2014. szeptember 11-én a Magyarok Házában a kárpátaljai magyarok helyzetéről , az Ukrajnában dúló háború, illetve Oroszország orosz közösségért vállalt lépései (pl. Krím visszaszerzése) kapcsán tartott fórumon vettem részt Budaházy Gyurival együtt. Az eseményről az index.hu is tudósított és néhány pontatlanságot leszámítva (a címben szereplő hasonlatot én mondtam, kihagyták, hogy Morvai Krisztina nevében kértem őket, hogy mondják el mit tegyünk szóvá a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban az Európai Parlament jövő heti ülésén, ahol az EU-ukrántársulási szerződésről lesz döntés, továbbá már nem vagyok jobbikospolitikus) alapvetően korrekt cikket közöltek. Emlékeztettem a jelenlevőket és ezúton a kedves olvasókat az idénmárcius 28-án Kárpátaljáért tartott sikeres több száz fős tüntetésre, ahol egy kőkemény petíciót fogadtunk el és adtunk át a külügynek, amely máig ható érvénnyel fogalmazza  meg azt, hogy mit kell és lehet tennie a magyar kormánynak a kárpátaljai magyarság érdekében.

Emlékeztetőül ajánlom megtekintésre az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében idén áprilisban elmondott beszédemet az ukrán helyzettel, Krím visszacsatolásával és Kárpátalja visszaszerzésével kapcsolatban:

Az index.hu tudósítása itt olvasható.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon (Budapest, V., kerület, Markó u 25.)  a II. 284. sz. tárgyalóeremben ma 13 órai kezdettel kerül sor egy olyan pótmagánvádas büntetőeljárás első tárgyalására, amely során  a 2006 szeptember 20-án történt rendőri erőszak miatt közel 8 év után  két rendőr súlyos testi sértés vádjával ül a vádlottak padjára.

A pótmagánvádat az a - dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - Dukán Dániel terjesztette elő, akit annak idején, 2006. szeptember 20-án hajnalban egyetemistaként a Blaha Lujza tér környékén civil ruhás rendőrök megtámadtak, brutálisan megvertek, azt állították róla, hogy rendőröket dobált, ennek következtében őt gyorsított eljárásban elsőfokon 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, közel 40 napot töltött előzetes letartóztatásban. A másodfokú bíróság 2 évre enyhítette a büntetését és a végrehajtást felfüggesztette, és pártfogói felügyelet alá került.

A Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 10-én hozott jogerős ítéletével bűncselekmény hiánya miatt mentette fel a Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által védett Kemenár Zoltán HVIM aktivistát, akit az ügyészség a 2013. október 23-i Jobbik rendezvényt követően egy élő közvetítést adó forgatócsoporttal kialakult konfliktus kapcsán garázdaság bűntettével vádolt meg. Közel két nap bűnügyi őrizet után még előzetes letartóztatását is indítványozták, a sajtó akkoriban a Jobbikkal összekapcsolt "garázdaságnak" széles teret adott. Elsőfokon is már felmentették a hazafit bizonyítottság hiánya miatt, most azt mondta ki a másodfok, hogy vélemény-nyilvánítása és saját védelme nem valósított meg bűncselekményt. A törvénytelen meghurcolásért kártérítést fog érvényesíteni a bátor hazafi, aki példát mutat mindenkinek arra, hogy ne féljen senki alkotmányos szabadságjogaival élni. Az ügy részletei itt olvashatók.

(Hamarosan videóval frissítve)

A média szinte szenzációként tálalta tavaly októberben, hogy a férfi a „Jobbik rendezvényén verekedett” egy horvát tv-stáb operatőrével – a felmentés azonban már nem volt hírértékű. Kemenár Zoltánt a Fővárosi Törvényszék szerdán jogerősen, másodfokon bűncselekmény hiányában felmentette, miután az ügyészség fogházba akarta záratni.

Kemenár Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagját tavaly október 23-án állította elő a rendőrség garázdaság ürügyén a Jobbik központi megemlékezése után, amiért „verekedésbe” keveredett az al-Dzsazíra csatorna horvátországi tudósítójának operatőrével. Kemenár az élő adásban egy pillanatra egy „Szabadságot Budaházynak” feliratú matricát tartott a kamera elé, és néhány hazafias mondatot mondott, mint például „Vesszen Trianon”, vagy „Pozsony a magyaroké!”. Ezt követően az operatőr – az állványon álló kamera mögött – megragadta a HVIM-es fiatalt, aki lesöpörte magáról a fogást, és lökött egyet rajta, majd állítólag egyfajta „támadó állásba állt be”. A közelben lévő egyik rendőr emiatt intézkedés alá akarta vonni őt, ám mivel ezt az együttműködésen túl egyben szavakban azért meg is kérdőjelezte, egyszerű igazoltatás helyett előállításra került sor.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő (www.morvaikrisztina.hu) és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Európa jogi szakjogász (www.gaudinagytamas.hu) brüsszeli beszélgetése a legújabb tervekről, a munkavállalók jogainak védelméről, a magyar dolgozókkal szembeni diszkrimináció felszámolásáról, a rabszolgatartók megrendszabályozásáról. Krisztina legfrissebb felszólalása a témában itt látható:

A beszélgetésben hivatkozott jelentés és módosító indítvány itt található. (Angol változat itt)

Megtisztelő és felemelő érzés volt részt vennem és felszólalnom a Magyar Gárda 2007. augusztus 25-én történt zászlóbontásának 7. évfordulós a Magyar Nemzeti Gárda által szervezett ünnepi megemlékezésen a Budai várban a Szent György téren.

Jó volt megtapasztalni, érezni azt az erőt, elszántságot, a mai napig kitartó gárdistákban, akik arra esküdtek fel, hogy Hazánk nemzeti önrendelkezéséért, a Magyar Nemzet tagjaiért minden tőlük telhetőt megtesznek. Nemzeti jogvédőként és volt országgyűlési képviselőként tartott beszédemben megemlékeztem, felidéztem a gárda létrehozatalának körülményeit, a Magyar Gárda feloszlatási perével és a Bajtársiasság Napjával és az összes gárdisták elleni eljárásokkal kapcsolatos jogvédő küzdelmet, egészen az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti fordulóig és a gárdistákat megillető kártérítésekért folytatott küzdelemről.

Szeretettel és együttérzéssel gondolok Rá ezekben a nehéz időkben, amikor az az ügyészség folytat vele szemben több büntetőeljárást, amelyik százszámra indítványozta ártatlan magyar emberek bebörtönzését 2006 őszén, s amely elszabotálta a gyurcsányi terror időszakának igazságtételét. Az az ügyészség, amellyel szemben Tomi és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberfeletti munkája védte meg a koncepciós elítélésektől a hazafiakat, s a "rosszkor rossz helyen lévőket". Az az Ügyvédi Kamara folytat fegyelmi hadjáratot ellene, amely a "rendszerváltás" óta aktívan vesz részt a magyar termőföld és a nemzeti vagyon külföldieknek történő kiárusításában, a gyalázatos privatizációs ügyletekben. Az az Ügyvédi Kamara, amely sem az etikátlan, hazaáruló szerződéskötési gyakorlat, sem a 2006 őszi rendőrségi, ügyészségi, bírósági jogtiprásokkal szemben nem emelte fel a szavát.

Tény, hogy Tomit tengernyi csalódás és fájdalom érte az utóbbi időkben jogászi és képviselői munkája során, az égbekiáltó igazságtalanságok elleni harcában. Tény az is, hogy a cérna olykor elszakadt. De hogy börtönbüntetéssel és az ügyvédi hivatása gyakorlásának (kamarai tagságának) felfüggesztésével fenyegessék, az mégiscsak durván aránytalan - főként azoktól, akiknek az igazság szolgálata iránti elkötelezettsége a Nemzet tapasztalata alapján erősen megkérdőjelezhető. Az, hogy jelenleg a Gyurcsány-terror felett szemet hunyó, az ártatlan áldozatokat tönkretevő ügyészség, s a velük cinkos, a nemzeti vagyon kifosztásához asszisztáló ügyvédi kamara ülteti a vádlottak padjára a Nemzet Jogvédőjét, Gaudi-Nagy Tamást, az olyan, mintha a nyúl vinné a vadászpuskát, vagy a befőtt tenné el a nagymamát.

Az első világháború folytán a Haza 2/3-a veszett el, most a maradék föld van veszélyben! - felszólalásom az I. világháború kitörésének 100. évfordulóján a Hősök terén

100 éve, 1914. július 28-án intézett hadüzenetet osztrák nyomásra a magyar ellenzéssel szemben az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának. Ez a diplomáciai lépés indította el ezt a lavinát, amely a jelenkori székelység számával megegyező,  közel 700 ezer magyar véráldozatával járó és a Magyar Királyság, a Szent Korona Országa területei 2/3-ának elvesztéséhez vezető I. világháborús kataklizmát eredményezte. Ezen alkalomból tartott a Magyarok Világszövetsége  Tarczi István hazafi kezdeményezésére béketüntetést és megemlékezést a Hősök terén 2014. július 28-án, amelyen felszólalt Patrubány Miklós az MVSZ elnöke, Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapító-szervezője,     Takács Gábor, a Magyar Autonóm Néppárt elnöke és  Abu Alhuda Nedal, az itthon élő palesztinokat tömörítő Palesztin Egyesület tagja.

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt arról, hogy 2014. július 3-án 86, illetve július 4-én további 13, így összesen 99 meghurcolt gárdista és hazafi (köztük Kiss Róbert volt gárdafőkapitány, Budaházy Edda honleány, Zagyva Gyula HVIM elnök) jogi képviseletében a Fővárosi Törvényszéken benyújtottam a Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes és 3 másik rendőri szervvel szembeni kártérítési keresetet a 2009. július 4-én (mozgalmi nevén: Bajtársiasság Napján) az Erzsébet téren elkövetett rendőri jogsértések miatti károk (összesen több mint százmillió forint) megtérítése iránt.

Erre azért volt szükség, mert a több mint két éve a Belügyminisztériummal zajló, peren kívüli megegyezésre irányuló erőfeszítések eddig még nem vezettek sikerre és az új Polgári Törvénykönyv szigorú új szabálya miatt így kellett megszakítani a követelések 5 éves elévülését. Ezzel a jóvátétel iránti jogi küzdelem új szakaszába lépett.

Helyszín: Budapesti Rendőr-főkapitányság rogyadozó állapotban levő Gyorskocsi utcai épületének II. emeleti kihallgató helyisége

Időpont: 2014. június 25. 10.30-13.30
A felvétel leírása időmegjelöléssel
0:00-   A koncepciós eljárás keretében sorra kerülő kihallgatás megkezdése, előzetes feltételek tisztázása, személyes adataim rögzítése
10:48-15:44  A kihallgató, Forró Henriett r. alezredes törvényes figyelmeztetései, a törvénytelen  gyanú ismertetése
15:45-16:20  A törvénytelen gyanúsítás elleni panaszom bejelentése és indokainak ismertetésének megkezdése      

Múlt héten vált ismertté, hogy 2014. június 25-én újabb koncepciós eljárás indult ellenem: a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatott ki a Gyorskocsi utcában Pásztor István május 6-i leköpése  miatt.

Május 9-én a köztársasági elnök felelősségre vonást követelő , a "szörnyű bűntény"  miatti sajtótájékoztatója után hajtóvadászat indult földvédő aktivisták ellen és még aznap egy gyanúsított asszonyt őrizetbe vettek, aki azóta is előzetesben van.

Május 10-én még csak tanúként hallgattak ki, de másfél hónap után "rájöttek", hogy én voltam a "felbujtó".

A videó felvételen rögzített  3 órás kihallgatásom teljes anyagát vágás és egyes személyes adatok nélkül most közreadom szöveges magyarázatokkal mint kór- és kordokmentumot, minden hazafi számára intő jelként.  A kihallgatás forgatókönyve, a lényegesebb események összefoglalója időjelzéssel itt található, ez sokat segít a felvétel megtekintése során, át lehet ugrani a kevésbé lényeges részeket. Felhívom a figyelmet, hogy a felvétel felzaklató hatást kelthet a tapasztalható rendőrségi hangvétel, az elkövetett eljárási szabálysértések, a közölt gyanúsítás történeti tényállásának képtelen hazugságai, illetve a törvénytelen, önkényes büntetőjogi minősítések miatt. Az ötvenes évek koncepciós perei és jelen eljárás közötti hasonlóság felfedezése nem az érzéki csalódás műve!  A tárgyilagosság érdekében a film vége felé (2:45:48-2:47:02)  látható a törvénytelen gyanúsítás alapját képező "cselekményem", amellyel a május 6-i tüntetésen felhívtam a földvédő tüntetés résztvevőit arra, hogy véleményüket közöljék a hazaáruló Pásztor Istvánnal. Ennek alapján mindenki eldöntheti mi folyik itt!

Bekövetkezett, amit pár napja már sejtettem és előre vetítettem (ld. ennek hírnek a 3. bekezdése): Pásztor május 6-i leköpése kapcsán engem is meggyanúsítottak, dacára annak, hogy korábban még csak tanúként hallgattak meg, akkori vallomásom itt olvasható. Most már hárman vagyunk gyanúsítottak, és elképesztő módon már több mint 30 napja előzetesben tartják az ügy miatt meggyanúsított egyik asszonyt.

Itt elérhető az mno.hu-n megjelent hírt, amely véleményemet röviden tartalmazza: miszerint a korábbi gyanúsításomhoz hasonlóan ebben az esetben is nyilvánvaló és szakmailag levezethető, hogy politikai koncepciós eljárásról van szó, mivel nincs szó közvádas bűncselekményekről, felbujtás szóba sem jöhet és büntethetőséget kizáró ok az, hogy az országgyűlési képviselőt képviselőként kifejtett véleménye vagy általa elmondott tény miatt nem lehet felelősségre vonni mandátuma lejártát követően sem.
A több órás kihallgatásról videó felvétel készült, amelyet rövidesen közzéteszek, illetve kiadom az önkényes és törvénysértő eljárásokról szóló összegző közleményemet.
Addig is megtekinthető Sodi 66 másodperces összeállítása itt, amely  a kihallgatásom és rabosításom  (DNS mintát, ujjlenyomatot vettek és alaposan lefotóztak, mint egy bűnözőt) előtti és utáni hangulatot rögzíti.

A 2014. június 25-i kihallgatásom utáni, Budaházy Gyurival folytatott beszélgetésem teljes felvétele (15 perc) Budaházy György legújabb műsorában volt látható és  itt tekinthető meg:

Alábbiakban bocsátom közre a délvidéki Apatóczki Magdolna levelét, amelyben beszámol arról, hogy mit tettem harcostársaimmal együtt a 2012. október 22-én önkényesen őrizetbe vett és 13 hónapig előzetesben tartott és mai napig súlyos vádak (nemzetiségi és faji gyűlölet szítása) alatt álló hét "új temerini fiú" ügyében (az ügy háttere itt), szemben Pásztor Istvánnal és a Vajdasági Magyarok Szövetségével. A bátor édesanya fogva tartott fiúkkal kapcsolatos nyilatkozata ebben a videóban látható, 3:26-tól.

A kocsmai verekedés során szerbek által majdnem megölt magyar fiúkat tavaly november végén egy több hetes intenzív, Országgyűlésben, Délvidéken, Budapesten, az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben kifejtett akciósorozatot (ET akció, EP akció, budapesti film és könyvbemutató) követően szabadlábra helyezték.
Éppen egy nappal az új temerini fiúkról két tehetséges filmessel együtt általam készített, "Áldozatból bűnös" c. dokumentumfilm temerini bemutatója előtt.
Sajtóközleményben, majd pedig az Országgyűlésben 2013. december 4-én napirend utáni felszólalásomban tájékoztattam a közvéleményt a frissen kiszabadult hét "új temerini" fiúról, akik  sorsa és küzdelme a délvidéki magyar közösség életének és sorsának tükre. Tavaly év végén jelentős segélyt adtam és gyűjtést szerveztem a kiszabadult fiúk részére.

Rendkívül jó érzéssel tölt el, hogy az idén 10. születésnapját ünneplő jogvédő szervezet, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu), - amelynek ügyvezetője is vagyok - elnöksége az ellenem indult koncepciós eljárás miatt szolidaritási közleményt adott ki a napokban. Nemzeti jogvédő kollégáim közül többen védőként állnak majd mellettem és sok igaz szívű hazafi fejezte ki felém szolidaritását. Remélem tárgyalásaimon csordultig lesz a terem, csakúgy mint amikor a Nemzet lelkészét próbálták meghurcolni.

Peremben az lesz az egyik célom, hogy  bemutassam nyilvánosságnak az ügyészség 2006 őszi megtorlásokban játszott szerepét, amely miatt tudomásom szerint közülük senkit nem bocsátottak el és nem büntettek meg.
 
Az igazság legyőzése elleni kísérletek kudarcra vannak ítélve. Mert a mi oldalunkon van az igazság és a jog is.  Csak végig kell menni a küzdelem útján a győzelemig!

Budapest, 2014. június 18.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)
ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat Elnökségének közleménye dr. Gaudi-Nagy Tamás mellett

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat Elnöksége  megdöbbenéssel és aggodalommal tekint arra a támadás sorozatra, ami a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével, dr. Gaudi-Nagy Tamással szemben folyik azóta, hogy az országgyűlési képviselői státusza megszűnt. Dr. Gaudi-Nagy Tamással szemben különböző, büntető ügyek indultak, amelyek alig leplezett célja, személyének és ezen keresztül a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak,- a közéleti lejáratása, ellehetetlenítése. Mindez nem vet jó fényt a magyar demokrácia és jogállamiság egyébként is sokat támadott helyzetére, különösen, hogy olyan, itthon is és nemzetközileg is ismert jogvédőről és általa vezetett olyan szervezetről van szó, akik a 2006-os antidemokratikus kormány által generált véres események során magyar jogsértett állampolgárok tömegeinek látták el sikeresen védelmét és harcolták ki számukra az elégtételt. Ugyanakkor az akkori, állampolgárok százait megnyomorító rendőrök   és a jogsértett állampolgárok ellen indult  koncepciós perekben közreműködő ügyészek, bírák felelősségre vonása mai napig nem, illetve a rendőrök körében elenyészően kevés esetben történt meg. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat Elnöksége kijelenti, hogy méltatlannak tartja dr. Gaudi-Nagy Tamás ellen indított, láthatóan célzott támadás sorozatot és elvárja az illetékesektől ezek beszüntetését, még mielőtt a magyar jogállamiságon nem esik újabb, jóvátehetetlen csorba.

Június 16-án számos hagyományőrzővel, gárdistával, betyárral, föld-, otthon és nemzetvédővel együtt több száz hazafi részvételével méltó módon zajlott le Budapesten az Oktogontól a Kossuth térig tartó vonulással járó Rákóczi emlékmenet.

Az akció célja, hogy elérje:  a Rákóczi szabadságharc kitörésének napja, június 16-a legyen nemzeti ünnep. A kezdeményezők (a Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület) célja az is egyúttal, hogy  legyen nemzetünk közösségi problémamegoldási útmutatója  II. Rákóczi Ferenc kivételes, zseniális és grandiózus munkássága, amit a nemzet szabadsága érdekében élete során tett le az asztalra. Ez az életmű máig ható érvénnyel jelöli ki azt a határozott és öntudatos irányt, amely felé tartva sikerrel lehet visszaszerezni önrendelkezési jogunkat és a nemzetünket a Kárpát-medencében egyesíteni. A főszervező László Ferenc volt (felhívása itt olvasható), akit és minden szervezőtársát hála és elismerés illeti törekvéseikért. A fővédnök és főszónok dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő és EP képviselő volt, felhívása itt olvasható.

A rendezvényre invitáló felhívásom itt olvasható.

Az esemény képgalériája itt nézhető meg. (Érdekes módon a képeken sem Krisztina, sem jómagam nem szerepelünk).

A  rendezvényen a Kossuth téri Rákóczi szobor előtt magam is felszólaltam, felszólalásom alább tekinthető meg.

Holnap 14 órától indul Budapesten, az Oktogontól, majd 15 órától a Kossuth téren beszédekkel folytatódik az idei Rákóczi emlékmenet. A főszervező László Ferenc felhívása itt olvasható. Fővédnök és főszónok: dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő és EP képviselő.

Legyünk ott minél többen, hogy nyomatékot adjunk a nemzet szabadság iránti akaratának!
A hagyományőrzők és nemzeti érzelmű hazafiak, nemzeti ellenállók seregszemléjének célja, hogy elérje:  a Rákóczi szabadságharc kitörésének napja, június 16-a legyen nemzeti ünnep. Ennek érdekében az Országgyűlésben napirend előtt 2013. június 18-án szólaltam fel, majd ezt kezdeményező petíciót nyújtott be az országgyűlési pártok frakcióinak a Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület - Krisztina és jómagam közreműködésével-, de ennek sem lett foganatja.

Hálásan köszönöm, és egyúttal jelzem, hogy erővel és bizakodással tölt el az a nagyszámú szolidáris, szerettel teli biztatás és támogató vélemény, amelyet az ellenem indított koncepciós eljárás kapcsán kiadott közleményemet követően kaptam.

Köszönöm különösen dr. Bene Gábor harcostársamnak, hogy szinte perceken belül szolidaritásáról biztosító közleményt adott ki.

Egyik legfontosabb gondolata szerint:
"Tamás lerántja a leplet a korrupt és politikai befolyás alá került állami intézményekről, s az abban dolgozó (vörös vagy fehér) bolsevik elemekről. Kristálytiszta logikával és a jelenleg uralkodó idegen jogrend tökéletes ismeretével minősíti, s magáról az egész rendszerről bizonyítja be, hogy csaló és álszent. A törpe lekű ellenfelek pedig vicsorognak rá és ijesztgetik...."
Ide emelek néhány nekem nagyon tetsző Facebook oldalamon és kuruc.info-n megjelent véleményt, amelyeket szintén köszönök:
"Adjál nekik, Tamás! Alázd őket a sárba, hogy soha ne felejtsék el, míg élnek."
"Igaz magyarnak lenni akkora teher, hogy aki sokat viseli, megerősödik. (Wass Albert)"
"A jelek szerint jó úton jársz,kitartás."
" Kitartás Gaudi úr! Csak nem húznak csőbe, te tőlük okosabb vagy!"
 

EP szakértői munkám megkezdésekor és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat küldöttségének szakmai tanulmányút céljából történő itt tartózkodása idején Brüsszelben  ért a hír, hogy az ügyészség éppen tegnap tartotta fontosnak a hazai sajtóval közölni az ellenem, most először nyíltan a 2006 őszi rendőrterror miatti nemzeti jogvédő munkám kapcsán indított koncepciós büntetőeljárás tényét.

Rágalmazás miatt indítottak eljárást ellenem, mert jogvédőként egy meghurcolt jogsértett (akinek közel két évre történt 2006 őszi koncepciós elítélését éppen néhány hete semmisítette meg kérelmünkre  a bíróság a a 2006 őszi elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvény alapján) által velem közölt  megdöbbentő körülményeket hoztam tavaly ősszel nyilvánosságra a rendőrterror 7. évfordulóján. Névvel együtt, mert végre neveket akarunk hallani és a drasztikus jogsértésekért felelős ügyészek, bírák és rendőri vezetők megbüntetését szeretnénk végre százezrekkel együtt. Ez alkalommal készítettük el nemzeti jogvédő bajtársammal, Morvai Krisztinával a 2006 őszi véres rendőri erőszak és megtorlások elleni nemzeti jogvédő küzdelmünkről szóló "Res iudicata: 2006 ősze - ítélt dolog" c. dokumentumfilmet, amelyet ezúton is ajánlok mindenki szíves figyelmébe, a közelgő 8. évfordulóra is tekintettel.
A film időszerűsége indokául azt írtuk, hogy "egyre aktuálisabb ez az anyag, mert a szemkilövetők rettentően elszemtelenedtek, s minden erővel tagadják, bagatellizálják, illetve rosszabb esetben igazolják a 2006-os törvénysértéseket, brutalitásokat."

Tegnap június 3-án  Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatva 200 ezer forint és kamatai összegű kártérítést ítélt meg a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője  által képviselt hölgynek, akit már közel 8 éve, 2006. október 23-án délelőtt a budapesti Nádor utcában a Kossuth térre megemlékezni igyekvő honfitársaival együtt Gyurcsány rendőrsége közel egy órán át körbezárt, erőszakosan lökdösött, a tömeggel együtt a tömeg békessége ellenére feloszlatta és ezáltal megakadályozta a hölgy részvételét az '56-os szabadságharcra történő megemlékezésen.

Ezt a tüntetés feloszlatásnak minősülő akciót a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ítéletével jogellenesnek nyilvánította, az egyik általam képviselt részvevő keresete alapján. Ennek ellenére a Fővárosi Törvényszék tavaly áprilisi elsőfokú ítéletével a keresetet teljes körűen elutasította mondván a hölgy nem szenvedett jogsérelmet.

A tárgyalás videós összefoglalúja alább tekinthető meg, amelyben a pernyertes felperes és ügyvédje, illetve elemzi a döntést és méltatja jelentőségét Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elnöke.

Minden tenni képes és kész magyart érkezzen bárhonnét  a világból várok szeretettel a felvidéki Magyar Megmaradásért Polgári Társulás és a csenkei Baranta Csapat szervezésében  június 4-én 19 órakor kezdődő a felvidéki Somorján megtartandó emlékező-mozgósító rendezvényen, hogy együtt követeljük a trianoni diktátum során elcsatolt magyar nemzetrészektől megtagadott  önrendelkezési jog érvényesítését nemcsak  Felvidéken, de az összes elszakított magyar területen élő honfitársaink számára is.

Az esemény 1945 óta az első szabadtéri megemlékezés a még mindig magyar többségű Somorján a Szent Korona országának kétharmadát és 3,5 millió magyart elcsatoló, 1920. június 4-én aláírt  trianoni diktátumra. Ez nem ünnepnap, hanem a cselekvésre sarkallás napja kell legyen.