Nem kaptam politikai utasítást - mondta Tóth Gábor, Budapest volt rendőr-főkapitánya a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának keddi ülésén.

A jelenleg rendelkezési állományban lévő rendőr vezérőrnagy, aki 2007. nyarától töltötte be a fővárosi főkapitányi posztot, egyetlen kivételként a 2008. nyári szivárvány felvonulást említette, melyet először nem vett tudomásul a BRFK vezetése, ám Draskovics Tibor akkori igazságügyi és rendészeti miniszter sajtóban napvilágot látott felszólítására, hogy vizsgálják felül ezt a döntést, a tudomásulvétel mellett döntöttek.

Gorove László és Mártai István meghallgatása a rendőri túlkapásokat vizsgáló bizottság előtt. Mártai István, a Közép-magyarországi Regionális Mentőszervezet volt orvosigazgatója, a mentőszolgálat jelenlegi főigazgatója, Gorove László az Országos Mentőszolgálat volt főigazgatója.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője arra kérte a kormánytöbbséget, támogassa törvénymódosítási javaslatát, amely a bűncselekmények közé sorolná, és börtönnel súlytaná a parlamenti bizottságok előtt meg nem jelenőket.

Az LMP szerint Gyurcsány Ferenc nem tartotta be az alkotmányos normákat; a Jobbik börtönnel sújtaná a parlamenti bizottságok előtt meg nem jelenőket.

Gyurcsány Ferenc szánalmasan magyarázkodik - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, a jogsértéseket vizsgáló albizottság fideszes elnöke, miután a volt miniszterelnök levélben utasította el a megjelenést a testület előtt.
   
Gulyás Gergely leszögezte: az alaptörvény és a Gyurcsány Ferenc által hivatkozott alkotmánybírósági határozat is "teljesen egyértelmű": a parlamenti bizottságok előtti megjelenés alkotmányos kötelezettség. Gyurcsány "nem először állít valótlant" - mondta, hozzátéve, hogy ősszel törvényjavaslatot nyújtanak be a távolmaradás szankcionálására. 

Morvai Krisztina, a Jobbik Európa parlamenti képviselője a bírói-ügyészi kar "átvilágítását" szorgalmazta pénteken a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságában, mert álláspontja szerint addig "garázdálkodhatnak" és "folytathatják a koncepciós eljárásokat". A Civil Jogász Bizottság (CJB) társelnökeként meghallgatott Morvai azt hangsúlyozta: a hatalmi ágak szétválasztása nem eredményezheti azt, hogy semmi lehetőség nincs a "szisztematikus jogsértések" kivizsgálására. Völgyesi Miklós, a CJB másik társelnöke a bírói életpálya és az intézményrendszer "alapos reformját" sürgette, felvetetve, hogy szükség van-e egyáltalán az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsra.

A nyugalmazott legfelsőbb bírósági bíró szerint tarthatatlan, hogy a bírók "a törvény fölé helyezhetik" magukat, mert aztán a "bírói függetlenség köpönyege mögé bújhatnak".

MTI

Pénteken várhatóan Gyurcsány Ferenc nem jelenik meg a bizottság előtt.

Továbbra is az a terve a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságnak, hogy október 23-ára elkészíti jelentését - mondta Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke. A bizottság tervei szerint szerdán bírósági és ügyészségi vezetőket, továbbá a Magyar Televízió elnökét hallgatják meg, pénteken a Civil Jogász Bizottság, valamint a történteket kormányzati felkérésre ugyancsak vizsgáló Gönczöl Katalin vezette bizottság tagjait hívták meg. Szintén péntekre várják Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt is, aki az MSZP korábbi nyilatkozatai alapján várhatóan nem jelenik meg a testület előtt.

Dr Gaudi-Nagy Tamás és Dr. Novozánszky Ilona tartott sajtótájékoztatót a 2006-os rendőri túlkapásokat vizsgáló parlamenti albizottság 2010.09.20-án megtartott ülése után:

Bocsánatot kért a rendőri erőszak vétlen áldozataitól Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka az Országgyűlés 2006-os jogsértéseket vizsgáló albizottsági ülésén. Egy felvételre, amelyen rebiszesek egy földön fekvő embert rugdostak, Dobozi úgy reagált: ez bűncselekmény volt. Mint mondta, súlyos szakmai hiba volt védőfelszerelés nélkül kiengedni a rendőröket a bevetésre. Révész Máriusz szerint ezért akár kártalanítést is lehetne adni a rendőröknek.

Szeptember 17-én Bene László volt országos rendőr-főkapitány meghallgatása után sajtótájékoztatót tartott Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina.  A Jobbik országgyűlési képviselője az elején leszögezte, hogy kellő idő hiányában számos, 2006 előtti jogsértéssel kapcsolatban szerette volna kérdezni Bene Lászlót. Hiszen – emelte ki Gaudi-Nagy Tamás – különösen Gergényi Péter kinevezése óta a politika elvárásainak megfelelően számos tüntetést oszlatott fel a rendőrség a gyülekezési törvény súlyos megsértésével (pl. Gesztenyéskert).

Bűntársa védelmét élvezte a zsidó terrorista"Totálisan megdöbbent" Bene László volt országos rendőrfőkapitány, amikor értesült a Magyar Televízió székházánál 2006 őszén történtekről. A 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság pénteki ülésén arról is beszámolt, hogy Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány olyan támogatást kapott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, amely miatt nem lehetett őt az események miatt felelősségre vonni.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője szeptember 13-án törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy ne lehessen következmények nélkül távol maradni egy bizottsági meghallgatásról. Mint ismeretes, az elmúlt héten az MSZP felszólítására sem Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, sem Szilvásy György volt titokminiszter nem jelent meg a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság előtt, távolmaradásukat, alkotmányos kötelezettségük elmulasztását pedig nem indokolták.

Gergényi memóriája igencsak gyengének bizonyult, Bene László annyira feledékeny, hogy elfelejtett megjelenni a meghallgatáson, Szilvásy bejelentette, hogy nincs szándékában megjelenni. Megtörténik végre az a sokat emlegetett elszámoltatás?

Bizonyítottság hiányában felmentettek két rendőrt, akik az áldozat elmondása szerint brutálisan bántalmazták őt - Felmerül a kérdés, hogy mi értelme van az egésznek, ha a felelősök nyugodtan megtehetik, hogy nem mennek el a meghallgatásra? Mi értelme van mindennek, ha a felelősök nem kerülnek bíróság elé? Mi értelme van, hogy ha borítékolható a felmentő ítélet ha netalántán bíróság elé kerülnek?

Már elve az megdöbbentő, hogy egy ilyen ítélethozatalra került sor, ráadásul a vádirat elkészítését követő 2 és fél évvel, a tragikus esemény után közel 4 évvel.

Az ügy sértettje, Attila egy békés, bejelentett rendezvény után élettársával tartott hazafelé a budapesti Rákóczi úton 2006. szeptember 19-én éjfél körül, amikor az őszödi hazugságbeszéd miatt felbőszült tüntetők ellen utcára kivezényelt, az MTV székházostrom elvesztése miatt felajzott és bosszúvágytól fűtött rendőri erők sorfalába ütköztek.

Annak ellenére, hogy Attila semmilyen tevőleges ellenállást, vagy provokatív magatartást nem tanúsított (csupán a közelben található lakásához való jutás lehetősége felől érdeklődött), a helyszínen intézkedő rohamosztagosok felszólítás nélkül rátámadtak, a földre teperték, majd tonfával és rúgásokkal brutálisan bántalmazták, amelynek következtében – a számos felületi zúzódás és sérülés mellett – bordatörést szenvedett.

Biztosan megállapítható, hogy Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettesnek, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitánynak és az ő közbiztonsági helyettesének, Lapid Lajosnak büntetőjogi felelőssége van az MTV székházának 2006 szeptemberében történt ostromakor történt rendőri mulasztások miatt - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jobbikos alelnöke a testület szerdai ülésének szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón.

Budapest, 2010. szeptember 10., péntek (OS) - A Nemzeti Jogvédő Szolgálat tájékoztatása a 2006. szeptember 17. és a 2006. október 25. közötti jogsértések kártérítési lehetőségeiről

A 2006. szeptember 17. és a 2006. október 25. közötti jogsértett áldozatoknak!

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. októberétől folyamatosan végezte és jelenleg is végzi a jogsértettek kártérítési igényeinek érvényesítését. Ezek a nehéz és sok munkát igénylő jogi feladatok az elmúlt évek során a kártérítési igények nagyszámú eredményes lezárásával végződtek.

Bizonyítottság hiánya miatt felmentette a Fővárosi Bíróság pénteken azt a két rendőrt, akiket az ügyészség azzal vádolt meg, hogy 2006 szeptemberében az őrzésükre bízott, az előzőleg a Rákóczi úton bordatörést szenvedett és a rendőrségre szállított férfit bántalmazták. Az elsőfokú ítéletében a bíróság egyetértett azzal, amit a rendőrök védője előadott a perbeszédében, vagyis kimondta: a sértettet két vagy három rendőr bántalmazta, de azt kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak követték volna el a bűncselekményt. A bíró utalt az ellentmondásos tanúvallomásokra, amelyekből indoklása szerint nem lehet pontosan meghatározni mi történt, mert nagyon sok volt az eltérő momentum ezek között.

Mind időben, mind a bántalmazás formáját tekintve más-más hangzott el a tanúk részéről. Például másként emlékeztek a helyszínre, az előállítottak számára, a rendőrök számára, ruházatára és nemére.

Hosszasan kínozták, félholtra verték Gyurcsányék ávósai.

Ítélethozatal várható. A Fővárosi Bíróság a mai napon (2010. szeptember 10-én) tárgyalja a 2006. év őszi eseményei egyik polgári áldozatának ügyét, melyben az első tárgyalást a vádirat benyújtását követően 2 évvel tűzték ki. Az ügy sértettje egy békés, bejelentett rendezvény után élettársával tartott hazafelé a budapesti Rákóczi úton, amikor társaikkal együtt az utcára kivezényelt rendőri erők sorfalába ütköztek. Annak ellenére, hogy a sértett semmilyen tevőleges ellenállást, vagy provokatív magatartást nem tanúsított, a helyszínen intézkedő rohamosztagosok felszólítás nélkül a földre teperték, majd tonfával mért ütésekkel, rúgásokkal brutálisan bántalmazták, melynek következtében – a számos felületi zúzódás és sérülés mellett – bordatörést szenvedett.