EchoTv: Az albizottság támogatta Gaudi jogsértésekről szóló jelentését

Támogatta a 2002 és 2010 közötti jogsértésekről szóló, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő által készített jelentés-tervezetet a parlamenti albizottság utolsó ülésén pénteken. A dokumentumot kisebb módosítások, pontosítások után várhatóan a jövő héten terjesztik elfogadásra az emberi jogi bizottság elé.

A bizottság fideszes, jobbikos és LMP-s tagjai lényegében egyetértettek a tervezettel, de azzal kapcsolatban két ponton nézeteltérés alakult ki. Míg a bizottság fideszes tagjai szerint a jelentésnek csak a bíróság, ügyészség, ombudsman, független rendészeti panasztestület által tényszerűen rögzített jogsértéseket kellene tartalmaznia, addig Gaudi-Nagy Tamás szerint a jogvédők által megállapított visszás eseteket is részletesen dokumentálni kellene benne. A kompromisszumos megoldás végül az lett, hogy felsorolásszerűen néhány visszás eset bekerül a jelentésbe.

A másik vitás pontja a jelentésnek az volt, hogy Szabó Tímea LMP-s képviselő, illetve a hozzá csatlakozó Révész Máriusz fideszes honatya szerint is "mintha lejtene egy irányba ez a jelentés", azaz a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által dokumentált eseteken kívül jóformán nem is szerepel benne más jogsértés, holott például a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság is tárt fel hasonló eseteket.

Gaudi-Nagy Tamás az albizottság ülésén az elmúlt 8 év szabadságjogok gyakorlása szempontjából szomorú látleletének, kórképének nevezte a tervezetet, amely bemutatja, hogy a szocialista-liberális Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormány miként korlátozta és sértette meg durván a szabad gyülekezési és véleménynyilvánítási jogot saját.

Az albizottság jobbikos alelnöke szerint ezek a kormányok hatalmuk megtartása érdekében használták a rendőrséget, nem egy esetben az ügyészséget, mi több még az is előfordult, hogy egyes bírák sem tudták ellenállni annak a korhangulatnak, amely szerint meg kell törni tiltakozókat.

Gaudi szerint 2006 előtt kevésbé volt erőszakos a kormányok fellépése, de annál szisztematikusabb. Bár igaz az is, hogy a társadalmi ellenállás sem volt olyan erős és szervezett, mint később - tette hozzá. Gaudi elmondta: 2006 után keményebb eszközöket alkalmazott a hatalom, a nemzeti ünnepeket kordonerdők és rendőrsorfalak között tartották és az 1989 előtti kommunista engedélyezési gyakorlathoz hasonlóan állták útját a tiltakozó demonstrációknak.

Gaudi szóvá tette, hogy még ma is folyamatban vannak olyan ügyek, amelyek a szocialista-szabaddemokrata kormányok idején indultak a szabadságjogaikat gyakorlók ellen, példaként említette a Budaházy Györggyel szemben folyó eljárásokat.

A testület jobbikos alelnöke azt kérte, hogy minden képviselőtársa álljon a jelentés mögé, mert - mint fogalmazott - ez nem pártpolitikai ügy. Hozzátette: reméli, hogy a dokumentum arra fogja inteni a mostani hatalomgyakorlókat is, hogy soha semmilyen formában ne folytassák a korábbi jogtipró gyakorlatot.

Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke hangsúlyozta, hogy a bizottságban teljes egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy 2006 ősze egy folyamat része volt, nem akkor kezdődött és nem is akkor végződött a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog megsértése, bár igaz, hogy brutalitásában a 2006 őszén történtek egyedülállóak voltak.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője az albizottság ülésén azt emelte ki: az uniónak fogalma sincs arról, hogy mi történt Magyarországon 2002 és 2010 között a szabadságjogok gyakorlása terén. Nagyon jó, hogy éppen a soros magyar elnökség előtt születik meg ez a jelentés, szimbolizálva ezzel azt, hogy az ország immár kiáll a szabadságjogok védelme mellett. A jobbikos politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy Göncz Kinga volt külügyminiszter, aki a jogsértéseket elkövető egyik kormány tagja volt, jelenleg az Európai Parlament emberi jogi bizottságának alelnöke, aminek - mint mondta - véget kell venni.

A jelentéstervezet bevezetője rögzíti, hogy a szocialista-liberális kormányok saját hatalmuk fenntartása érdekében korlátozták az alapvető politikai szabadságjogokat, a rendőrség pedig számos esetben nem tudott megfelelni a jogállami elvárásoknak. Továbbá számos alkalommal a bíróságok és a hatóságok is megállapították, hogy jogellenesen oszlattak fel illetve tiltottak meg tüntetéseket, jogellenesen korlátozták a tüntetők személyes szabadságát, embertelen és megalázó bánásmódot alkalmaztak.

A több mint 10 oldalas dokumentum több tucatnyi konkrét jogsértést sorol fel, például a 2002 decemberi esetet, amikor a Kempinski hotel előtt demonstráltak az ellen, hogy Adrian Nastase román miniszterelnök és Medgyessy Péter volt kormányfő koccintott Erdély Romániával való egyesítésének hivatalos román állami ünnepe alkalmából. A spontán, de békés gyülekezést a rendőrség feloszlatta. A jelentés tartalmazza még többek között a Gesztenyés kerti tüntetéseket, illetve a 2006 utáni nemzeti ünnepeken történt gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos rendőri jogsértéseket.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. A két kormánypárt mellett az ellenzék három pártja közül kettő vett részt az albizottság munkájában, az MSZP bojkottálta az albizottság munkáját.

Az albizottság már készített egy jelentést a 2006 őszi jogsértésekről, azt a dokumentumot az emberi jogi bizottság - mint főbizottság - október 20-án fogadta el.