Az emberi jogi bizottság elfogadta a 2002-2010-es jogsértésekről szóló jelentéstAz emberi jogi bizottság elfogadta a 2002-2010-es jogsértésekről szóló jelentést

Az emberi jogi bizottság üléséről kivonuló szocialistákat leszámítva a többi négy párt képviselői egyhangúlag elfogadták a 2002 és 2010 közötti jogsértésekről készült részjelentést szerdán. A részjelentést készítő Gaudi-Nagy Tamás jobbikos honatya a bizottsági ülésen történelmi jelentőségűnek minősítette a dokumentum elfogadását, amely az elmúlt nyolc év "emberi jogi válsághelyzetének kor- és kórképe".  A jobbikos politikus a részjelentés megállapításait ismertetve elmondta: a szocialista, illetve szabaddemokrata kormányok már 2006 ősze előtt is szisztematikus jogkorlátozásra törekedtek hatalmuk megtartása érdekében azokkal szemben, akik tiltakoztak a "nemzet- és emberellenes" politika ellen.

A jogsértések pedig a 2006 őszi csúcspont után sem maradtak abba. A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok a hatalom megtartásának és az elnyomásnak, megfélemlítésnek, megtorlásnak az eszközeként használták a rendőrséget és más államhatalmi szerveket - mondta Gaudi, aki szerint "a gyülekezési jog engedélyezési rendszerré silányult". Ráadásul mindezt a hatalom megpróbálta úgy beállítani, mintha egy randalírozó csőcselék fenyegetné a békés többséget - jegyezte meg. A jobbikos honatya hangsúlyozta: mindez nem maradhat következmények, felelősségre vonások nélkül.

Meg kell semmisíteni az olyan jogkorlátozó, elnyomó jogszabályokat, mint például a "lex tojás", a "lex gárda" vagy a passzív engedetlenséget szankcionáló rendelkezések, továbbá nemcsak a 2006 őszi események sértettjeinek kell jóvátételt fizetni, mint ahogy a közkegyelmet is meg kellene adni mindazoknak, akiket politikai célzattal törvénysértően ítéltek el az elmúlt nyolc évben.

Gulyás Gergely, az emberi jogi bizottság fideszes alelnöke, a jogsértéseket vizsgáló albizottság elnöke az emberi jogi bizottság szerdai ülését követően újságíróknak elmondta: a hatalom jogsértő gyakorlata az elmúlt nyolc évben mindenkit sújtott, de különösen a jobboldali radikális szervezeteket és szimpatizánsaikat, holott a gyülekezési és véleményszabadság mindenkit megillet, függetlenül véleményének értéktartalmától. Azért, mert a hatalom nem ért egyet valakivel, még nincs joga korlátozni gyülekezési és véleménynyilvánítási jogát - hangsúlyozta a kormánypárti honatya.

Gulyás elmondta azt is, hogy a Legfőbb Ügyészségtől a Budapesti Katonai Ügyészséghez, majd pedig a Debreceni Katonai Ügyészséghez került három olyan ügy is, melyet az általa vezetett albizottság vizsgált. A Debreceni Katonai Ügyészség nyomoz a rendőrségen belüli felelősségre vonások elmaradása és a tömegoszlatásokban résztvevő rendőrökről hiányzó azonosító számok miatt, továbbá abban az ügyben, hogy az ostromlott TV-székházat és dolgozóit sorsára hagyták a rendőrök 2006 őszén.

A bizottsági ülésen Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára egyebek között elmondta azt is, a részjelentések nyomán már megkezdték a büntetés-végrehajtási szabályok felülvizsgálatát, és a kormányváltást követően nyomban intézkedtek arról, hogy ezután magánőrző-védő cégek ne biztosíthassanak állami rendezvényeken.

Lendvai Ildikó és Nyakó István szocialista képviselők a bizottság üléséről a részjelentés vitájának megkezdésekor azzal az indoklással vonultak ki, hogy szerintük egyfelől a dokumentum önellentmondó, hiszen ha a bíróságok a vizsgált időszakban is kimondhatták a jogsértések megtörténtét, akkor a jogállam mégiscsak működött, másfelől különösen cinikus az, hogy olyan időszakban fogadják el a részjelentést, amikor hetenkénti alkotmánymódosítás vagy az Alkotmánybíróság megregulázása fenyegeti a jogállamot. Kormánypárti és jobbikos honatyák ugyanakkor azért bírálták élesen a szocialistákat, mert - mint mondták - még ma sem képesek szembenézni tetteikkel, és arra is felhívták a figyelmet, hogy a bíróságok jogsértéseket megállapító ítéletei koránt sem tették meg nem történtté a jogsértéseket.

MTI