A felszólalás szövege:

Gaudi-Nagy Tamás átadta a bírság befizetéséhez szükséges összeget Horváth Györgynek („tankos” Gyuri bácsinak), aki még 2006. október 23-án beindított és vezetett egy T/34-es harckocsit a Deák téren.

A rendőrség elfogta, majd eljárás indult ellene. Két év és három hónap után döntés született. A bíróság mind a négy vádpontban bűnösnek ítélte. Büntetésként egy év nyolc hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetést rótt ki. Ezen felül eltiltotta a közúti járművezetéstől három évre. Továbbá közel ötszázezer forintos marasztalási összeget (pénzbüntetés, perköltség, kártérítés) rótt ki rá, melynek felét a hazafiak már korábban összegyűjtötték, a másik felét most Gaudi-Nagy Tamás adta át.

A tárgyalás helyszíne és időpontja: Fővárosi Bíróság, Bp. V. Markó u. 27. II. emelet 43., 2010. július 5. 8 óra 30 perc . A felperesek képviseletét Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, a Jobbik országgyűlési képviselője látja el. Ítélet egyelőre még nem várható, nem kizárható a perbeli egyezségkötés.

Július 1-jén a budapesti Vértanúk terén felállított jelképes tömlöcbe vonult több órára Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő, a Jobbik országgyűlési frakciójának tagja, annak érdekében, hogy ezzel nyomatékot adjon annak a követelésnek, hogy engedjék szabadon az immár több mint egy éve, a Gyurcsány rendszer által indított koncepciós eljárás miatt raboskodó, a nemzetközi jog definíciói szerint is politikai fogolynak minősülő Budaházy Györgyöt és Szász Endrét, továbbá szüntessék meg a Hunnia csoport tagjai ellen terrorizmus címén indítot  büntetőeljárást.

Az Országgyűlés június 29-én kedden folytatta le a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A javaslat itt olvasható.

Gaudi-Nagy Tamás több alkalmommal mint gyakorló ügyvéd és mint nemzeti jogvédő több alkalommal szólalt fel a vitában.

Letölthető az Országgyűlés Emberi Jogi Kisebbségi Civil és Vallásügyi Bizottsága a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén, az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottságnak  2010. május 27-i üléséről készült jegyzőkönyv!

A jegyzőkönyv tartalmazza az albizottság céljaival és munkarendjével kapcsolatos hozzászólásokat különösen Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina gondolatait.

Az albizottság július 7-én 10 órakor tartja következő ülését, amelyen Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszer és Papp Károly,   a Készenléti Rendőrség volt parancsnoka, az ORFK  frissen kinevezett közbiztonsági helyettesének meghallgatására kerül sor.

Helyszín: Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerint az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésnapjain sikerült elérnie, hogy Európában is napirendre kerüljön Trianon ügye, a Kárpát-medence magyar nemzetiségi kérdései, illetve a magyarországi emberi jogi helyzet.

Elfogadhatatlan, hogy a rendszer jelenlegi szabályai szerint az Európa Tanács közgyűlésének egyetlen politikai csoportjához sem tartozó képviselő kifejezetten hátrányos megkülönbözetésben részesül és csak sorrendben 39. helyen szólalhat fel először független képviselőként a politikai csoportok képviselői után.

Gaudi-Nagy Tamás Európa Tanácsban végzett munkájáról tartott sajtótájékoztatójának (2010.06.30.) visszhangjait ide kattintva olvashatják

Ez a cikk a barikad.hu és a kuruc.info hírportálokon jelent meg.

Gaudi-Nagy Tamás elmondta: sikerült elérnie, hogy napirendre kerüljön Trianon ügye.

Személyesen fordult Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságához Gaudi-Nagy Tamás a Magyar Gárda feloszlatása miatt. A jobbikos képviselő elmondta azt is: az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésnapjain sikerült elérnie, hogy Európában is napirendre kerüljön Trianon ügye, a Kárpát-medence magyar nemzetiségi kérdései, illetve a magyarországi emberi jogi helyzet.

Répássy: a bizottságok nem az inkvizíció szervei
A parlament tegnapi ülésének kiemelten fontos napirendi pontja volt a „lex-Biszku” néven futó, a do­kumentumfilmek nyilvánosságáról szóló javaslat vitája.