Őszinte szembenézésre van szükség

Mindaddig nem lehet visszaállítani az igazságszolgáltatásba vetett hitet, bizalmat, amíg nincs következménye a jogsértő rendőri intézkedéseknek, bírói ítéleteknek, őszinte szembenézésre van szükség - hangsúlyozta Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő a parlament 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságának hétfői ülésén.

Révész Máriusz elmondta: "azt hallottuk", hogy két bíró előzetes eligazítást tartott a letartóztatások ügyében eljáró kollégáknak, akik közül viszont volt olyan, aki nem vállalta, hogy eljárjon ezekben az ügyekben.

Gulyás Gergely a testület fideszes elnöke szerint is elvárható a bíróságtól, hogy kivizsgálja a történeteket.

Pelle Andrea ügyvéd, a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil jogvédő szervezet ügyvivője a tapasztalataikról szólva az egész rendszer anomáliai között említette az előzetes letartóztatások gyakorlatát, és a rendőri bántalmazások felderítetlenségének problémáját, illetve a büntetés-végrehajtási intézetekben alkalmazott bánásmódot.

Az előzetes letartóztatások gyakorlatáról szólva a jogvédő elmondta, hogy általában az ország sok bíróságán formalizált eljárás zajlik, amelyekben többnyire nem vizsgálják az egyéni körülményeket, ez pedig fokozottan így volt a fővárosban 2006 őszén született elsőfokú döntéseknél.

Pelle Andrea szóvá tette azt is: az elsőfokú bíróknak fel se tűnt, hogy a másfélszáz letartóztatott túlnyomó többsége rendezett családi körülmények között élő büntetlen előéletű fiatal, nem egyszer egyetemista. Szerinte szerencsésnek mondható az a körülmény, hogy ezekben az ügyekben éppen az a Fővárosi Bíróság járt el másodfokon, amelynek letartóztatási gyakorlatára az átlagosnál nagyobb gondosság, körültekintés jellemző, és ennek köszönhető, hogy több mint 90 százalékban megszüntették az első fokon elrendelt letartóztatásokat.

A jogvédő elmondta: 2006 őszén olyan gumilövedéket alkalmaztak, amelyeket csak decemberben állítottak rendszerbe, és amelyek sokkal súlyosabb sérüléseket okozhattak, mint amelyekre az állomány kiképzést kapott.

Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) munkatársa elmondta, hogy szervezetük 2004-ben azért jött létre, hogy a Kárpát-medencében nemzeti ügyekben tanúsított kiállásuk miatt üldözött magyaroknak jogi védelmet nyújtsanak. A 2006 őszi eseményekről szólva elmondta: "egy kaptafára", azonos indokok alapján zajlottak a letartóztatások, az eljáró bírók nem vizsgálták, hogy alapos okkal indítványozták-e az ügyészek. Az előállítottak elmondhatták panaszaikat, de azt a bírók nem vették figyelembe.

Gulyás Gergely a testület fideszes elnöke szerint elvárható a bíróságtól, hogy kivizsgálja a történeteket.

Révész Máriusz, a bizottság fideszes tagja elmondta: "azt hallottuk", hogy két bíró előzetes eligazítást tartott a letartóztatások ügyében eljáró kollégáknak, akik közül viszont volt olyan aki nem vállalta, hogy eljárjon ezekben az ügyekben. Erről az albizottság ülésén meghallgatott jogvédők nem hallottak.

Pelle Andrea szerint a tömeges gyanúsítások esetében valószínűsíthető, hogy a rendőrök egyeztettek az ügyészekkel, és a tömeges letartóztatások indítványozására is lehetett ügyészségi vezetői utasítás. Hozzátette: álláspontja szerint meglehetősen kényszeredett volt a letartóztatások elrendelésénél az, hogy szabadlábon hagyásuk esetén mennének a következő tüntetésre, illetve összebeszélnének társaikkal.

Révész Máriusz kérdésére Pelle Andrea megerősítette: álláspontja szerint az ügyészek és bírók nem mindenben a jogszabályoknak megfelelően jártak el.

A rendőri bántalmazások bizonyíthatatlanságával kapcsolatban az azonosítók hiánya mellett mindkét jogvédő kitért arra is, hogy a hatóságok által rögzített videófelvételek szinte sosem kerültek elő, vélhetően azért, mert azokon rendőrök által elkövetett jogsértések bizonyítékait találták volna meg. Például amikor a katonai ügyészek kérték a fővárosi büntetés-végrehajtástól a szeptemberi felvételeket, éppen azok nem voltak már meg, amelyek a civil jogvédők szerint a kritikus napokon történteket rögzítették az intézményben.

A nemzeti jogvédő szolgálat munkatársa szerint azok az ügyészek és a bírók, akik ezekben az ügyekben eljártak, egy-két kivétellel parancsra cselekedtek, a rendőrségnél pedig még szabadjára is engedték az indulatokat, mert "olyan nincs, hogy a kisrendőr olyat merészelne megengedni magának" ami ott történt. A 2006 őszi események kiváltó okaként azt hangsúlyozta, hogy az akkori hatalom a felelős, az őszödi beszéd miatt az "embereknél elszakadt a cérna".

Az NJSZ munkatársa elmondta, hogy az elmúlt három év alatt összesen több tízmillió forintos kártérítést, illetve kártalanítást harcoltak ki polgári perekben a 2006 őszi rendőri jogsértések áldozatainak.

Az ülésen meghallgatott Szabó Máté ombudsman, Gaudi-Nagy Tamás felvetésére, hogy 2006 ősze után egy alkotmányos jogokat korlátozó jogalkotási folyamat indult el, úgy válaszolt: a békétlen tüntetések megelőzésére ezt az állam megteheti, a kérdés, hogy akkor is fent kell-e tartani ezeket a korlátozó rendszabályokat, ha a veszély elmúlt. Ugyanis a 2006-2008 közötti nagyon feszült légkör Gyurcsány Ferenc távozása óta lényegesen enyhült és csökkent a radikális tüntetők jelenléte az utcákon.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország az egyike annak a kevés országnak, amely mindmáig nem részese a kínzás elleni nemzetközi egyezménynek, így nincs is rendszeres nemzetközi ellenőrzés a magyar börtönökben, holott ezt már az összes többi volt szocialista országban elfogadott.

Szabó Máté szerint olyan jellegű attitűdváltásra lenne szükség, amely a 60-as és a 80-as évek között lezajlott Nyugat-Európában, és amelynek az eredményeként, már nem támadnak a rendőrök a zömmel békésen tüntetőkre, csupán az erőszakos kisebbséget igyekeznek elszigetelni.