Tisztelgő emlékmenet a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulóján
A II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezette szabadságharc kezdetének 310. évfordulója alkalmából tartottak tisztelgő emlékmenetet nemzeti szervezetek Budapesten.
A rendezvényen - amely az Oktogontól indult, majd a Hősök terén zárult a felszólalók beszédeivel - több hagyományőrző egyesület, valamint az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda is részt vett. Az összesen körülbelül kétszáz - jobbikos, árpádsávos és magyar nemzeti zászlókkal felszerelkezett - érdeklődőt lovas hagyományőrzők és egy zenekar is kísérte, majd a Hősök terén egy ágyúlövéssel emlékeztek a szabadságharc kezdetére.
Tűrhetetlen a bírósági eljárások elhúzódása és végre legyen minőségi ítélkezés! (Videóval)
Az Országgyűlés 2013. június 14-i ülésén, a büntetőeljárások gyorsítását célzó törvényjavaslat általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás az igazságszolgáltatás előtt álló legnagyobb kihívásnak a bírósági eljárások ésszerű időn belüli lezárását és a minőségi döntéshozatalt tartotta.
A javaslat benyújtására közvetlen alapot az a társadalmat felháborító eset adott, amelynek során az időseket kifosztó és megölő ároktői banda néven hírhedtté vált vádlottak büntetőügyében négy év után sem született meg az elsőfokú ítélet, a szakértői intézet másfél évig készítette a DNS szakvéleményt, ezért ezeket a veszélyes elemeket ki kellett engedni az előzetes letartóztatásból. Nem történhetett volna így, ha a Jobbik igazságügyi költségvetés jelentős megemelésére vonatkozó tavalyi javaslatait megszívlelték volna és nem elutasítják.
El a kezekkel az erdélyi magyar régióktól, mielőbbi autonómiát! - magyar képviselők állásfoglalása Románia részére
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórum és az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia albizottságának (az albizottság Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc közös kezdeményezésére jött létre) 2013. június 12-i együttes ülésén a résztvevők határozott hangú nyilatkozatot fogadtak el a Romániában tervezett erdélyi magyar és székely közösség által lakott régiókat durván szétdarabolni kívánó közigazgatási határváltoztatásokkal kapcsolatban. (Ha már határváltoztatás, akkor azt inkább Magyarország vethetné fel és nem Románia!)
Az ülésen több napirendi pont szerepelt, többek között szó volt Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egyik magyar tagja által az őshonos európai nemzeti közösségekről szóló jelentéstervezetről, illetve az erdélyi magyar szervezetek - köztük a Székely Nemzeti Tanács - által elindítani kívánt uniós polgári kezdeményezésekről. Mivel az ülés nemzetstratégiai jelentősége miatt zárt volt, ezért többet az elhangzottakról nincs módomban közölni.
A magyar föld megvédése szent kötelesség (videóval + frissítve)
Június 10-én délután az Országházzal szemben megint felsorakoztak a tiltakozók (köztük a Jobbik néhány országgyűlési képviselője is: Gaudi-Nagy Tamás, Kepli Lajos, Magyar Zoltán,Vágó Sebestyén és Zagyva György Gyula), hogy a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért által szervezett tüntetésen követeljék a kétharmados többség által eredetileg hétfőn elfogadni kívánt földtörvény visszavonását és a kiálltak egy, a magyar érdekeket igazából védő földtörvény mellett. A végszavazásra végül hétfőn nem került sor, azt péntekre tervezik.
Steiner ismét terrorizálja Gaudit és ismét holokauszt tagadással vádolja - tudósítás az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának június 10-i üléséről: az Auschwitz látogatás költségeit nem téríti az állam
Provokációval és holokauszttagadással vádolta a jobbikos Gaudi-Nagy Tamást a szocialista Steiner Pál az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén Budapesten.
A testület az MSZP által kezdeményezett, a nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványt vitatta meg. A Tóbiás József (MSZP), Steiner Pál (MSZP) és Lendvai Ildikó (MSZP) kezdeményezte határozati javaslat arra kérné fel az oktatási minisztert, hogy dolgozzon ki ajánlást, hogy valamennyi közoktatásban tanuló meglátogathassa az Auschwitz-Birkenau haláltábor helyén létrehozott emlékhelyet és múzeumot Lengyelországban.
Kivettem a részem a hétvégén is az árvízi védekezésből (képekkel)
A pénteki budafoki árvízi védekezés után a hétvégén Tahitótfalu és Dunabogdány térségében küzdöttem az árvíz ellen gyermekeimmel és elszánt önkéntes gárdistákkal, jobbikosokkal. Szombaton Tahitótfaluban töltöttünk egész nap zsákokat, szállítottuk ki és raktuk ki a meggyengült védvonalakra, itt gyermekeim is kivették részüket a munkából, de Kárpátaljáról érkező önkéntes erők is beszálltak a munkába a katasztrófa-védelmiek, tűzoltók, helyi és távolról érkező civilek mellett, köztük szolnoki jobbikosok Baráth Zsolt képviselőtársam vezetésével. Megvédtük többek között a 11-es út Tahitótfalu és Leányfalu közötti egyik kritikus részét, ahol elsők között észleltük a víz erőteljes átszivárgását, pillanatok alatt megszerveződött a védelem és visszaszorítottuk a vizet.
Gaudi is a gátakon (videó)
Budafokon a védelmi munkák nagy része befejeződött, amelyben részt vett Gaudi-Nagy Tamás és munkatársa, valamint Staudt Gábor országgyűlési képviselő is.
Magyar önrendelkezési utak
A nemzeti önrendelkezési törekvések felerősödtek, s ehhez az igényhez a felelős magyar kormánynak és felelős civil szervezeteknek minden segítséget meg kell adniuk - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tegnapi konferenciáján.
A radikális országgyűlési képviselő a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című tanácskozáson kiemelte: kilencvenhárom éve a jogfosztásra építik magyarságpolitikájukat az utódállamok, nem pedig a társnemzeti státusra. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője úgy vélte: az autonómia és önrendelkezés egyáltalán nem egymásnak ellentmondó fogalmak, az egyik következik a másikból. Ha a magyar állam odaállna az ügy mellé, akár népszavazást is lehetne sok helyen tartani róla.
Morvai Krisztina felemlítette, hogy az ENSZ alapokmányának első cikkelye úgy szól: minden népnek joga van az önrendelkezéshez. Ezt kellene szem előtt tartanunk, s véget vetni annak, hogy leszegett fejjel törődjünk bele a magyarságot ért jogsértésekbe. Az európai parlamenti képviselő szerint a szerb csatlakozás támogatásánál a magyar állam részéről nem jelenik meg kellő súllyal a jogsértésekkel szembeni fellépés, az egyéni és kollektív jogok megadásának igénye.
Mindenki a gátakra!
Az idei márciusi ítéletidő alkalmával írtakhoz hasonlóan most is kérek mindenkit is arra, hogy lehetőségeihez és erejéhez mérten vegye ki a részét az árvízi védekezésből, mert most nagy szükség van az összefogásra! Minden fontos tudnivaló megtalálható a Jobbik pártigazgatója és alelnökének alábbi felhívásaiban!
Részletes beszámoló a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Trianon konferenciájáról: Elfogadhatatlan a diktátum (II. rész)
Részletes beszámoló a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Trianon konferenciájáró: Zétényi Zsolt: Trianon jelen idejű tragédia (I. rész)
Ha nem foglalkozunk a múltunkkal, jövőnk sem lesz!
A kispesti Wekerletelepen 2006. június 4-én, az én kezdeményezésemre került sor civil szervezésben az első trianoni diktátum miatti megemlékezésre, amely azóta is folytatódik, immár a kispesti Jobbik szervezésében. Megtisztelő volt részt vennem és beszédet mondanom az idei megemlékezésen és utána beszélgetni a helyi polgárokkal arról, hogy mit kell és lehet tennünk a magyar önrendelkezés kivívásárt itthon, az elcsatolt területeinken és külföldön. Jó érzés volt néhány gárdistával együtt végiggondolni az időszerű teendőket Nemzetünk megmentése érdekében!
Nemzeti összetartozás napja - Gaudi: az elcsatolt területeken élő magyarokkal közösen fogjuk kiharcolni az önrendelkezést minden magyar számára.
2013. június 4-én, Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a trianoni diktátum 93. évfordulóján.
Morvai Krisztina európai parlamenti független képviselő egy keddi konferencián arról beszélt, legyen vége annak, hogy lehajtott fejjel beszélünk Trianonról, emeljük fel a fejünket és követeljük a jogainkat.
A Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című, a trianoni békediktátum 93. évfordulóján szervezett konferencián elmondott megnyitóbeszédében a politikus fontos aktualitásnak nevezte, hogy a szerb európai uniós csatlakozási tárgyalások már megkezdődtek. Szerinte ez történelmi lehetőséget teremt arra, hogy a magyar állam követeléseket támasszon a délvidéki jogsértésekkel szembeni fellépés és a nemzeti önrendelkezés jogának érvényesítése érdekében. Úgy vélte, hogy ez nem kap elég hangsúlyt a magyar állam részéről, holott hiba lenne ezzel a lehetőséggel nem élni.
Gaudi: Védhatalomként lépjen fel Magyarország az elcsatolt nemzetrészeink önrendelkezési törekvései mellett!
2013. június 3-án, Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett Navracsics Tiborhoz közigazgatási és igazságügyi miniszter. Gaudi szerint a trianoni békediktátum igazságtalan volt és megtagadta az önrendelkezési jogot a magyar közösségtől. A kormánynak megkerülhetetlen kötelessége, hogy "védhatalomként" lépjen fel, és követelje az elcsatolt területen élő magyarok számára a legmagasabb szintű önrendelkezési jogot - hangoztatta.
Navracsics Tibor miniszter válaszában közölte, a területi és a kulturális autonómia a határon túl élő magyar közösségek számára olyan cél, amelyet a magyar kormány teljes egészében támogatni tud. Ahol lehetőség van erre, ott támogatják a magyar közösségek területi autonómiatörekvéseit, ugyanakkor Szerbia uniós csatlakozásának magyar igények teljesítéséhez kötött vétójának gondolatától elzárkózott.
Gaudi: "Elkerülhetetlen a trianoni békediktátum felülvizsgálata" (videóval frissítve)
Elkerülhetetlen a trianoni békediktátum felülvizsgálata, tarthatatlan a 93 évvel ezelőtt meghozott döntés változatlan maradjon - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője az 56-osok terén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett Trianon-felvonuláson.

Revízió?! Morvai és Gaudi beszélgetése a trianoni békediktátumról, a magyar önrendelkezési küzdelmekről és egy ígéretes konferenciáról (videóval)
A trianoni békediktátum 93. közelgő évfordulója alkalmából Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a tragikus nemzetgyilkossági kísérletről szóló megemlékezés szükségessége mellett arról beszélgetnek, hogy miért fontos és elkerülhetetlen a határozott jogvédő küzdelem az elszakított magyar területeken élő honfitársainktól máig megtagadott önrendelkezés jogáért és alapvető emberi jogaiért.
Gaudi-Nagy Tamás töretlen hittel folytatja megkezdett munkáját (videó)
Gaudi-Nagy Tamás közleménye a május 23-i parlamenti felszólalásával kapcsolatosan ellene irányuló támadásokra reagálva: vélemény-terrorizmus és műhisztéria
Mivel Magyarországon jelenleg vélemény-terrorizmus és műhisztéria zajlik ebben a szent tehénnek nyilvánított témában, ezért annak továbbragozásával nem kívánok további muníciót adni a nemzetünket folyamatosan provokáló magyargyűlölőknek. Minden energiámat latba vetve, továbbra is a magyarság sorskérdéseivel kívánok foglalkozni, úgy mint a gyarmatosított állapotunk, az elszakított magyar területeken élő magyar közösségek önrendelkezési küzdelmei, a gazdasági nehézségek, a munkavállalók kiszolgáltatottsága, a multinacionális cégek jogtipró magatartása, a magyar föld végveszélybe kerülése, a társadalom elszegényedése, a devizahitelnek nevezett csalás károsultjainak megmentése, a drámai közbiztonsági helyzet és az elmaradt elszámoltatás.








