A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) - Nagyvárad és Bánffyhunyad után - erdélyi-székelyföldi emberi jogi monitorozó körútjának  újabb állomására, Marosvásárhelyre (régi nevén Székelyvásárhely) érkezett március 14-én dr. Morvai Krisztina független EP képviselő és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője vezetésével. A misszióról az erdélyi magyar sajtó is előzetes  hírt adott.

A szolgálatos román hazugsággyár sem késlekedett, tüstént beindult. Sovinisztáék boszorkánykonyháján nagy lett a sürgés-forgás. A magyar és a román nép  együttélésének ellehetetlenítésében, a magyarság beolvasztását célzó és az egyenjogúságot az erdélyi magyaroktól megtagadók (például a magyarellenességét már többször kimutató Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Pártja vezetője, akinek nevéhez fűződik a román képviselőház által nemrég elfogadott diszkriminatív román nyelvtörvény) máris minősíthetetlen hangvételű és szóhasználatú sajtóförmedvényei megelőzték a nemzet szolgálatában érkező jogászokat és követelték Erdélybe való belépésük megakadályozását. 

Persze azért a csattanós és kemény magyar válaszok (és itt) ezúttal sem maradtak el. 

De a legcsattanósabb válasz az volt, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tényfeltáró csapata március 13-án a szűkölés ennek ellenére bejutott – bár azért, nem teljesen zökkenőmentesen - Erdély és Partium földjére.

Tervezett szakmai megbeszélésüket helyi jogvédőkkel, majd az azt követő több órás nyilvános fórumot jogsértettekkel, jogi aktivistákkal valamint a közösségük sorsa iránt érdeklődőkkel a székelyek fővárosában a Vártemplom gótikus termében tartották meg. 

Dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás ismertették útjuk és a találkozó célját: a magyarság egyéni és közösségi jogainak érvényesítésének népszerűsítését, a székely-magyar közösség önrendelkezési küzdelmét gátló körülmények felderítését, a magyarellenes román hatósági intézkedések kivizsgálását és a jogokért való kiállás erősítését.

Immár hagyományosan az Európai Parlament színfalai mögül jelentkezik dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és dr. Gaudi-Nagy Tamás Európa jogi szakjogász, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a március 7-10. közötti plenáris ülés alkalmából, napokkal nemzeti ünnepünk előtt.

Beszélgetésük témái ezúttal:

- az EU-török csúcs plenáris vitája és értékelése: zsarolás szülte csőd vagy csodás megoldás ?

- a menekültstátus totális és önkényes kiterjesztését célzó, most elfogadott Honeyball-jelentés

- a svéd bevándorlási modell mint követendő és üdvözítő példa erőltetése,  Stefan Löfven svéd miniszterelnök meghallgatása, dicsőítése és kemény kritizálása a plenáris ülésen

- a kötelező betelepítési kvótát előíró tavaly szeptemberi tanácsi rendelet ellen benyújtott magyar kereset elemzése

- a Nemzeti Jogvédő Szolgálat március 13-19-i székelyföldi jogi monitorozó körútjának előzetes ismertetése, a Székely Szabadság Napja, a székely önrendelkezés fontossága és egész pályás román állami letámadás az erdélyi magyarság ellen

2016. március 13-19 között Székelyföldön teljesítünk egy emberi jogi monitorozó körutat dr. Morvai Krisztina független EP képviselővel, nemzeti jogvédő bajtársunkkal és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászaiból, szakértőiből és médiamunkatársaiból álló delegációjával. Az út célja a székely-magyar közösség önrendelkezési küzdelmét, illetve egyéni és közösségi jogaik érvényesülését gátló körülmények felderítése, a magyarellenes román hatósági intézkedések kivizsgálása és a jogokért való kiállás erősítése. A misszió végén széles körben terjesztendő emberi jogi jelentést és tényfeltáró dokumentumfilmeket készítünk. Két helyszínen nyilvános fórumot is tartunk: Marosvásárhely- március 14. 19.30, Kézdivásárhely - március 16. 19 óra, részletek a plakáton. Több helyszínen zárt szakmai megbeszéléseket tartunk jogvédőkkel, jogsértettekkel és autonomistákkal.

Ma a Székely Szabadság Napján különösen fontos tudatosítani, hogy az erdélyi magyarságot és székelységet megilletik az egyéni és közösségi jogok, az önrendelkezés, ezért ezúton is sok sikert kívánunk a Székely Nemzeti Tanács mai marosvásárhelyi autonómiát követelő rendezvényének és kívánom, hogy minden magyar-székely testvérünk Erdélyben mielőbb élvezhesse az őshonos nemzeti közösség tagjaként őt megillető egyéni és közösségi jogokat ! De ezért sokunknak kell sokat tenni !

Ezúton kérem székelyföldi honfitársainkat arra, hogy aki tud beszámolót és hiteles bizonyítékokat szolgáltatni magyarellenes jogsértésekre, hátrányos megkülönböztetésre, az munkánk segítése érdekében küldjön nekünk erről tényekkel, adatokkal alátámasztott tájékoztatást az njsz@nemzetijogvedo.hu és a krisztina.morvai@europarl.europa.eu drótposta címekre.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

A Fővárosi Törvényszék 2016. február 26-án jogerős ítélettel mentette fel súlyos testi sértés kísérletének vádja alól azt a két rendőrt (Sz. Tamást és B. Norbertet, utóbbi már nincs állományban, de egy ideig kerületi rendőrkapitány is volt), akik a pótmagánvád szerint a 2006. őszi áldozatok egyik ikonikus alakját, Dukán Dánielt verték össze a Szentkirályi utcában 2006. szeptember 20-án hajnalban. 

Később azt állították Dánielről, hogy rendőröket dobált, ennek következtében őt gyorsított eljárásban első fokon 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, közel 40 napot töltött előzetes letartóztatásban. Másodfokon 2 évre enyhítették büntetését, és végrehajtását felfüggesztették, de pártfogói felügyelet alá került, és több évre külföldre menekült. 

A 2006. őszi elítélésekkel kapcsolatos, 2011-ben hozott semmisségi törvény jelentős részben Dániel esete miatt született, és ennek nyomán elítélését 2013-ban megsemmisítették. Az ügyészség elzárkózása miatt az egykori áldozatnak kellett vádlottból pótmagánvádlóvá előlépve a vádlottak padjára ültetni a szerinte őt bántalmazókat. A vádlottak kezdettől fogva tagadtak, és összezárták a sorokat a többi rendőrrel együtt. 

Vérrel szentelt föld - Isten éltesse a 10 éves Hungaricát!

Nemrég ünnepelte 10. születésnapját a Hungarica, az egyik legkedvesebb magyar zenekarom. Nevük összefonódott a nemzeti jogvédelemmel.  "A szabadság betűi" című daluk a magyarok jogainak sárba tiprása ellen küzdők himnuszává vált.

Idei február 5-i ünnepi koncertjükön sokan énekeltük velük együtt elérzékenyülten, hogy "Áldott legyen mindörökre,e vérrel szentelt föld!".  

Isten éltesse a Hungarica zenekart, egyik értékes nemzeti kincsünket!

Köszönet és örök hála nekik, hogy 2009-ben és 2010-ben  teltházas jótékonysági koncerteket tartottak a nemzeti jogvédelemért, ezzel támogatva a magyarok jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot. Mindig libabőrös leszek, ha felidézem az akkori hangulatot.

Szeretettel ajánlom megtekintésre a tíz éves Hungarica zenekar egyik csodálatos zenés-filmes hitvallását vérrel szentelt szülőföldünkről, a Kárpáthazáról. 

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal február 10-én (20. adás), ez volt az idei 3. szereplésem a műsorban, a következő részvételemmel zajló adás február 24-én (szerdán) lesz.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Főszabály szerint kéthetenként vagyok látható a műsorban.

A mostani műsor témái többek között: 

- szükség van-e a kormány által felvetett Alaptörvény módosításra a terrorveszély-helyzet bevezetése érdekében ? (ide illik a Hungarica zenekar "Átverés" c. száma) 

- sikerült-e megvédeni hazánkat a migránsoktól ?

- az iskolák lázadása, az oktatásügy helyzete, miért tüntetnek a pedagógusok,mennyi pénz jut az oktatásra, hová "buktatták" az oktatásügyi államtitkárt ?

- a kölni farsangon folytatták a migránsok a nők elleni erőszakot, nőknek felállított menedékbódékkal "dübörög" a megbukott "Willkommenskultur", kultúrák összecsapása, mivé fajul a bevándorlási invázió ?

- mit szerezzen be a NAV a légpárnás hajó után ?

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

A 20. adás felvétele (45 perc).

Szereplők rajtam kívül: Bogdán László polgámester, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Konok Péter történész, Puzsér Róbert újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Az ECHO Tv-n a Bírósági történetek c. műsorban beszélgettem 8 percben Liebmann Katalinnal 2015. február 10-én arról, hogy nemrég megszüntette az ügyészség a hazánkba zúduló illegális bevándorlók megállításáért szárba szökkent önkéntes határvadász civil kezdeményezésben való részvétellel gyanúsított, NJSZ ügyvédei által védett három hazafi ellen, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan szervezése miatt indított büntetőeljárást. A beszélgetés végén felvetettem a migránsok hazai inváziójáért felelősséggel bíró személyek és –  magukat jogvédőnek nevező, kollaboráns szerepű, liberális - szervezetek (pl. Magyar Helsinki Bizottság, Migration Aid) elszámoltatásának szükségességét. 

Az ügyről  korábban az ECHO Tv 2015. november 25-én nyilatkoztam.

A határvadászok sikeres védelméről a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2016. január 15-én kiadott közleménye itt olvasható.

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvéső Szolgálat ügyvezetője (www.njsz.hu) 

2015, december 27 – 10:22

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal január 6-án (15. adás), ez volt az idei első szereplésem a műsorban, a következő alkalmam az újévben, január 25-én lesz.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. 

A mostani műsor témái többek között: Áder János újévi köszöntője a szeretetről és hazába visszavárt magyarokról, Kövér évértékelője a nemzetállamokat tönkre tenni akaró háttérhatalmakról és az Európai Parlamentben kétharmados többséget alkotó gyávákról, hasznos idiótákról és a velük küzdő Orbán Viktorról, a farizeus EU által támadott valódi rendszerváltást végrehajtó, médiában törvényes rendet helyreállítani törekvő új lengyel kormányról, a budapesti városvezetés és a Mahir között kitört oszlopháborúról, Jobbik Ifjúsági Tagozata által kezdeményezett Nemzeti Ki mit tudról.

Ebben az adásban igyekeztem a szeretet és igazság jegyében ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket, különösen a háttérhatalmakról szóló fejtegetésem váltott ki hatalmas felhördülést... A vélemény szabad, még jó, hogy nekem is, ki tudja meddig...

A 15. adás (43 perc) felvétele itt tekinthető meg.

Örömmel közöljük, hogy a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség nemrég kézbesített jogerős határozatával megszüntette a nyomozást három olyan hazafi elleni büntetőeljárásban, akik a migránsinvázió ellen önkéntes határvadász zászlóalj elnevezéssel cseréltek eszmét közösségi oldalakon.

Tényi István feljelentését követően tavaly augusztusban emiatt őket közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése bűncselekménnyel gyanúsították meg, hajnali házkutatásokat tartottak náluk, lefoglalták számítógépeiket, majd a rendőrségre hurcolva kihallgatták őket.

Az egyik volt gyanúsított, Vass István Mátyás tavaly júliusban tett közzé felhívást Hunyadi Önkéntes Határvadász Egység címmel a Facebookon, hogy társakat találjon a kiterjesztett jogos védelem gyakorlására a bevándorlási áradat feltartóztatása érdekében, és ennek keretében „megállásra késztessék a határon épülő kerítést megrongálni készülő törvénytelen bevándorlókat”, mivel a „hatóságok láthatóan képtelenek a migráns helyzetet elvárhatóan kezelni” és ezért a polgárok „készek saját maguk, önállóan is fellépni saját védelmében, alkotmányos jogaikat gyakorolva.” Felhívására többen jelentkeztek, közülük két vidéki férfit azonosítottak be a hatóságok, így lett három gyanúsított.

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal december 9-én (11. adás), ez volt az idei utolsó szereplésem a műsorban, a következő alkalmam az újévben, január 6-án lesz.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. 

A mostani műsor témái többek között: állami vezetők hozzátartozói is indulhatnak már a közbeszerzéseken, a testre szabott jogalkotás (lex Laborcz), Orbán Viktor látogatása Iránban, ennek kapcsán keleti gyökereink, Orbán Viktor az év embere lett a Politico magazin szerint, az illegális bevándorlás, a Fidesz fiatal titánjainak szárnyalása (Csepregi ügy), 8700 milliárd forint uniós pénz felhasználása, Medgyessyt kitüntette a Nemzeti Együttműködés Rendszere, Kína és a gyorsvasút jöhet, Tibet nem, székely hazafi koncepciós terrorgyanú alatt, kirúgták a Calais-nál tomboló migráns inváziót videón bemutató kamionost. 

Ebben az adásban nem voltam olyan visszafogott mint múltkor, mindjárt az elején átvettem a kezdeményezést és végig erőteljesen tudtam ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket... De hát a vélemény szabad, még jó, hogy nekem is...

A 11. adás (43 perc) felvétele itt tekinthető meg.

Szereplők rajtam kívül: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Főszabály szerint kéthetenként vagyok a műsorban, esetenként gyakrabban, váltótársam Usztics Mátyás színész, rendező.

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  Jó szórakozást és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Áldott Karácsonyt, és sok erőt és kitartást, boldogságot és egészséget kívánok az eljövendő esztendőre ebben az egyre embertelenebb világban, ahol csak a szeretetet és jóság erejére támaszkodó keresztény patrióták menthetik meg hazánkat és Európát. Jó, hogy Veletek együtt én is közéjük tartozhatok, sok feladat vár még ránk! 
Mielőbbi szabadulást a raboskodóknak, lelki megtisztulást a bűnösöknek és megújulást a megfáradtaknak.
Folytassuk együtt 2016-ban is Istennel a hazánkért és Európáért!
Az erőviszonyok nagyjából az alábbi filmrészlet (Mennyei királyság c, remek film) szerintiek, de ez sem szegi kedvünket, mivel a Megváltó velünk van és "ha Isten velünk kicsoda ellenünk"!

(Megnyugtatásuk jelzem a vakmerő támadók közül többen túlélték, többek között a főhős is és ebben a küzdelemben minden velünk egy sorban álló hazafi főhős...)

Szeretetteli hazafias köszöntéssel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Az ECHO Tv-n a Bírósági történetek c. műsorban beszélgettem 8 percben Liebmann Katalinnal 2015. december 9-én a rendőrök képmásának sajtóban való bemutatásának jogi kérdéseiről, és a nemrég a nemzeti jogvédőket rendőrök javára kártérítésre kötelező jogerős ítéletről. Az ügy háttere itt olvasható!

A nemzeti jogvédők nem adják fel a jog szerinti sajtónyilvánosságért folytatott küzdelmüket: felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be és alkotmányjogi panaszt, továbbá szükség esetén az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

„Az illegális bevándorlás hatása a hagyományos európai nemzeti közösségekre: nemzetek jogos védelmi helyzetben - a nemzeti jogvédők gyakorlati tapasztalatai fényében”  címmel tartottam előadást a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és dr. Morvai Krisztina EP képviselő által rendezett ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” - című konferencián Budapesten 2015. december 5-én.

Bemutattam, hogy a bevándorlási válsághelyzetben milyen nyilatkozatokat tett, milyen ügyeket vállalt  a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, kitértem  a liberális jogvédők kártékony és nemzetellenes szerepére, ismertettem az Európai Parlamentben ezzel kapcsolatos vitákat, döntéseket,  kifejtettem miért vannak jogos védelmi helyzetben az európai hagyományos nemzeti közösségek és szóltam a székely hazafiak elleni, terrorizmus ellenes harc mezébe bújtatott  román leszámolási kísérletről . A konferenciáról szóló részletes tudósítás itt olvasható.

Az előadásom az alábbi, Almási Lajos által készített felvételen látható, a videó után pedig ebben a hírben olvasható a további felszólalók listája és előadásaik megtekintési helye.

Az ECHO Tv-n a Bírósági történetek c. műsorban beszélgettem 7 percben Liebmann Katalinnal 2015. november 25-én egy svájci "üzletember" cége által átvert, megkárosított magyar csirketenyésztők 13 éve tartó jogi küzdelméről az igazságukért.

A Kúria nemrég  úgy döntött, hogy a magyar csirketenyésztőket félmilliárd forinttal megkárosító svájci cég, a Delimpex AG nem tartozik felelősséggel azon magyar bejegyzésű cég tartozásaiért, amelyet egy csirkevágóhíd üzemeltetésére hozott létre Jászberényben, de utóbb azt felszámolásba vitte. A svájci cég egyszemélyes tagként úgy üzemeltette leányvállalatát 2000-2002 között, hogy közel ötven hazai csirketenyésztő által nevelt csirkék elsőosztályú mellfiléjét Svájc két legnagyobb áruházláncában forgalmazta hatalmas profittal, de a magyar tenyésztőknek nem fizette meg a szállított szárnyasok félmilliárd forint körüli árát. Ráadásul a pervesztes károsultak terhére több milliós perköltséget szabtak ki. De még nincs vége, a károsultak nem adják fel!

2015. december 6., Hír Tv tudósítása nyomán 

Magyarország tabudöntő szerepet játszott a migráció kezelésében – ezzel magyarázták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. december 5-én Budapesten a ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel tartott egész napos nemzetközi konferenciáján az országot érő uniós kritikákat. (A konferenciáról rövidesen részletes tudósítást adunk közre.)

A Hír TV híradós tudósítása itt látható.

A konferencián előadást tartott a témában dr. Novozánszky Ilona ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, dr. Eva Mária Barki  ügyvéd - bécsi nemzetközi jogász,  dr. Zétényi Zsolt ügyvéd - a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Jánossy Mária los angeles-i ügyvéd, dr. Rob Verreycken flamand jogász, az Európai Parlament politikai tanácsadója és a  PEGIDA Belgium társalapítója, dr. Szmodis Jenő az ELTE Jogi Kar Jogbölcselet Tanszék adjunktusa , dr. Gerencsér György ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere és  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A rendezvényen levetítették többek között azt a dokumentumfilmet, amelyben először került széles körben bemutatásra, hogy Ásotthalom környékén miként zúdulnak be az illegális migránsok az akkor még ellenőrizetlen határon és miként birkózik az áradattal a Toroczkai László polgármester és a magára maradt település. (A polgármestert, aki először vetette fel a kerítést ötletét a Belügyminisztérium egyedüliként hagyta ki kitüntetéssel elismertek köréből, de ezt a Hegedűs Lóránt lelkész által vezetett Hazatérés Templom Gyülekezete nemrég "pótolta".) Az EP képviselő néhány idevágó felszólalása mellett megtekintette a közel száz résztvevő a nemzeti jogvédők által az akkor még megszállt Keleti pályaudvarnál készített felkavaró tudósítást.

(megjelent a Kárpátia c. havilap 2015. novemberi számában)

– Mi a véleménye a napokban lezajlott Szabadság téri akcióról?

– Sajnos nem lehettem személyesen jelen, mivel épp úton voltam Strasbourg felé, ám természetesen megelégedéssel nyugtáztam az 1956-os Pongrátz András által vezetett hazafiak október 25-i kurucos akcióját a Szabadság téri megszállási obeliszk és az azon csúfolkodó önkényuralmi jelkép eltávolítása érdekében. Szégyen, hogy a megalázottságunk ezen jelképe a szabadságról elnevezett szakrális terünkön mai napig a megszálló Vörös Hadsereg „dicsőségét” hirdeti, és a mostani kormányzat sem tesz semmit az eltávolítása érdekében. Jogi akadály nincs, ez elvi kérdés, szó sincs oroszellenességről, hiszen manapság az oroszok a hagyományos európai értékek védelmében, az atlantista háttérerők elleni küzdelemben és nemzetegyesítő törekvéseinkben a szövetségeseinkké váltak. Ennek többször hangot adtam az Európa Tanácsban is. Azt azonban nem kívánhatják, hogy megalázottságunk jelképét eltűrjük – ezt ők sem tennék. A magyar–orosz viszonyt tehát kifejezetten erősítheti e feszültségforrás kiiktatása és ezáltal a Szabadság tér történelmi arculatának helyreállítása, az ereklyés országzászló visszaállítását is ideértve.

– Tiltja-e államközi egyezmény a Szabadság téren található Vörös csillagos emlékműnek az áthelyezését vagy eltávolítását? Elég sokszor hivatkoznak arra, hogy a hadisírokkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények terhelik a kérdést. Tisztázzuk azt is, hogy az emlékmű alatt vannak-e egyáltalán orosz katonai maradványok!

– Rögzítsük, hogy nincsenek már földi maradványok az emlékmű alatt! És ami még fontosabb ennél: se nemzetközi egyezmény, sem kétoldalú megállapodás nem tiltja az áthelyezést, s akkor itt emlékezzünk meg arról, hogy dr. Zétényi Zsolt, a Nemzetközi Jogvédő Alapítvány elnöke 2006-ban írt egy részletes politikai és jogi szakvéleményt az emlékmű helyzetéről, amelyben nagyon alaposan és részletesen levezette, hogy gyakorlatilag nincs hazai jogi akadály az emlékmű áthelyezése előtt.

– Azt hogy lehetne megoldani, hogy úgymond a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon? Gondolok itt jelenlegi jó kapcsolatunkra az orosz féllel, hogy ez ne sérüljön.

– Azt tudni kell, hogy 2006-ban, de már előtte is, elindult egy mozgalom az emlékmű eltávolítása érdekében, ebben meghatározó szerepet játszott a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Elnökünk vezetésével létrejött a Szabadság tér Bizottság: a mintegy harminc civil szervezet képviselője és több ’56-os elítélt magánszemély (Balázs-Piri László, Wittner Mária) részvételével megalakult testület felkérte a Nemzeti Jogvédő Alapítványt, hogy az ’56-os szabadságharc ötvenedik évfordulóján kezdeményezzen jogi lépéseket a Szabadság téren levő szovjet emlékmű áthelyezésére. Volt tehát már akkor is konkrét cél, amely az áthelyezést célozta. Ebben kértük, hogy a kormány kezdeményezze az Oroszországi Föderáció kormányánál az emlékműnek fontos állami érdekből való áthelyezését. Ez egyúttal nemzeti érdek, és egyben a tér történelmi arculata visszaadásának előfeltétele is. A szovjet emlékmű nem elmozdíthatatlan. Ilyen rendelkezés nincsen a hatályos hadisíregyezményben, vita tárgya nem lehet az áthelyezés szükségessége, hanem csupán az új helyszín megfelelősége. Az áthelyezés megegyezés esetén akár azonnal, egyébként a szándék bejelentésétől számított két év elteltével egyoldalúan is végrehajtható a 109/1996. (VII. 16.) Kormányrendelettel becikkelyezett magyar–orosz hadisíregyezmény 3. cikkének 3. pontja szerint. Az egyezmény által megkövetelt kiemelt államérdek két okból is fennáll: egyrészt a Kossuth tér és környéke eredeti arculatának helyreállításával megkezdődött a hivatalnoknegyed rekonstrukciója, aminek keretén belül teljesen logikus, hogy a kiemelt jelentőségű Szabadság tér arculatát is helyre kell állítani. Továbbá közeledik 2016. október 23., az 1956-os szabadságharcunk 60. évfordulója. Erre az időpontra a szovjet emlékmű elbontásával, áthelyezésével kapcsolatos procedúrát le lehetne és kellene bonyolítani. Ezeket a szempontokat az orosz félnek is méltányolnia kell, és úgy hisszük, méltányolni is fogja. Segíthet ebben most az Európában kitüntetettnek számító jó magyar–orosz viszony, és mert nekik sem érdekük a két ország kapcsolatát megterhelő emlékműügy fenntartása. Sajnos a ma már bukott honvédelmi miniszter meg sem kísérelte a szörnyemlékmű eltávolítását, amint kiderült a néhány hónappal ezelőtt Tarlós István budapesti főpolgármesternek adott válaszából, amely kérdésfelvetés egyébként a nemzeti szervezetek petíciója alapján indult. Tehát a probléma ott kezdődik, hogy Magyarország meg sem próbálja kezdeményezni az eltávolítást.

A Kúria 2015. október 26-án hozott felülvizsgálati ítéletével úgy döntött, hogy a magyar csirketenyésztőket félmilliárd forinttal megkárosító svájci cég, a Delimpex AG nem tartozik felelősséggel azon magyar bejegyzésű cég tartozásaiért, amelyet egy csirkevágóhíd üzemeltetésére hozott létre Jászberényben, de utóbb azt felszámolásba vitte. A svájci cég egyszemélyes tagként úgy üzemeltette leányvállalatát 2000-2002 között, hogy közel ötven hazai csirketenyésztő által nevelt csirkék elsőosztályú mellfiléjét Svájc két legnagyobb áruházláncában forgalmazta hatalmas profittal, de a magyar tenyésztőknek nem fizette meg a szállított szárnyasok félmilliárd forint körüli árát. 

A dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt megkárosított tenyésztők egy maroknyi elszánt csoportja 13 éve küzd igazáért, vezetőjük Völgyi Imre. A mostani csatát sajnos elvesztették, mert a Kúra azt állapította meg - tévesen -, hogy a károsultak elévülési időn túl nyújtották be keresetüket a svájci cég ellen annak megállapítása érdekében, hogy helytállással tartozik magyar leányvállalatának tetemes tartozásáért.Ráadásul a pervesztes károsultak terhére több milliós perköltséget szabtak ki. De még nincs vége, a károsultak nem adják fel!

Kiss Endre Farkas videós tudósítása a tárgyalásról, az eset részletei a filmet követően olvashatók ezen cikkben.

Almási Lajos videós tudósítása a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. november 4-én, az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján tartott sajtótájékoztatójáról.

A sajtótájékoztató szöveges összefoglalója itt érhető el, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi Jelentésével együtt.

A nemzeti jogvédő bemutatták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat most közzétett, 2006 őszi rendőrterrorral foglalkozó Jelentését, amely összefoglalja a 2006 őszi rendőrterror igazságtételével kapcsolatos nemzeti jogvédő munka 9 évét, különös tekintettel a meghurcolt civilek védelmére, a jóvátételre, a felelősségre vonásra és a botrányos Gergényi-ítéletre. Emellett ismertették az illegális bevándorlással kapcsolatos jogvédő tevékenységüket és a december 5-ére tervezett bevándorlás-menekültügy tárgyú jogi-szakmai konferencia részleteit. Szó esett a Szabadság téren éktelenkedő szovjet emlékmű elmozdításának jogi lehetőségeiről és az elcsatolt erdélyi magyarok érdekében végzett nemzeti jogvédő küzdelmeikről. 

Hatoldalas interjút készített velem és jelentetett meg a Barikád c. hetilap 2015. október 15-i számában (szerző: Sándor Csilla), amelyben nyilatkoztam többek között a bevándorlásról, gárdista perekről, a Nemzeti Jogvédő Szolgálatról, az igazságszolgáltatást terhelő problémákról, a székely önrendelkezési törekvésekről, az elszámoltatásról és az ellenem indult eljárásokról.