Küzdelmes hét várható az Európa Tanács 2014. tavaszi Parlamenti Közgyűlésén Strasbourgban, amelyen mostani mandátumom keretében az utolsó alkalommal veszek részt választott országgyűlési képviselőként.

Az április 7-én kezdődő ülésszakon magyar szempontból is több kiemelt jelentőségű ügy megvitatása, illetve döntéshozatala várható. (A közgyűlés napirendje ITT olvasható).

Hétfőn délelőtt brit képviselők karöltve franciákkal, lengyelekkel, grúzokkal, ukránokkal, svédekkel és a balti kisállamokkal kezdeményezték az orosz delegáció megfosztását szavazati jogától, hivatkozva arra, hogy a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása népszavazás útján a nemzetközi jogot sértette és ez ellentétes az Európai Tanács értékeivel. A kárpátaljai magyarok önrendelkezési joga miatt ebben a precedens jellegű ügyben a magyar érdekekre tekintettel természetesen ezt a javaslatot mindenképpen ellenezni fogom, a vitára április 10-én délelőtt kerül sor.

Tíz éve alakult meg elkötelezett magyar ügyvédekből a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és az azt működtető Nemzeti Jogvédő Szolgálat. Az elmúlt évtizedben több száz magyarsága, politikai véleménye és nemzeti érdeke mellett bátran kiálló embernek és szervezetnek biztosított szakszerű és eredményes képviseletet polgári, büntető és szabálysértési ügyekben. Nemzeti Jogvédő Szolgálat továbbra is rendületlen kitartással nyújt jogi segítséget nem csak a Csonka-országban élőknek, hanem a Kárpát-medencében élő elszakított, jogfosztott magyarok számára is.

A kormányközeli index.hu bennfentes forrásokra hivatkozva március 30-án tette közzé, hogy Martonyi János már nem akar miniszter lenni. A háttérben az állhat: a kormány megértette, hogy ez a  gyáva, hazaáruló politika nem vihető tovább és ki kell állni Kárpátaljáért, és ezért menesztették a külügyi vezetőt. Kijelenthetjük tehát, hogy Martonyi belebukott a hazaárulásába.

Mindezt annak is betudhatjuk, hogy március 28-án a Bem téren egy erőteljes és nagy hatású tüntetést tartottunk Kárpátaljáért, több száz fő részvételével (beszámoló és videó).

Kárpátalja autonómiájáért, önrendelkezési jogának kivívásáért, illetve Ukrajnától való elszakadásáért tüntettek közel négyszázan péntek este a budapesti Külügyminisztérium épülete előtt Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kezdeményezésére.

A demonstrálók a helyszínre több nagyméretű molinóval érkeztek, azokra angol és magyar nyelven például azt írták, "Önrendelkezést Kárpátaljának", "Kárpátalja - Krím után szabadon", "a Krím Oroszországé, Kárpátalja Magyarországé", illetve "Magyarország visszaköveteli Kárpátalját". A résztvevők közül többen nemzetiszínű és árpádsávos lobogót tartottak a magasba. A beszédeket többször megszakították a tüntetők "Hazaáruló!" kórusa Martonyi neve hallatán, továbbá kórusban hangzott el többször a "Kárpátalját vissza!" és a "Vesszen Trianon!" rigmus is.

A Kárpátaljai Ruszin Néptanács (NRRZ) elnöksége nyilatkozatban kéri Ukrajna új vezetésétől a ruszinok önálló nemzetiségként történő állami szintű, alkotmányban rögzített elismerését és jogaik visszaállítását.

A ruszin szervezet nyilatkozata megállapítja, az NRRZ elnöksége mély aggodalommal figyeli Ukrajna utóbbi hónapokban kialakult társadalmi, politikai és gazdasági helyzetét. A kijevi Függetlenség téren lezajlott tiltakozó megmozdulások és emberáldozatokat követelő tragikus események után az új ukrán hatalom az ország területi egységét fenyegető jelentős kihívásokkal találta magát szemben - áll a dokumentumban. A nyilatkozat szerint a Krímet Oroszország annektálta, nyugtalanság tapasztalható a keleti és déli országrészekben, államcsőd fenyeget, megbomlott a törvényes rend, fenyegető helyzet alakult ki az emberi jogok és szabadságjogok megőrzését illetően, beleértve a nemzetiségi kisebbségeket - adta hírül hétfőn a munkácsi mukachevo.net hírportál.

Mi, az Ukrajnában élő őshonos magyar nemzetiségű lakosság által létrehozott civil szervezetek és történelmi egyházközösségek képviselői, aggodalommal figyeljük az országban zajló eseményeket.

Az utóbbi időben Kárpátalján felfegyverzett radikális elemek jelentek meg, akik félelmet keltenek bennünk és gyermekeinkben, tovább csökkentik biztonságérzetünket. Aggasztó, hogy folytatódnak a magyarság elleni uszítások, és az ukrán médiában mind több, a történelmi tényeket meghamisító írás jelenik meg.

Amint arról előzetesen hírt adtunk, ma tüntetés zajlott a Külügyminisztérium székháza előtt Kárpátalja visszatéréséért, amit dr. Gaudi-Nagy Tamás kezdeményezett. Az eseményről beszámolt az MTI, amit átvett a Kuruc.info is, sorolván a szónokokat:  Gaudi-Nagy Tamás, Hegedűs Loránt, Budaházy György, Lenhardt Balázs, Zagyva György Gyula, Morvai Krisztina. Három szónok neve azonban kimaradt a tudósításokból. Érdekes módon valamennyien a Magyarok Világszövetségének tisztségviselői: Dr. Drábik János, az MVSZ Stratégiai Bizottságának elnöke, a Majdan háttérhatalmi irányításáról, Gyetvay György Gergely, az MVSZ Fővárosi Szervezetének elnöke a Kárpátalja jövőjéről kiírandó népszavazásról beszélt. Dalmay Árpád, az 1991-es népszavazás kezdeményezője, az MVSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének alelnöke nagy tapssal köszöntött levélben üdvözölte a tüntetést, amit Budaházy Edda olvasott fel. Alább közzé tesszük Dalmay Árpád levelét

Dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, nemzeti jogvédő szervezésében nagyszabású, felemelő hangulatú tüntetésre került sor Kárpátalja önrendelkezési jogát és a hazaáruló Martonyi János külügyminiszter lemondását követelve Budapesten, 2014. március 28-án. A felvételen Gaudi felolvassa a nyolc pontból álló jogkövetelő petíciót, majd átadják azt a Külügyminisztérium képviselőjének.

Itt láthatjátok a Kárpátalja visszatérését és a kormány ezirányú lépéseit követelő, remekül sikerült és a külügy hazaárulását végleg leleplező pénteki tüntetés teljes filmjét. Egy rövid hangképes összefoglalót rövidesen közreadok. Addig is kérlek Benneteket, hogy terjesszétek, osszátok meg, hogy  minél többen ráébredhessenek: történelmi lehetőség kínálkozik a kincsekkel teli Kárpátalja visszaszerzésére és mi nem engedjük, hogy a megalkuvó és  gyáva módon elszalasszanak!

Megjött a hazaáruló bilderberges Martonyiék válasza a Kárpátalja visszacsatolását követelő tegnapi tüntetésünkre: elhatárolódik a petíció tartalmától és szellemiségétől, mert az nem segíti a külhoni magyar közösségek szülőhelyen való megmaradását és Magyarország változatlanul támogatja Ukrajnát területi egységének és szuverenitásának megőrzésében. Úgy látszik a nyomásgyakorlás és a cselekvés más szintjére van most már szükség.

A Külügyminisztérium épülete előtt péntek este Kárpátalja autonómiájáért, illetve Ukrajnától való elszakadásáért tüntettek Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő kezdeményezésére. A tárca szerint egyes pártok, mozgalmak politikai haszonlesésből megkérdőjelezik más országok területi integritását.

A Külügyminisztérium elítéli, hogy egyes pártok, mozgalmak politikai haszonlesésből megkérdőjelezik más országok területi integritását, szuverenitását, és figyelmen kívül hagyják az adott országban élő magyar közösség érdekeit, amint az a "Petíció Kárpátaljáért" című szöveg esetében nyilvánvaló - közölte a tárca az MTI-vel.

A több mint háromszáz ember részvételével zajlott mai budapesti tüntetésről az MTI az alábbi tudósítást tette közzé. A tudósítás több lényeges esemény nem említ, többek közt azt, hogy a petíció azt is követeli, hogy a kormány haladéktalanul kezdeményezze az ENSZ BT összehívását annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok és ruszinok nemzetközi felügyelet mellett szervezett népszavazáson dönthessenek, hazánkhoz való visszatérésről, illetve a magyar kormány jelentse be igényét Kárpátalja visszatérésére. Az eseményről szóló részletes és hiteles képekkel illusztrált tudósítást rövidesen közzétesszük.

Kárpátalja autonómiájáért, illetve Ukrajnától való elszakadásáért tüntettek péntek este a budapesti Külügyminisztérium épülete előtt Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő kezdeményezésére.

Petíció Kárpátaljáért!

A petíciót 2014. március 28-án a Bem téren közfelkiáltással fogadtuk el, majd a Külügyminisztérium képviselőjének a tüntetés keretén belül adtuk át.

Alulírott, elkötelezett magyar emberek, akik a mai napon 2014. március 28-án összegyűltünk Budapesten a lengyel Bem Józsefről elnevezett téren a Külügyminisztérium épülete előtt, hogy kifejezzük követelésünket az Ukrajna által megszállt magyar területek visszacsatolása érdekében, és tiltakozásunkat a Krím félszigeten élő orosz közösség önrendelkezés jogának gyakorlása miatti szankciók ellen az alábbi lépések haladéktalan megtételét követeljük Magyarország Kormányától, különös tekintettel az Alaptörvény D. cikkére is, amely egyértelműen államfeladattá teszi az elcsatolt magyar területeken élő magyar közösségek közösségi jogainak kivívásáért folytatott küzdelmet.

Ahogy eddig sem, ezután sem foglalkozunk szélsőséges pártok tevékenységeivel, azonban a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás lehetővé tette, hogy a kormány tisztázza viszonyát saját ideológiai torzszülöttjéhez, az Alaptörvény preambulumához. Navracsics kísérlete szokás szerint elbukott.

Gaudi-Nagy persze semmi újat nem tett, csak írásban is megkérdezte, amit már oly sokszor a parlamentben: ha az Alaptörvény nemzeti hitvallása szerint Magyarország elvesztette önrendelkezését 1944. március 19-én, akkor minek fizet kárpótlást a zsidóknak, akiket ezt követően ért "sérelem". Az antiszemita felhangú kérdés valójában a kormány emlékezet-politikájának egyik sarokkövére tapint rá. A nagy vihart kavart Szabadság téri emlékmű, amely áldozati szerepben mutatja be az országot, pontosan ezt az - újnyilasoknak roppant vonzó és számukra tetszetős - elméletet, múltfelfogást erősíti.

Nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy gyáva és szervilis kormányzata miatt egy, a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró trianoni diktátum által szabott keretek szétzúzására.

A napnál is világosabb, hogy a nemzetközi jogi egyezmények által is garantált önrendelkezési jog megilleti a 150 ezres kárpátaljai magyar közösséget és az ott élő közel egymillió ruszint. Ez eddig is így volt, sőt 1991-ben ezt Kárpátalján népszavazás erősítette meg, de azt az ukrán állam elszabotálta.  Ukrajna szervezett háttérhatalmak által történt meghódítása, illetve ezzel párhuzamosan a Krím félsziget orosz közösségének legitim népszavazással történő visszatérése Oroszországhoz megkerülhetetlen kötelezettséget ró a magyar kormányzatra, hogy védhatalomként követelje a kárpátaljai magyarság biztonságának akár nemzetközi és magyar haderőkkel történő szavatolását, illetve annak biztosítását számukra, hogy mielőbb tisztességes népszavazáson dönthessenek Magyarországhoz való visszatérésről - akár a velünk hagyományosan baráti viszonyban levő ruszin néppel együtt. Addig is számukra biztosítani kell a teljes körű területi autonómiát összhangban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1832/2011 sz. határozatával, amely javaslatomra teszi ezt tagállami kötelezettséggé.

 2014. március 20-án, Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője a patináns magyar városban, a trianoni békediktátum által kettészelt Révkomáromban néhány a magyar önrendelkezés elérését kiemelt célként meghatározó elkötelezett felvidéki magyarral találkozott.

A találkozón részt vett Bósza János, az első és eddigi egyetlen felvidéki autonómia koncepció kidolgozója, aki eddig magányos, de iránymutató küzdelmet folytatott a felvidéki autonómia megteremtéséért (a felvidéki autonomista honlapja IDE kattintva elérhető), Fehér István, a Szlovák állampolgárságától önkényesen megfosztott tanár, aki korábban az NJSZ könyvbemutatóval összekötött önrendelkezési konferenciáján tanúságtételt tett (a könyv IDE kattintva elérhető, Fehér tanúságtétele a 103 oldalon olvasható). Ott volt Dobay Gergely, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom felvidéki elnöke, a legnagyobb felvidéki kulturális rendezvény, a Felvidéki Magyar Sziget főszervezője, több a magyar nyelv használatáért folytatott figyelemfelhívó akció kezdeményezője, illetve Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért polgári kezdeményezés képviselője, a komáromi Viking Pub tulajdonosa.

Az álbaloldal médiagépezetének zászlóshajója külön cikket szentelt az idén március 15-én Tápióbicskén megrendezett megemlékezés keretében végrehajtott akciómról, amelynek során a helyi önkormányzat homlokzatáról eltávolítottam a gyarmatosítás csillagos rongyát és helyébe az Árpád-házi sávos történelmi lobogónkat tűztem ki.

Ezzel megtörték - a hazafias portálokon kívüli (külön köszönet a Kurucnak, Alfahírnek és a többieknek) az országos médiumok eddigi némaságát ezen a téren. Még aznap ugyanis az MTI ügyeletes szerkesztője telefonos megkeresésemre törvénytelenül megtagadta a híradást a kétségkívül országos jelentőségű esetről (emlékezetes, hogy a parlamenti EU zászló defenesztrációról minden számottevő hazai sajtószerv tájékoztatást adott), erről bővebben ITT. 

Hiába a nemzeti jelképek védelméről szóló, a Szent Koronával is kibővített törvény, nevetséges kifogással nem indít eljárást az ügyészség, nem nyomoz a rendőrség. Pedig kellene.

Mint ismeretes, az új Btk. 334. paragrafusa a nemzeti jelképek védelméről tavaly július elsejétől jobbikos módosító indítványnak köszönhetően kibővült a Szent Koronával is. Így akkortól kezdve a törvény kiemelt védelem alá helyezi nemcsak Magyarország himnuszát, zászlaját és címerét, hanem a Szent Koronát is, tehát aki nagy nyilvánosság előtt ezekre sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve ezeket más módon meggyalázza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Budaházy György ebben az adásban Gaudi-Nagy Tamást kérdezi a rövidtávú közéleti terveiről, az EU-zászlók elleni kampányáról, végül a kárpátaljai helyzethez való viszonyulásáról. Ez után Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselővel beszélget szintén az ukrán események kapcsán Kárpátalja kérdéséről.

A műsorban ezeken felül szót ejt még egy energia-önellátó faluról, a "Szavazz a Jobbik ellen!" kampányról és az EU behurcolt életformák elleni harcáról is.

Zentán, Délvidék legmagyarabb városának patinás városházi dísztermében 2014. február 7-én tartott nagy érdeklődés mellett a Magyar Polgári Szövetség és Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében fórumot az önrendelkezésről, illetve mutatta be Morvai Krisztina,  Gaudi-Nagy Tamás és Rácz Szabó László  a "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" című, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott kiadványt, amely a trianoni békediktátum 93. évfordulója alkalmából megrendezett konferencia anyagát gyűjti össze.

Ez a videó az önrendelkezési fórummá alakult rendezvényen Gaudi-Nagy Tamás által tartott beszédet mutatja be.