Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalásban egy rendkívül örömteli nemzetpolitikai eredményről - 13 hónap után kiszabadultak az "új temerini fiúk" - számolt be. Az elhangzott napirend utáni felszólalásra Martonyi János külügyminiszter írásban válaszolt, melyben hangsúlyozza: a magyar-szerb kapcsolatok felívelő szakaszban vannak, továbbá óva int attól, hogy a 2014-es választások közeledtével bárki is foglalkozzon az elszakított területek magyarságával. A cionista külügyér szerint aki így tesz, az "veszélybe sodorja az ott élők biztonságát". Martonyi válasza eljutott portálunkhoz is.

Az Országgyűlés 2013. december 4-ei ülésén Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció jogvédő országgyűlési képviselője "Van értelme a határozott fellépésnek: szabadlábon az új Temerini-fiúk" címmel napirend utáni felszólalásban tájékoztatta az Országgyűlést a hét délvidéki fiatal szabadulásáról.

Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének 2014. januári (téli, január 27-január 31.) ülésszakán történtekről, különösen a jogellenes felszólalási tilalomról, a gyarmatosítás és földrablás elleni kurucos akciókról, a rasszizmus elleni "harc"-ról, a bevándorlást ünneplő jelentésről, a tüntetőkkel kapcsolatos kettős mércéről, az ukrán helyzetről, a palesztin jelentésről és Edward Snowden ET meghallgatásáról

Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésén Walter Faymann osztrák kancellártól követelte, hogy segítsen leállítani a magyar termőföld osztrákok által elrablását, majd a Szent Korona tiszteletére hívott fel, feliratokat feltartva, amivel kiváltotta a biztonsági őrök támadását, amelyet azonban sikeresen visszavert. A távozó kancellár nem volt hajlandó átvenni Gaudi névjegykártyáját, és szóba állni a nemzeti jogvédő képviselővel. Az esemény leírása ITT olvasható.

Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina a földért harcra buzdító felhívása ITT olvasható.

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő képviselő eleveníti föl az Európa Tanács 2014. évi téli ülésének történéseit. A felszólalás lehetőségétől önkényesen megfosztott képviselő választ ad arra, mivel magyarázták a jogszerűtlen, a képviselői jogkörének és az ET hitelességének is komoly gátat szabó döntést a nemzetközi szervezet részéről. A videóban szó esik az önmagát „Európa Lelkiismereteként” jellemző ET vezetőinek iskolai végzettségéről, hogy miként lett liberális elnöke a parlamenti közgyűlésnek, és hogy mit szeretett volna Gaudi kérdezni, és ennek megtagadása nyomán a tiltakozás mely megnyilvánulásaihoz fordult. Gaudi-Nagy Tamás a felvétel végén egy felhívást is intézett a hazafiakhoz.

Rövidesen látható lesz még egy felvétel a Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál megvalósított tiltakozásról az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért, illetve egy összefoglaló beszélgetés az Európa Tanács heti eseményeiről.

A 47 tagállamot tömörítő, szavakban a jogállamiságot és az alapvető szabadság és emberi jogokat hirdető Európa Tanácsban egy január 15-én kelt önkényes és minden jogalapot nélkülöző döntéssel megvonták a felszólalás jogát Gaudi-Nagy Tamástól az egész januári ülésszakra, aki egyedüli magyar nemzeti radikális képviselő a szervezetben.

Gaudi a magyar érdekek további következetes és határozott képviselete érdekében a mintegy 65 éves szervezet történetében példátlan eszközökhöz folyamodott, tudatosan vállalva annak kockázatát, hogy a következő ülésszakon ismét hasonló tilalommal sújtják. A videó nem csak a Gaudit rendre utasító elnök, hanem a nemzeti jogvédő által elmondottakat (saját felvétel) is tartalmazza. Előzményekről IDE kattintva lehet olvasni.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésnapján Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál tiltakozott az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.



Gaudi-Nagy Tamás a kancellárnak nem tudta hivatalosan feltenni kérdését a vele szemben egész ülésszakra fenntartott jogellenes felszólalási tilalom miatt (Bővebben ITT és ITT). A nemzeti radikális képviselő a képviselőket megillető kérdezési időszakban felállt, és kezében az "Állítsák meg a földrablásokat Magyarországon!" mondatot tartalmazó angol feliratot maga elé tartva kérte az ülésteremben az osztrák kancellárt, hogy segítsen a jelentős mértékben osztrák gazdák részvételével zajló magyarországi illegális földszerzések, zsebszerződések leállításában. Ezt követően egy másik angol feliratot ("Tiszteljék a Szent Koronánkat!") felmutatva pedig arra hívta fel a figyelmet, illetve kérte az osztrák kormányfőt, hogy mondja meg a Szent Koronát meggyalázó három "humoristának" és egyben minden osztrák embernek, hogy a Szent Korona tiszteletet érdemel, és ezt a magyar emberek joggal várják el mindenkitől.

Elvették Gaudi-Nagy Tamás felszólalási jogát a téli ülésszak egészére az Európa Tanácsban, a képviselő a mai ülésnapon Martin Schulz EP elnök beszéde alatt ez ellen tiltakozott.

A jogállamiság és a demokrácia védőbástyájának tartott Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének január 29-i ülésén Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a demokrácia nevében kérte a a frissen megválasztott új közgyűlési elnököt, a luxemburgi liberális Anne Brasseurt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza elődje, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező néppárti Jean-Claude Mignon által a nemzeti radikális képviselőre jogellenesen kiszabott egy hetes felszólalási tilalmat és tegye lehetővé, hogy ő az Európai Parlament német elnökét kérdezhesse Közép-Kelet Európa gyarmatosításáról és a Tavares-jelentésről.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció országgyűlési képviselője az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai strasbourgi ülésén tiltakozott amiatt, hogy a testület előző elnöke tavaly decemberben megvonta tőle a szót az egyhetes januári ülésszak egész időtartamára, és ezt a büntetést az új elnök is fenntartja.

    A szerdai ülésen Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke mondott beszédet, majd a képviselők kérdéseket intézhettek hozzá. Elsőként Gaudi-Nagy jelentkezett, de a Parlamenti Közgyűlés elnöke, a luxemburgi liberális Anne Brasseur nem adott neki szót, hivatkozva a korábban - elődje, a francia néppárti Jean-Claude Mignon által - elrendelt felszólalási tilalomra.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése (2014. január 16.) 3. rész: Nem hagyhatjuk elveszni a Délvidéket! - Szerbia EU csatlakozási jelentésének elemzése, a nemzeti jogvédők bővítési biztossal történt tárgyalásának eddig nem ismert részletei:

2014. január 22-én az Újvidéki Rádió Hangadó c. műsorában hangzott el az az interjú, amelyet Ternovácz István készített Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselővel Szerbia EU csatlakozásáról, az Európai Parlamentben múlt héten e tárgyban napirendre került jelentésről és arról a múlt szerdai találkozóról, amelyen a nemzet radikális képviselő Morvai Krisztina EP képviselővel együtt közel 1 órán át tájékoztatta részletesen Stefan Füle EU bővítési biztost Strasbourgban a délvidéki magyarság drámai helyzetéről, a területi autonómia szükségességéről és a délvidéki honfitársainak sorsát keserítő, megoldandó problémákról.

A Füle találkozóról itt található részletes beszámoló.

1. rész - Kizsákmányolt magyar munkavállalók és jogaik védelme

Az Európai Parlament ma óriási többséggel elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot és ezzel megnyílt az út az ország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése előtt.

A határozat, amelyet az EP 528 képviselője támogatott, 43 ellenzett, 51 pedig tartózkodott, úgy értékelte “történelmi lépés ez Szerbia eurointegrációs útján”, s bizonyítéka annak, hogy az EU elkötelezett az új tagállamok felvétele iránt.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar tagja 2014. január 15-én Strasbourgban az Európai Parlamentben tárgyalt Stefan Füle EU bővítési biztossal Szerbia EU csatlakozásáról és a délvidéki magyarság drámai, sürgősen rendezendő helyzetéről. Az eredetileg negyedórásra tervezett, de végül csaknem egy óra hosszan tartó találkozón a magyar képviselők egyértelművé tették: a délvidéki magyarság sorsának önrendelkezési jogon alapuló rendezése, elsősorban a területi autonómia nélkül Szerbia nem lehet az Európai Unió tagja. Szerbiának és az EU-nak választania kell a tárgyalásos megoldást hozó dél-tiroli út vagy az erőszakba torkolló koszovói út között.

A palesztinoknak úgy tűnik sajnos már késő, mi magyarok még megvédhetjük a földünket, ha nem akarunk rabszolgasorban élni. Minden tiltakozás ellenére idén májustól lejár a moratórium és a hazaáruló földtörvény megnyitja a külföldiek (EU polgárok és EU-val szerződésben álló más államok polgárai) számára a magyar termőföld megszerzésének lehetőségét, ezért még most kell cselekednünk a zsebszerződések felszámolása érdekében. Az új Büntető törvénykönyv tavaly július 1-től 3 éves börtönnel rendeli büntetni azt, aki a termőföldet jogellenesen megszerzi vagy a megszerzésben közreműködik.

Az Országgyűlés előtt zárószavazásra vár a  termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat, amely a zsebszerződések magyar érintettjei számára védelmet biztosít a nyerészkedő külföldivel szemben.

A Sorsok Háza első körben 6 milliárdnál is többe kerül, de ez még nem tartalmazza a működési és fenntartási költségeket. Nem meglepő, hogy balról és jobbról, de még a zsidóság köréből is erős kritika éri.

Ahogy Navracsics Tibor Igazságügyi- és Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszterhez írott levelében Gaudi-Nagy Tamás is kifejtette, mindenkinek joga van az áldozatokra történő emlékezéshez, az pedig vitathatatlan, hogy a második világháborúnak is számtalan gyermek esett áldozatául - úgy zsidó mint magyar vagy akár német.

Azonban a jogállamiság próbáját nem állja ki, hogy az adófizetők pénzéről a megkérdezésük és beleegyezésük nélkül, a nyilvánosság szisztematikus kizárásával döntsünk. A mai napig teljes titok övezi, hogy a 6 milliárd forintra előirányzott legújabb Holokauszt emlékhely megépítését miért nem bocsátották előzetes társadalmi vitára, milyen tematika szerint és mire oktatnák ott a tanulókat.

Ahogy egyre több és több emberhez jut el a presztízs beruházás ténye, úgy egyre nagyobb felháborodást vált ki, miközben egyes hírek szerint a 6,2 milliárd (azaz hatmilliárd-kétszázmillió) forint csupán az épület és a terület kialakításának a költsége, ehhez még hozzájön az intézmény, a "kiállítás" és a központ kialakításának, működtetésének a költsége...

A helyzet tarthatatlanságát talán mi sem bizonyítja jobban, minthogy a hazai zsidóság képviselői közül is egyre többen éles kritikával illetik a tervezett beruházást.

Az egyre növekvő társadalmi felháborodás nyomán szerveződött egyik Facebook-csoport IDE kattintva elérhető.

Alább Gaudi-Nagy Tamás levele, melyet írásbeli kérdés formájában juttatott el a minisztereknek:

2013. november 18 és 19-én Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás vezényletével megvalósított, a délvidéki magyarokért szervezett európai parlamenti akcióról Gaudi-Nagy Tamás, Kürti Zoltán és Sodi által készített dokumentumfilm elkészült, és mostantól elérhető a világhálón.

A dokumentumfilmen látható az a korábban be nem mutatott jelenet is, amint francia rendőrök megpróbálják megakadályozni a Morvai Krisztina meghívására a délvidéki magyarságért szervezett tüntetésen résztvevő, és a közmeghallgatáson részt venni kívánó magyar és francia fiatalok magyar zászlóval történő bejutását az Európai Parlament (EP) épületében.

A filmben bemutatott strasbourgi akciók után tíz nappal szabadon bocsátották a 13 hónapig önkényes módon előzetes letartóztatásban tartott hét délvidéki fiatalembert (az ún. "új temerini fiúkat"). Ez az eset is egyértelműen mutatja: a megalkuvás ideje lejárt, csak a határozott és bátor kiállás vezet eredményre.