Barikád: Kihajított Történeti Alkotmány

Lesz új alkotmány, de a XXI. század politikai elitjének nem kell az ezeréves múlt és a Szent Korona eszmeisége. Az 1944-ben megszakadt történelmi jogfolytonosság helyreállításának történelmi lehetőségét 1990 után, 2010-ben újból megtagadta a nagypolitika. A Fidesz- KDNP pártszövetség leszavazta a keresztény államiságot, leszavazta a termőföld külföldiek általi felvásárlásának tilalmát és leszavazta a magyar honvédség - idegen érdekekért folytatott - külföldi háborúkban való részvételnek tilalmát. Úgy tűnik a „Hungaria est semper libera” - Magyarország örökké szabad - elve, napjainkra csak egy utópisztikusan szép emlék marad.

Nagykoalíciós NEM, az ezeréves Alkotmányra

A Jobbik- frakció kivonult a Parlament alkotmány- előkészítő eseti bizottságának munkájából, miután a testület november 16-ai ülésén a nemzeti párt javaslatainak 90 %-át a kétharmados forradalom elsöpörte és leszavazta. A Jobbik 27 javaslatából, összesen három ponttal tudtak egyetérteni a kormánypártok, miszerint: az élethez és emberi méltósághoz való jog a magzati életet is megilleti, az egyszerű bizalmatlanság indítvány alkotmányos lehetőségének biztosítása a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal szemben, továbbá a szavazati jog gyakorlásának lehetősége azon magyar állampolgárok esetében is, akik Magyarországon nem rendelkeznek lakóhellyel. Megjegyezendő, ez utóbbi kérdésben a nemzeti együttműködés kormányának öt delegáltja tartózkodott a szavazáskor. Így az Összegző munkacsoport csak a fent említett jobbikos javaslatokat veszi esetleg a jövőben figyelembe az egységes koncepció kialakításakor. Salamon László a bizottság KDNP-s elnöke ezek után kijelentette: a Fidesz- KDNP nem marad egyedül az alkotmányozásban, hiszen a társadalom nagy többségének támogatását élvezik. De vajon tudja-e a „társadalom nagy többsége”, hogy mire mondott elvileg nemet. Többek között arra, hogy az Alaptörvény kikényszeríthető erővel bíró normatív részében ne kapjon helyet a szuverenitás, azaz, hogy minden jog és hatalom forrása a Szent Korona, amelyet a nép és az államfő közösen gyakorol. A Fidesz- KDNP nemet mondott arra, hogy Magyarország, mint a Szent Korona országa kerüljön meghatározásra továbbá, hogy az Alaptörvény a Történeti Alkotmány sarkalatos törvényein alapuljon. A Fidesz mellett a Kereszténydemokrata Néppárt is nemmel szavazott Magyarország keresztény államként való meghatározására. Továbbá azon Jobbikos javaslat, miszerint a föld a nemzeti vagyon része, 24 kormánypárti tartózkodással – egyedül Turi- Kovács Béla támogatta –került elvetésre. Ezek után nem meglepő, hogy az ország termőföldjeinek külföldiek részére vonatkozó forgalomképtelensége is az elutasítás sorsára jutott. Ahogyan az is, hogy az Alaptörvény elvi szinten rögzítse: közhivatal- viselésére csak olyan állampolgár jogosult, aki egyúttal nem állampolgára olyan államnak, amely a nemzetközi egyezményeket és ENSZ határozatokat nem tartja be. Azok után, hogy helikoptereket küldünk Afganisztánba ugyancsak nem okozhat megdöbbenést azon javaslat elutasítása, miszerint: konkrét ország ellen nemzetközi egyezményeknek megfelelő hadüzenet hiányában a magyar honvédség külföldi jelenléte tilos. De ugyanilyen lendülettel szavazták le a mentelmi jog eltörlését, az országgyűlési képviselők visszahívhatóságát, a politikusi álláshalmozást és a közélet megtisztítását a kommunista diktatúra elnyomóitól. Ugyanakkor arról is döntött a bizottság - Fideszes kezdeményezésre – hogy az egy- vagy kétkamarás parlament kérdésében egyelőre ne foglaljanak állást, hanem erről az egységes koncepcióról szóló döntéssel egyidejűleg határozzanak. Mint ismeretes a héten Salamon László több nyilatkozatában is a kétkamarás parlament mellett érvelt, bár a kormánypárt részéről nem fogadta kitörő lelkesedés a kereszténydemokrata kezdeményezést. Ahogyan Gulyás Gergely fideszes képviselőnek, a választójog kiterjesztésére vonatkozó felvetése sem aratott osztatlan sikert a kétharmados kormánytöbbség körében. Orbán Viktor a kampány során még úgy foglalt állást, hogy az állampolgárságot a határon túliak biztosan megkapják, de „a választójog az egy másik kérdés.” Ahogyan Martonyi János külügyminiszter is azt hangoztatta az állampolgársági törvény elfogadásakor, hogy az nem jár automatikusan a választójog megadásával. Érdekes módon Kövér László is hasonlóan vélekedett – „mert nem lehet” – a gyergyószentmiklósi EMI –táborban. Schmitt Pál pedig a román államfőnél tett októberi látogatása alkalmával, arra bíztatta a romániai magyar közösség tagjait, hogy jó állampolgárokként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, mert ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat. Mindezek fényében talán némi magyarázatot kapunk azon szégyenletes tényre, hogy a Székely Nemzeti Tanács pénteki ülésén, a népviseletbe öltözött 270 székely küldött fogadására a nemzeti együttműködés kormánya részéről az Országgyűlés elnökén kívül, senki nem tette tiszteletét. „Cum Deo pro Patria et Libertate!” szól a KDNP Rákóczi szabadságharcot idéző jelmondata. A nevében kereszténydemokraták pártja az Istennel a Hazáért és Szabadságért jelszó nevében politizál, miközben nemet mondanak a keresztény államiságra és a Szent Korona Országára. Az ok? „Mi úgy gondoljuk, hogy a Szent Koronának helye van az alkotmányban, de a Szent- Korona tant a XXI. században nem lehet az alkotmány alapjaként elfogadni”- szögezte le Gulyás Gergely fideszes képviselő. Ez annyit jelent, hogy a preambulumban kap majd helyet a Szent Korona - tanra és a kereszténységre való utalás is s így 2011-ben sem kerül sor, az 1944. március 18-án megszakadt történelmi jogfolytonosság – a jelen alkotmányos rendszernek a történelmileg létezett magyarországi alkotmányos rendszerekkel való folyamatosságának - deklarálására. Ugyanakkor az sem elfelejtendő, hogy az alkotmányozás folyamatába a Jobbik javaslatára fogadták be a civil szervezeteket, viszont az elcsatolt területek magyarságának bevonását leszavazták. Ennek ellenére a Jobbik a Magyarok Világszövetségét és a Székely Nemzeti Tanácsot is felkérte véleményének kifejtésére.

Jelkép, szimbólum, szép emlék – ez kell a XXI. század politikájának.

Történelmi napokat élünk, ugyanis a több mint 30 jogászgeneráció által létrehozott és hatálytalaníthatatlan, a Szent Korona- tanon alapuló Történeti Alkotmányunkat a szemünk láttára hajítják ki az ablakon. Magyarország jelenlegi politikai és jogászi felfogásának nem kell az ezeréves múlt, nem kell Mária Országa és nem kell a világon és az európai kontinensen is egyedülálló Történeti Alkotmány. Az évezredes jogi- kulturális- és politikai alkotómunka megbecsülése és figyelembevétele helyett a Köztársasági Elnöki Hivatal magyarázkodásától zeng a sajtó. Ugyanis a Köztársasági elnök nevében egy helyesírási hibáktól hemzsegő, „jó szándékkal is dolgozatnak nevezhető” anyag került az alkotmányozó bizottság elé. „Itt az ideje a megfontolt, szakmai alapokon nyugvó, de céltudatos és felvilágosult cselekvésnek, hogy ne kelljen szembenéznünk az anyanyelv visszafordíthatatlan hanyatlásával.” – állt (azóta eltávolították) a Köztársasági Elnöki Hivatal javaslatában. Szakmai, céltudatos, felvilágosult? Akkor hol marad Magyarország évszázados közjogi tapasztalatok alapján kiforrott Történeti Alkotmánya? A 66 éve elkezdődött „hanyatlás”, 2010-ben tovább folytatódik. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ha vezetőink nem érzik át ennek súlyát, igazából meg sem érdemlik, hogy az övék lehessen az 1944 óta magára hagyott történelmi pillanat. A székely küldöttek bezzeg átélték ennek súlyát, mikor a Szent Korona előtt letérdepelve, a szívükre tett kézzel tettek esküt Székelyföld autonómiájának megalkuvás nélküli képviseletére. A fősodratú média meghátrálásként értékelte a Jobbik alkotmányozásból való kilépést, amelyre Gaudi – Nagy Tamás a parlamenti bizottság tagja úgy reagált: a munkában mindeddig hat képviselővel (Apáti István, Gyüre Csaba, Murányi Levente, Novák Előd és Nyikos László és jómagam), igen aktívan vettünk részt, de már az első ülésen nyilvánvalóvá vált, hogy csak díszletnek tekintik az ellenzéket. A politikus szerint, nincs szó meghátrálásról „csupán annak egyértelmű kinyilvánításáról, hogy nem kívánunk asszisztálni a történeti alkotmányosság és történelmi jogfolytonosság elsikkasztásához. Ez a döntés teljesen más alapon áll, mint a MSZP és az LMP pártpolitikai hisztije és kivonulása a bizottságból.” Gaudi – Nagy Tamás a kialakult helyzetet közjogi szemfényvesztésnek nevezte, amelyet a kétharmados többség mámorában konokul végig akarnak vinni a saját nemzeti együttműködési rendszerük szabályait is semmibe véve, lényegében egy egypárti alkotmányt a nemzetre oktrojálva. A Szent Korona-tan, amely a XX. század közepéig a magyar történeti alkotmány alapjaként szolgált a XXI. század elitjének vállalhatatlan. Vajon létezik még egy nemzet a világon, amelyik egy tollvonással kiiktatja és a preambulumba száműzi több évszázados múltját? A költőinek szánt kérdésre válaszolni sem kell. Talán ezért fordulhat elő, hogy az osztrák szomszédok szemrebbenés nélkül bocsáthatják ki a Szent Koronát ábrázoló új százeurós névértékű érmét, a „Habsburgok koronái” című sorozat darabjaként. Még jó, hogy a Szent Korona sohasem képezte egyetlen uralkodóház tulajdonát sem, hiszen a Szent Korona-tan szerint minden hatalom és jog forrása a Szűz Mária oltalmába ajánlott Szent Koronáé, tehát nem a népé és nem az uralkodóé. Ők csak gyakorolják a nem tőlük származó isteni hatalmat, hiszen a Szent Korona a tárgytól elkülönült önálló közjogi személy. A Fidesz- KDNP tehát színt vallott, hiszen Isten ellen szavaztak, amikor nemet mondtak Magyarország keresztény államiságára, a Haza ellen szavaztak, mert támogatták, hogy a termőföldet a külföldiek is felvásárolhassák és a Szabadság ellen szavaztak, amikor megengedték, hogy idegen érdekekért harcoljanak a magyar honvédek. A fenti bizonyítványt biztosan megmagyarázzák majd az egy- vagy netán két bekezdésnyi preambulumban, de a Szent Korona - tan több évszázados történelembe ivódott értékrendszerére nem tartanak igényt a kormánypártok. A Történeti Alkotmányt továbbra is úgy emlegetik, mint egy őskonzervatív ereklyét, a Szent Korona egyébként meg jól mutat a Parlamentben, amelyet időnként büszkén mutogatunk a külföldi diplomatáknak, de annak örök isteni törvényeken alapuló hatalmát már nem „trendi” elismerni. A világon egyedülálló módon, csak népünk vezetőinek nehéz megértenie – amit Szent István óta minden generáció feldolgozott - hogy az alkotmány nem pusztán egy írott jogi norma, hanem egy állam erkölcsi, jogi, politikai és kulturális alapvetése is.

Takács Veronika

(az írás a Barikád c. hetilap november 25-i számában jelent meg)