Több mint hárommillió forintot kapott a rendőrök által bántalmazott férfi

Jogerősen 1,9 millió forintos kártérítést, annak hétévi kamatát, továbbá félmillió forintos perköltséget ítélt meg tegnap a Fővárosi Ítélőtábla Lévay Attilának, akit 2006. október 23-án a fővárosi Károly körúton bántalmazott a rendőrség.

Erről a sértett ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője tájékoztatta lapunkat. Mint elmondta: az akkor 66 éves férfi az Astoria felől a Deák tér felé tartott aznap délután, kezében egy hatalmas, középen lyukas magyar zászlóval, amikor rendőrsorfalba ütközött. A rendőrsorfal először megnyílt, ám pár másodperc múlva minden ok nélkül körbefogták, lökdösni, majd ütni, rúgni kezdték az idős férfit, és kitépték kezéből a magyar zászlót. Ezután a közeli vízágyúhoz lökdösték, fejét többször a járműbe verték, kezeit brutálisan hátrafeszítették. Majd előállították, és másnap reggelig őrizetben tartották. Az ítélőtábla a jogtalan fogva tartásért és a rendőri bántalmazásért ítélt meg tegnap kártérítést Lévay Attilának.

Pilhál Tamás/Magyar Nemzet
A fotó illusztráció

 A közvetlen hangnemű, családias hangulatú, általában a helyi közélet szereplőinek megszólaltatásával aktuális témákat boncolgató szabolcsi Ha-Jó Rádió Iránytű című műsor munkatársa ezúttal Gaudi-Nagy Tamással beszélgetett.

"Egyáltalán nem igaz az, hogy mi nyertesei lennénk az Európai Uniónak" - mondta a csatlakozást a kezdetektől ellenző, a csatlakozásra "nem"-el szavazók egyik szakértőjeként is dolgozó nemzeti radikális képviselő. Hogy mennyire lehetünk ott a döntések asztalánál, miért "kell" egy nemzetgazdaságot hiánycélok teljesítése alá rendelni, kevesebb pénzt juttatva ezzel az oktatásnak, a magyar munkavállalóknak stb, miért vannak versenyhátrányban a magyar gazdák a külföldiekkel szemben, adott-e jogbiztonságot az EU, érvényesült a csatlakozással bármiféle munkabiztonság és miért folytatnak Magyarország ellen büntetőhadjáratot? - többek között ezekről is szó esett a Ha-jó Rádió Iránytű című műsorában, de a gyarmatosításról, az EU-ból történő kilépés esetleges következményeiről és a csatlakozási szerződés újratárgyalásáról is szót ejtett a jogvédő képviselő.

Ha lemaradt róla, most itt meghallgathatja:

Kiemelt jelentőségű nyilatkozatot tett közzé három délvidéki magyar szervezet annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék a délvidéki magyarság megmaradása szempontjából sorsdöntő és megkerülhetetlen a területi autonómia megvalósítása Délvidék tömbmagyarság által lakott részét. A nyilatkozat szerint a magyar kormány köteles Szerbia EU csatlakozásának feltételéül szabni a délvidéki magyarság jogos követeléseienk teljesítését, így elsőként is az önrendelkezés ezen formájának biztosítását ahol ennek feltételei fennállnak. Ezt már több alkalommal követeltem magam is az Európa Tanácsban  és az Országgyűlésben is. Az Európa Tanács soron következő ülésén ismertetni kívánom ezt a deklarációt és irásbeli kezdeményezést fogok elindítani az ügy támogatása érdekében.

A Londonból hazatoloncolt Kiss Dániellel készített interjút Magvasi Adrián. A felvétel második felében egy telefonos interjú keretében Gaudi-Nagy Tamás foglalja össze az eset mélyebb összefüggéseit.

Mint az korábban napvilágot látott, 2013.augusztus 7-én Londonban kiadatási letartóztatásba helyezték Kiss Dániel magyar állampolgárt, aki 2006. szeptember 18-án részt vett a Magyar Televízió előtt tartott tüntetésen. Ismeretes, hogy a tüntetés az MTV-székház védelmére kirendelt rendőrökkel való összecsapásba torkollott.

A londoni magyar közösségtől kapott friss információkat követően, a kiadatási letartóztatásról szóló hírek nyomán a Nemzeti Jogvédő Szolgálat haladéktalanul nekilátott a védelem megszervezésének.

Éppen Marosvásárhelyen tájékozódtam a székely önrendelkezési küzdelmek jelenlegi állásáról a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi vezetőinek segítségével, mikor tudomásomra jutott, hogy a marosvásárhelyi városháza döntése értelmében a helyi magyar anyanyelvű székely közösség nem szervezheti meg a Színház téren Szent István államalapító királyunk napját és az újkenyér ünnepét augusztus 20-án. A hivatkozás szerint a magyarok  „vandalizmusától” féltik azt a teret, melyet a román állam a ferencesektől államosított, és a mai napig nem adott vissza.

^{(fotó: Gaudi-Nagy Tamás idén márciusban egy marosvásárhelyi fórumon)}

A Londonban élő magyar közösség nemzeti érzelmű tagjaitól értesültem róla, hogy augusztus 7-én Londonban a brit hatóságok magyar bíróság által kezdeményezett elfogató parancs alapján őrizetbe vettek és kiadatási letartóztatásba helyeztek egy Egyesült Királyságban élő és a 2006. szeptember 18-i MTV székház ostromában való részvétel miatt vádolt magyar fiatalembert. A kiadatási szabályok szerint tíz napon belül hazaszállítják, ahol döntenek esetleges őrizetbe vétele és előzetes letartóztatása tárgyában Kiss Dánielt, aki 2008 óta életvitelszerűen él a brit fővárosban, ahol a Turul Csoport vezetőjeként szervez a kinti magyar közösségnek nemzeti eseményeket, legutóbb a székely autonómia melletti sikeres tüntetést a Downing Streetnél, amelyen több százan voltak. Számos társával együtt részt vett a Gyurcsány őszödi hazugságbeszéde miatt 2006. szeptember 18-án a Kossuth téren indult és Szabadság téren folytatódott, majd az MTV székház védelmére kirendelt rendőrökkel történt összecsapásba torkollott tüntetésen. Az ügyészség több tucat tüntető mellett ellene is vádat emelt csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak és közérdekű üzem működésének megzavarása miatt.

Gaudi-Nagy Tamás írásbeli kérdéseket (ITT és ITT) intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus (WUC) alelnökének kitiltásával kapcsolatban.

A jogvédő képviselő többek között arról kért tájékoztatást, hogy kinek az utasítására és milyen okokból utasították ki az Ujgur Világkongresszus (WUC) alelnökét, illetve mikor és hogyan kívánja a külügyi kormányzat helyrehozni az önkényes intézkedések nyomán a magyarság nemzetközi megítélésében okozott kárt.

A Budapesti Nyomozó Ügyészségen Gőbl György (Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete) feljelentése alapján hivatali visszaélés bűntette miatt indult eljárást a Gaudi-Nagy Tamás, Morvai Krisztina, Novák Előd, Pál Gábor és Zagyva György Gyula feljelentése alapján hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt indult bűnüggyel egyesítették, mivel a két büntetőeljárásban vizsgált cselekmények tárgya szorosan összefügg - tájékoztatta a feljelentőket dr. Ott István vezető ügyész.

A belügyi szervek által jogellenesen kiutasított Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus európai ügyekért felelős alelnöke által a Magyarok Házában 2013. július 24-én tartott sajtótájékoztatón az ujgur vezető részletesen szól a hazájukban elnyomott sorban élő ujgurok aggasztó helyzetéről, az őket a kínai hatóságok által ért jogsértésekről.

Honlapomon több tudósítás is megjelent a hazánkból a belügyi szervek által jogellenesen kiutasított Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus európai ügyekért felelős alelnöke által a Magyarok Házában 2013. július 24-én tartott sajtótájékoztatón, amelyen az ujgur vezető mellett jómagam is megjelenten és részletesen elemeztem ennek a botrányos ügynek a jogi vonatkozásait kitérve a nemzeti érdekeinkre gyakorolt hatására. A sajtótájékoztató házigazdája, levezetője és Ümit Hamit tolmácsa Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke volt. Az összeállítást Almási Lajos készítette, amely a sajtótájékoztató legfontosabb momentumait tartalmazza.

 Csütörtökön jelent meg a parlament honlapján a legfőbb ügyész válasza egy MSZP-s képviselő Gaudi-Nagy Tamás auschwitzos megszólalásával kapcsolatban feltett kérdésére. Polt Péter szerint nem számít holokauszttagadásnak a jobbikos képviselő májusi felszólalása.

Gaudi-Nagy egy szocialista határozati javaslat vitájában azt mondta „az auschwitzi haláltáborral kapcsolatban nagyon sok kritika merült fel abban a körben már, hogy az ottani emlékhely kialakítása megfelel-e a valós történelmi tényeknek; vajon teljes körűen összhangban áll-e azzal a valósággal, ami zajlott, és ebben a tekintetben hiteles beszámolók és szakértői vélemények is rendelkezésre állnak.”

A Barikád című hetilap Gaudi-Nagy Tamást kérdezte az Európai Uniós tagságunkról, a nemzetközi fórumokon hazánk ellen indított támadásokról, a Magyarország elmarasztalására igennel szavazó hazaáruló politikusokról, a földvédelmi törvény zárószavazásán végrehajtott pulpitusfoglalásról és az azt követő kormánypárti reakciókról, a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásával kapcsolatban született strasbourgi ítéletről, no meg persze az elakadt elszámoltatásról.

A Fővárosi Törvényszék 2013. július 24-én meghozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével nagyobb részt helyt adott a - Gaudi-Nagy Tamás és Józsa Edina ügyvédek által képviselt - Kormány Sándor és kilenc gárdistatársa keresetének és megállapította, hogy a rendőrség megsértette személyes szabadságukat, gyülekezési jogukat és testi épséghez fűződő személyiségi jogukat azzal, hogy 2009. július 4-én az Erzsébet téren a Magyar Gárda bírósági feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében szervezett békés tüntetésen őket elfogták, többüket brutálisan bántalmazták, gázsprével lefújták, megbilincselték és hosszú órákon át különböző rendőri fogdákban fogva tartották. A bíróság kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot és egy-egy felperes tekintetében a Nógrád Megyei, illetve Győr-Moson-Sopron Megyei  Rendőr-főkapitányságot, hogy kérjenek bocsánatot levélben a jogsértettektől és fizessenek nekik nem vagyoni kártérítésként fejenként átlagosan négyszázezer forintot és kamatait. Ez már az ötödik ilyen gárdisták számára kedvező elsőfokú ítélet.
 
A tárgyalásról készült tudósítás és interjú Gaudi-Nagy Tamással és Kormány Sándorral itt tekinthető meg: