A családon belüli erőszakkal kapcsolatos törvénymódosítás vitájának az időpontjával (23:00 óra) kapcsolatban tett megjegyzése után Gaudi-Nagy Tamás megköszönte az államtitkárnak, hogy a vita elején összefoglalta a kormány álláspontját, reagált az általános vitában foglaltakra.

Gaudi üdvözölte, hogy a népi kezdeményezés eredeti szándéka végre elérhető közelségbe került, hiszen nem csak a fizikai erőszakos cselekményekre, hanem a lelki bántalmazásra és a ,,gazdasági jellegű elnyomatásra" is kiterjesztenék a büntetőjog hatályát.

A 2013. május 21-i, késő esti vitán során több kapcsolódó módosító javaslatot is tett Gaudi-Nagy Tamás és a Jobbik-frakció. A jogvédő képviselő az Isztambuli Egyezmény mielőbbi ratifikálását szorgalmazta.

2013. május 21-én, az Egyes büntető törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11105.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás méltatlannak nevezte, hogy egyszerre kell vitatkozniuk két olyan súlyos kérdésről mint a véleménynyilvánítási szabadság védelme és a a családon belüli erőszak témaköre.

A jogvédő képviselő felszólalásában arról kérdezte dr. Répássy Róbert államtitkárt, hogy az eredeti érvek szerint gyermekpornográfia, államellenes- és terror bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeken túl milyen konkrét jogsértésekben szeretnék az elektronikus adatot hozzáférhetetlenné tenni?

2013. május 22-én, az MTV Ma reggel című műsorában Balczó Zoltánt, az Országgyűlés alelnökét kérdezték Gaudi-Nagy Tamásnak a pártállami vagyon visszaszerzésével és az elszámoltatással kapcsolatban intézett felszólalása miatt, melynek során Újhelyi István szocialista levezető elnök megvonta a szót a jogvédő képviselőtől.

2013. május 21-én, Gaudi-Nagy Tamás azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogy lesz-e következménye Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőr Szakszervezet főtitkára elleni kényszerintézkedések törvénytelen meghosszabbításának. Szerinte ugyanis nem a törvényben előírt módon hosszabbították meg két év után az ellene folyó eljárásokat 2011-ben, hiszen nem a legfőbb ügyész, hanem egy megyei főügyész-helyettes döntött az eljárás meghosszabbításáról.

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese válaszában cáfolta, hogy lejárt volna a két éves határidő, szerinte Gaudi-Nagy Tamás olyan időszakot is az eljárás részeként számol, amikor nem folyt nyomozás. Hangsúlyozta: a jogállami követelményeknek megfelelően a két éves határidő tényleges lejárta után a legfőbb ügyész döntött az eljárás meghosszabbításáról.

forrás:mti

A Jobbik szerint nem szabad tovább várni és a kormány "utolsó esélyéhez" érkezett, hogy "megnyugtató választ" adjon a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vagyonának 1989-es törvénytelen átjátszásával kapcsolatban. Erről Gaudi-Nagy Tamás beszélt hétfői sajtótájékoztatóján.    

A jobbikos politikus ismertette: az Országgyűlés hétfői ülésén interpellációval fordul a nemzeti fejlesztési miniszterhez, hogy megtudja: a kormányzat hogyan kívánja visszaszerezni a magyar polgárok vagyonát, illetve hogyan akarja érvényesíteni a jogkövetkezményeket "a törvénytelen haszonélvezőkkel" szemben.

2013.május 22-én, Gaudi-Nagy Tamás azt szorgalmazta, hogy a kormány szerezze vissza a rendszerváltáskor "lenyúlt" pártállami vagyont. A képviselő az MSZMP-vel, a KISZ-szel, a DEMISZ-szel, az MSZP-vel, valamint a Magyar Úttörőszövetséggel kapcsolatos milliárdos értékű állami vagyonok visszaszerzéséről és a bűncselekményekben közreműködők felelősségre vonásáról kérdezte a kormányt.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltást követően milyen ellenőrizetlen keretek között folyt az állami vagyongazdálkodás. Szerinte ugyanakkor a jelenlegi kormányzó pártok sosem tétlenkedtek az elszámoltatásban, hiszen az első Orbán-kormány időszaka alatt indult eljárás a csillebérci tábor visszaszerzéséért. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány minden rendelkezésre álló jogi eszközt felhasznál, és minden jogállami lehetőséget megragad arra, hogy a tisztázatlan tulajdoni kérdéseket, a köz javára, megnyugtatóan rendezzék.

A családon belüli erőszak büntetőjogi tényállásáról vitatkoztak a képviselők kedden az Országgyűlésben: sem az MSZP, sem a Jobbik nem tartotta megfelelőnek a kormány által előterjesztett megoldást.

A kormány javaslatával az a probléma, hogy a családon belüli erőszak új tényállását illetően alig több mint látszat, mert már meglévő bűncselekményekhez illeszt minősített eseteket, de nem jelent igazán újat - mondta Bárándy Gergely (MSZP).

Az interneten megvalósuló terror elleni nagyon helyes és elfogadható gondolatokat hallhattunk Babák (Fidesz-KDNP) képviselőtársamtól, viszont akkor tényleg azt szeretném kérni, hogy győzze meg képviselőtársait arról, hogy az interneten kialakított vélemények elleni terrornak se legyen tere -  így kezdte felszólalását 2013. május 15-én, az Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11105) vitájában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció jogvédő képviselője.

Gaudi szerint a javaslat - véleménye szerint megengedhetetlen módon - megteremti annak a lehetőségét, hogy internetes honlapokkal szemben akár a végleges hozzáférhetetlenné tételt is megvalósítsák. 

A családon belüli erőszakkal kapcsolatos javaslatot válasszák le a javaslat többi részéről! Ne hozzák olyan helyzetbe a képviselők egyikét sem, hogy olyan témakörrel összekapcsolt formában terjesztik majd zárószavazás elé az ügyet, amely csomagnak vannak olyan elemei, amely a véleménynyilvánítás szabadságát durván sértve nem teszik lehetővé  - a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó - törvényi tényállás támogatását.

Záró gondolatként a jogvédő képviselő Halász Pálma, a családon belüli erőszak elleni küzdelem egyik élharcosának gondolatait idézte.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában nyomatékosította, hogy minden eddigi korábbi kormányzatnak nagyon komoly adóssága merült fel a családon belüli erőszak elleni hatékony jogalkotással kapcsolatos feladatok teljesítésével kapcsolatban.

Mint arra a radikális képviselő rámutatott, a Btk. 1990-től ún. feles törvény volt, így annak a családon belüli erőszak témájában történő konkrét megváltoztatását egyetlen esetben sem kezdeményezték, pedig erre minden lehetőség adott lett volna. Tavaly volt erre egy kísérlet a kormány részéről, de sajnos kihátráltak a saját kezdeményezésük mögül.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kérte az Országgyűlés tagjait, tegyenek meg mindent azért, hogy megvalósuljanak a népi kezdeményezésben kitűzött célok.

2013. május 15-én, az Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11105) vitájában Gaudi-Nagy Tamás ismertette az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményét. 

A hozzátartozók bántalmazása címmel beemelni javasolt büntető törvénykönyvi tényállás olyan más módosítási javaslatokkal is elegyítésre került, melyek egyrészt alkalmasak arra, hogy a nép kezdeményezéssel kapcsolatos társadalmi elvárásokról, másrészt magában a népi kezdeményezésben foglalt kötelezettség teljesítése elől is eltereljék a figyelmet.

A mostani javaslat Gaudi-Nagy Tamás szerint nem tartalmaz áttörést a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelme érdekében.

2013. május 13-án került sor az Európa Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló, 1957. december 13-án, Párizsban aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitájára (T/10877.).

Gaudi-Nagy Tamás (a videón 7:25-től) szerint ez a megállapodás és a magyar kormány részéről követett eljárás egy tipikus példája annak, hogy hogyan korlátozza a nemzet szuverenitását az Európai Unióhoz való csatlakozás. Jellemző, hogy a jogvédő képviselő nemzetpolitikai ügyeket érintő felszólalása alatt Szanyi Tibor és Józsa István (mindkettő MSZP) jóízűen cseverésznek, persze lehet éppen a napirenden lévő törvényjavaslatról...

2013. május 6-án, Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/10830.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy olyan állammal kötött megállapodásról van szó, ahol jelenleg is mintegy 150 ezer magyar lélekszámú közösség él, akiknek a helyzete egyáltalán nem megnyugtató.

Ezért minden esetben mikor a magyar kormány kapcsolatba lép, tárgyalásokat folytat, kétoldalú egyezményeket köt szomszédos államokkal, amelyekben a trianoni békediktátum következményeként magyar közösségek élnek, számon kell kérnie a magyar kormánynak, hogy minden rendben van-e az adott közösségben élő magyarokkal - fejtette ki a jogvédő képviselő.

A jogvédő Gaudi-Nagy Tamás beszélt eddig a legtöbbet a mostani parlamenti ciklusban: ötvennyolc órán és öt percen keresztül, míg Schiffer András összesen 801 alkalommal kért szót, amelyek során 56 órát beszélt.

Ismeri ezt a jelképet Ponta úr? - kezdte kérdését Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2013 tavaszi ülésszakának 3. napján Strasbourgban, felmutatva a székelyek zászlójának közismert napos-holdas szimbólumát. Ismernie kell, mivel az Ön kormánya az, amely tiltani szeretné az ET jogi szabályozásával és az európai példákkal összhangban álló  területi autonómiát követelő 700 ezer székely jelképének használatát. Idén márciusban 40 ezer székely hatalmas tüntetésen erősítette meg az autonómia statutumot, amelyet a román parlament már kétszer visszautasított. Nem gondolja úgy, hogy Romániának az ET tagsága 20. évfordulóján biztosítania kellene végre a területi autonómiát a székelyek számára és ennek érdekében haladéktalanul tárgyalásokat kezdenie a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel, hogy a feszültségek és konfliktusok elkerülhetők legyenek? - fejezte be kérdését a Jobbik frakciójában működő, de az ET közgyűlés egy politikai csoportjához sem tartozó nemzeti radikális képviselő.

Az erőszak a vallási közösségek elleni jelentés vitájában az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai ülésén Gaudi-Nagy Tamás a magyar delegáció tagja felszólalásában rámutatott: a jelentéstevővel egyetért abban, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság  garantálása kötelezettséget teremt a tagállamok számára arra, hogy a hátrányos megkülönböztetést elkerüljék és a vallási közösségek elleni erőszakkal szemben fellépjenek.

A svájci külügyminiszterhez, Didier Burkhalterhez intézett nemzeti közösségek jogaival kapcsolatos kérdést Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az ET 2013 tavaszi parlamenti közgyűlésének 2. napján, 2013. április 23-án, kedden. A kérdés arra irányult, hogy el tudná- e képzelni a területén élő nemzeti közösségek életét és jogait mintaszerűen biztosító, EU tagságtól magát távol tartó, szuverenitását őrző államban azt, hogy bármely Svájcban élő nemzeti közösség meg lenne fosztva attól a jogától, hogy eldöntse milyen regionális keretek (kantonok) között kíván élni vagy az ilyen régiók határait a központi állam önkényesen változtassa meg.

2013. április 16-án, az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról (T/10593) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta: mivel a Jobbik-frakció már az alaptörvény negyedik módosítását sem támogatta, és a jelenlegi előterjesztéssel is csak részben ért egyet, ezért tartózkodni fog a szavazásnál. Szerinte a kormányoldal külföldi nyomásra változtat az alaptörvényen.

2013. április 9-én, az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat (T/10592.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás ismertette a kisebbségi véleményt. Mint a radikális képviselő elmondta, a Jobbik képviselői az Alkotmányügyi bizottságban a javaslat tárgyalásakor tartózkodással fejezték ki azon álláspontjukat, hogy a szabályozás irányát alapvetően elfogadhatónak tartják, azonban álláspontjuk szerint a szabályozás technikája tekintetében szakmailag az alkalmazhatóság vonatkozásában sokkal erősebb, sokkal határozottabb megfogalmazásra lenne szükség.

Gaudi maga is kifejtette, hogy nem vitatható az a cél, miszerint a véres diktatúráknak a szimbólumrendszereit valóban a köznyugalmat megzavaró használatával ne lehessen sérteni az áldozatok, egyáltalán a nemzeti közösség méltóságát, azonban a köznyugalom megzavarására alkalmas kitétel - mint elkövetői magatartás, elkövetési mód - szabályozása helyett inkább egy eredmény bűncselekmény irányába kéne elmozdulnia a szabályozásnak.