2013. május 21-én, Gaudi-Nagy Tamás azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogy lesz-e következménye Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőr Szakszervezet főtitkára elleni kényszerintézkedések törvénytelen meghosszabbításának. Szerinte ugyanis nem a törvényben előírt módon hosszabbították meg két év után az ellene folyó eljárásokat 2011-ben, hiszen nem a legfőbb ügyész, hanem egy megyei főügyész-helyettes döntött az eljárás meghosszabbításáról.

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese válaszában cáfolta, hogy lejárt volna a két éves határidő, szerinte Gaudi-Nagy Tamás olyan időszakot is az eljárás részeként számol, amikor nem folyt nyomozás. Hangsúlyozta: a jogállami követelményeknek megfelelően a két éves határidő tényleges lejárta után a legfőbb ügyész döntött az eljárás meghosszabbításáról.

forrás:mti

A Jobbik szerint nem szabad tovább várni és a kormány "utolsó esélyéhez" érkezett, hogy "megnyugtató választ" adjon a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vagyonának 1989-es törvénytelen átjátszásával kapcsolatban. Erről Gaudi-Nagy Tamás beszélt hétfői sajtótájékoztatóján.    

A jobbikos politikus ismertette: az Országgyűlés hétfői ülésén interpellációval fordul a nemzeti fejlesztési miniszterhez, hogy megtudja: a kormányzat hogyan kívánja visszaszerezni a magyar polgárok vagyonát, illetve hogyan akarja érvényesíteni a jogkövetkezményeket "a törvénytelen haszonélvezőkkel" szemben.

2013.május 22-én, Gaudi-Nagy Tamás azt szorgalmazta, hogy a kormány szerezze vissza a rendszerváltáskor "lenyúlt" pártállami vagyont. A képviselő az MSZMP-vel, a KISZ-szel, a DEMISZ-szel, az MSZP-vel, valamint a Magyar Úttörőszövetséggel kapcsolatos milliárdos értékű állami vagyonok visszaszerzéséről és a bűncselekményekben közreműködők felelősségre vonásáról kérdezte a kormányt.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltást követően milyen ellenőrizetlen keretek között folyt az állami vagyongazdálkodás. Szerinte ugyanakkor a jelenlegi kormányzó pártok sosem tétlenkedtek az elszámoltatásban, hiszen az első Orbán-kormány időszaka alatt indult eljárás a csillebérci tábor visszaszerzéséért. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány minden rendelkezésre álló jogi eszközt felhasznál, és minden jogállami lehetőséget megragad arra, hogy a tisztázatlan tulajdoni kérdéseket, a köz javára, megnyugtatóan rendezzék.

A családon belüli erőszak büntetőjogi tényállásáról vitatkoztak a képviselők kedden az Országgyűlésben: sem az MSZP, sem a Jobbik nem tartotta megfelelőnek a kormány által előterjesztett megoldást.

A kormány javaslatával az a probléma, hogy a családon belüli erőszak új tényállását illetően alig több mint látszat, mert már meglévő bűncselekményekhez illeszt minősített eseteket, de nem jelent igazán újat - mondta Bárándy Gergely (MSZP).

Az interneten megvalósuló terror elleni nagyon helyes és elfogadható gondolatokat hallhattunk Babák (Fidesz-KDNP) képviselőtársamtól, viszont akkor tényleg azt szeretném kérni, hogy győzze meg képviselőtársait arról, hogy az interneten kialakított vélemények elleni terrornak se legyen tere -  így kezdte felszólalását 2013. május 15-én, az Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11105) vitájában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció jogvédő képviselője.

Gaudi szerint a javaslat - véleménye szerint megengedhetetlen módon - megteremti annak a lehetőségét, hogy internetes honlapokkal szemben akár a végleges hozzáférhetetlenné tételt is megvalósítsák. 

A családon belüli erőszakkal kapcsolatos javaslatot válasszák le a javaslat többi részéről! Ne hozzák olyan helyzetbe a képviselők egyikét sem, hogy olyan témakörrel összekapcsolt formában terjesztik majd zárószavazás elé az ügyet, amely csomagnak vannak olyan elemei, amely a véleménynyilvánítás szabadságát durván sértve nem teszik lehetővé  - a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó - törvényi tényállás támogatását.

Záró gondolatként a jogvédő képviselő Halász Pálma, a családon belüli erőszak elleni küzdelem egyik élharcosának gondolatait idézte.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában nyomatékosította, hogy minden eddigi korábbi kormányzatnak nagyon komoly adóssága merült fel a családon belüli erőszak elleni hatékony jogalkotással kapcsolatos feladatok teljesítésével kapcsolatban.

Mint arra a radikális képviselő rámutatott, a Btk. 1990-től ún. feles törvény volt, így annak a családon belüli erőszak témájában történő konkrét megváltoztatását egyetlen esetben sem kezdeményezték, pedig erre minden lehetőség adott lett volna. Tavaly volt erre egy kísérlet a kormány részéről, de sajnos kihátráltak a saját kezdeményezésük mögül.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kérte az Országgyűlés tagjait, tegyenek meg mindent azért, hogy megvalósuljanak a népi kezdeményezésben kitűzött célok.

2013. május 15-én, az Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11105) vitájában Gaudi-Nagy Tamás ismertette az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményét. 

A hozzátartozók bántalmazása címmel beemelni javasolt büntető törvénykönyvi tényállás olyan más módosítási javaslatokkal is elegyítésre került, melyek egyrészt alkalmasak arra, hogy a nép kezdeményezéssel kapcsolatos társadalmi elvárásokról, másrészt magában a népi kezdeményezésben foglalt kötelezettség teljesítése elől is eltereljék a figyelmet.

A mostani javaslat Gaudi-Nagy Tamás szerint nem tartalmaz áttörést a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelme érdekében.

2013. május 15-én, az Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11105) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a családon belüli erőszakkal kapcsolatos népi kezdeményezést elindító Halász Pálma véleményét tolmácsolva azt javasolta, hogy Magyarország is a ratifikálja az Európa Tanács nők elleni erőszakról szóló egyezményét.

Úgy vélte, a kormány javaslata nem fedi le a családon belüli erőszak társadalmi problémáját, nem kezeli a tartósan visszatérő verbális bántalmazást és a gazdasági kiszolgáltatottságot. Szerinte a javaslat ebben a formában kevés, és nem teljesíti ki a népi kezdeményezésben megfogalmazott célt.

2013. május 13-án került sor az Európa Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló, 1957. december 13-án, Párizsban aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitájára (T/10877.).

Gaudi-Nagy Tamás (a videón 7:25-től) szerint ez a megállapodás és a magyar kormány részéről követett eljárás egy tipikus példája annak, hogy hogyan korlátozza a nemzet szuverenitását az Európai Unióhoz való csatlakozás. Jellemző, hogy a jogvédő képviselő nemzetpolitikai ügyeket érintő felszólalása alatt Szanyi Tibor és Józsa István (mindkettő MSZP) jóízűen cseverésznek, persze lehet éppen a napirenden lévő törvényjavaslatról...

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő néhány héttel ezelőtt írásbeli kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez a márciusi Magyarország-Románia VB-selejtező mérkőzéssel kapcsolatban történt rendőrségi túlkapások ügyében.

Mint emlékezetes, a mérkőzést követően a csalódott szurkolók békésen tartottak hazafelé a stadion melletti rendezvényről, mikor a rendőrség berontott a tömegbe és kiprovokálta a balhét. A rendőri intézkedés során számos szurkolót bántalmaztak, többeket könnygázzal fújtak le és néhány embert előállítottak.

^{fotó: hir24.hu}

2013. május 10-én,  Jobbik békési szervezetének meghívására tartott lakossági fórumot Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője. Az eseményen Stir Mihály, a szervezet helyi elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd kezdésképpen felvetett néhány kérdést az elszámoltatás és a nemzeti jogvédelem területéről.

„Radikális politikára és radikális gondolkodásra van szükség ma Magyarországon” – mondta a Jobbik országgyűlési képviselője Szegeden. Gaudi-Nagy Tamás szerint ha nem emelik fel szavukat az ország gyarmatosítása ellen, akkor kiszolgáltatottakká válnak a hazai munkavállalók, és egyre többen hagyják majd el az országot.

vtvszeged.hu nyomán

Nagyon sokan megfogalmazták azt az igényt külföldről, meg itthonról is, hogy nincs szükség a Jobbik működésére, mert teljesen feleslegesen gerjeszti az indulatokat az emberekben, s nem engedi, hogy békésen folyjon az ország gyarmatosítása. A szegedi Jobbik vendégeként Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő éppen arról beszélt, miért van szükség a radikális gondolkodásra és politikára Magyarországon.

A magyar munkavállalók helyzetéről szólva a politikus leszögezte, sok ígéret hangzott el a választási kampányban a Fidesz részéről, nagyok voltak az elvárások, mégsem teljesült semmi, a munkavállalók ugyanolyan kiszolgáltatottak, s egyre többen hagyják el az országot gazdasági menekültként. Nem érzékelhető, hogy egy uniós területen élünk, ahol a szabadság, a jog, az egyenlőség, a joghoz való hozzájutás egyenlően illet meg mindenkit.

,,Fontos megjegyezni, hogy írásbeli határozatok nélkül ilyen döntéseket hatályban tartani vagy meghozni törvényes indokolás nélkül, ráadásul a hatályos törvény szellemével és betűivel ellentétesen nem megengedhető" - mondta Gaudi-Nagy Tamás, utalva arra, hogy Toroczkai Lászlót önkényesen, minden jogalapot nélkülözve tiltották ki a Parlamentből.

2013. május 6-án, Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/10830.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy olyan állammal kötött megállapodásról van szó, ahol jelenleg is mintegy 150 ezer magyar lélekszámú közösség él, akiknek a helyzete egyáltalán nem megnyugtató.

Ezért minden esetben mikor a magyar kormány kapcsolatba lép, tárgyalásokat folytat, kétoldalú egyezményeket köt szomszédos államokkal, amelyekben a trianoni békediktátum következményeként magyar közösségek élnek, számon kell kérnie a magyar kormánynak, hogy minden rendben van-e az adott közösségben élő magyarokkal - fejtette ki a jogvédő képviselő.

A jogvédő Gaudi-Nagy Tamás beszélt eddig a legtöbbet a mostani parlamenti ciklusban: ötvennyolc órán és öt percen keresztül, míg Schiffer András összesen 801 alkalommal kért szót, amelyek során 56 órát beszélt.

A független Magyarország társadalmi békéjének megbontására, a demokratikus választással létrejött Magyar Kormány  erőszakos megdöntésére irányuló  felhívás kapcsán a Nemzeti Jogvédő Szolgálat büntető feljelentést  tett a Legfőbb Ügyészségen a „Szítsatok lázadást”  szennyirat aláíróival szemben.

Kértük a Legfőbb Ügyészséget, hogy a Btk. 139. §. (1-2). bekezdésébe ütköző, az alkotmányos rend megváltoztatására irányuló felhívás aláíróival szemben rendelje el a nyomozást, folytassa le a büntető eljárást és kezdeményezze a büntető bíróság előtti felelősségre vonásukat.