F. Gábor a 2006-os rendőri brutalitások egyik elszenvedője meséli el tapasztalatait a 2002 és 2010 közötti rendőri jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság előtt. A képek magukért beszélnek!

Nem csak a parlamentáris demokráciát, de az alkotmányt is megsértette az MSZP, illetve Szilvásy György azzal, hogy a volt titokminiszter az MSZP döntésére hivatkozva nem jelent meg a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén szerdán - jelentette ki Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos alelnök szerint a történtek felvetik az MSZP frakciójának feloszlatását is.

Szilvásy György az MSZP-frakció döntése alapján határozott úgy, hogy nem tesz eleget az albizottság meghívásának.

Biztosan megállapítható, hogy Szabadfi Árpád korábbi országos rendőrfőkapitány-helyettesnek, Gergény Péter volt budapesti rendőrfőkapitánynak és az ő közbiztonsági helyettesének, Lapid Lajosnak büntetőjogi felelőssége van az MTV székházának 2006 szeptemberében történt ostromakor történt rendőri mulasztások miatt - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jobbikos alelnöke a testület szerdai ülésének szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón.

A történteket vizsgáló rendőri vizsgálóbizottság vezetőjének, Ignácz Istvánnak a meghallgatását követően Gaudi-Nagy Tamás azt mondta: nem gondolta volna, hogy az eddig lefolyt meghallgatásokat követően még ennyi olyan részlet elő fog kerülni, amely "vegytisztán megalapozza" az aznap este három fő rendőri vezetőjének a felelősségét. "Kirívó, súlyos, megkerülhetetlen büntetőjogi felelőssége van ennek a három embernek" - szögezte le a politikus, aki kifejtette: amikor ezt mondja, "az elöljárói bűncselekmények" különböző kategóriáira gondol. Kérdésünk mostmár csak annyi: mikor tartóztatják le ezeket az embereket?

MTI

Most közzétesszük a szeptember 7-i ülés kivonatos jegyzőkönyvét, amelyben a kormány nem kívánta napirendre tűzni a Magyar Gárda és Budaházy György ügyét. Cinikus hangvételű megjegyzés (pl. Kubatov Gábor részéről) is elhangzott. Azonban belső meghasonlás jelei is mutatkoznak, a Fidesz képviselőinek többsége tartózkodott a szavazástól.

Jegyzőkönyv letöltése

Budaházy Györgytől elvették a laptopot, amin az ügyével kapcsolatos több ezer oldalas dokumentumok és videófelvételek voltak. Dr.Gaudi-Nagy Tamás az Emberi Jogi Bizottság ülésén:

Bene László volt országos rendőrfőkapitány nem ment el az emberi jogi bizottság 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságának hétfői ülésére; Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arra kérte "a magyar nemzet bátor tagjait", hogy állítsák elő őt.

Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke szerint Bene László jogsértést követett el és a parlamentáris demokrácia alapértékeit sértette meg azzal, hogy nem jelent meg a testület ülésén, habár arra időben megküldték neki a meghívót. Reményét fejezte ki, hogy csak adminisztratív tévesdésről van szó, és jelezte, újra meghívják a volt országos rendőrfőkapitányt.

Döbbenetesen jó hanganyag!!!

Magyar István bebizonyította, hogy nagyon felkészült szakember! A bizottság előtt kielemezte és véleményezte a 2006-os rendőri brutalitások több részletét! Kötelező meghallgatni!!!

Meghallgatom

Sokkot kapott és intézkedésképtelené vált a kijelölt helyszíni parancsnok.

Az égő vízágyú kezelői csőre töltött fegyverrel készültek a halálra az MTV-székház ostrománál – mondta Magyar István alezredes a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén hétfőn. Majoros Zoltán arról beszélt, hogy rendőrségi rádiós rendszer annyira csődöt mondott, hogy már komolyan felmerült a kézjelekkel történő kommunikáció, irányítás lehetősége.

Majoros Zoltán ezredes el sem meri képzelni, mi történt volna, ha a tüntetők megtalálják a fegyvereket.

A 2002 és 2010 közötti rendőri jogsértéseket vizsgáló parlamenti testület ülésén Majoros Zoltán ezredes, aki 2006. szeptember 18-án, majd az október 23-i rendezvényen is műveletirányítóként dolgozott, a testület előtt elmondta: 17-én és 18-án (a tévészékház "ostromának" napján) nem rendeltek el készültséget a rendőrségnél, így a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) rendőreinek felszerelését nem tudták kiadni, mert a raktárosok hazamentek, a kulcsok meg náluk voltak.

Szeptember 3-án az Országgyűlés egyik bizottsága hallgatta meg Gergényi Péter terrorfőkapitányt. A botrányos és flegma válaszokat adó exrendőrt Dr. Morvai Krisztina mellett Dr. Gaudi-Nagy Tamás is faggatta.

A meghallgatás vágatlan hanganyaga ide kattintva meghallgatható

A rendőrfőkapitány sem „lát oda mindenhova” – kommentálta a 2006-os rendőri túlkapásokat Gergényi Péter volt budapesti főkapitány, aki szerint 2006 őszén a rendőrség igyekezett szakszerűen és törvényesen fellépni.

Sietve távozott Országgyűlési bizottsági meghallgatásáról a volt budapesti rendőrfőkapitány, miután a bent töltött három óra alatt szinte minden kérdés alól azzal bújt ki, hogy nem emlékszik a konkrét eseményre, már akkor sem tudott róluk, vagy az adott ügy nem tartozott a hatáskörébe. A felháborodott nemzeti jogvédők a kijáratig kísérték és pocskondiázták.

Az Országgyűlés májusban létrehozott, az előző két kormányciklus idején, de főleg a 2006. őszén történt jogsértéseket vizsgáló albizottsága eddig talán legnagyobb érdeklődéssel várt ülésén Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt hallgatta meg.

Gergényi Péter, volt budapesti főkapitány a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságban pénteken arról beszélt, hogy 2006 őszén a rendőrség igyekezett szakszerűen és törvényesen fellépni, ám ezt a bizottság tagjai több történéssel kapcsolatban vitatták, válaszait esetenként derültséggel fogadták.

"Mély szakmai meggyőződésem, hogy abban a hihetetlen nehéz helyzetben mindent megtettünk a legjobb szakmai tudásunk és a törvények szellemében hogy kezeljük a helyzetet" - fogalmazott a nyugalmazott rendőrtábornok, akinek a szavait a bizottság tagjai többször kétkedve fogadták.

Négy év után sem érez felelősséget Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány a 2006 őszén történt véres tömegoszlatásokkal kapcsolatban – mondta el az egykori terrorkapitány a pénteki parlamenti meghallgatáson.

A volt főrendőr a parlamenti bizottság meghallgatásán azt mondta: a tévészékház elleni ostrom békés tüntetésnek indult, de anarchiába torkollott, ilyenre 50 éve nem volt példa.

Szabadfi Árpád országos főkapitány-helyettesként kétszer beszélt telefonon Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel a tévészékház 2006-os ostroma alatt. Erről maga a rendőrtábornok számolt be a parlament 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságának szerdai ülésén.

Szabadfi Árpád elmondta, hogy az ostrom napján, 2006. szeptember 18-án késő este - "mikor megindultak a drámai események" - a kormányfő felhívta, tájékoztatást kért tőle, és utasítást ugyan nem adott a rendőrségnek, de általánosságban megfogalmazta azt az elvárást, hogy az MTV székházát minden törvényes eszközzel védjék meg. Ezután Szabadfi akkor beszélt a kormányfővel, amikor elmondta neki, hogy a tüntetők betörtek a Szabadság téri épületbe.

A NapiászOnline elsőként kapott exkluzív felvételeket a börtönből, melyet az előzetes letartóztatását töltő Budaházy György ügyvédeje, Dr. Gaudi-Nagy Tamás Jobbikos képviselő készített

A NapiászOnline-on megjelent exkluzív interjú miatt kezdeményezett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Központi Nyomozó Ügyészség kamarai fegyelmi eljárást Budaházy György ügyvédje, Dr. Gaudi-Nagy Tamás ellen. Az eljárás kiváltó oka az a hangfelvétel volt, melyet a NapiászOnline tett elsőként közzé és amely egy védői konzultáció alkalmával lett rögzítve - az ügyvéd szerint jogszerűen. - A Budapesti Ügyvédi Kamaránál kezdeményeztek fegyelmi eljárást ellenem, mert júliusban egy védői konzultáció alatt diktafonnal jogszerűen rögzített egyórás beszélgetésem részletei több sajtóorgánumban is megjelentek - mondta el az üggyel kapcsolatban a NapiászOnline-nak Dr. Gaudi-Nagy Tamás. - Az interjút követően a sajtótilalmat azonnal feloldották Gyuri számára, így több médium is készíthetett vele riportot.

Budaházy: "Azok a terroristák, akik 2006-ban belelövettek a tömegbe!”

Azt esetleg a szememre lehet vetni, hogy álmokat kergettem, de azt senki sem mondhatja, hogy tönkre akartam tenni a hazámat – vallja Budaházy György, aki a váci börtönben adott interjút a Magyar Nemzetnek. A koncepciós jellegű eljárás során terrorizmussal gyanúsított Budaházy visszautasítja, hogy bármi köze lenne a Molotov-koktélos támadásokhoz, de szerinte azok nem is tekinthetők terrorakcióknak. "Azok a terroristák, akik 2006-ban belelövettek a tömegbe” – hangsúlyozza a Hunnia mozgalom vezetője.

1940. augusztus 30-án délután 3 órakor hirdették ki a tengelyhatalmak — Németország és Olaszország külügyminiszterei, Joachim von Ribbentrop és Gian Galeazzo Ciano — a bécsi Belvedere-palotában a második bécsi döntést, amely 43 ezer négyzetkilométernyi észak-erdélyi területet juttatott vissza Magyarországnak 2,5 millió lakossal. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és a Székelyföld.

Horthy Erdélyben, 1940 (forrás: wikipedia.org)

Gaudi-Nagy Tamás és Szilágyi György augusztus 20-án az új gárdakapitányért küzdöttek, vállvetve a Jobbik jogsegéllyel és a nemzeti jogvédőkkel

A jogellenesen feloszlatott Magyar Gárda Egyesület és Magyar Gárda Mozgalom jogutódjának nem minősülő Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom nemrég megválasztott új főkapitányát Inárcsi Józsefet Pintér terrorlegényei a Jobbik Margit-szigeti nyitó önkormányzati választási kampányrendezvényéről azzal a képtelen és nyilvánvalóan jogsértő indokkal állították elő augusztus 20-án, hogy az általa viselt fekete pólón szereplő felirat (Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom) szabálysértést valósít meg. Ezzel a "forradalmi kormány" ismét tanújelét adta annak, hogy - kenetteljes mondatai ellenére - a Gyurcsány-rendszer jogfolytonosságát elismeri (Gyurcsányék alkotmányellenes jogszabályát ("feloszlatott szervezetben való részvétel") nemrég - a Jobbik tiltakozása ellenére - az Országgyűlés szégyenére törvényerőre emelték), és folytatják a nemzethű gárdisták elleni hajtóvadászatot.

"Összefogás Budaházyért" címmel nagyszabású tüntetésre kerül sor a Kossuth téren, szeptember 13-án, hétfőn, 18 órától, ahol felszólalnak a nemzeti oldal ismert személyiségei is, többek között Gaudi-Nagy Tamás.

A rendezvényen fellép a Kugli együttes is!

A „modern” Magyarország politikai foglyainak története 2009 áprilisában kezdődött. Ettől az időponttól kezdve havonta hurcoltak el hazafiakat a hatalom végrehajtói. Budaházy György és sorstársai ellen eddig egyetlen valós bizonyítékot sem találtak, mégis több hónapon keresztül kiemelt biztonsági fokozatban tartották őket, embert próbáló körülmények között, korlátozva a kapcsolattartást családjukkal és a nyilvánossággal.

Körülbelül 60 fő jelent meg a XIII. kerületi rendőrkapitányság előtt. Közben Dr. Gaudi-Nagy Tamás is megérkezett a helyszínre.