Gaudi-Nagy Tamás írásbeli kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, melyben a Margit hídon található Szent Korona-ábrázolások megrongálói elleni nyomozás állásáról, illetve arról érdeklődött a radikális honatya, hogy a jövőben milyen lépéseket kíván tenni a Belügyminisztérium a hasonló esetek megelőzése érdekében.

Martonyi János szerint Oroszország nem zárkózik el a pásztói szovjet emlékmű áthelyezésétől, mivel azonban az emlékmű alatt (állítása szerint) 26 szovjet katona földi maradványai nyugszanak, ezt az áthelyezéskor mindenképpen figyelembe kell venni.

,,Derék, igaz ember, aki haláláig hű volt az elveihez. Büszke vagyok rá, hogy az EU-csatlakozás elleni-, és a magyar állampolgárság melletti népszavazás során együtt dolgozhattam vele. A hazafiság és az elkötelezettség jellemezte egész életében. Isten nyugosztalja!" -Gaudi-Nagy Tamás-

A Nádor utcai oszlatás (2006. október 23. délelőtt) kártérítési pere:

Az Európa Tanács 2013-as tavaszi ülésén felhívta a figyelmet a magyar fiatalok elvándorlásának problémájára, és a rendszerváltást követő privatizáció negatív következményeire. A fiatal európaiaknak csak akkor lehet esélyük ha követik az európai hagyományokat, a keresztény hagyományokat, és a hagyományos nemzeti közösségek tiszteletét - fejtette ki a jogvédő képviselő. 

A jobbikos országgyűlési képviselő az Európa Tanács emberi jogi biztosának székelyföldi látogatását sürgette az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán.

A képviselő pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy előző nap Nils Muiznieks emberi jogi ET-biztos éves jelentésének vitájában azt kérdezte Muizniekstől, mikor látogat el Székelyföldre, hogy segítséget adjon a székely területi autonómia megvalósításához. Gaudi megjegyezte: az alig egy éve megválasztott biztos - a tevékenységének első évéről szóló jelentés szerint - rengeteget foglalkozott a cigányok, homoszexuálisok és bevándorlók jogaival.

Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosának székelyföldi látogatását sürgette az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán.

Mint arról a képviselő pénteken tájékoztatta az MTI-t, előző nap Nils Muiznieks emberi jogi ET-biztos éves jelentésének vitájában azt kérdezte Muizniekstől, mikor látogat el Székelyföldre, hogy segítséget adjon a székely területi autonómia megvalósításához.

Jelenleg Andorra az Európa Tanács meghatározó végrehajtó szervének, a Miniszterek Bizottságának elnöke, ezért ebben a minőségében kérdezte őt Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakának csütörtöki napján arról, hogy Andorra mit kíván tenni a hagyományos nemzeti közösségek jogainak (különösen területi autonómiához való jog) erősítése érdekében.

Mikor látogat el Székelyföldre, hogy segítséget adjon a székely területi autonómia megvalósításához? - tette fel a kérdést Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő Nils Miuznieksnek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2013. április 25-i ülésnapján.

Gaudi előzetesen jelezte: az alig egy éve megválasztott biztos első évéről szóló jelentés szerint rengeteget foglalkozott a cigányok, homoszexuálisok és bevándorlók jogaival. Számíthatnak-e figyelmére és védelmező erőfeszítésre a hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjai, mint például az önrendelkezési küzdelmet folytató székelyek? A biztos a válaszában elmondta, hogy a cigányokkal azért kell kiemelten foglalkozni, mert ők a legsérülékenyebb kisebbség Európában, de foglalkozni kell a nemzeti kisebbségek jogaival is.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi ülésszakán a szerdai vitanapon a vallási közösségek elleni erőszak témájában hozzászólt Kalmár Ferenc András KDNP-s, Szabó Vilmos szocialista, valamint Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő.

Beszédét követően Victor Ponta több kérdés is kapott a képviselőktől. Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője azt kérdezte, nem volna-e időszerű, hogy Románia biztosítsa a területi autonómiát Székelyföld számára. Victor Ponta válaszában rámutatott, hogy a decemberi választásokon a magyar kisebbség legitim képviselőket választott a román törvényhozásba az RMDSZ képviselőinek személyében, és velük igyekszik majd megtalálni a megoldást, hogy a magyarok jobban képviseltethessék magukat és minden joguk az európai normáknak megfelelően érvényesülhessen.

A cigány gyermekek diszkriminációjáról, a nemzeti közösségek jogairól, illetve az örményországi választási megfigyelésről fogalmazták meg álláspontjukat magyar képviselők az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi plenáris ülésén.

Gaudi-Nagy Tamás bírálta a cigány gyermekek diszkriminációjáról a liberális török rapportőr, Nursuna Memecan által készített jelentést. A jobbikos képviselő szerint az iskolai szegregáció megszüntetését és a roma gyerekek számára erőteljes pénzügyi támogatást szorgalmazó jelentés "azon a már megbukott liberális dogmán alapul, hogy pozitív diszkriminációval, anyagi forrásokkal és a többségi társadalom toleranciára nevelésével meg lehet szüntetni a cigánysággal kapcsolatos problémákat".

Ismeri ezt a jelképet Ponta úr? - kezdte kérdését Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2013 tavaszi ülésszakának 3. napján Strasbourgban, felmutatva a székelyek zászlójának közismert napos-holdas szimbólumát. Ismernie kell, mivel az Ön kormánya az, amely tiltani szeretné az ET jogi szabályozásával és az európai példákkal összhangban álló  területi autonómiát követelő 700 ezer székely jelképének használatát. Idén márciusban 40 ezer székely hatalmas tüntetésen erősítette meg az autonómia statutumot, amelyet a román parlament már kétszer visszautasított. Nem gondolja úgy, hogy Romániának az ET tagsága 20. évfordulóján biztosítania kellene végre a területi autonómiát a székelyek számára és ennek érdekében haladéktalanul tárgyalásokat kezdenie a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel, hogy a feszültségek és konfliktusok elkerülhetők legyenek? - fejezte be kérdését a Jobbik frakciójában működő, de az ET közgyűlés egy politikai csoportjához sem tartozó nemzeti radikális képviselő.

Az erőszak a vallási közösségek elleni jelentés vitájában az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai ülésén Gaudi-Nagy Tamás a magyar delegáció tagja felszólalásában rámutatott: a jelentéstevővel egyetért abban, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság  garantálása kötelezettséget teremt a tagállamok számára arra, hogy a hátrányos megkülönböztetést elkerüljék és a vallási közösségek elleni erőszakkal szemben fellépjenek.

A svájci külügyminiszterhez, Didier Burkhalterhez intézett nemzeti közösségek jogaival kapcsolatos kérdést Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az ET 2013 tavaszi parlamenti közgyűlésének 2. napján, 2013. április 23-án, kedden. A kérdés arra irányult, hogy el tudná- e képzelni a területén élő nemzeti közösségek életét és jogait mintaszerűen biztosító, EU tagságtól magát távol tartó, szuverenitását őrző államban azt, hogy bármely Svájcban élő nemzeti közösség meg lenne fosztva attól a jogától, hogy eldöntse milyen regionális keretek (kantonok) között kíván élni vagy az ilyen régiók határait a központi állam önkényesen változtassa meg.

A cigány gyermekek elleni diszkriminációról szóló jelentés vitájában Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az ET 2013 tavaszi parlamenti közgyűlésének 2. napján 2013. április 23-i  keddi felszólalásában egyedüliként fogalmazott meg kritikát a liberális török rapportőr, Nursuna Memecan jelentésével szemben. A nemzeti radikális képviselő rámutatott, hogy az állítólagos cigány gyermekekkel szembeni diszkrimináció, iskolai szegregáció megszüntetését és számukra erőteljes pénzügyi támogatást szorgalmazó jelentés azon a már megbukott liberális dogmán alapul, hogy pozitív diszkriminációval, anyagi forrásokkal és a többségi társadalom toleranciára nevelésével meg lehet szüntetni a cigánysággal kapcsolatos problémákat.

A magyar euro-szkeptikusok száma napról napra nő, hála az Unió Magyarország elleni háborújának, amelyet "ikertestvérével", az Európa Tanáccsal együtt folytat. Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás Európai Parlamenti és Európa Tanácsi képviselők e háború lehetséges okait és fejleményeit elemzik.

Másik témájuk a szerb Uniós csatlakozással összefüggésben a délvidéki magyarok jogfosztottsága és az ez ellen való kormányzati és nemzetközi fellépés szükségessége.

2013. április 16-án, az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról (T/10593) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta: mivel a Jobbik-frakció már az alaptörvény negyedik módosítását sem támogatta, és a jelenlegi előterjesztéssel is csak részben ért egyet, ezért tartózkodni fog a szavazásnál. Szerinte a kormányoldal külföldi nyomásra változtat az alaptörvényen.