi tag), a felvidéki harcos jogvédő Polgár Hajnalka (Somorja), a nyugalmazott európai bizottsági tisztviselő, Czigány Imre osztották meg gondolataikat a jogvédelem és ellenállás fontosságáról, saját jogvédő és EU tapasztalataikról, az alapvető egyéni és közösségi jogok csorbíthatatlanságáról, a jogtipró ukrán oktatási törvényről és sok minden másról. A fórum végén a résztvevők hozzászólásait hallgattuk meg és válaszoltunk kérdéseikre.
A fórum filmanyagát folytatásokban közöljük, és Krisztinához hasonlóan én is nagyon kérem, hogy minél többen osszák meg a felvételeket, hogy bebizonyítsuk: nem lehet megfélemlítéssel és jogtiprással elhallgattatni a magyar jogvédőket és a kárpátaljai magyaroknak is jár a szabadság! Megdöbbentő, hogy még attól az ordas hazugságtól sem riadtak vissza az ukrán hatóságok, hogy Krisztinát azért tiltották ki Ukrajnából, mert ő 2014-ben a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben járt és ott az orosz „szeparatistákat támogatásáról biztosította.” Nem járt ott, ezt bizonyítani is tudja, de egyébként ezt a hazugságot amúgy az ukrán hatóságoknak kellene bizonyítania…. Ezzel papírforma szerint elbukta az ukrán határőrség a kitiltás miatt indítandó pert, végső esetben Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Ma a Nemzeti Jogvédő Szolgálat delegációja tovább folytatta kárpátaljai monitorozó útján, ezúttal – a tegnapi sikeres ungvári monitorozás után, ahol a magyar oktatás képviselői kétségbeesett segélykéréssel fordultak kollégáinkhoz (segíteni fogunk nekik) – a többségében magyarok lakta Beregszászon a bíróságot és a helyi önkormányzatot keresték fel kollégáink. A bíróságon azt tapasztalták, hogy csak ukrán nyelven található minden tájékoztató felirat, nincsenek magyar formanyomtatványok, magyar nyelven nem folynak az eljárások, dacára annak, hogy a bírák többsége magyar és a magyar regionális nyelv, tehát a teljes körű kétnyelvűséget biztosítani kellene. Az önkormányzat épületében már voltak ugyan magyar feliratok, de a helyzet ott sem felel meg teljes körűen a kétnyelvűség követelményének, ahogy az például Frízföldön, Dél-Tirolban vagy Baszkföldön működik. Ráadásul kollégáink nyilvánvalóan észlelték az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat közeli érdeklődését. Mi folyik itt az EU egyik társult tagállamában? Ott, ahol a demokratikus jogállami szabályoknak kellene érvényesülnie az önkény és elnyomás jelenlegi diktatórikus, megfélemlítő gyakorlata helyett.
Ma este hatkor – az ukrán titkosszolgálat előzetes fenyegetőzése, szóban, jogellenesen és hatálytalanul megfélemlítő módon közölt „tiltása” ellenére - megtartjuk második kárpátaljai jogi tájékoztató-tájékozódó fórumunkat Mezőkaszonyban, a Kulacs étteremben, amelyre Krisztinával ezúttal is videókonferencia útján jelentkezünk be, barátaink-kollégáink pedig személyesen vesznek részt és várnak a nevünkben is mindenkit szeretettel, vendéglátással!
"Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz." (Mahatma Gandhi)
„A bátorság nem a félelem hiánya, hanem a legyőzése.” (Nelson Mandela)
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, www.gaudinagytamas.hu
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
volt országgyűlési képviselő, illetve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének volt tagja
Budapest, 2017. szeptember 29.
Hatalmas öngól: a „ baráti” ukrán hatóságok által kiutasított Morvai és Gaudi mégis teljesítik kárpátaljai jogvédő útjukat
Tegnap Beregszász felé tartva még azt írtam, hogy „jelenleg még nem tudni vajon a „baráti” Ukrajna beenged-e minket, hogy elvégezhessük Kárpátalján nemzeti jogvédő, ellenőrző munkánkat.” Írásomban elérhetővé tettem számos, még országgyűlési és Európa Tanács Parlamenti Közgyűlési képviselői minőségben elmondott igazságbeszédemet a kárpátaljai magyarokkal és Ukrajnával kapcsolatban Most már elárulhatom egyik jogvédő kollégával fogadtunk: szinte biztos voltam benne, hogy megtagadják beutazásunkat, pedig ez a gyalázatos és jogtipró oktatási törvény után csak olaj a tűzre és hatalmas öngól nekik. Szeptember 27-én kora délután a beregsurányi határátkelőnél 16 fős nemzeti jogvédő delegációnk egy órás várakoztatása után (egyébként a magyar külügy segített ún. gyorsított áthaladásban, ez a magyar oldalon tökéletesen működött is) a terepruhás ukrán határőrök kurtán bejelentették két ukrán nyelvű határozatot lobogtatva, hogy Krisztinát és engem nem engednek be a jelenleg Ukrajnához tartozó soknemzetiségű csodaszép Kárpátaljára. A határozatot egy ukrán egyenruhás magyar hölgy kérésünkre ismertette: az ukrán titkosszolgálat (SZBU) jelzésére szereplünk a beutazási tilalom alá esők listáján, és most jön a poén: 2014 óta !! Bővebb indoklás nincs. A tilalom öt éves, így jövőre lejár. A kitiltás okát a budapesti ukrán nagykövetségen lehet kérni Kijevtől, és ott lehet fellebbezést előterjeszteni. Természetesen megtesszük, az ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósági elé is elvisszük, ha nem változtatják meg. Kértük a határozatok magyar nyelven történő közlését, mivel a 2012-es ukrán nyelvtörvény 11.3 pontja szerint ( a törvény nálunk volt kétnyelvű változatban megfelelő magyarázattal, ezt utóbb meg is kapták az azt láthatóan újdonságként olvasgató ukrán határőrök) erre a regionális nyelvek tekintetében jogunk van: a beregi járásban a magyar nyelv ilyen, tehát magyarul is meg kellett volna kapnunk. De kérésünket nem teljesítették.
Azonnal értesítettük a beregszászi magyar konzulátust: dr. Erdei Péter konzul úr és munkatársa 20 perc múlva megérkeztek, és rendkívül korrekten, készségesen segítettek a helyzet kezelésében. Megtagadtuk, hogy aláírással igazoljuk a kitiltó határozatok átvételét, ezt a konzul úr tette meg. A több órán át tartó huzavona során az eleinte igen marcona és barátságtalan ukrán határőrök egyre jobban engedtek fel, amikor elmondtuk nekik, hogy ez a lépés és egyáltalán a mostani ukrán vezetés antidemokratikus, nem ukrán nemzeti közösségek elleni akciói mennyire ártanak Ukrajnának és a jogállamiság elvének, illetve a kárpátaljai magyarok jogainak sárba tiprását sem a magyar kormány, sem mi nem fogjuk szó nélkül hagyni. Erősen meghökkentek amikor elmondtuk, hogy az előremutató európai autonómia modellek (Dél-Tirol, Belgium, finnországi svédek stb. ) megfelelő bevezetésével hazánkkal együttműködve egy virágzó Svájccá lehetne alakítani Kárpátalját, ettől vágja el magát az önkény és erőszak útján menetelő mai ukrán államvezetés. A határincidensről rövidesen videós tudósítást teszünk közzé, addig egy fotót közlök.
Minderről természetesen beszámoltunk Szijjártó Péter külügyminiszter úr stábja részére is, várjuk és elvárjuk a magyar diplomácia magyarázatkérését és válaszlépését. Az igazi botrány nem az én kitiltásom, hanem Krisztináé, aki európai parlamenti képviselőként hetekkel korábban az EU mellett ukrán nagykövetnek bejelentett úton szerette volna velünk együtt ellenőrizni, hogy most szeptember elején hatályba lépett EU-ukrán társulási szerződésben az ukránok által vállalt, demokráciát és jogállamiságot garantáló szabályok mennyire érvényesülnek. Joggal várjuk az Európai Parlament elnöke és az Európai Bizottság bővítési biztosának tiltakozását… Krisztina így számolt be az atrocitásról és Kitiltva Ukrajnából! Morvaiék a határról jelentkeznek
De az igazi fricska ezután kapták az ukrán szervek: a természetesen előrelátóan előkészített B forgatókönyv szerinti helyszínről, a csodálatos szatmári Nagyar településről (ezúton is hálás köszönet Hadiné Guti Ibolya polgármester asszonynak és csapatának) videókonferencián megtartottuk az első kárpátaljai fórumunkat, amelynek bátor beregi magyarokból álló lelkes közönsége Makkosjániosiban, taxival átment három jogvédő kollégánk segítségével hallgathatta meg dr. Morvai Krisztina, dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvéd partnerünk (NJSZ elnökségi tag), a felvidéki harcos jogvédő Polgár Hajnalka, a nyugalmazott európai bizottsági tisztviselő Czigány Imre továbbá saját gondolatainkat a jogvédelem és ellenállás fontosságáról, az alapvető egyéni és közösségi jogok csorbíthatatlanságáról, a jogtipró ukrán oktatási törvényről és sok minden másról. A fórum felvételét szintén rövidesen közöljük.
Ma a Nemzeti Jogvédő Szolgálat delegációja folytatja kárpátaljai monitorozó útján, ezúttal Ungváron, ahol többek között Buhajla József főkonzul úr várja délután a küldöttségünk beutazásra érdemesnek talált tagjait egy hivatalos megbeszélésre.
Szabadságot és önrendelkezést minden magyarnak a Kárpát-medencében!
"Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz." (Gandhi)
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Budapest, 2017. szeptember 28.
www.gaudinagytamas.hu
Kitiltás Kárpátaljáról...
BREAKING - ukrán viccállam: Morvai és Gaudi 5 évre kitiltva. Indok: nincs.
A magyar-ukrán határról jelentkezünk, ahol - természetesen jogszabálysértő módon kizárólag ukrán nyelven - kezünkbe nyomták a határozatot, mely szerint Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Dr. Morvai Krisztina ki vannak tiltva Ukrajnából. Egyelőre az ide érkezett magyar konzullal és a határőrökkel tárgyalunk. A helyzetről folyamatosan tudósítunk. Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat monitorozó csoportja
"Kitiltási okok" azaz Gaudi és Morvai igazságbeszédei Kárpátaljáról és Ukrajnáról ("bűnlajstrom" a „baráti” ukrán hatóságoknak a jogvédő utunk első napján…)
Erdély, Felvidék és Délvidék után ma újabb nemzeti jogvédő-monitorozó útra megyünk a dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselővel és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat csonkaországi, felvidéki és erdélyi jogvédőivel Almási Lajos kamerájával kísérve ezúttal Kárpátaljára. Különös időszerűséget ad a már hónapokkal ezelőtt megkezdett szervezésű utunknak a kárpátaljai magyarok totális jogfosztását eredményező, gyalázatos, nemzetközi joggal ellentétes ukrán oktatási törvény szeptember5-i elfogadása és az ukrán elnök kihirdetést elrendelő aláírása után. (Örömteli, hogy a magyar Országgyűlés nemrég egyhangúan elfogadott kemény határozatban - ítélte el ezt, a több mint 100 magyar iskolát bezárásra kényszerítő és a kárpátaljai magyarságot végveszélybe taszító barbár törvényt és minden szinten történő fellépést szorgalmaz ellene.) Természetesen ismét beszámolunk tapasztalatainkról, feltéve, ha egyáltalán beengednek minket ebbe, a nemrég hatalmas európai ovációval (sajnálatos módon hazánk feltétel nélküli támogatásával) EU társult taggá vált és vízummentességet kapott, nagyszámú (több mint 20 %) nem ukrán nemzeti közösségeket elnyomó államba, amelyhez a soknemzetiségű Kárpátalja jelenleg tartozik.
Két jogvédelmi témájú fórumot is tartunk: szeptember 27-én 18 órától Makkosjánosiban, illetve szeptember 29-én Mezőkaszonyban, amelyre várunk mindenkit szeretettel.
Szeretettel ajánlom Krisztina sorait, amelyben beszámol a tervezett útról és az EU-hoz rendelt ukrán nagykövettel történő „furcsa” levelezéséről, illetve közzétesz egy csokrot a kárpátaljai magyarság érdekében elmondott európai parlamenti felszólalásaiból, bár ezt az ukrán hatóságok nyilván pontosabb listába szedve „gondozzák”.
Jelenleg még nem tudni vajon a „baráti” Ukrajna beenged-e minket, hogy elvégezhessük jogvédő, ellenőrző munkánkat, amely során a korábbi utakhoz hasonlóan arra törekszünk, hogy átfogó képet kapjunk az ott élő magyar közösség életéről, az őket megillető alapvető jogok, különösen nyelvi, oktatási, kulturális és minden más, nemzeti közösségek tagját a vonatkozó nemzetközi jogi, EU és belföld normák szerint megillető jog érvényesülése terén felmerülő problémákról.
Az út keretében hosszú hetes előkészítő munka nyomán szeretnénk a beregi régió, ungi régió és Ugocsa régió egyes fontosabb helyi intézményvezetőivel, közösségeivel, polgáraival, illetve hazánk külképviseleti képviselőivel eszmét cserélni, tájékozódni, a helyi magyarság jogainak érvényesülésével kapcsolatos kérdésekről, kihívásokról és problémákról. Az út során többek között hivatalos találkozón fogad minket Szíjjártó Péter külügyminiszter úr kérésére az ungvári magyar főkonzulátus vezetése.
Jogi monitorozó útjaink során törekszünk a kiegyensúlyozottságra és objektivitásra, rendszeresen megvizsgáljuk különösen az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban történő jogérvényesülés és nyelvhasználat kérdését, ennek érdekében önkormányzati, oktatási intézményeket, bíróságokat keresünk föl, továbbá különböző hatóságokat, rendőrséget, továbbá tájékozódó jellegű fórumokat is szervezünk, ahol a helyi magyar közösség tagjaitól közvetlenül is képet kaphatunk a jogaik érvényesítésével kapcsolatban.
Természetesen ügyelünk arra, hogy az ilyen utak során észleltek megfelelő formában és módon eljussanak az Európai Unió illetékes szerveihez, az Európai Bizottság bővítési biztosához, az EU Bizottság elnökéhez, továbbá az Európai Parlament,az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, magyar országgyűlés és a Verhovna Rada képviselőihez, továbbá a magyar és ukrán kormány vezetőihez, és a tapasztalatok, természetesen megfelelő napirendi keretben az Európai Parlamentben ismertetésre kerüljenek. Az eddig legnézettebb, 100 ezer megtekintés feletti dokumentumfilmünk a felvidéki Komárom pályaudvarán tapasztalt szlovák nyelvi terrorról.
A cél az, hogy kikényszerítésre kerüljön az, hogy Ukrajna biztosítsa az önrendelkezést, az önkormányzatiságot és magyar állampolgárság zavarmentes felvételét, gyakorlását a kárpátaljai magyarság számára.
Messzemenően egyet lehet érteni Orbán Viktor miniszterelnök úr 2014-ben, a kormányfő beiktatási beszédében tett nyilatkozatával:
"A magyar ügy a II. világháború óta megoldatlan, a magyar ügyet európai ügynek tekintjük.
A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában.
Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezer magyar helyzete, melynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét,
és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is. Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben...."
Függetlenül attól, Ukrajna jelenleg már (intő szavaink ellenére magyar részről támasztott feltételek nélkül!) társult tagja az Európai Uniónak és széles körű támogatást kapott ezen státus és a vízummentesség elnyerése, több aggasztó jelet is tapasztalni, amelyek arra utalnak, hogy a kárpátaljai magyarság élethelyzete, jogai sérülnek: az Ukrajna számára is kötelező nemzetközi jogi normák a magyar nemzeti közösség kapcsán nem érvényesülnek megfelelően.
Ezért is rendkívül fontos, hogy tiszta képet kaphassanak a döntéshozók, és ehhez pedig szüksége, hogy mi magunk is ezt a fajta jogi monitorozást minél tényszerűbben és eredményesebben végezhessük el a kárpátaljai magyarság érdekében, ezért számítunk az ukrán hatóságok konstruktív együttműködésére.
Végül pedig szeretnék felidézni néhány, még országgyűlési képviselőként, Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésben elmondott kárpátaljai és ukrajnai témájú felszólalásomat, illetve akciómat, megnyilvánulásomat véletlenül sem azzal a szándékkal, hogy beutazási tilalomra adó okok keresésében segítsem a baráti ukrán hatóságokat
1.GAUDI: "A KRÍM AZ OROSZOKÉ, KÁRPÁTALJA A MAGYAROKÉ!" (2014.)
2. Gaudi-Nagy az Európa Tanácsban: Ukrajna mesterséges állam (2014.)
3. Kárpátalját követelő pólóban szólalt fel az ET-ben Gaudi-Nagy (2014.04.10.)
"Ma Ukrajnában "háttérhatalmak" át akarják venni az ellenőrzést az ország felett, és fel akarnak készülni Oroszország megtámadására. "
"A Közgyűlésnek azonnal kezdeményeznie kell az ENSZ Biztonsági Tanácsa összehívását, annak érdekében, hogy a magyar és a ruszin közösség Kárpátalján felügyelet mellett népszavazást tarthasson, és ennek érdekében békefenntartók és megfigyelők kell, hogy odaérkezzenek" "
4.Gaudi az ET-ben: Kárpátalja visszajár Magyarországnak (2014.)
"Az 1991-es ukrán függetlenségi nyilatkozat alapján a Kárpátalja lakónak jogában állt döntést hozni, hogy szeretnének-e területi autonómiát. Bár a többség az autonómiára voksolt, ezt azóta sem érték el."
7. Gaudi a kárpátaljai magyarságról kérdezte az ukrán külügyminisztert - videóval (2011.okt 7.)
HAZUDOTT AZ UKRÁN KÜLÜGYMINISZTER A KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁGRÓL
Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ötnapos strasbourgi őszi ülésszakán az ET miniszteri bizottságának soros elnökeként Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter tartott hétfőn beszámolót. A miniszteri beszédet követő kérdések sorában a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a 160 ezer kárpátaljai magyar helyzetét vetette fel emlékeztetve arra, hogy tavaly őszi Ukrajnáról szóló vitában reményének adott hangot, hogy a narancsos forradalom magyarellenes politikája után végre rendezik a nemzeti közösségek helyzetét, közte az igazságtalan trianoni diktátummal elszakított magyarságét.
8. Beszéd Kárpátalja önrendelkezéséért 2014. március 28-án a magyar Külügyminisztérium előtt tartott tüntetésen
Dr. Morvai Krisztina „bűntársammal” társtettesként elkövetett "bűntetteim" Ukrajna "méltósága" ellen.
1. Elárult Kárpátalja, mi lesz Veled?- beszélgetés Krisztinával az Európai Parlamentben (2014.)
Morvai és Gaudi strasbourgi beszélgetése arról, hogyan viszonyul a magyar és az európai politika Kárpátalja ügyéhez
A petíciót 2014. március 28-án a Bem téren közfelkiáltással fogadtuk el, majd a Külügyminisztérium képviselőjének a tüntetés keretén belül adtuk át. A tüntetést követő 3. napon bejelentették: Martonyi nem lesz az új kormány külügyminsztere, azaz megbukott...
Aki a petíciót aláírta, eddig mind kiutasították a „baráti” ukrán hatóságok!
Szabadságot és önrendelkezést minden magyarnak a Kárpát-medencében!
"Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz." (Gandhi)
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Budapest, 2017. szeptember 27.
Gaudi perbeszéde és a Kúria felülvizsgálati ítéletének indokolása a Budaházy kontra RTL Klub és társa személyiségi perben: Önök/Ti is így döntöttek volna?
Minden további kommentár nélkül közreadom a perbeszédemet és dr. Baka András kúriai bíró ítélet indokolását, amelyek az általam képviselt Budaházy György felperesnek RTL Klub I.r alperes és Benkő György II. r. alperes elleni személyiségi perében 2017. szeptember 20-án a Kúrián tartott felülvizsgálati tárgyalásán hangzottak el.
Az RTL Klub jogi képviselője nem nyújtotta hosszúra: egy mondatban jelezte, hogy kéri a Budaházy keresetét (jogsértések megállapítása, elégtételi közlemények kiadása, másfél millió forint nem vagyoni kártérítés) elutasító jogerős ítélet hatályban tartását kétoldalas felülvizsgálati ellenkérelmét fenntartva. Ehhez csatlakozott egy hasonló tartalmú még rövidebb mondattal Benkő György II. r alperes, akitől félmillió forint nem vagyoni kártérítést igényelt a leterroristázott Budaházy.
Kérem a két jogi érvelés figyelmes megtekintését és azt, hogy üzenjék/üzenjétek meg: Önök/Ti, hogy döntöttetek volna?
Részletek és előzmények:
Kúriai abszurd: Budaházyt nem illeti meg az ártatlanság vélelme és a jó hírnév védelme sem
Kúriai abszurd: Budaházyt nem illeti meg az ártatlanság vélelme és a jó hírnév védelme sem
"Erőből keresztülvitték a mocskolás lehetőségét" - fogalmazott Budaházy György felperes tegnap, miután a Kúria felülvizsgálati ítéletével elutasította jó hírnév megsértése miatt elégtételt és kétmillió forint kártérítést igénylő keresetét az RTL Klub és Benkő György elleni személyiségi perben. Nehéz vitatkozni ezzel a véleménnyel. Döbbenten hallgattuk a háromtagú kúriai tanács elnöke, dr. Baka András bíró elnagyolt és egyáltalán nem meggyőző indokolását a nagyszámú hallgatósággal együtt, akik felhívásunkra jöttek el az ítélethirdetésre.
Úgy érzem nemzeti jogvédőként mindent megtettem. Sokak által méltatott félórás összegző perbeszédemben (nemsokára felkerül Baka indokolásával együtt) hiába vettem végig az ártatlanság vélelmét és a jó hírnév védelmét garantáló releváns jogszabályokat, a hazai és strasbourgi bírósági gyakorlatot, idéztem fel az Európa Tanács sajtó bűnügyi tudósításokra vonatkozó normáit, tételesen rámutatva az alsófokú bíróság ítéleteinek tévedéseire és hiányosságaira és arra, hogy még a Benkő-féle hangfelvételekhez, illetve gyanúsításhoz képest is önkényes, valótlan és sértő tényállításokat közölt 2010-ben (pl. Lendvai és Gyurcsány elleni merényleteket tervezett társaival, a választások után a Fidesz ellen is terrorcselekményeket követett volna el, gyermekgyilkosságtól sem riadt vissza stb.) Budaházyról az RTL Klub nyolc, nagynézettségű műsorában (Hiradó és Akták). De ez sem volt elég.
2017. szeptember 20-án, a 2006-os rendőrterror első felvonásának, az embervadászatok kezdetének 11. évfordulóján a Kúrián született egy újabb igazságtalan és törvénysértő Budaházy-ítélet. A tavalyi jogellenes drákói elsőfokú büntetőítélet (125 év fegyház 17 hazafira törvényes bizonyítékok nélkül, Budaházynak 13 év) után ezúttal egy személyiségi perben.
Dr. Baka András leváltása előtt a Legfelsőbb Bíróság elnökeként a Jobbik feloszlatásának lehetőségét pedzegette a sajtóban. Emiatt őt országgyűlési képviselőként többször kemény kritikával illettem. Sajnos az akkori felszólalásom ma is időszerű....A Kúrián a személyiségi jogi ügyeket döntően csak az ő tanácsa tárgyalja: Budaházynak még öt hasonló pere vár felülvizsgálatra, amik sorsa ezek után meglehetősen kilátástalannak tűnik.
De a dr. Baka András által vezetett tanács kötelezett engem és Almási Lajos operatőrt tavaly közel egymillió forint sérelemdíj két rendőr jogtanácsosnak való megfizetésére, mondván (tévesen): a 2006 őszi kártérítési perben a rendőrséget képviselő jogtanácsos engedélye nélkül a sajtóban nem bemutatható és ezért videón látható minden másodpercért 150 ezer forint sérelemdíj illeti...
A döntés "jogállami" üzenete nem túl szívderítő: a büntetőeljárás terheltjét (gyanúsítottját, vádlottját) a sajtó önkényesen és jogkövetkezmények nélkül nevezheti a büntetőeljárási bizonyítékoktól függetlenül befejezett bűncselekmények elkövetőjének, mert a sajtószabadság mindennél, így az ártatlanság vélelménél és a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jognál előbbre való. Ez elfogadhatatlan és ezen a jog eszközével változtatni kell. Nem adjuk fel ! Alkotmányjogi panasszal élünk és keresettel az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amiatt, hogy a magyar állam nem szerzett érvényt az ártatlanság vélelmét és jó hírnév védelmét garantáló rendelkezéseknek, ezért a tisztességes eljáráshoz való jog is sérült.
Az igazságtétel elkerülhetetlen Budaházyék "terror" ügyében, mielőbbi felmentésük vagy amnesztiájuk és jóvátételük közügy.
A tárgyalásról Almási Lajos és Budaházy György készített tudósítást:
Budapest, 2017. szeptember 21.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Holnap 10.45-kor jogi csata a Kúrián Budaházy jó hírnevéért: ellenfél az őt terroristázó RTL Klub...
Kedves Hazafiak !
Budaházy György számít rátok a holnapi nyilvános tárgyaláson (Kúria, Budapest, Markó u. 16. fszt 1.), ahol a tét az lesz, hogy lehetett-e őt 2010 tavaszán a bukófélben levő balliberálisok választási kampányának gátlástalan részeként következmények nélkül az ártatlanság vélelmét és a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait sértve terroristának kikiáltani az RTL Klub folytatólagos adásaiban. A Fővárosi Törvényszék szakmailag vállalhatatlan elsőfokú és a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletei szerint igen. Budaházy 2009 nyara óta immár a sokadik, de minden korábbinál fenyegetőbb (terrorcselekményre hivatkozó) koncepciós eljárás alatt áll, két és fél évet töltött előzetesben, évek óta házi őrizetben van, és mai napig nincs őt, s 16 hazafi társát jogerősen bűnösnek nyilvánító ítélet, de még joghatályos elsőfokú ítélet sem a Hunnia perben, mivel a tavaly nyár végén rájuk összesen 125 évet terrorcselekmény miatt kimérő ítélet nem törvényes keretek között született . A koncepciós vádak összeomlottak, az elsőfokú bíró lemondott, egyre több önkormányzat és civil követeli határozatban és petíciókban ennek a gyalázatos eljárásnak a megszüntetését, azonban a balliberális sajtó akkor és azóta is előszeretettel bélyegzi terroristának és potenciális gyilkosnak Budaházyt a vádak részévé nem is tett közlések alapján. Hol a határa a büntetőeljárásokról szóló sajtótudósításoknak ? Milyen elveket és szabályokat kell betartani ekkor a sajtónak ? Erre is választ kell adnia holnap a Kúria dr. Baka András bíró által vezetett tanácsának felülvizsgálati ítéletében...
Több sajtószervet perlünk emiatt, korábban a 168 óra ellen már értünk el jogerősen részsikert, de mintha Budaházytól megtagadnák az érdemi személyiségvédelmet... Vele mindent lehet ?
Dr. Morvai Krisztina pedig ekként értékeli a Hunnia ügyet és Budaházy személyiségi pereit.
Szabadságot Budaházy Györgynek és a 16 további meghurcolt hazafinak!
És emlékezzünk: bevetésben küzdő nemzeti jogvédőként személyesen tapasztaltam, hogy éppen 11 éve ezekben az órákban már zajlottak a tömeges rendőri erőszakkal megvalósított embervadászatok Budapest utcáin, terein, szórakozóhelyeken, a Magyar Rádió udvarán és rendőrségi fogdákban az MTV székház ostromban vereséget szenvedett, azonosító jelvény nélkül tomboló, szabad kezet kapott rendőri erők részéről Gyurcsányék érdekeinek megfelelően több száz hazafi brutális megverésével, megkínzásával, elfogásával, önkényes őrizetbe vételével és utólag bírói és ügyészi asszisztálással folytatott koncepciós eljárások tucatjaival. (Res iudicata- 2006 ősze: ítélt dolog c. dokumentumfilmünk segít a történések felidézésében...) A felelősök még mindig büntetlenek, a hazafiak pedig ma is üldözés alatt állnak...
Gergényiék kudarcos 2006 őszi "elszámoltatása" után (többet kaptam 2006 őszéért ügyészi visszaélést leleplező nemzeti jogvédőként mint a "vasprefektus" ) az igazságtétel végképp elkerülhetetlen Budaházyék ügyében, mielőbbi felmentésük vagy amnesztiájuk közügy.
Budapest, 2017. szeptember 19.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Miért nem lenghet magyar zászló a felvidéki Komáromban? - Ez a jogfosztás szimbóluma!
Tavaly ősszel dr. Morvai Krisztina EP-képviselővel döbbenten szembesültünk azzal, hogy a 70 %-os magyarságú felvidéki Komáromban 1649 óta működő, jelenleg 600 diák okítását végző magyar tannyelvű Selye János Gimnázium homlokzatán nem leng magyar zászló, csak a szlovák és EU lobogó. Ilyen Baszkföldön vagy Dél-Tirolban elképzelhetetlen lenne. Ez megalázó és sértő minden magyar számára, a jogfosztottság szimbóluma, ezért tűrhetetlen."Nem vehetik el az önbecsülésünket, ha mi nem adjuk oda."- írja Gandhi, igaza van. Ebben a rövid filmben a szlovák hatóságok üldözése ellenére a magyarságért bátran kiálló Fehér István tanár úr (aki ebben az intézményben tanít földrajzot) mutatja be ezt a képtelen helyzetet és arról beszél, hogy mit lehet és kell tenni az őshonos felvidéki magyar közösség jogainak kivívásáért.
Krisztina jogosan írja: "mind „Csonka-Magyarországon”, mind az elszakított területeinken olyan emberek hozhatnak változást, akiknek a szívük és az eszük egyaránt a helyén van..." Krisztina fenti gondolata a mottója a Nemzeti Jogvédő Szolgálatunknak Krisztinával közös felvidéki jogvédő-monitorozó útjáról szóló újabb tudósításnak. Korábban hatalmas visszhangott és százezer megtekintés feletti érdeklődést váltott ki a szintén a felvidéki Komáromban a vasúti pályaudvaron forgatott filmünk, amely leleplezte az ott tomboló szlovák nyelvi terrort.
A magyar állampolgárság felvétele miatt szlovák állampolgárságától megfosztot bátor és nemes lelkű tanárember a filmben elmondja: a magyarok - legalábbis számbelileg - egyáltalán nem „kisebbségben”, hanem abszolút többségben élnek még ma is, elszakított területeink számos pontján, így a fevidéki Észak-Komáromban (Révkomáromban) is mégis másodrangú polgárok. Krisztina azt is jogosan írja, hogy annak érdekében, hogy létszámuk és számarányuk ne csökkenjen tovább, és hogy méltóságban és teljes jogúan éljenek szülőföldjükön, egyfelől a bátor és szókimondó emberek nyilvános szerepvállalására lenne szükség, másfelől pedig arra, hogy hazánk, az Európai Unió és más nemzetközi szervek határozottan megköveteljék az őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogaira vonatkozó normák és nemzetközi szerződések, ajánlások betartását. Ebből következne, hogy Felvidéknek, Délvidéknek, az erdélyi magyarságnak és Kárpátaljának ugyanúgy járna a teljes körű és tényleges autonómia, mint ahogy az teljesen természetes például Dél-Tirolban, Baszkföldön, vagy más modellértékű európai autonóm területeken (pl. Frízföld).
Ennek kivívása hazánk felelős vezetői, a nemzetközi szervezetek, a magyar és európai parlamenti képviselők, a civil szervezetek és általában a bátor, nemes lelkű és tettrekész magyar emberek közös feladata.
Erdély, Felvidék és Délvidék után készülünk az újabb jogvédő-monitorozó utunkra, ezúttal Kárpátaljára szeptember végén. Különös időszerűséget ad ennek a kárpátaljai magyarok totális jogfosztását eredményező, gyalázatos, nemzetközi joggal ellentétes ukrán nyelvtörvény minapi elfogadása. Természetesen ismét beszámolunk tapasztalatainkról, feltéve, ha egyáltalán beengednek minket ebbe, a nemrég hatalmas európai ovációval (sajnálatos módon hazánk feltétel nélküli támogatásával) EU társult taggá vált, vízummentességet kapott és a nagyszámú (több mint 20 %) nem ukrán nemzeti közösségeket elnyomó államba, amelyhez a soknemzetiségű Kárpátalja jelenleg tartozik.
"Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz." (Gandhi)
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Tíz éves a Magyar Gárda: "A Gárda elpusztíthatatlan és állami elismerést érdemel"- Gaudi az ECHO TV-ben
2017. augusztus 25-én kereken tíz évvel a Magyar Gárda első nyilvános gárdistaavatása alkalmából az ECHO TV Napi aktuális c, műsorában nyilatkoztam a Magyar Gárda létrejöttének indokairól, nemzetpolitikai jelentőségéről és szükségességéről, a gárdisták kitartásáról és nemzetszolgálatáról, az elfogadhatatlan és a mai migrációs nyomás fényében különösen tarthatatlan állami üldöztetés folytonosságáról, a jogi rehabilitáció és állami elismerés elkerülhetetlenségéről, a Bajtársasság Napja miatti máig tartó kártérítési perekről, a Gárda és a Jobbik viszonyáról, a gárdisták iránti morális felelősségről.
A jeles évforduló alkalmából egyúttal ajánlom megtekintésre a Bajtársisasság Napjának 6. évfordulóján 2015. július 4-én tartott gárdista megemlékezésen elmondott beszédemet és akkori írásomat.
Adjon az Isten szebb jövőt minden esküjéhez hű gárdistának és hazafinak!
Budapest, 2017. augusztus 25.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu
A Kúria kártérítést ítélt a Tibetért tiltakozó Hendrey Tibornak
2017. június 28-án a Kúrián a jogsértett számára sikeres véget ért az a több éves jogi eljárás, amely a Tibetet Segítő Társaság elnöke, Hendrey Tibor alapjogainak rendőrség általi korlátozása miatt indult. A Turul Tv tudósítása a felülvizsgálati tárgyalásról, amelyen nyilatkozik Hendrey Tibor felperes és jogi képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője. A Tibet Press tudósítása a döntésről. (A korábbi felvételekért köszönet Almási Lajosnak!)
A Kúria 2017. június 28-án hozott felülvizsgálati ítéletével kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot félmillió forint és kamatai, illetve a per költségeinek megfizetésére Hendrey Tibor részére vélemény-nyilvánítási szabadságának megsértése miatt. A jogsértett 2012 április 30-án és május első napján két tibeti társával együtt, Budapesten tiltakozni próbált Li Ko-csian, a kínai miniszterelnök-helyettesének elvonulási útvonalán Kína embertelen és brutális Tibet-politikája ellen. Ebben őket a rendőrök többször erőszakosan megakadályozták, többek között nem engedték tibeti zászlaikat elővenni, zaklató igazoltatásoknak vetették alá őket, és végül a tortúra odáig fajult az egyik tibetit, Karma Dordzse egyetemi tanárt, a Dalai Láma 25 éve Magyarországon tartózkodó rezidens tanárát, megbilincselték, majd nyolc órára előállították.
A Fővárosi Törvényszék (tudósítás az első tárgyalásról) 2015-ben elsőfokú ítéletében mind a három meghurcolt tiltakozó keresetének helyt adott. Az előállított, Karma Dordzse tekintetében egymillió forint, a Tibetet Segítő Társaság elnöke és Cevang Thinlei Namgyal esetében fél-fél millió nem vagyoni kártérítést ítélt meg, valamint megállapította, hogy vélemény-nyilvánítási szabadságukat és egyenlő bánásmódhoz való jogukat a rendőrség a jogtalan intézkedéseivel megsértette. A rendőrség fellebbezése nyomán a Fővárosi Ítélőtábla egy évvel később azonban Hendrey Tibor keresetét elutasította, azzal az indoklással, hogy nem volt bizonyítható, hogy őt is jogsértés érte.(tudósítás a jogerős ítéletről)
A Kúria dr. Baka András bíró által vezetett tanácsa egy évig tartó eljárása végén helyt adott Hendrey Tibor felülvizsgálati kérelmének, a Fővárosi Ítélőtábla döntését részben hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy a rendőrség bizonyíthatóan és törvénysértően akadályozta jogainak gyakorlásában a Tibetet Segítő Társaság elnökét is, így az első fokon megítélt kártérítés mégis jár neki. Az egyenlő bánásmód megsértését azonban nem látta esetében a Kúria fennforogni, annak ellenére, hogy míg a kivezényelt kínaiak zaklatás nélkül lobogtathatták a kínai zászlóikat, addig társaihoz hasonlóan Hendrey sem emelhette fel a kínai delegációnak a napsugaras tibeti lobogót. Az ítélet alapján a rendőrség el kell ismerje a jogsértést a police.hu oldalon és meg kell kövesse a jogsértettet.
Üdvös és kívánatos lenne, ha az ilyen esetek nem ismétlődnének meg újra.
Budapest, 2017. július 14.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető, Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)
Július 8-án a nemzeti jogvédők ügyeletet tartanak a normalitáspártiak jogvédelme érdekében
Ezúton tájékoztatjuk a közvéleményét, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) 2017. július 8-án Budapesten a nemzeti és keresztény értékeink megóvása érdekében fellépő honfitársak jogainak biztosítására jogvédő ügyeletet tart a provokatív menet idején és környékén, mivel évről-évre éri atrocitás a tiltakozókat és nem egy esetben indult ellenük koncepciós eljárás. Bár annyi ügyvédet nem tudunk bevetni, mint a Soros által dotált szervezetek, de nemzeti jogvédő kollégáink közül többen a helyszínen is jelen lesznek, illetve ügyeletben is várják a riasztást. A jogvédelmet igénylő normálispártiak a 30 549 4167 számon kérhetnek segítséget, illetve az njsz@nemzetijogvedo.hu címen.
Természetesen bízunk benne, hogy a rendőrség nem lép fel jogellenes módon az értékeinket védő normalitáspártaiak ellen és védői bevetésre nem lesz szükség.
Budapest, 2017. július 7.
Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető
Milyen ma erdélyi magyarként élni? (videóval)
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2016. tavaszi erdélyi nemzeti jogvédő, jogi monitorozó útján beszélgettünk dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvéddel (az NJSZ elnökségi tagja), nemzeti jogvédővel arról, hogy milyen is ma erdélyi magyarként élni, hogyan élik meg a hétköznapokban emberi méltóságuk és más emberi jogaik rendszeres megsértését, mit jelent és miért fontos a nemzeti jogvédelem, mit lehet és kell tenni a jogfosztottság ellen. A két helyi programunk közötti érzelmileg is felkavaró beszélgetés résztvevői: dr. Menyhárt Gabriella, dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, dr. Jánossy Mária ügyvéd (Los Angeles, Egyesült Államok), dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselő, dr. Bene Gábor jogász és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.
Jogerősen újabb tíz gárdista harcolt ki kártérítést a Bajtársiasság Napja miatt
A Fővárosi Ítélőtábla 2017. június 27-én hozott jogerős ítéletével újabb tíz gárdistának ítélt meg jelentős összegű kártérítést a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a rendőrség által végrehajtott brutális és jogellenes tüntetésfeloszlatási akció során elszenvedett jogsértések miatt. A négy alperesi rendőri szerv (Budapesti Rendőr-főkapitányság és három vidéki megyei kapitányság) elégtételként írásban kell megkövesse a jogsértetteket és még perköltséget is kell fizessenek. A jogerős ítélet szerint a BRFK megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, és három másik rendőri szervvel együtt gyülekezési jogukat és vélemény-nyilvánítási szabadságukat.
Meddig folytatják még a rendőri szervek ezt az értelmetlen ellenállást a kárrendezés helyett közel 8 évvel a történtek után?
Mára már legalább 40 gárdista nyert pert jogerősen a rendőrséggel szemben, de további mintegy nyolcvan társuk eljárása még mindig folyamatban van.
A felpereseket (akiket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja képvisel) 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva 4-6 óra hosszan önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Később szabálysértési eljárásokat is indítottak ellenük, de ezek többségében felmentették őket. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt (köztük Vona Gábort) hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította.
Almási Lajos videós tudósításában nyilatkozik a felperes gárdisták közül Fejes András 51. rendű felperes, Szilágyi Lajos 62. rendű és Tóth Péter 63. rendű felperes és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, illetve látható tárgyalás néhány pillanata és a rendőrség egykori brutális és jogellenes akciójának néhány részlete. Az ítélethirdetés felvétele itt látható.
A Fővárosi Törvényszék idén január 24-i első fokú ítéletével a 86 gárdista és hazafi felperes által indított perben tíz gárdista ügyében részítéletet hozott és részükre összesen 6.6 millió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg, amely ellen a rendőrség nyújtott be fellebbezést.
A Fővárosi Ítélőtábla most túlnyomó részt helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, rámutatva, hogy alapvetően helyesen rendelkezett, amikor a brutális rendőri akció során a törvénytelen feloszlatás érdekében alkalmazott eszközöket (ingerlőgáz, bilincs, verés, ütés, vonszolás, órákig tartó fogva tartás) szükségtelennek és aránytalannak minősítette és emiatt személyhez fűződő jogok sérelmét állapította meg, azonban az egyediesítést nem tartotta megfelelőnek a Tábla. Öt esetben a testi épség sérelmét sem látta megállapíthatónak, a kártérítések összegét átlagosan 17 %-al csökkentette, így összesen 5,5 millió forint nem vagyoni kártérítést, valamint kamatait és perköltséget ítélt meg a felpereseknek. A kamatokkal együtt ez fejenként így is 520 ezer és 910 ezer forint közötti összegeket jelent, amely az elfogadhatóság alsó határát jelenti, így várhatóan felülvizsgálati eljárást a jogsértettek nem indítanak. A jogerős döntés alapján két gárdista felperesnek fejenként hétszázezer, háromnak hatszázezer, kettőnek ötszázezer, egynek négyszázötvenezer, illetve kettőnek pedig négyszázezer forint nem vagyoni kártérítés és 30 %-os mértékű kamata jár a perköltségek mellett.
A rendőrséggel emiatt perben álló többi gárdista és hazafi ügyére is jótékony hatással lehet ez az eredmény. Az áldozatok peren kívüli jóvátétele, a felelősök megbüntetése, és a kártérítések velük való megfizettetése még várat magára.
Ebben a perben még további 76 gárdista és hazafi követel jóvátételt, közülük 64 felperes esetében már lefolyt a bizonyítási eljárás és szintén részítéletre érett az ügy, a soron következő november 9-i tárgyalást követően az ő esetükben is várható részítélet.
Tavaly májusban 13 gárdista már jogerősen kártérítést kapott, a mostani ítélet magasabb összegeket ítélt meg.
Ezen döntés fényében is érthetetlen, hogy az új rendszer rendőrsége továbbra is miért védi a Bajnai-kormány időszakában elkövetett ezen tömeges jogsértést, ahelyett, hogy az eddig elzárkózást feladva, az adófizetők pénzével felelősen gazdálkodva, tisztességes egyezségeket kötne a jogsértettekkel.
A mostani ítéletről az mno.hu és a Magyar Nemzet is beszámolt.
Köszönet a gárdistáknak a kitartásért, a bizalomért, köszönet az együttműködő nemzeti jogvédő kollégáknak, folytatjuk a végső győzelemig!
Budapest, 2017. június 30.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Másodfokon felmentették Póka Lászlót és társát a "tégla" ügyben
- Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye (2017. június 28.)
A Budapest Környéki Törvényszék 2017. június 27-én hozott másodfokú végzésében bűncselekmény hiányában felmentette Póka Lászlót, a Nem adom a házamat Mozgalom vezetőjét és Fehér Nándort, a Nem adom a házamat Mozgalom aktivistáját közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt emelt vád alól, akik védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.
2013. decemberében devizahitel károsultakért tartott figyelemfelkeltő akció keretében hat szigetszentmiklósi bankfióknál egy-egy téglaszínű papírba csomagolt fahasáb került elhelyezésre amelyre azt írták fel: “Elég volt a kifosztásból”, illetve “Fordíts!”. A csomag túloldalán Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger c. verse volt olvasható, illetve az a felhívás, hogy ezt a költeményt másnap olvassák fel az érintett bankfiókban. A biztonságiak, a bankok, a rendőrség és az ügyészség túlreagálták az ügyet, és mindez arra vezetett, hogy az akció miatt vádat emeltek Póka László és Fehér Nándor ellen közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt, amelyet a törvény 3 éves szabadságvesztés büntetéssel rendel sújtani.
A Ráckevei Járásbíróság 2017. február 21-én első fokon hat rendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntettében bűnösnek találta Póka Lászlóékat és személyenként 300 óra fizikai munkakörben teljesítendő közérdekű munkára kötelezte őket. Erről szóló közleményünk itt olvasható
Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, de a vádlottak és a védelem fellebbezést jelentettek be. A Budapest Környéki Törvényszék dr. Stubeczky Sarolta bíró által vezetett 3 tagú tanácsa mindenben osztotta vádlottak és védelem álláspontját és ezért felmentette Póka Lászlóékat. A felmentés indokául az szolgált, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezésének fenyegető látszatát senki nem keltette ebben a konkrét ügyben, mivel ehhez a törvény közvetlen, konkrét és reális veszéllyel járó magatartást követel meg, tehát nyilvánvalóan robbanó-szerkezetnek látszó tárgy elhelyezésére lett volna szükség. Az elhelyezett tárgyak nem ilyenek voltak, azok üzenetet hordoztak és nem keltettek közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegető látszatot. "Ez nagyon gyenge ahhoz, hogy ezt ilyen komoly bűncselekménynek nevezzük"- fogalmazott indokolásában a tanács elnöke.
A külső megjelenés, elhelyezés körülményei éppenséggel a vélemény-nyilvánítási akció jelleget erősítették, amelyet a becsapott devizahitel károsultak érdekében fejtettek ki Póka Lászlóék. A bíróság kimondta, hogy vélemény-nyilvánítási akcióról van szó, amely alapjog gyakorlásnak minősül, amelyet a büntetőjog eszközével nem lehet szankcionálni.
Az érintett bankok túlreagálását követően nem szabadott volna a nyomozóhatóságnak, illetve az elsőfokú bíróságnak ilyen következményekkel sújtania az aktivistákat.
A deviza-károsult aktivisták tudomásul vették a felmentő ítéletet, az ügyészség még fellebbezéssel élhet, miután egymással ellentétes ítéletek születtek, így harmadfokú eljárásra is sor kerülhet, bár a egy ilyen fellebbezés nyilvánvalóan megalapozatlan lenne.
Fontos rámutatni, hogy a szabadságjogi alapjogok gyakorlóival szemben a büntetőjogi eszközök érvényesítésekor a lehető legmegszorítóbb értelmezés elve alapján kell eljárni, és ebben az esetben a másodfokú bíróság ezt az elvet helyesen alkalmazta, miután nyilvánvaló, hogy nem volt szó robbanó-szerkezet meggyőző látszatát keltő eszközök elhelyezéséről.
Póka László markáns kijelentései miatt korábban terrorcselekménnyel való fenyegetés bűntette miatt is indítottak büntetőeljárást, amelyben végül jogerősen felmentették, de számos más szabálysértési és büntetőeljárás is folyik aktivista tevékenység miatt vele és társaival szemben.
Sajnálatos, hogy a deviza-károsultak ügyében a "forintosítás" nem adott igazi megoldást, az árfolyam-különbözet tisztességtelen profitja a bankoknál maradt. A mozgalmárok célja egy olyan tisztességes megoldás, amelyben a forintosítás a felvételkori árfolyamon történik meg, kártérítést kapnak a károsultak a szenvedésekért, illetve a felelősöket elszámoltatják, megtorlás helyett tehát tisztességes megoldásra van szükség.
Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető (www.gaudinagytamas.hu)
Gazdasági szankciókkal térdre kényszerítheti-e Magyarországot az EU migráció-ügyben? A délvidéki magyarok jogainak biztosítására kötelezte az EU Szerbiát- vétót, amíg az önrendelkezési joguk nem teljesül! (Morvai és Gaudi strasbourgi beszélgetése)
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Folyamatos a fenyegetőzés az európai uniós források megvonásáról, gyakorlatilag Magyarország gazdasági térdre kényszerítéséről. Bekövetkezhet-e az, hogy meg kell hajolunk az Európai Unió akarata előtt, és teret kell engednünk a tömeges bevándorlásnak? Amennyiben lehetséges ez a forgatókönyv, akkor hogy tudjuk megakadályozni ennek bekövetkezését? Mit kell tudni a Magyarország melletti szolidaritási mozgalomról, amelyet dr. Morvai Krisztina indított? A másik téma: hogyan biztosítható, hogy az Európai Unió által Szerbia számára megszabott kötelezettségek - a délvidéki magyarok jogvédelme érdekében - valósággá válnak? Hogyan tudják segíteni a különböző érintett és érdekelt erők - így a magyar kormány, a magyarországi és délvidéki civil és jogvédő szervezetek, valamint politikai pártok - az Európai Unió által a nemzeti közösségekre vonatkozóan megszabott kötelezettségek tényleges teljesítését és érvényre juttatását? Erről a két témáról beszélgetett dr. Morvai Krisztina EP képviselő és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Európai Parlament 2017. júniusi plenáris ülésén történtek kapcsán Strasbourgban. További részletek a videó után:
A beszélgetésben szóba kerülnek többek között az EU migráns betelepítést egyre erőteljesebben követelő diktatórikus lépései és az ezzel szembeni ellenállás fontossága, továbbá a délvidéki magyarok jogfosztottsága, a szerb EU csatlakozás jelentette történelmi lehetőség önrendelkezésük kiharcolása érdekében a most zajlott jelentés vita fényében és az EU értékválsága.
Éppen erre az ülésre időzítette a Bizottság annak bejelentését, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Csehország. Lengyelország és hazánk ellen a migráns áthelyezési kvóta nem teljesítése miatt, amiért súlyos bírsággal is sújhatják az ellenálló államokat. Krisztina az erről szóló vitában a világméretű szolidaritási mozgalom megindítását jelentette be azt kérve a jóakaratú emberektől, hogy Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez címzett levelekkel tiltakozzanak a kötelezettségszegési eljárás ellen, támogassák hazánkat magyar termékek vásárlásával, hazánkba utazással, amely az EU felelőtlen bevándoroltatási politikája miatt az egyre inkább a káosz felé sodródó Nyugat-Európához képest a béke szigete. Juncker nem válaszolt, sértődötten kivonult az ülésteremből...
Az Európai Parlament 2017. június 13-i ülésén vitatta meg Szerbia EU csatlakozási folyamatát értékelő éves jelentést, amely ezúttal is alapvetően dicséri Szerbia előrehaladását a jogállamiság és a koppenhágai kritériumok teljesítése terén, bár az etnikai "kisebbségek" kapcsán enyhe kritikát is megfogalmazott. Dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő a vitában felszólalásában rámutatott arra, hogy a kritika nem elég, mindaddig vétót kell emelni Szerbia EU csatlakozása ellen, amíg nem biztosítja a végveszélyben levő kb 300.000 délvidéki magyar önrendelkezési jogát és őshonos közösséghez méltó életfeltételeit. Kiemelte, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal idén teljesített monitorozó úton szerzett saját tapasztalatai is azt igazolják, hogy Szerbiában nem érvényesülnek a délvidéki magyarság alapvető jogai, így a nyelvhasználat joga sem, még az elsöprő magyar többségű településeken sem. Ég és föld a különbség a jogszabályok és valóság között, mélységi és rendszeres ellenőrzés nélkül semmi garancia nincs arra, hogy a délvidéki magyarok helyzete érdemben javuljon végre. A szavazás előtt Krisztina eljuttatta az összes képviselőnek Bozóki Antal árnyékjelentésének angol nyelvű összefoglalóját. illetve a zentai rendőrségen és az óbecsei bíróságon forgatott tényfeltáró, leleplező, jogfosztást igazoló angol feliratozással ellátott dokumentumfilmeket. A jelentést végül megszavazta az EP, de Krisztina, Balczó Zoltán és Kovács Béla mellett 146 képviselő nem támogatta. Az Európai Parlament ugyanezen a napon tárgyalta Koszovó EU csatlakozásáról szóló jelentést. Krisztina felszólalásában arra a kettős mércére mutatott rá, hogy míg Koszovó tekintetében az EU megköveteli a délvidéki magyarokhoz képest feleakkora lélekszámú észak-koszovói szerbek számára a területi autonómiát, addig ez a délvidéki magyaroknál fel sem merül, sürgette ennek a tarthatatlan helyzetnek a megszüntetését.
Jogfosztás és ígéretek - Délvidéken, az Óbecsei Bíróságon (videóval)
Mind a szerb jogszabályok, mind az európai normák alapján lehetővé kellene tenni az őshonos magyar nemzeti közösség számára (magyar) anyanyelvük használatát az igazságszolgáltatásban. Az Óbecsei Bíróságon ennek semmi jelét nem tapasztaltuk - a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő közös, délvidéki jogvédő-monitorozó útján. A 40%-ban magyar lakosságú Óbecse bíróságán kizárólag szerb nyelvű feliratokkal, formanyomtatványokkal, eljárási nyelvvel és dokumentumokkal találkoztunk. A bíróság elnöke elismerte a hiányosságokat és hibákat, s ígéretet tett arra, hogy mielőbb helyreállítják a jogszabályoknak és az európai normáknak megfelelő állapotot. Állítása szerint legközelebbi látogatásunkkor már az irányadó normáknak megfelelően kétnyelvűséget fogunk tapasztalni az általa vezetett intézményben. Erről természetesen személyesen is meg fogunk győződni, de addig is kérjük a délvidéki magyarokat, hogy számoljanak be az esetlegesen tapasztalt változásokról, s a „bátrabbak” a filmre hivatkozással látogassanak el a bíróság épületébe, és kérdezzenek rá a változások megtörténtére. Amíg az őshonos magyar nemzeti közösség nyelvi és egyéb alapvető emberi („kisebbségi”) jogait valamint a tényleges és teljes körű autonómiát nem biztosítják a magyaroknak, hazánknak meg kell vétóznia Szerbia európai uniós csatlakozását!
A film angol nyelven feliratozott verziója itt látható.
Tót elnyomás és rendőri önkény a felvidéki Komárom vasútállomásán- Jogainkért harcolni kell! (videóval)
Megrázó dokumentumfilmet adunk közre a felvidéki magyarok teljes jogfosztottságáról 2016 november 21-én készült, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és dr. Morvai Krisztina EP képviselő jogvédő-monitorozó körútján. A helyszín a felvidéki révkomáromi vasútállomás, ahol semmilyen magyar feliratot nem találtunk ( magyarok aránya közel 70 %) és a magyar nyelvű kiszolgálást is megtagadták tőlünk, sőt rendőröket hívtak ránk. Kifogást emeltünk emiatt, hivatalos panaszlevelet írtunk a tapasztalatokról, tiltakoztunk a jogsértések ellen.
Ebben az időszakban Szlovákia az EU soros elnökségét adta....
Tengernyi még a feladat, de egy csatát már megnyertünk - a harcos, bátor felvidéki aktivistákkal együtt: 2017 áprilisában a révkomáromi vasútállomásra kikerült a magyar nyelvű helységnévtábla, sőt a Pozsony-Komárom vonalon egyes járatokon már bevezették a kétnyelvűséget!
Lépjünk fel minél többen és minél határozottabban az elszakított területeken élő magyarokkal szembeni jogtiprások ellen és vívjuk ki együtt egyéni és közösségi jogaikat! (2017. június közepétől a film angol nyelven feliratozott verziója is elérhető, hiszen nem csak "magyar ügyről" van szó, hanem az európai emberi jogi normák durva, szisztematikus megsértéséről is, amiről világszerte minél többeknek tudniuk kell. Bízunk a nemzetközi emberi jogvédő szervek haladéktalan fellépésében is.)
Ma már egyértelmű, hogy a kisebbségi jogok kéregetése helyett az önrendelkezési jog kivívása adhat garanciát a felvidéki magyarság megmaradására!
Honfitársi üdvözlettel:
dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
