2014. május 1-jén a felhívásomra Budapesten az Európai Bizottság magyarországi képviselete előtt megtartott földvédő és EU ellenes tüntetésen (felszólaltak: Budaházy György, dr. Boór Ferenc, dr. Drábik János, dr. Halász József, Tamási Béláné, Hegedűs Lorántné, Hegedűs Loránt, dr. Morvai Krisztina és jómagam) a több száz résztvevő egyhangúlag öt pontból álló ultimátumot fogadott el. Az ultimátumot - miután azt senki nem vette át tőlünk, Szűcs Tamás az EU Bizottság képviseletének janicsár vezetője és egyik fullajtárja sem - kiragasztottuk a gyarmati helytartóság főbejáratára.

Az ultimátum kiemelten  rögzíti: a csatlakozási népszavazás tisztességtelensége és illegitimitása miatt nem ismerjük el hazánk EU kényszercsatlakoztatásának hatályát, ezért hazánk EU tagságát illegitimnek tekintjük.

 Több mint 300 fő demonstrált a földvédő tüntetésen.

Minden hazáért aggódó és ellenállásra kész hazafit várok szeretettel a május 1-én 18 órakor megtartandó elszámoltató és ellenállást hirdető tüntetésre, amelyet azért szerveztem, mert nem tűrhetjük, hogy egy tisztességtelen népszavazást követően tíz évvel ezelőtt az Európai Unióba történt kényszer-csatlakoztatásunk után éppen a tüntetés napján, május 1-én megnyílik a magyar termőföld megszerzésének lehetősége a külföldiek számára.

Kötelességünk a nemzetünkre kártékony 10 év mérlegének megvonása és a  tiltakozás hazánknak az Európai Unió által is gerjesztett gyarmatosítása ellen. Hazánk egyértelműen vesztese a csatlakozásnak. Az elcsatolt magyar testvéreknek is romlott a helyzete.

(Kuruc.info)

A Fővárosi Törvényszék 2014. április 17-i elsőfokú ítéletével kétmillió forint kártérítés és közel egymillió forint perköltség megfizetésére kötelezte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot miután 2006, október 26-án egy vidéki értelmiségi felrótta a  Gergényi által jogellenesen "műveleti területté " nyilvánított Kossuth tér környékén posztoló rendőröknek, hogy  - véres október 23-ához hasonlóan - nincs rajtuk azonosító jelvény, a rend éber őrei lerohanták, földre teperték, megbilincselték, kezét maradandó sérülést okozva megtekergették, majd öt órai időtartamra előállították.

Rendzavarás miatt szabálysértési eljárást indítottak, amelyben azonban felmentették a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt sértettet. A "fülkeforradalmi" váltás után kártérítési igényét a BM elutasította nevetséges összeget ajánlva, ezért indított a jogsértett kártérítési pert.

Áldott húsvétot és a magyarság feltámadását, lelki és szellemi  megújulását, illetve minden más, szabadságot szerető, önrendelkezéséért küzdő nép igaz, nem mások elnyomásán alapuló törekvését előmozdító fordulatot kívánok minden jóérzésű honfitársamnak és minden jóakaratú embernek!

Egyúttal mindenkinek üzenem:
Soha nem adom fel a Nemzetért folytatott küzdelmemet, amelyet nemzeti jogvédőként folytatok tovább a hitvallásom szellemében:
„Célom, hogy a jog, ne a kifosztás és az elnyomás eszköze legyen, hanem a közjót szolgálja, és biztosítsa a magyar emberek szabadságát, méltóságát, biztonságos, büszke és boldog életét.”

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik EP-listájáról, a választásokról, az Európai Parlament elmúlt és jövendő öt évéről, valamint a Tamás által vezetett patrióta, nemzetközi jogvédő szervezetről, és a nemzeti jogvédelem időszerű híreiről beszélgetnek az EP 2009-2014-es ciklusának utolsó ülésén, (2014.) április 17-én Strasbourgban.

Varga Domokos Gygyörgy írása

Ha nekem akár csak pár hónappal ezelőtt is azt mondja valaki, hogy 2014 áprilisában Brüsszelben töltök el három szép napot, akkor simán kikacagtam volna. Először is: honnan lenne rá pénzem? Másodszor is: minek mennék én oda, az Európai Unió fővárosába, ottani parlamentjébe, öntelt bürokraták és simulékony képviselők csillogó üveg- és acélpalotájába? Nem elég közvetve részesülnöm a nagy észosztásból, még menjek is oda érte?! Jó, persze, nemcsak simulékony képviselők léteznek, hanem ár ellen úszók is, de azok tevékenységét – hála a világhálónak – itthonról is figyelemmel tudom kísérni, innen is szorítani tudok nekik, a Szilaj Csikó olvasóit gazdagítani velük; ezért sem volt esélye semmiféle brüsszeli kiruccanásnak.

Az élet azonban – miként máskor már említettem volt, tisztelt Olvasó – mindig gazdagabb, mint a képzeletünk. Érdekes filmbe botlottam nemrég a neten: Chimamanda Adichie regényíró szól az egyetlen történet veszélyéről, vagyis arról, hogy ha csupán egyetlen történetet ismerünk egy másik emberről vagy országról, azzal komoly félreértéseket kockáztatunk. Nos, ma már tudom: majdnem így jártam én Brüsszellel...
A teljes írás IDE kattintva érhető el.

Kedvező orosz fogadtatás követte Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő Oroszország melletti kiállását az Európa Tanács múlt heti parlamenti közgyűlésén. Az orosz sajtó nagy teret szentelt állásfoglalásainak, amelyekből egy csokrot most közreadunk. Mindez megalapozhatja a magyar pozíciókat, amikor közeleg Kárpátalja visszaszerzése és status quo falát ledöntő oroszok által kitaposott úton megindulhatunk a revízió érdekében, amelyhez elengedhetetlen Oroszország támogatása. Lássuk a részleteket:

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2014. április 10-i ülésén megfosztotta Oroszország delegációját év végéig a szavazati jogától a Krím-félsziget elleni "katonai agresszió" - valójában önrendelkezési jogot kifejező népszavazást követő visszafogadás - miatt
Az egyik legolvasottabb orosz hírportál címoldalon ismertette Gaudi beszédét.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője egyetlen magyarként nem szavazta meg az Európa Tanácsban az oroszok szavazati jogának felfüggesztését, írja az MTI.

Gaudi-Nagy Tamás Strasbourgban Fotó: Jacques Denier / MTI

A 318 tagú közgyűlésben a jelenlévők közül 145-en szavaztak igennel, 21-en nemmel, 22-en pedig tartózkodtak a voksoláson. A 18 orosz képviselő bojkottálta a szavazás előtti vitát, amelyet "nevetségesnek" nevezett és elítélt. Az orosz képviselők a szavazásban nem vehettek részt.

Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina számvető,  értékelő beszélgetése 2014. április 10-én Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés magyar tagjaként Gaudi által az elmúlt 4 évben folytatott  küzdelmeiről, elért eredményeiről, kiépített szövetségi hálókról, felidézve a legemlékezetesebb akciókat, felszólalásokat, vitákat, érdekes háttérinformációkkal, különös tekintettel a nemzeti jogvédő képviselő mandátumának utolsó közgyűlésén történtekre, így a hagyományos nemzeti közösségek jogairól szóló, sikerre vitt magyar jelentésről, Kárpátalja visszaszerzése érdekében végzett munkáról, az ukrajnai helyzetről, a Krím visszacsatolásáról és az átértékelendő magyar-orosz viszonyról.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2014. április 10-i ülésén megvonta az egész orosz delegáció szavazati jogát az idei évre a Krím félsziget többség szerint jogellenes, valójában önrendelkezési jog alapján történt visszacsatolása miatt. A vitát az orosz delegáció bojkottálta, a magyar delegáció rajtam kívüli tagjai távol maradtak, a szankcionálás ellen a legkeményebben én szólaltam fel (a határozat ellen szavaztam) rámutatva többek között arra, hogy a történelmet úgysem lehet megállítani és a következő önrendelkező része Ukrajnának a hazánkhoz visszatérő Kárpátalja lesz. A felszólalás itt látható:

Az orosz delegáció szavazati jogával kapcsolatos vitáról szóló MTI-Index hír itt található.

Élő kapcsolásos interjút adok a Russia Today hírcsatornának Strasbourgban az Európa Tanács épülete előtt

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Strasbourgban 2014. április 9-én határozatot  fogadott el az ukrán helyzetről, és felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna katonai fenyegetésével és bírálta a Krím félsziget annektálását. A magyar delegációban részt vevő Gaudi-Nagy Tamás a vitában arról beszélt, hogy Ukrajna mesterséges állam, Krím Oroszországot, Kárpátalja pedig Magyarországot illeti. A vita összefoglalója itt olvasható.

A hatalmas felhördülést keltett, de az orosz delegáció forró gratulációját kiváltó felszólalás itt nézhető meg, amelyet a "Krím jogszerűen Oroszországé, Kárpátalja jogszerűen Magyarországért" feliratú pólóban mondtam el

A vitáról kiadott MTI hír itt olvasható.

Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és az ET Parlamenti Közgyűlés magyar tagja telefonon arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Heinz Fischer osztrák köztársasági elnöknek  kérdést kívánt feltenni szerdán Strasbourgban az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésén  a magyar termőföldet érintő, nemzetközi és magyar  joggal is ellentétes  osztrák földrabló zsebszerződésekkel kapcsolatban és követelni szerette volna tőle a már elrabolt kb 1 millió hektár föld magyar kézbe juttatásában való segítségét a későbbi súlyos konfliktus elkerülése érdekében.

Ezt a plenáris ülésen nem tehette meg, mivel a luxemburgi liberális közgyűlési elnök, Anne Bresseur éppen előtte zárta le a vitát időhiányra hivatkozva, miközben nem sokkal korábban viszont Szabó Vilmos MSZP-s képviselő kérdésére hosszú perceken át engedte elemezni az osztrák elnök a szélsőségesnek nevezett pártok aggasztó európai előretörését a nagykoalíciós modelleket favorizálva. Később azonban, az ülés után az ülésteremben tucatnyi képviselő előtt módja volt megkérdezni Heinz Fischertől, miként vélekedik arról a nemzetközi jogi normáról, miszerint a pénzügyi erőfölénnyel való visszaélés révén tilos valamely ország polgárainak felvásárolniuk egy másik országban a termőföldet. Az osztrák államfő írásban ígért választ a kérdésre.

Emlékezetes, hogy a 2014 januári ülés egész idejére megvonták önkényesen a szót Gaudi-Nagy Tamástól, ekkor pedig az osztrák kancellárnak szerette volna feltenni hasonló kérdését, így csupán demonstratív eszközökkel tudott élni.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén április 8-án Strasbourgban Niels Muiznieks az Európa Tanács emberi jogi biztosa ismertette 2013. évi jelentését. Ennek kapcsán szembesítettem volt lett emberi jogi aktivistát azzal az újra tapasztalt képtelenséggel, hogy idei jelentéséből is teljesen kimaradt hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjainak ügye, így az elcsatolt sorban élő magyarok is. Ezzel szemben az éves szinten 3 millió eurós költségvetésből működő emberi jogi biztos folyamatosan a cigányok,homoszexuálisok és menekültek jogaival foglalkozik, mintha nem is lenne más védendő közösség Európában, ez pedig az Európa Tanács hitelességét teljesen aláássa.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén április 8-án Strasbourgban elfogadott, a hagyományos nemzeti közösségekről szóló mérföldkőnek számító határozat  vitájában (beszámolóm itt található) elmondott felszólalásomban arra hívtam fel a figyelmet, hogy itt az ideje megszüntetni a cigányok javára a hagyományos európai nemzeti közösségek terhére fennálló megkülönböztetést.

Hatalmas áttörés az itt olvasható MTI hír szerinti Kalmár-jelentés,  a kapcsolódó határozat és  ajánlás, amelyek szerves folytatásai az Európa Tanács korábbi, kollektív jogokat erősítő jogforrásainak, így az autonómiáról, mint a konfliktusok megoldási forrásáról szóló 1334/2003. sz és a szintén Kalmár Ferenccel közösen -  benyújtott módosítónk révén - kiharcolt, a  területi autonómiát kötelezően alkalmazandó modellként előíró 1832/2011. sz. határozatoknak.

Maximálisan ki kell használni a gyalázatos trianoni diktátum miatt  elszakítottan és jogfosztott sorban élő 3 millió Kárpát-medencében élő magyar honfitársunk érdekében. Egyértelmű lehetőséget teremt az - 71 igen, 11 nem és 11 tartózkodó szavazattal - elfogadott, 1985/2014 sz. határozat és a - 58 igen, 16 nem és 16 tartózkodó szavazattal - elfogadott 2040/2014 sz. ajánlás a területi autonómia kikényszerítésére, az óvodától egyetemig terjedő anyanyelvi oktatásra, etnikai alapú regionális önkormányzatok létrehozására és a széles körű anyanyelv használatra. A felelősség a magyar kormány kezében van: kíván-e végre a dél-tiroli sikeres modellt kiharcoló Ausztriához  hasonlóan védhatalomként kiállni  elcsatolt testvéreink önrendelkezési joga érdekében és konfliktusok vállalása árán megszorongatni a szomszédos területrabló államokat a mostani meddő jószomszédi politika helyett, mert egyértelmű, hogy csak a kemény fellépés vezethet eredményre.

Hatalmas érdeklődés mellett került sor április 9-én az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Jogi és Emberi Jogi Bizottsága ülésén Strasbourgban a tömeges megfigyelési botrányt kirobbantó és jelenleg az oroszok által  biztosított menedékjogot élvező Edward Snowden meghallgatására videokonferencia útján. Az MTI csak  egy szűkszavú hírt adott ki az eseményről, amelyen a bizottság tagjaként kemény kritikával illettem a kettős mércét, amely szerint Oroszországot szankciókkal sújtják és a közgyűlési delegációjukat meg akarják fosztani a szavazati jogtól (döntés csütörtökön délelőtt várható) a Krím félsziget önrendelkezési jog szerinti csatlakozása miatt, azonban a megfigyelési botrányban nyakig érintett Egyesült Királysággal szemben semmi intézkedés nem történt. Emellett megkérdeztem a bátor fiatalembert miképpen látja az európai országok szerepét a megfigyelési botrányban és hogy értékeli az érdektelenséget, mint  legnagyobb veszélyt, amelytől tartott sikerült-e elkerülni. A kérdésem és Snowden válaszai az alábbi videón hallhatók és láthatóak.

Hatalmas érdeklődés mellett került sor április 9-én az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Jogi és Emberi Jogi Bizottsága ülésén a tömeges megfigyelési botrányt kirobbantó és jelenleg az oroszok által  biztosított menedékjogot élvező Edward Snowden meghallgatására videokonferencia útján. Az MTI az alábbi szűkszavú hírt adta ki az eseményről, amelyen a bizottság tagjaként kemény kritikával illettem a kettős mércét, amely szerint Oroszországot szankciókkal sújtják és a közgyűlési delegációjukat meg akarják fosztani a szavazati jogtól (döntés csütörtökön délelőtt várható) a Krím félsziget önrendelkezési jog szerinti csatlakozása miatt, azonban a megfigyelési botrányban nyakig érintett Egyesült Királysággal szemben semmi intézkedés nem történt. Emellett megkérdeztem a bátor fiatalembert miképpen látja az európai országok szerepét a megfigyelési botrányban és hogy értékeli az érdektelenséget, mint  legnagyobb veszélyt, amelytől tartott sikerült-e elkerülni. A kérdésem és Snowden válaszai rövidesen hangfelvételen, illetve videón hallhatók és láthatóak lesznek, addig meg kell elégedni ezzel a rövid hírrel.

Snowden most a németeket is bemártotta

Videókonferencián beszélt az Európai Tanács előtt Edward Snowden, az Egyesült Államok titkos elektronikus adatszerző tevénységét leleplező volt amerikai hírszerző. Azt mondta, nem csak a britekkel, de a németekkel is cserélt adatokat Amerika.