Ma Temerinben Gaudi-Nagy Tamás és Baráth Zsolt a magyar Országgyűlés két Jobbikos parlamenti képviselője lakossági fórumot tartott, amelyen a nemrégiben Délvidéken történt magyarellenes incidensekről, illetve a „temerini hetekként”, vagy az „új temerini fiúkként” elhíresült magyar fiatalok ügyéről tájékozódtak.

A fórumon ott voltak a sértett gyermekek szülei is, akik megosztották a képviselőkkel, a jelenlévőkkel mindazt, amin a fiúk keresztülmentek ezekben a hónapokban, de jelen volt Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke is.

A Jobbik azt kezdeményezi, hogy kerüljön be az alaptörvénybe: az MSZP és a DEMISZ felelősséget visel az MSZMP és a KISZ vagyonának 1989-es törvénytelen megszerzéséért. Erről Gaudi-Nagy Tamás beszélt szerdai sajtótájékoztatóján.

Elmondta: az alaptörvény negyedik módosításához - amelynek a parlamenti tárgyalása jelenleg is folyamatban van - nyújtottak be ebben a témában módosító javaslatokat. Ezekben annak a kimondását kezdeményezik, hogy az MSZP törvénytelenül szerezte meg az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) akkori értéken 8,3 milliárd forintos vagyonát, a DEMISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) pedig a KISZ (Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség) 3 milliárdos vagyonát.

Az MSZP és a Demisz is jogosulatlanul jutott hozzá az MSZMP és a KISZ ingatlanjaihoz, az akkori értéken több milliárdos pártállami vagyonhoz a rendszerváltás idején.

Történelmi jelentőségű, tényfeltáró jellegű sajtótájékoztatót tartott szerdán az állampárt vagyonának ellopásával kapcsolatban Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő és Minda Zoltán, aki az MSZMP és a KISZ vagyonának átjátszását évek óta kutatja.

2013. február 26-án, a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló (J/9399) és a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/10097.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás az autonómia biztosítása mellett érvelt felszólalásaiban, szerinte ez a magyar közösségek megmaradásának záloga és a kormánynak ehhez kell igazítania nemzetpolitikáját. Arra szólította fel a kormányt, hogy sokkal határozottabban, "nyíltsisakkal" álljon ki az autonómiatörekvések mellett.

2013. február 25-én, Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában támogatását fejezte ki azon módosító indítványokkal kapcsolatban, melyek a lánctartozások megakadályozását szolgálják.

Az Országgyűlés 2013. február 25-i ülésén Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett a belügyminiszterhez annak érdekében, hogy a 2002-2010 közötti politikai emberi jogi jogsértések meghurcoltjai kapjanak végre teljes körűen jóvátételt és a rendőrség ne védje a Gyurcsány-Bajnai időszak jogsértéseit. Kiemelten szólt a 2009. július 4-i gárdista tüntetés jogellenes feloszlatásáról és követelte a jogellenesen előállított 216 hazafi jóvátételét. Ezt rendőri akciót a 2002-2010 között állam részéről elkövetett szabadságjogi jogsértéseket vizsgáló albizottság részjelentése is egyértelműen jogsértőnek minősítette és kártérítés megfizetését tartotta szükségesnek.

Rendkívül veszélyes és elfogadhatatlan az Alaptörvény 4. módosítás keretében a Fidesz-KDNP által tervezett durva korlátozása a vélemény-nyilvánítási szabadságnak.Ezzel egyrészt minden nemzeti, etnikai és vallási közösségi tag számára egyéni perlési lehetőséget akarnak biztosítani a közösség méltóságát sértő vélemények ellen, másrészt ez lehetőséget ad a vélemény-nyilvánítási szabadság további - holocaust tagadás büntetésén túli - büntetőjogi szankciókkal történő korlátozására.

2013. február 19-én, az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9875) vitájában Gaudi-Nagy Tamás gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a képviselőkkel.

A felszólalásról készült videó vágatlanul alább:

A Magyarország Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/9777.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a témában benyújtott három jobbikos módosító javaslatra hívta fel a kormány figyelmét.

2013. február 19-én, Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat (T/9929. számú) vitájában Gaudi-Nagy Tamás részben elfogadhatónak nevezte az alaptörvény negyedik módosítását, egyes részeire azonban nem tudja áldását adni.

A jogvédő képviselő azt mondta, a kormánytöbbség felelőssége, hogy olyan alaptörvénye lett az országnak, ami a legitimáció szempontjából több felől is támadható.

2013. február 19-én, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő azt szorgalmazta, hogy büntessék meg végre a 2002-2010 közötti "nemzetpusztító időszak" politikai, emberi jogi jogsértések felelőseit. A képviselő a 2009 júliusi gárdista tüntetést és a 2006-os őszi eseményeket hozta példaként arra, hogy a Fidesz nem tartja be az elszámoltatásra tett választási ígéretét.

2013. február 12-én, a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9383. szám) vitájában a kisebbségi véleményt Gaudi-Nagy Tamás ismertette.

Gaudi szerint megint folytatódik az a hagyomány ezen törvényjavaslattal kapcsolatban is, hogy adott esetben van egy uniós irányelv, amit tartalmilag jelen esetben nem tekinthetünk magyar érdekekkel ellentétben állónak, azonban nem ad választ arra az előterjesztés, hogy ez vajon megfelel-e a magyar nemzeti érdekeknek, valamint arra sem, milyen mértékben vettük át az irányelvet.

Az Országgyűlés 2013. február 11-i ülésén tartotta a T. Ház az új Polgári Törvénykönyv záróvitáját és zárószavazását, amellyel végül elfogadta a kormánytöbbség az új polgári jogi kódexet. A Jobbik tartózkodott, ennek okait foglaltam össze záróvitában tett felszólalásomban.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 2013. január 22-én tárgyalta a koszovói emberi jogi helyzetről szóló jelentést. A vitában rámutattam arra, hogy a ma már 96 ENSz tagállam és 34 Európa Tanács-i tagállam által elismert Koszovó esete az önrendelkezési jog érvényesüléséről szól. A nemzetközi közösségnek biztosítania kell az önrendelkezés útjára lépett Koszovó számára az önállóság feltételeit. Koszovó területén élő különböző nemzetiségek számára garantálni kell az egyéni és kollektív jogokat. Szerbia kettős mércét használ: a koszovóban élőp szerbek számára maximális jogokat követel, míg a délvidéki magyarságtól megtagadja a területi autonómiát, amíg ezt nem teljesíti nem lehet az EU tagja.