A nagy érdeklődésre tekintettel a nyilvános, díjtalan vetítést megismételjük!

2010. július 29-én, csütörtökön

18:30-tól az Andretti Pizzériában

(www.andretti.hu, Bp. IV. ker. (Külső) Váci út 13.)

Utána fórum és találkozó Budaházy György hozzátartozóival, a Hunnia Csoport tagjaival és más hazafiakkal, továbbá nemzeti jogvédőkkel. A mostani vetítés házigazdája Gaudi-Nagy Tamás.

Nehéz helyzetben vannak Budaházy György gyerekei. A három csemete kommandósok között, bilincsbe verve látta az apját.

Budaházy György ügye évek óta erősen megosztja a közvéleményt. A terrorizmussal is vádolt György jelenleg egy éve tölti előzetes büntetését a váci börtönben. A NapiászOnline korábban közölte a vele készített exkluzív börtöninterjút. Most annak jártunk utána, mi történt a családdal Budaházy börtönbe kerülése óta.

A Jobbik törvényjavaslatot nyújtott be, amellyel megszüntetné azt a nyugdíjszisztémát, amelynek eredményeként kiemelt nyugdíjat kapnak az "előző rendszer haszonélvezői". Az ilyen módon beszedett összeget pedig az 1956-os áldozatok között osztanák szét.

Novák Előd jobbikos képviselő szombaton Budapesten tartott sajtótájékoztatóján mondta el, hogy a Biszku Béláról szóló dokumentumfilm betiltása kapcsán tudták meg a parlament folyosóján Wittner Máriától, hogy Biszku Bélának állítólag 640 ezer forintos nyugdíja van. " Komoly társadalmi felháborodás övezi, hogy az előző rendszer elnyomói, annak a kiszolgálói és haszonélvezői még 20 évvel a rendszerváltás után is ilyen kiemelt nyugdíjat élvezhetnek, és olyan boldogan élhetnek, ahogy Biszku Béla" - tette hozzá.

A pénteken - többek között - Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő által benyújtott törvényjavaslat szerint az általuk felsorolt tisztségeket betöltők (mint például az MSZMP KB vagy a KISZ KB egykori tagjai) nyugdíja egy általuk kidolgozott és meghatározott logika szerint csökkenne, a csökkentés alsó határának pedig a mindenkori öregségi nyugdíj felét tekintenék. Elmondta, hogy olyan törvényjavaslatokat nyújtanak be, amelyek adott esetben kissé felpuhítva megvalósulhatnak, akár a Fidesz kezdeményezésében is. Hozzátette: ha a Jobbik kormányon lenne, akkor valószínűleg keményebb javaslattal álltak volna elő. Mostani javaslatuk szerint ugyanis ha valaki egy évig volt az MSZMP KB tagja, akkor csak az arra időszakra szerzett jövedelmének nyugdíjra való átszámíthatóságát korlátoznák, nem pedig azt mondják, hogy kapja a mindenkori öregségi nyugdíj felét.

- beszámoló az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság 2010. július 20-i üléséről

Az elfuserált rendszerváltás idejétől kezdődően már két évtizede napirenden van egy új alaptörvény megalkotása a sztálini alapokon nyugvó 1949. évi XX. törvény helyett. A parlamenti szembenállás és a megfelelő társadalmi felhatalmazás hiánya miatt eddig azonban esély sem mutatkozott arra, hogy konszenzussal és széles körű társadalmi vita, majd kialakuló közmegegyezés alapján elkészülhessen a nemzeti hagyományokon nyugvó, nemzeti értékeket megjelenítő, nemzeti érdekeket védő generációkon átívelő – népszavazással megerősítendő - alaptörvény, amely a történeti alkotmányosságunk és a Szent Korona-tan legmagasztosabb elvein alapul.

Alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés csütörtökön, július 22-én Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt. Mindkettejüket a Fidesz-frakció jelölte a posztra. A titkos szavazáson Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke 271 szavazatot kapott, míg Stumpf Istvánra, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterére 265-en voksoltak. A szavazás eredményének kihirdetése után Bihari Mihály és Stumpf István esküt tett.

Megszavazta az Országgyűlés kétharmados többsége a közbiztonság javítása érdekében szükséges törvénymódosításokat.

A Pintér Sándor belügyminiszter jegyezte, most elfogadott rendelkezés értelmében, a kormány támogatását élvező törvényjavaslat elzárással fenyegeti és 150 ezer forintos pénzbírságra emeli a büntetését azoknak, akik betiltott szervezet tevékenységét végzik, illetve akik nyilvános rendezvényen betiltott szervezet egyenruháját, formaruháját vagy ahhoz hasonlót(!) viselnek. Sőt a Magyar Nemzeti Gárda tagjai és a hozzájuk kötődő személyek is számíthatnak további rendőrségi vegzatúrára. A Jobbik frakciója tarkóra tett kézzel tiltakozott a demokrácia rabosítása ellen.

Szerbia diplomáciai offenzívára készül a Nemzetközi Bíróság döntése után, amely alapján Koszovó függetlenedése nem ellentétes a nemzetközi joggal. Pristina szerint 35 újabb ország ismerheti el hamarosan függetlenségüket, az eddigi ellenzők, köztük Kína és Oroszország azonban nem változtattak álláspontjukon. Abházia elnöke máris a bírósági döntésre hivatkozva követelte elismerésüket.

Szerbia folytatja a diplomáciai küzdelmet Koszovóért a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtöki tanácsadó véleménye után is, amely jogszerűnek mondta ki a volt szerb tartomány függetlenségét, írják a szerb lapok. Már a hét végén legalább húsz tapasztalt diplomata fog felkeresni 55 országot, átadják Boris Tadic államfő levelét, és szóban is érvelnek saját álláspontjuk mellett.

A hágai Nemzetközi Bíróság nem kötelező érvényű állásfoglalása szerint Koszovó nem függetlenségének kikiáltása nem volt ellentétes a nemzetközi joggal. A döntés akár hivatkozási alapként is szolgálhat más országokban élő kisebbségek számára.

Az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságának tanácsadó véleménye szerint Koszovó 2008-as egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal.

Zétényi ZsoltZétényi ZsoltAz Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a frakciók által javasolt mind a nyolc alkotmánybíró-jelöltet támogatta. A jelöltek meghallgatásán a Fidesz jelöltje Stumpf István cégügyeit magyarázta, valamint függetlenségét bizonygatta. Személye, mivel a törvényben előírt feltételeknek nem felel meg továbbra is elfogadhatatlan az ellenzéki pártok számára. A Jobbik jelöltje Zétényi Zsolt hitet tett a Szent Korona-tan mellett.

Meghallgatta az alkotmánybíró-jelölteket az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. A legnagyobb támadást ismét a Fidesz jelöltje Stumpf István kapta. Az ellenzéki pártok mindegyike elfogadhatatlannak tartja személyét, ugyanis az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének pártkötődése egyértelmű, valamint a törvény értelmében a jelöltnek, húsz éves szakmai gyakorlattal vagy pedig kiemelkedő elméleti tudással és meghatározott tudományos fokozattal kell rendelkeznie, amely kritériumoknak szintén nem felel meg a kormánypárt kiválasztottja.

A börtönben lévő szabadságharcossal dr. Gaudi-Nagy Tamás készített interjút. Gyurit már több mint egy éve tartja fogva a hatalom, aminek ugyan a színe változott, de a lényege nem. A koncepciós per tovább folytatódik, azonban, mint az hallható lesz, a pribékek nem érték el céljukat: Gyuri nem csak kitart, de értelmesen használja fel kényszerű szabadidejét.

Aki nem ismerné az előzményeket, az a Budaházy-aktában tájékozódhat.

Gyurinak fogva tartása óta először nyílik alkalma interjút adni (eddig maximum leveleket küldhetett): a Szent Korona Rádió és a többi médium kérelmeit az ügyészség rendszeresen - indok nélkül - elutasította.

A NapiászOnline.hu exkluzív interjút készíthetett Budaházy Györggyel, aki egy éve ül előzetes letartóztatásban. Budaházyt szigorú őrizet alatt tartják, a sajtó képviselői sem mehetnek be hozzá

A NapiászOnline.hu birtokába exkluzív nyilatkozat jutott el Budaházy Györgytől, aki készséggel mesélt börtönéletéről. A cikk alapanyagául szolgáló hangfelvételt Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Budaházy Györggyel folytatott védői konzultáció során rögzítette és bocsátotta a NapiászOnline rendelkezésére, Budaházy György hozzájárulásával.

Az ellenzéki pártok továbbra is fenntartják, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Stumpf István nem felel meg a törvényi követelményeknek ahhoz, hogy alkotmánybíróvá lehessen választani.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az alkotmányügyi bizottság keddi ülése után újságíróknak azt mondta: a kormánypárti többség nyíltan törvényt sért Stumpf István jelölésével, hiszen ő nyilvánvalóan nem felel meg a törvényi feltételeknek, a jelölők és a szakbizottság "egyfajta törvénysértésbe hajszolhatják bele a parlamentet".

Ellenzéki tiltakozás kíséretében ugyan, de támogatta Stumpf Istvánt, mint alkotmánybíró-jelöltet az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. Stumpfot egyébként nemcsak a Fidesz és a KDNP tartja megfelelőnek a tisztségre, hanem maga a jelölt is. Annak ellenére, hogy jogászként sosem tevékenykedett. Holnap, bár minden párt jelöltjéről szavaznak, várhatóan a Fidesz favoritjai - Stumpf és Bihari Mihály - lesznek a befutók.

Mind a nyolc alkotmánybíró-jelöltről szavaz az Országgyűlés csütörtökön. Az ellenzéki képviselők közül elsőként Gaudi-Nagy Tamás javasolta, hogy ne csak a kormányoldal, hanem az ellenzék által javasolt alkotmánybírákat is hallgassa meg az Alkotmányügyi bizottság. Balsai István a testület elnöke hétfőn elmondta: az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság a pártok által javasolt mind a nyolc személyt jelöltnek tekinti, ezért mindegyiküket meghallgatja.

"A bizottság tagjai közül messze Gaudi-Nagy Tamás tűnt a legkompetensebbnek, továbbá egyedül ő mert nyíltan ellentmondani a meghallgatott rendőröknek és felhívni a figyelmüket az ellentmondásokra." (Index értékelés)

Szervezetlenség, alkalmatlan védőfelszerelés, belső kommunikációs problémák: a 2006. őszi utcai csatákat vizsgáló parlamenti bizottság ülésén elhangzottak szerint a rendőrség alkalmatlan volt a rendvédelemre. A jogsértések felelősségét továbbra sem vállalja senki.

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában!” – Papp-Vári Elemérné verse is elhangzott tegnap a Parlament falai között, amikor a Ház megkezdte a Kövér László, Pokorni Zoltán és Révész Máriusz által jegyzett, a Trianon-emléknap iskolai bevezetéséről, a Kárpát-medencei osztálykirándulásokról és a Magyarság Háza létrehozásáról szóló fideszes javaslat tárgyalását.

A Jobbik élve alkotmányos jogával, Zétényi Zsolt ügyvédet, a szabadságjogokért és a történeti alkotmányosságért évek óta eredményesen küzdő Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat, illetve a Magyar Konzervatív Alapítvány elnökét jelöli az Alkotmánybíróság tagjának.

Zétényi Zsolt olyan, a történeti alkotmányosságunkat, és a Szent Korona-tan eszmeiségét hitelesen megjelenítő alkotmány- és büntetőjogász, aki eddigi pályafutása során bebizonyította, hogy képes megalkuvásmentesen és szakmailag megingathatatlan módon képviselni az igazságosság és a jogállamiság értékeit és joggal számíthat a többi párt támogatására. A Jobbik meggyőződése, hogy Zétényi Zsolt megbízatása alatt is képes lenne olyan szemléletbeli változásokat elindítani az Alkotmánybíróság működésében, amely áttörést hozhat.

A Magyar Nemzeti Gárda ügyében Orbán Viktor és a kormánypárt álláspontja szöges ellentétben áll a Jobbik véleményével. Míg a kormányfő, az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelező szerveződésnek, addig a Jobbik tisztességes magyar emberek összetartó közösségének tartja a Gárdát. Vona Gábor a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, a miniszterelnök és a frakció közötti egyeztetés után a barikad.hu-nak kijelentette, a Jobbik nem szélsőséges, hanem radikális nemzeti párt.

Vegyi úton tennék akcióképtelenné a pedofilokat Romániában. A vegyi kasztráció törvényes Lengyelországban és az Egyesült Államokban is.

Iulian Urban demokrata-liberális képviselő készülő törvénytervezete kémiai kasztrációval büntetné a kiskorúakat szexuális perverzióval megrontó elítélteket, írja a manna.ro román hírportál. A képviselő szerint egyes uniós országokban már bevett gyakorlat, hogy a nemi erőszak és pedofília miatt elítélt bűnelkövetőknek gyógyszeres kezeléssel fojtják el a nemi vágyát.