2013. december 17-én, A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12570) vitájában, Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi felszólalásában a zárószavazás előtt a képviselők elé tett javaslattal kapcsolatban jelezte, hogy az nem a helyes, végleges megoldást tartalmazza.

A választás után felálló következő Országgyűlés új házszabályának részletes vitájával ért véget kedden a parlament idei évi utolsó ülése.

Az "új temerini fiúk" esete bizonyítja, hogy az elcsatolt országrészeken létező magyarellenesség eredményes diplomáciai munkával visszaszorítható. Gaudi-Nagy Tamás szerint Szerbia rákényszeríthető a magyar közösség sorsának rendezéséhez - de ehhez tenni kell. (Részlet a Barikád c. hetilapból)

A Fidesz házi televíziója örömittasan számol be Gaudi-Nagy Tamás megbüntetéséről, de arra már sajnos nem fordítottak energiát, hogy meghallgassák az Emberi jogi bizottság ülésén készült hangfelvételt. Na de BBC normákat ne keressünk ott, ahol ilyen nincs. A gépezet beindult, a döntést meghozták, azt pedig végre kell hajtani akkor is, ha történetesen igazságtalan.

Egy biztos. A nemzeti radikális változások után is megmutatjuk, hogyan lehet tisztességgel dolgozni, nem pedig a hatalomtól megrészegülve önkényeskedni, ahogy azt a fülkeforradalmi kétharmad egyre szemtelenebbül teszi.

Az a cél, hogy 5-6 perc alatt lezavarjanak egy bizottsági ülést, majd lelépjenek a képviselők – meséltek az N1TV stábjának jobbikos honatyák. Egymás helyett szavaznak, majd ebédelni sietnek, de az őket ért megjegyzésekre nagyon meg tudnak sértődni a bizottságban pénzért ülő kormánypárti politikusok.

2013. december 16-án, az Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában (T/12824) Gaudi-Nagy Tamás nagy fordulatnak nevezte az új Ptk. megalkotását, hangot adva annak, hogy sajnos a sok tekintetben rendkívül jelentős törvény elfogadását követően a fogyasztók kiszolgáltatottsága, ahogy egyes tőkeerős csoportok befolyása rendkívüli mértékben nőtt.

2013. december 16-án, A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat (T/3479) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény elfogadásáról szóló vitában úgy történt meg a népszavazási szabályok módosítása Magyarországon, hogy felvitték a 25 százalék plusz egy fő egybehangzó szavazat küszöbét 50 százalék plusz egy szavazatra.

Innentől kezdve Magyarországon csak a szervezett, nagy marketing gyárakkal működő pártok képesek népszavazást érdemben megvalósítani.

2013. december 16-án, Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításának záróvitájában (T/13082) Gaudi-Nagy Tamás azt bírálta, hogy közel ötven zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtottak be a törvénycsomaghoz, és mint fogalmaz: Elnézést kérek, de ez egy számítható, átlátható jogalkotás, hogy közel ötven zárószavazás előtti módosító javaslatot kell benyújtani egy törvénycsomaghoz?

2013. december 17-én, Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények (T/13217) módosításának záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció jogvédője azt mondta, elmaradt a radikális változás az igazságszolgáltatási rendszerben. Nem teremtették meg azt a kemény eszközrendszert, amelyek miatt a bíráknak számolniuk kellene a következményekkel, ha tudatosan megszegik az eljárásjogi szabályokat vagy nem tartják be a pártatlanság követelményét - jelentette ki.

Nyilvánosságra került az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság december 5-i ülésének jegyzőkönyve. Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum tartalmazza azt, amely miatt Kövér László házelnöke kezdeményezte a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás tiszteletdíjának a maximális, egyharmados csökkentését.

A jegyzőkönyv szerint az első napirendi pontként az új büntetés-végrehajtási kódexhez benyújtott kapcsolódó módosító indítványokat tárgyalták. Gaudi-Nagy Tamás több kérdést is feltett a büntetés-végrehajtástól jelenlévő Schemhl Jánosnak dandártábornoknak az előzetes letartóztatásban lévő embereknek szóló csomagküldéssel kapcsolatban.

Az Európa Tanács Jogi ügyek és emberi jogi ügyek bizottságának csütörtöki párizsi ülésén meglepő napirendi pontot talált Gaudi-Nagy Tamás. Délután fél 3 órakor került sor az alapvető jogok Európai Unión belüli helyzetével kapcsolatos véleménycserére, melyen egy különösen ismert személyiséget látott vendégül a bizottság, jelesül Göncz Kingát, az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy (EP LIBE) bizottságának alelnökét.

Ebbe a diktátumba soha nem fogunk belenyugodni, soha, semmilyen körülmények között nem mondunk le arról, hogy felülvizsgálatát követeljük"- mondta Trianonról Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő és jogvédő a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina EP képviselő által rendezett könyvbemutatón.

Azaz ha és amennyiben veszi magának a bátorságot valaki, hogy nem jelenik meg egy vizsgálóbizottság ülésén, példának okáért a – hála istennek – elfogadott, amerikai lehallgatásokat kivizsgáló bizottság ülésén, akkor komoly következményekkel kell számolnia.

Most tárgyalja az Országgyűlés a kommunista múlt feltárására szakosodott szervezet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi kereteit, de ellenzéki pártok élesen bírálták a Bizottság létrehozásának szükségességét.

Most tárgyalja a magyar Parlament a kommunista múlt feltárására szakosodott szervezet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi kereteit. A törvénytervezetet a három ellenzéki párt közül kettõ: a Jobbik és az LMP is élénken bírálja. Képviselõikkel, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamással, az LMP-s Schiffer Andrással, továbbá a Fidesz-es Gulyás Gergellyel Gecse Géza beszélgetett.

 Hallgassa meg!

Véget kell vetni a lagymatag "jószomszédi politikának", és követelni kell a felvidéki magyarokkal szembeni szlovák jogsértések beszüntetését, s az őshonos magyar közösség nemzeti önrendelkezésének jogát. Ezt támasztja alá dr. Nagy Tibor és Tajnay Mária megrázó előadása.

A kötetet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat mutatta be tegnap (2013.12.11-én, kedden - a szerk.). Az esemény egyik főszervezője, Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő elmondta: az a céljuk, hogy a jószomszédi kapcsolatokon alapuló "simulékony" politika helyett az emberi jogok fogalomrendszerére és követeléseire hangolják át a jogküzdelmet. Mint mondta, a kötetet valamennyi országgyűlési képviselőnek elküldik, és az olyan jogvédő szervezeteknek is, mint a Társaság a Szabadságjogokért szervezet, hogy a jövőben ne mondhassák, hogy "nem tudták", milyen problémákkal küzdenek a trianoni békeszerződéssel elszakított területeken.

Tegnap már röviden láthattátok, milyen módon tárgyalták ki a Károlyi Palotában megrendezett konferencián azt a kérdést, hogy mennyire helyes dolog, ha egy ügyvéd szóvá teszi, hogy az eljáró bíró az összes körülményt elemezve elfogultnak tűnik. Valamint hogy releváns kérdés-e egy magyar és egy zsidó konfliktusáról szóló perben megkérdezni, hogy a bíró zsidó-e. Most itt van a vita témát érintő része hosszabban, 15 percben.

SoDi

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő bemutatta a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című közös könyvüket, konferenciakötetüket.

A felvételen Morvai Krisztina beszéde látható.

A könyv a következő hivatkozásokon keresztül is elolvasható.

Egyi emberi jogi konferencián dr. Gaudi-Nagy Tamást kérdezték a közelmúlt eseményeiről. A képviselő súlyos vétekként elmulasztotta használni válaszában a „barna eső”, „ordas eszmék”, és a „mindig így kezdődik” kifejezéseket. A szervezők elnézést kértek a magyar gondolatok miatt, mert az ő asztaluknál csak antiszemitázóknak jut hely.

A szervezőknél és a többi előadónál kiverte a biztosítékot, hogy a nemzeti radikális képviselő meg merészelte kérdezni - az elfogultság okát keresvén - egy korábbi tárgyaláson, hogy a bírónő zsidó származású-e.