Támogatta a 2002 és 2010 közötti jogsértésekről szóló, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő által készített jelentés-tervezetet a parlamenti albizottság utolsó ülésén pénteken. A dokumentumot kisebb módosítások, pontosítások után várhatóan a jövő héten terjesztik elfogadásra az emberi jogi bizottság elé.

A bizottság fideszes, jobbikos és LMP-s tagjai lényegében egyetértettek a tervezettel, de azzal kapcsolatban két ponton nézeteltérés alakult ki. Míg a bizottság fideszes tagjai szerint a jelentésnek csak a bíróság, ügyészség, ombudsman, független rendészeti panasztestület által tényszerűen rögzített jogsértéseket kellene tartalmaznia, addig Gaudi-Nagy Tamás szerint a jogvédők által megállapított visszás eseteket is részletesen dokumentálni kellene benne. A kompromisszumos megoldás végül az lett, hogy felsorolásszerűen néhány visszás eset bekerül a jelentésbe.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás november 23-án "Egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1674. szám)" általános vitájában arról beszélt, miszerint a Jobbik azt az elvet tartja helyesnek, amely már a visszatérést jelenti a hosszú, régóta kialakult határidő-számítási szabályokhoz. Akár a régi büntető perrendtartás vagy a régi polgári perrendtartás, tehát még a történelmi Magyarország idején született jogszabályok egyértelműen nem munkanap alapon határozták meg a határidőket. A 2009. októberi módosítást sem tartották szerencsésnek. Kihangsúlyozta, hogy ez nagyon félrevezető, és a mindennapi jogkereső polgár számára sok esetben rendkívüli kellemetlenségeket okozó dolog. A saját praxisából is tudott olyan esetet, amikor valaki a napszámítást egyszerűen a klasszikus reflexek alapján naptári napok alapján számította, és beleesett abba a hibába, hogy a munkanapok logikáját nem vette mögé.

Lesz új alkotmány, de a XXI. század politikai elitjének nem kell az ezeréves múlt és a Szent Korona eszmeisége. Az 1944-ben megszakadt történelmi jogfolytonosság helyreállításának történelmi lehetőségét 1990 után, 2010-ben újból megtagadta a nagypolitika. A Fidesz- KDNP pártszövetség leszavazta a keresztény államiságot, leszavazta a termőföld külföldiek általi felvásárlásának tilalmát és leszavazta a magyar honvédség - idegen érdekekért folytatott - külföldi háborúkban való részvételnek tilalmát. Úgy tűnik a „Hungaria est semper libera” - Magyarország örökké szabad - elve, napjainkra csak egy utópisztikusan szép emlék marad.

Országgyűlési tudósítás - Jobbikos módosító javaslatok súlyosítás érdekében, az előzetes letartóztatás reformja még várat magára

Az Országgyűlés november 23-i ülésnapján került napirendre az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1673).

A törvényjavaslat alapvetően jogtechnikai jellegű és egyúttal helyeselhető jogpolitikai pontosításokat tartalmaz, azonban egyes területeken nem elég elrettentő erejű büntetéseket tartalmaz, illetve az előzetes letartóztatással kapcsolatos, bírák, ügyészek, ügyvédi kamarai vezetők, büntetés-végrehajtási vezetők, jogvédők által is kritizált és tarthatatlan és szabályok módosítására nem került ezúttal sor.

A rendészeti tárgyú törvények, köztük a rendőrségi törvény módosításával (T/1426) a kormány rendkívül veszélyes módosítási csomagot terjesztett elő. Lehetővé válna az ún. terrorizmussal összefüggésben álló személyek bírói engedély nélküli, igazságügyi miniszteri engedély alapján történő teljes körű megfigyelése. Ráadásul kiterjesztenék a titkos információszerzést a számítógépeken tárolt adatokra, és nemcsak továbbított adatokra is. Ezt megnyitná minden olyan személy teljes körű átvilágítását, szemmel tartását, akikre tetszőlegesen ráhúzható a terrorizmussal való összefüggés.

Mindenki célpont lehet, aki a jelenlegi világrenddel és a magyarországi rendszerrel szemben kritikát fogalmaz meg. Ezt mutatja a terrorizmus elleni háború nemzetközi gyakorlata: percek alatt minősülhet bárki terroristagyanús személynek. Guantanamo és más megdöbbentő példák azt igazolják, hogy az ilyen és ehhez hasonló címkézések döntő többségükben utóbb sok-sok éves eljárás és meghurcolás után valótlannak bizonyulnak.

A jelentés tartalmazza a magyar Országgyűlés 7 állandó és 7 helyettesítő képviselőjénak részvételével működő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés munkájának őszi ülésszakának részleteit.

A jelentés ide kattintva letölthető

A Magyar Országgyűlés állandó delegációjának tagja Gaudi-Nagy Tamás is, aki ezen az ülésszakon az ukrajnai demokratikus intézmények témában felszólalt és hangot adott annak az igényének, hogy a kárpátaljai magyarság számára biztosítsák a nemzeti önrendelkezési jogát, ennek keretében többek között a szabad nyelvhasználatot is.

Az írásbeli hozzászólás szövege itt található.

Gaudi-Nagy Tamás gondolatai a Székely Nemzeti Tanács budapesti ünnepi üléséről

Csodálatos és felemelő élmény volt részt vennem a Székely Nemzeti Tanács 2010. november 19-én az Országgyűlés Felsőházában tartott történelmi ülésén és együtt megélni székely testévereimmel a Nemzethez tartozás érzését és egyúttal megtapasztalni azt a sziklaszilárd elszántságot, amellyel a székelység konokul és rendkívül tudatosan küzd az őket megillető önrendelkezésért. (Az ülésen részt vett a Jobbik képviselői közül még Vona Gábor elnök, Balczó Zoltán, Pörzse Sándor és Szávay István  is. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a kormány egyetlen képviselője sem vett részt.)

A Jobbik szerint attól kell tartani, hogy kizárólag a Fidesz-KDNP akaratát tükröző, párturalmi alaptörvény születik.

Gyüre Csaba alelnök szerdán sajtótájékoztatón emlékeztetett: a kormánypártok az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban a Jobbik javaslatainak kilencven százalékát lesöpörték, pártja ezért távozott a testületből, ahonnan az MSZP és az LMP már korábban kilépett. A Jobbik alelnöke elmondta: három héttel ezelőtt, amikor a másik két ellenzéki párt - Lázár János alkotmánymódosító javaslata ellen tiltakozva - otthagyta a bizottságot, még bíztak benne, hogy érdemi munkát végezhetnek a testületben, s így az új alaptörvényben választóik akarata is megjelenik. 

Kedden azonban, amikor a Jobbik javaslatairól szavazott az alkotmány-előkészítő eseti bizottság, a Fidesz-KDNP huszonnégy javaslatukat leszavazta, és mindössze hármat támogatott - közölte. Megjegyezte: indítványaik túlnyomó többsége így nem kerül az összegző bizottság elé, amely összefésüli a beérkezett javaslatokat, s így a Jobbik programjának sarkalatos elemei estek el. Gyüre Csaba kifogásolta, hogy a kormánytöbbség a többi között elvetette a termőföldek védelmének alkotmánybeli megjelenítését, az országgyűlési képviselők visszahívhatóságát és a mentelmi jog megszüntetését, valamint annak kimondását is, hogy Magyarország keresztény állam.

HVG - MTI

Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ellenőrző albizottsága kihelyezett ülésén, a X. kerületi Kozma utcai Budapesti Fegyház és Börtönben az országgyűlési képviselők mellett jogászok is a jelenlegi előzetes fogvatartás szabályozás megváltoztatása mellett érveltek.

Az ülésen felszólaló Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is arról beszélt, hogy indokolt lenne a jelenlegi szabályozás módosítása. Példaként említette: gyakrabban kellene az előzetes letartóztatás fenntartásának indokoltságát megvizsgálni. Mint fogalmazott, az eljárások gyorsítása közérdek, a terheltek érdeke, továbbá költségvetési érdek is egyben. (Egy fogvatartottra az állami költségvetés naponta mintegy 8 ezer forintot költ.)

Az ominózus felszólalás 1:48-nál kezdődik:

A vita teljes videóanyaga itt érhető el. A barikad.hu kapcsolódó cikke pedig itt olvasható, melynek végén egy nagyon tanulságos videót talál az olvasó.

Kovács László felszólalásának szövege:

A Jobbik-frakció képviselői az alkotmány-előkészítő bizottság keddi ülésén bejelentették: a továbbiakban nem vesznek részt az eseti bizottság munkájában, mert szerintük a kétharmados többség lesöpri az ellenzéki javaslatokat.

Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője a bizottság ülésének végén indoklásként azt mondta, a Jobbik részletes alkotmány-koncepciót készített, de az eseti bizottság alapkérdésekben söpörte le az asztalról párja javaslatait, amelyek választási programjuk alapját képezik.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ellenőrző albizottsága kihelyezett ülést tartott 2010. november 18-án a Kozma utcai Budapesti Fegyház és Börtönben az előzetes letartóztatással kapcsolatos szabályozás és gyakorlat áttekintésére.

Az ülésen részt vett öt jobbikos képviselő: Krisztina EP képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, Baráth Zsolt, Novák Előd, Zagyva Gyula). Az ülés a kormánypárti képviselők egy kivételével történő távolléte miatt nem volt határozatképes. A májusi kormányalakítás óta a büntetés-végrehajtás a Belügyminisztérium alá tartozik, ennek ellenére a belügyi tárca képviselője nem volt jelen. Jelen voltak és felszólaltak a jobbikos képviselők mellett meghívó szerinti meghívottak.

Gaudi-Nagy Tamás a költségvetési vitában a bíróságok működőképességének fenntartása és az elmúlt 8 évnek köszönhető igazságszolgáltatási válsághelyzet megszüntetése érdekében további 10 millárd forint forrásbevonást kért a tartalék és egyes túlfinanszírozott szervezetek terhére (pl.: Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány, Holocaust Dokumentációs Központ). Emlékeztetett: a kormányprogram ígéretet tett a bírósági rendszer személyi és tárgyi feltételeinek javítását célzó törvények alkotására, az áttörés elmaradt, tavalyhoz képest reálértéken a módosítási javaslata nélkül csökkenne a bíróságok költségvetése. A többletforrásból bírói illetményemelést, képzéseket, informatikai és szakmai eszközfejlesztést, méregdrága épületbérlések megszüntetését, a bírói segédszemélyzet növelését, a lerobbant bírósági épületek felújítását és az ellehetetlenülés határára került Fővárosi Bíróság és Pest Megyei Bíróság ügyhátralékának megszüntetését szorgalmazta.

Gaudi-Nagy Tamás a kritikus állapotba került büntetés-végrehajtási rendszer számára kért többletforrásokat. Szánalmasan alacsony bérért kell a bv. őröknek veszélyes munkájukat végezni a társadalom védelme érdekében, a helyzet mára tarthatatlanná vált. A börtönökben az elítéltekre felügyelő őrök emberhez méltatlan körülmények között kénytelen dolgozni. Szembetűnő, hogy a frissiben felállított Terrorelhárító Központ aránytalanul kiemelt költségvetési támogatást kap. Kifejezte reményét, hogy remélhetően az MSZP börtönfrakciójának tagjai közül is lesznek olyanok, akik mélyebben megismerkedhetnek a börtönviszonyokkal. Rámutatott arra, hogy tűrhetetlen anomáliák jellemzik az előzetes letartóztatás intézményét: mind az elrendelés, mind a végrehajtás terén, erre Geréb Ágnes és Budaházy György szolgáltatnak időszerű példát. Meg kell teremteni a valódi jogállami garanciákat, ehhez pedig forrásokat kell rendelni és szét kell választani élesen az elítéltek és előzetes végrehajtását, mert teljesen más célú a két intézmény, a ránk kötelező ENSZ előírások is ezt követelik meg.

Egy jobbikos indítvány formájában először tárgyal ellenzéki törvényjavaslatot a tavasszal megalakult Országgyűlés. 

A Ház hétfőn napirendre tűzte a szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíjprivilégiumok megszüntetéséről szóló előterjesztést, kedden pedig megkezdte annak általános vitáját. A kormány egyetért az indítvány céljával, de eredeti formájában nem támogatja.

A Jobbik törvényjavaslata egyebek mellett a Magyar Szocialista Munkáspárt és elődpártjai vezetői, az előző rendszer kormánytagjai, a jegybank akkori vezetői, az állampárttal együttműködő egyházi személyek, az 1956 utáni megtorlásban résztvevő bírák és ügyészek, a Munkásőrség vezetői, az ÁVH és a politikai rendőrség vezetői, valamint a III/3-as csoportfőnökség hivatásos állományú tagjai nyugdíját érintené. 

A tüntetésen elhangzott többi beszéd:

Nagy tömeg gyűlt össze a Károlyi Mihály-szobornál kedd este a Horthy Miklós bevonulásának emlékére szervezett megemlékezésen és demonstráción. A teret „természetesen” kellő számú rendőr vette körül.

A rendezvényt Mirkóczki Ádám, a jobbik szóvivője nyitotta meg, aki köszöntötte a jelenlévőket, a Csendőrség, a Gárda, a HVIM , valamint Nemzeti Őrsereg jelenlévő tagjait.