Magyarországon még mindig vannak politikai foglyok – mondta az interneten közzétett írásai miatt államellenes bűncselekményekkel vádolt Budaházy György büntetőperének másodfokú tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán csütörtökön.

Budaházy György azt hangoztatta, hogy "az európai szervek állásfoglalása szerint" még akkor is politikai fogolynak számítana, ha igazak lennének az ellene felhozott vádak. A vádlott több mint egy éve előzetes letartóztatásban van egy másik ügy miatt, amelyben terrorcselekmények, országgyűlési képviselők ellen elkövetett bűncselekmények gyanújával folyik büntetőeljárás.

Fővárosi Ítélőtábla 2010. szeptember 16-án 9 órakor, a Legfelsőbb Bíróság épületében  (Markó utca 16.) található földszint 9-es tárgyalóteremben folytatja Budaházy György ellen még 2006 ősze és 2007 márciusa között keletkezett 13 közéleti írása miatti koncepciós eljárást.

Emlékezetes, hogy Budaházy György 2006. szeptember 18-án részt vett a Szabadság téri szovjet szörnyemlékmű önkényuralmi címerének eltávolításában, majd ezután értesülve, az országban tomboló féktelen megtorlási hullámról, embervadászatokról illegalitásba vonult fél évre, ezen időszak alatt több írásban foglalkozott a nemzeti ellenállással és bírálta a Gyurcsány-rendszert, az írások felkerültek különböző nemzeti portálokra.

Dr. Morvai Krisztina beszéde:

Milyen forradalom az, ahol a forradalmárok börtönben vannak? – tette fel a kérdést a legtöbb szónok. Mindannyian azt hangsúlyozták, hogy a történtek nem szabad letörjenek, hanem erőt kell merítenünk, és ki kell állnunk a szabadságunkért. Addig azonban nem lehetünk szabadok, míg Budaházy György börtönben van.

A tüntetésről készült képgalériát ITT tekintheti meg.

2010. szeptember 13-án, 18 óra 15 perckor kezdetét vette az első tüntetés a „forradalom” óta. A megjelent közel 2000 ember lelkesen hallgatta a felszólalókat és a nemzeti zenekarok előadását.

A terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társai szabadon bocsátásáért tüntettek hétfő este a fővárosi Kossuth Lajos téren; a demonstrálók előtt több jobbikos képviselő is beszédet mondott.

Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a mostani kormány által hangoztatott forradalom, akkor lenne valódi, ha a "politikai foglyokat" szabadon engednék, a "politikusbűnözők" pedig börtönbe kerülnének.

Gaudi-Nagy Tamás ugyancsak jobbikos országgyűlési képviselő a tüntetésen bejelentette, hogy Budaházy Györgyöt jelölik az Európai Tanács által meghirdetett emberi jogok díjára az elmúlt években e területen végzett a tevékenységéért.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője szeptember 13-án törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy ne lehessen következmények nélkül távol maradni egy bizottsági meghallgatásról. Mint ismeretes, az elmúlt héten az MSZP felszólítására sem Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, sem Szilvásy György volt titokminiszter nem jelent meg a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság előtt, távolmaradásukat, alkotmányos kötelezettségük elmulasztását pedig nem indokolták.

Gergényi memóriája igencsak gyengének bizonyult, Bene László annyira feledékeny, hogy elfelejtett megjelenni a meghallgatáson, Szilvásy bejelentette, hogy nincs szándékában megjelenni. Megtörténik végre az a sokat emlegetett elszámoltatás?

Bizonyítottság hiányában felmentettek két rendőrt, akik az áldozat elmondása szerint brutálisan bántalmazták őt - Felmerül a kérdés, hogy mi értelme van az egésznek, ha a felelősök nyugodtan megtehetik, hogy nem mennek el a meghallgatásra? Mi értelme van mindennek, ha a felelősök nem kerülnek bíróság elé? Mi értelme van, hogy ha borítékolható a felmentő ítélet ha netalántán bíróság elé kerülnek?

Már elve az megdöbbentő, hogy egy ilyen ítélethozatalra került sor, ráadásul a vádirat elkészítését követő 2 és fél évvel, a tragikus esemény után közel 4 évvel.

Az ügy sértettje, Attila egy békés, bejelentett rendezvény után élettársával tartott hazafelé a budapesti Rákóczi úton 2006. szeptember 19-én éjfél körül, amikor az őszödi hazugságbeszéd miatt felbőszült tüntetők ellen utcára kivezényelt, az MTV székházostrom elvesztése miatt felajzott és bosszúvágytól fűtött rendőri erők sorfalába ütköztek.

Annak ellenére, hogy Attila semmilyen tevőleges ellenállást, vagy provokatív magatartást nem tanúsított (csupán a közelben található lakásához való jutás lehetősége felől érdeklődött), a helyszínen intézkedő rohamosztagosok felszólítás nélkül rátámadtak, a földre teperték, majd tonfával és rúgásokkal brutálisan bántalmazták, amelynek következtében – a számos felületi zúzódás és sérülés mellett – bordatörést szenvedett.

Morvai Krisztina jogász, a Jobbik európai parlamenti képviselője szerint a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György fogva tartásának körülményei az ötvenes évek pártállami diktatúráját idézik.

A politikus pénteken, a Fővárosi Bíróság épülete előtt újságíróknak azt mondta: felháborító, hogy Budaházy György és vádlott-társainak ügyében ugyanazon büntetés-végrehajtási intézmények vezetői hoznak döntéseket, amelyekben 2006 őszén tömeges jogsértések történtek, s ahol emberek százait bántalmazták és alázták meg.

Biztosan megállapítható, hogy Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettesnek, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitánynak és az ő közbiztonsági helyettesének, Lapid Lajosnak büntetőjogi felelőssége van az MTV székházának 2006 szeptemberében történt ostromakor történt rendőri mulasztások miatt - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jobbikos alelnöke a testület szerdai ülésének szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón.

Budapest, 2010. szeptember 10., péntek (OS) - A Nemzeti Jogvédő Szolgálat tájékoztatása a 2006. szeptember 17. és a 2006. október 25. közötti jogsértések kártérítési lehetőségeiről

A 2006. szeptember 17. és a 2006. október 25. közötti jogsértett áldozatoknak!

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. októberétől folyamatosan végezte és jelenleg is végzi a jogsértettek kártérítési igényeinek érvényesítését. Ezek a nehéz és sok munkát igénylő jogi feladatok az elmúlt évek során a kártérítési igények nagyszámú eredményes lezárásával végződtek.

Bizonyítottság hiánya miatt felmentette a Fővárosi Bíróság pénteken azt a két rendőrt, akiket az ügyészség azzal vádolt meg, hogy 2006 szeptemberében az őrzésükre bízott, az előzőleg a Rákóczi úton bordatörést szenvedett és a rendőrségre szállított férfit bántalmazták. Az elsőfokú ítéletében a bíróság egyetértett azzal, amit a rendőrök védője előadott a perbeszédében, vagyis kimondta: a sértettet két vagy három rendőr bántalmazta, de azt kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak követték volna el a bűncselekményt. A bíró utalt az ellentmondásos tanúvallomásokra, amelyekből indoklása szerint nem lehet pontosan meghatározni mi történt, mert nagyon sok volt az eltérő momentum ezek között.

Mind időben, mind a bántalmazás formáját tekintve más-más hangzott el a tanúk részéről. Például másként emlékeztek a helyszínre, az előállítottak számára, a rendőrök számára, ruházatára és nemére.

Hosszasan kínozták, félholtra verték Gyurcsányék ávósai.

Ítélethozatal várható. A Fővárosi Bíróság a mai napon (2010. szeptember 10-én) tárgyalja a 2006. év őszi eseményei egyik polgári áldozatának ügyét, melyben az első tárgyalást a vádirat benyújtását követően 2 évvel tűzték ki. Az ügy sértettje egy békés, bejelentett rendezvény után élettársával tartott hazafelé a budapesti Rákóczi úton, amikor társaikkal együtt az utcára kivezényelt rendőri erők sorfalába ütköztek. Annak ellenére, hogy a sértett semmilyen tevőleges ellenállást, vagy provokatív magatartást nem tanúsított, a helyszínen intézkedő rohamosztagosok felszólítás nélkül a földre teperték, majd tonfával mért ütésekkel, rúgásokkal brutálisan bántalmazták, melynek következtében – a számos felületi zúzódás és sérülés mellett – bordatörést szenvedett.

Tulajdonképpen nem lepődhettünk meg azon, hogy Szilvásy György egykori titokminiszter nem ment el a szocialista–szabaddemokrata kormányzás jogsértéseit vizsgáló albizottság ülésére, mert kiszivárgott: ezt már korábban Szilvásy fivére megjósolta.

Nagy kár, hiszen mint hivatásos titokminiszter ott még miniszterkedhetett volna egy sort, őrizhette volna tovább a titkot. Ehelyett felkérte a szocialistákat, véleményezzék: akarjon-e odamenni vagy inkább ne. Természetesen titokban megsúgták neki, hogy kérdezzen bátran, az MSZP azt mondja majd, hogy ne, ne, az istenért, kerülje őket, mint üveges tót a hanyattesést. (Szlovák! Kiál­taná Slota.)

Az alábbi linkre kattintva meghallgathatja az interút:

Meghallgatom

Az egy főre jutó országgyűlési képviselők számát tekintve Kispest az élmezőny előkelő, ha nem első helyén található. Amilyen sokszínű ez a város(rész), olyanok parlamentereik is: szocialistától fideszesen át jobbikosig majdnem mindegyik országgyűlési párt „képviselteti magát" a kerületben.

F. Gábor a 2006-os rendőri brutalitások egyik elszenvedője meséli el tapasztalatait a 2002 és 2010 közötti rendőri jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság előtt. A képek magukért beszélnek!