2013. december 17-én az új házszabályról szóló törvényjavaslat (T/13254) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet több meghatározó jelentőségű ajánlási pontra.

A rendfenntartással kapcsolatos javaslatok kapcsán elmondta, hogy ki kell iktatni az önkényességet, és véget kell vetni annak, hogy egy játszótérré alakuljon az Országgyűlés. Mint elmondta, nem a molinókat feltartókat kell sarokba állítani, mert ha a pulpitusfoglaláshoz hasonló keménységgel léptek volna fel a képviselők már ’90 óta, akkor nem itt tartana az ország.

Mint ismeretes, az Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozati javaslat (H/13253) részletes vitája során tárgyalt módosítások tartalmazzák azokat a pontokat, amelyek alapján fogja a törvényalkotási és ellenőrzési munkáját végezni az Országgyűlés 2014 és 2018 között. Ennek fényében dr. Gaudi-Nagy Tamás röviden összefoglalta az érdeklődő magyar állampolgároknak a parlamenti működés eddigi hátulütőit, valamint kitért néhány fontosabb új szabály részletére.

2013. december 17-én az Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozati javaslat (H/13253) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás a bizottsági jegyzőkönyvek anomáliájára való figyelemfelhívása után – kávé helyett – gróf Széchenyi Istvánt idézte: „Nincsenek veszedelmesebb dolgok, mint azok a hazugságok, amik nagyon hasonlítanak az igazságra”. Hozzátette, jelenleg nem lehet rendesen jogot alkotni az Országgyűlésben, ami a kormánypárti képviselők felelőssége. Felszólalása végén kérte, hogy fogadják el a Jobbik frakció módosításait.

2013. december 17-én, a 2013-as esztendő utolsó ülésnapján az új házszabályról szóló törvényjavaslat (T/13254) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kis kitérőt téve ismertette, hogy az aktív vitában résztvevő parlamenti képviselők között 77%-os többséget alkot a Jobbik frakció. A radikális képviselő felidézte Toroczkai László HVIM elnök elsöprő ásotthalmi sikerét is, majd a megrökönyödött baloldali képviselők padsorai felé fordulva hozzátette: „tessék szokni a gondolatot!” „Tulajdonképpen nem csinál mást a Fidesz, mint a de facto kiüresített parlamentarizmust szeretné átvinni de jure kiüresített parlamentarizmusba” – zárta kétperces felszólalását a jogvédő honatya, talán néhány pillanatra felrázva az ébrenlét és alvás határán küzdő három kormánypárti képviselőt.

2013. december 17-én az új házszabályról szóló törvényjavaslat (T/13254) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás dr. Bárándy Gergelynek (MSZP) tett fel kérdést a helyettesítés rendszeréről, azaz arról, hogy pártolja-e a „kétkarú szavazógépek” (bővebben itt) további működését. Mint ismeretes, a bizottsági üléseken a képviselők túlnyomó része nem végez érdemi munkát, sokuk egyáltalán nem jár be az ülésekre, mások szavaznak helyettük, miközben a pénzt azért felmarkolják.
 
Gaudi szembesítette Bárándyt azzal, hogy nyolc éven át az MSZP is fenntartotta ezt a rendszert, miközben vélhetően a fideszes képviselők szitkozódtak emiatt. A szocialista képviselő a válaszában – a szokásos, elvárt körök után – ismertette álláspontját, melyben kifejtette, hogy a képviselői jelenlétet és munkát szigorúbban kell értékelni.

A kérdés és válasz megtekinthető alább.

Ümit Hamit ujgur nemzetiségű büntetlen előéletű német állampolgár a 20 milliós ujgur testvér nép 24 országban működő Világkongresszusának (World Uyghur Congress; [WUC]) Európáért felelős alelnöke, nemzetközileg elismert kiemelt partnere. Az ujgurokról bővebben itt tájékozódhat.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2013. május 29. napján 2 év időtartamra önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el Ümit Hamittal, mint kínai állampolgárral szemben. A  határozatot Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt Ümit úr megtámadta a bíróságon és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. július 19. napján kelt jogerős ítéletével sikeresen meg is semmisítette a BÁH idegenrendészeti határozatát. Az erről szóló sajtótájékoztató IDE kattintva tekinthető meg.

2013. december 17-én, A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12570) vitájában, Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi felszólalásában a zárószavazás előtt a képviselők elé tett javaslattal kapcsolatban jelezte, hogy az nem a helyes, végleges megoldást tartalmazza.

A választás után felálló következő Országgyűlés új házszabályának részletes vitájával ért véget kedden a parlament idei évi utolsó ülése.

Az "új temerini fiúk" esete bizonyítja, hogy az elcsatolt országrészeken létező magyarellenesség eredményes diplomáciai munkával visszaszorítható. Gaudi-Nagy Tamás szerint Szerbia rákényszeríthető a magyar közösség sorsának rendezéséhez - de ehhez tenni kell. (Részlet a Barikád c. hetilapból)

A Fidesz házi televíziója örömittasan számol be Gaudi-Nagy Tamás megbüntetéséről, de arra már sajnos nem fordítottak energiát, hogy meghallgassák az Emberi jogi bizottság ülésén készült hangfelvételt. Na de BBC normákat ne keressünk ott, ahol ilyen nincs. A gépezet beindult, a döntést meghozták, azt pedig végre kell hajtani akkor is, ha történetesen igazságtalan.

Egy biztos. A nemzeti radikális változások után is megmutatjuk, hogyan lehet tisztességgel dolgozni, nem pedig a hatalomtól megrészegülve önkényeskedni, ahogy azt a fülkeforradalmi kétharmad egyre szemtelenebbül teszi.

Az a cél, hogy 5-6 perc alatt lezavarjanak egy bizottsági ülést, majd lelépjenek a képviselők – meséltek az N1TV stábjának jobbikos honatyák. Egymás helyett szavaznak, majd ebédelni sietnek, de az őket ért megjegyzésekre nagyon meg tudnak sértődni a bizottságban pénzért ülő kormánypárti politikusok.

2013. december 16-án, az Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában (T/12824) Gaudi-Nagy Tamás nagy fordulatnak nevezte az új Ptk. megalkotását, hangot adva annak, hogy sajnos a sok tekintetben rendkívül jelentős törvény elfogadását követően a fogyasztók kiszolgáltatottsága, ahogy egyes tőkeerős csoportok befolyása rendkívüli mértékben nőtt.

2013. december 16-án, A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat (T/3479) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény elfogadásáról szóló vitában úgy történt meg a népszavazási szabályok módosítása Magyarországon, hogy felvitték a 25 százalék plusz egy fő egybehangzó szavazat küszöbét 50 százalék plusz egy szavazatra.

Innentől kezdve Magyarországon csak a szervezett, nagy marketing gyárakkal működő pártok képesek népszavazást érdemben megvalósítani.

2013. december 16-án, Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításának záróvitájában (T/13082) Gaudi-Nagy Tamás azt bírálta, hogy közel ötven zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtottak be a törvénycsomaghoz, és mint fogalmaz: Elnézést kérek, de ez egy számítható, átlátható jogalkotás, hogy közel ötven zárószavazás előtti módosító javaslatot kell benyújtani egy törvénycsomaghoz?

2013. december 17-én, Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények (T/13217) módosításának záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció jogvédője azt mondta, elmaradt a radikális változás az igazságszolgáltatási rendszerben. Nem teremtették meg azt a kemény eszközrendszert, amelyek miatt a bíráknak számolniuk kellene a következményekkel, ha tudatosan megszegik az eljárásjogi szabályokat vagy nem tartják be a pártatlanság követelményét - jelentette ki.

Nyilvánosságra került az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság december 5-i ülésének jegyzőkönyve. Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum tartalmazza azt, amely miatt Kövér László házelnöke kezdeményezte a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás tiszteletdíjának a maximális, egyharmados csökkentését.

A jegyzőkönyv szerint az első napirendi pontként az új büntetés-végrehajtási kódexhez benyújtott kapcsolódó módosító indítványokat tárgyalták. Gaudi-Nagy Tamás több kérdést is feltett a büntetés-végrehajtástól jelenlévő Schemhl Jánosnak dandártábornoknak az előzetes letartóztatásban lévő embereknek szóló csomagküldéssel kapcsolatban.

Az Európa Tanács Jogi ügyek és emberi jogi ügyek bizottságának csütörtöki párizsi ülésén meglepő napirendi pontot talált Gaudi-Nagy Tamás. Délután fél 3 órakor került sor az alapvető jogok Európai Unión belüli helyzetével kapcsolatos véleménycserére, melyen egy különösen ismert személyiséget látott vendégül a bizottság, jelesül Göncz Kingát, az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy (EP LIBE) bizottságának alelnökét.

Ebbe a diktátumba soha nem fogunk belenyugodni, soha, semmilyen körülmények között nem mondunk le arról, hogy felülvizsgálatát követeljük"- mondta Trianonról Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő és jogvédő a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina EP képviselő által rendezett könyvbemutatón.

Azaz ha és amennyiben veszi magának a bátorságot valaki, hogy nem jelenik meg egy vizsgálóbizottság ülésén, példának okáért a – hála istennek – elfogadott, amerikai lehallgatásokat kivizsgáló bizottság ülésén, akkor komoly következményekkel kell számolnia.

Most tárgyalja az Országgyűlés a kommunista múlt feltárására szakosodott szervezet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi kereteit, de ellenzéki pártok élesen bírálták a Bizottság létrehozásának szükségességét.

Most tárgyalja a magyar Parlament a kommunista múlt feltárására szakosodott szervezet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi kereteit. A törvénytervezetet a három ellenzéki párt közül kettõ: a Jobbik és az LMP is élénken bírálja. Képviselõikkel, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamással, az LMP-s Schiffer Andrással, továbbá a Fidesz-es Gulyás Gergellyel Gecse Géza beszélgetett.

 Hallgassa meg!