Semmisségi törvény és nyilvános jegyzőkönyvek

Bővül-e a szocialista börtönválogatott?

„Amíg nem teszik helyre az igazságot, nem akarok egy ilyen országban élni. Hiába szeretnék a szülőföldemen boldogulni, 2006 óta nem tudok már úgy tekinteni a hazámra, mint azelőtt.” – Nyilatkozta lapunk korábbi számában egy huszonhét éves fiatalember, miután 2006-ban hamis rendőri vallomások alapján a másodfokú bíróság letöltendő börtönbüntetését felfüggesztett szabadságvesztésre módosította, illetve pártfogó felügyelet alá rendelte 2011 végéig.

Ha a Balsai István által benyújtott semmisségi törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor minden olyan ítélet és intézkedés semmis, melyeket a 2006. őszi tömegoszlatások alkalmával, kizárólag rendőri jelentések, vagy vallomások alapján hoztak meg.

A Jobbik szerint az indítvány szükséges, de nem elégséges eszköz arra, hogy az elmúlt nyolc év politikai jellegű elítélésének következményeit felszámolja. A nemzeti párt azt tartaná elfogadhatónak, ha a semmisségi javaslat hatálya a 2002-2010 közötti időszakra, illetve az elítélt gárdistákra is kiterjedne. Gaudi-Nagy Tamás szerint minden olyan személyt mentesíteni kell a joghátrány alól, akit a hatalommal való szembenállása miatt ítéltek el, erre pedig a közkegyelem biztosítása a legmegfelelőbb eszköz. Ahogy az várható volt, a balliberális össztűz már a javaslat parlamenti vitájának első napján beindult. Steiner Pál szocialista képviselő történelemhamisításról és arról beszélt, hogy nem illik semmisségi törvényt alkotni Európában: „szó sem volt olyan szintű rendőri túlkapásokról, melyekről beszélnek”. Bárándy Gergely MSZP-s képviselő a hatalommal való visszaélés végtelen cinizmusáról tanúbizonyságot téve, kifejtette: „ha szabálytalan gólt lőnek, és a bíró ezt nem veszi észre, akkor a gólt kell tudomásul venni, nem a bírót elkergetni.” Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke pedig az európai közösség alapértékeire és a jogállamiság garanciáira hívta fel nyilatkozatában a figyelmet, alkotmányos aggályait és a bírói függetlenség európai értékeit hangoztatva. Amennyiben a semmisségi törvény elfogadásra kerül, akkor Frech Ágnes a Fővárosi Bíróság büntető kollégiuma vezetőjének korábbi álláspontja is helyreigazításra szorul. A bírónő ugyanis 2010 szeptemberében még azt állította a köztelevízióban, hogy 2006-ban nem történtek koncepciós eljárások: „a bíróság mindig egyfajta pszichés teher alatt teszi a dolgát. Az ügyek nagy száma és az idő rövidsége miatt lehetett, hogy téves döntések születtek, de ezeket helyrehoztuk.” Vagy mégsem?- tehetjük fel a kérdést. A bíróságok 2006-os tevékenységével kapcsolatban, korábban Völgyesi Miklós a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke is a tisztánlátást sürgette. Megengedhetetlennek minősítve a belső bírósági vizsgálatok és a hibákat elkövető bírák felelősségre vonásának elmaradását.

Balsai István (miniszterelnöki megbízott, Fidesz):

Gyurcsány Ferenc politikai felelősségének kimondására, már a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jelentésében is sor került, mégsem lettek jogi következményei, sőt az ex-miniszterelnök azóta platformot épített és évértékelő beszédet tartott. Az újabb bizonyítékok fényében elképzelhető, hogy Gyurcsány Ferenc, Gergényi Péter, Szilvásy György, Petrétei József stb… büntetőjogi felelősségének megállapítására végre sor kerülhet?

Az említett személyek büntetőjogi felelősségének megállapítása az igazságszolgáltatás dolga. Az általam megismert adatok alapján számos bűncselekmény elkövetésének gyanúja - megalapozott gyanúról beszélek - fennáll, közöttük súlyos büntetési tétellel fenyegetettek  is vannak, ezeket táblázatban fogom összefoglalni, beleértve a konkrét felelősöket is. Az említett albizottság is tett feljelentést a jogsértések miatt, ennek elbírálásáról még nem született döntés.

A Független Rendőri Szakszervezet főtitkára úgy nyilatkozott, ha a semmisségi törvény elfogadásra kerül, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Nem tart attól, hogy az AB gátat szabhat a Fidesz- KDNP, valamint a Jobbik által is támogatott javaslatnak?

A rendőri szakszervezetek fellépése, és esetleges alkotmánybírósághoz fordulások alkotmánysértés esetén vezethetne sikerre, ha a javaslatunk alkotmánysértő lenne. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat alkotmányos körülmények között rendeli el a bíróságok számára a tennivalókat. A bíróságok eljárását törvények szabják meg, ezek nem jelentik a bíróság függetlenségének megsértést, mivel a bírák függetlenek, de a törvények szerint kell ítélkező tevékenységüket végezni.

A tervezet miért nem terjed ki a 2002-2010 közötti időszakra és a más bizonyítékokon - nemcsak a rendőri vallomásokon -  alapuló ítéletekre is?

A tervezet a miniszterelnöki megbízatásomhoz kapcsolódik, a megbízásom a 2006-os őszi rendőri brutalitásokra vonatkozik, nem terjeszkedhetek ezen túl, nincsen általános felhatalmazásom a bíróságok munkájának felülvizsgálatára.

Nyilvánosak a 2006-os zavargások jegyzőkönyvei

Megszüntette a 2006-os őszi események után készült jegyzőkönyvek szigorúan titkos, államtitok minősítését az Alkotmányvédelmi Hivatal. A nyilvánosságra került dokumentumokból kiderült, hogy a Gyurcsány-kormány politikai okokból titkosította – elvileg 80 évre – az MTV ostrom és az azt követő utcai zavargások körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság jelentéseit.

Részletek a jegyzőkönyvekből:

„Egyszer és mindenkorra leszögezem: ez a csőcselék – nemcsak idézőjelben, hanem valóságosan is – nem a Fidesz vagy az MSZP politikai céljait követte”. ( Szilvásy György, titokminiszter)

„Ha tovább folytatódnak a hasonló cselekmények, akkor el kell gondolkodni a szükségállapot kihirdetésén.”(Petrétei József, igazságügy-miniszter)

Takács Veronika - Barikád