Dr. Papp Lajos beszéde a Parlamentben a "Történelmi tradíciók és az új alkotmány"-címmel megrendezett tudományos konferencián. (2010.12.10.)

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik országgyűlési képviselője, a magyar Országgyűlés teljes szavazati jogkörrel bíró delegáltjaként  a Nyugat-Európai Unió (NYEU) európai biztonsági és védelmi közgyűlésének decemberi ülésszakán székely önrendelkezés érdekében szólalt föl.

Claude-France Arnould asszony részére intézett kérdést, aki Catherine Ashton EU külügyi biztos helyetteseként látogatott el Párizsba a Nyugat-Európai Unió közgyűlésére november 30-án. Gaudi-Nagy Tamás kérdésében rámutatott: elfogadhatatlan az, hogy míg az Európai Unió a világ minden táján az úgymond demokratikus jogok érvényesítése érdekében aktív külpolitikai és biztonságpolitikai tevékenységet folytat, többek között Kongóban, Csádban és Afganisztánban és ennek érdekében önálló külügyi biztosi posztot is létrehozott az Európai Unió önálló hivatalrendszerrel, addig az Európai Unión belül egyes nemzeti közösségek, így a székelyek a mai napig nem élvezhetnek dél-tiroli modellhez hasonló területi autonómiát. A román állam a mai napig is gátolja a székely önrendelkezési törekvéseket.

Az elmúlt 8 évről szóló emberi jogi jelentés országgyűlési elfogadása a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat munkásságának elismerését is jelenti

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat az Emberi Jogok Világnapja alkalmából üdvözli, hogy az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága december 8-án elfogadta a 2002 és 2010 közötti időszak (kivéve 2006 ősz) politikai szabadságjogi jogsértésekről szóló emberi jogi részjelentést, amelyet szervezeteink ügyvezetője Gaudi-Nagy Tamás készített. Az ő javaslatára nemcsak a 2006 őszi, hanem az elmúlt 8 év politikai szabadságjogi jogsértései is kivizsgálásra kerültek egy e célból létrehozott parlamenti albizottság által, amelynek alelnöke lett.

2010. december 8-án tárgyalta és fogadta el az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő készítette részjelentést, amely a 2002 és 2010 közötti - az állam részéről elkövetett - politikai szabadságjogok elleni jogsértéseket gyűjtötte egybe, a 2006-os véres ősz kivételével.

Az ülés részjegyzőkönyve ide kattintva letölthető.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom üdvözli, hogy az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága 2010. december 8-i ülésén elfogadta a Jobbik frakció tagja, Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által készített részjelentést a Magyarországon 2002 május és 2010 áprilisa között állami szervek részéről elkövetett politikai szabadságjogi jogsértésekről. Ennek a döntésnek egyértelmű az üzenete: a magyarságot nem lehetett az ellenállás jogától megfosztani, bármilyen erővel is próbálták a  gyarmatosítás programját végrehajtani a szocialista-liberális kormányok az elmúlt 8 évben.

Kor és kórképe a jövő generációknak

2010. december 8-án, 3. napirendi pontként, 11.00 órakor tárgyalta az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő készítette részjelentést, amely a 2002 és 2010 közötti - az állam részéről elkövetett - politikai szabadságjogok elleni jogsértéseket gyűjtötte egybe, a 2006-os véres ősz kivételével, és az albizottság már korábban elfogadott. A jelentést egyhangúan fogadták el, amivel felejtést és hiányt pótoltak. (A napirendi pont részjegyzőkönyve itt olvasható.)

December 23-án dől el, hogy otthon töltheti-e Budaházy a szentestét. Az óvadék ellenében történő szabadon bocsátásáról dönt aznap a bíróság, vagyis szenteste előtt egy nappal. Reméljük nem csak szórakoznak!

Az emberi jogi bizottság üléséről kivonuló szocialistákat leszámítva a többi négy párt képviselői egyhangúlag elfogadták a 2002 és 2010 közötti jogsértésekről készült részjelentést szerdán. A részjelentést készítő Gaudi-Nagy Tamás jobbikos honatya a bizottsági ülésen történelmi jelentőségűnek minősítette a dokumentum elfogadását, amely az elmúlt nyolc év "emberi jogi válsághelyzetének kor- és kórképe".  A jobbikos politikus a részjelentés megállapításait ismertetve elmondta: a szocialista, illetve szabaddemokrata kormányok már 2006 ősze előtt is szisztematikus jogkorlátozásra törekedtek hatalmuk megtartása érdekében azokkal szemben, akik tiltakoztak a "nemzet- és emberellenes" politika ellen.

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága a Gaudi-Nagy Tamás-féle jelentést a 2002-2010 közötti jogsértésekről

2010. december 8-án 10.00 órakor tárgyalta az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága azt a jelentést, amelyet A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság előzetesen november 26-án fogadott el.

2010. december 6-án a Fővárosi Bíróságon Dr. Fábián Judit bírónő tanácsa tárgyalta a 2008. szeptember 20-i Szabadság téri tüntetésen történteket. Felperes Zagyva Gyula képviseletében dr. Gaudi-Nagy Tamás járt el.

Rögzítették a per hosszabbításának indoklását, Toroczkai László tanúkénti meghallgatásának szükségességét, illetve a rendőrség részéről történt bizonyítékok letörlésével, azaz bizonyítékok eltüntetésével kapcsolatos beadványt.

Ezt követően két tanú meghallgatására került sor.

Orbán Éva tudósítása a 2010. december 8-án 10 órakor az emberi jogi bizottság elé kerülő jelentés albizottsági vitájáról (2010. noevmbevr 26.)

2010. november 26-án az országgyűlés Emberi Jogi- Kisebbségi- Civil- és Vallásügyi Bizottságának albizottsága hosszas vita után elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás részjelentését, ami 2002 - 2010 közötti alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértéseket dolgozta fel, kivéve 2006 őszén történteket. Így a jelentés az Országgyűlés elé kerülhet.

A jelentésben dokumentáltan, részletesen rögzítésre kerültek a Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai kormány alatt történt politikai jogsértések. Az albizottság pénteki ülése ezért mindenképp határkőnek tekinthető.  A nemzeti jogvédők áldozatos, következetes és bátor munkájának végre hivatalosan is elismert eredménye van.

A költségvetési törvényhez fűzött három módosító indítványa közül az egyikben dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), kilencmilliárd forintos többletjuttatást javasolt a bíróságok részére.

Kiemelte, hogy miközben ezek a különösen fontos szervek nem kapták meg az általa igényelt támogatást, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége a mai napig költségvetési támogatást kap és ennek a megszüntetésére irányuló javaslat nem tudott támogatást kapni.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az intézménye az elmúlt években bizonyította azt, hogy érdemes működtetni ezt a szervezetrendszert. Kiemelte, hogy főleg Szabó Máté vezetésének ideje alatt a gyülekezési jog, gyermekvédelem és a 2006-os kártérítési ügyekhez adott közvetítő szellemiségű támogatásával bizonyította, hogy ez az intézmény igenis szükséges a magyar emberek részére. Ezért háromszázmillió forint többlettámogatást javasolt a szervezetrendszer részére. Szavai szerint az ombudsman intézménye feltétlenül szükséges a hatalmi ágak visszaéléseinek a kivizsgálására.

A teljes jegyzőkönyv ide kattintva letölthető, mely tartalmazza a jelentéstervezet albizottsági vitájában elhangzott összes hozzászólást, így Gaudi-Nagy Tamásé mellett Gulyás Gergely, Morvai Krisztina, Révész Máriusz, Szabó Tímea és Wittner Mária véleményét is.

A jelentéstervezet elfogadásáról 2010. december 8-án 10 órakor kezdődő ülésén dönt az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága.

Gaudi-Nagy Tamás elhangzott előterjesztői felszólalása alább külön is olvasható:

Az első öt legtöbbet beszélő és felszólaló politikusok között három jobbikos (Gaudi Nagy Tamás, Volner János és Novák Előd) és két LMP-s (Schiffer András és Vágó Gábor) képviselő található. A parlamenti rekorder Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki 152 alkalommal, 13 óra 18 percet beszélt, őt követi Schiffer András (LMP) 13 óra 6 perccel és 159 felszólalással. Ezzel a két politikus az abszolút rekordot is felállította, mert az Országgyűlés történetében hat hónap alatt senki nem beszélt ilyen hosszú ideig. (Korrában Gyurcsány Ferenc volt a csúcstartó 10 órával.)

3 milliárddal több jut az igazságszolgáltatásnak.

A költségvetési törvényhez fűzött három módosító indítványa közül az egyikben dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), kilencmilliárd forintos többletjuttatást javasolt a bíróségok részére.

Kiemelte, hogy miközben ezek a különösen fontos szervek nem kapták meg az általa igényelt támogatást, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége a mai napig költségvetési támogatást kap és ennek a megszüntetésére irányuló javaslat nem tudott támogatást kapni.