Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének (ETPK) mai ülésén a képviselõk a Grúziáról szóló jelentést vitatták meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja, a jelentés kapcsán hangsúlyozta: “meg kellene vizsgálnunk a Tanács összes tagállamát, elsõsorban a korábbi szovjet blokkból származókat, melyekben a nemzeti közösségek hasonló gondokkal küszködnek.  Hadd emlékeztessek az ETPK idén januári ülésszakára, amikor Románia elnöke kijelentett itt elõttünk, hogy a román politikusok egyöntetûen azon a véleményen vannak, hogy nem tudnak egyetérteni az etnikai elven alapuló autonómia elméletével.” Gaudi-Nagy Tamás utalt arra a levélre is, amelyet nemrég a román külügyminiszter küldött Izsák Balázs SZNT-elnöknek, amelyben Teodor Baconschi leszögezi, hogy Romániának nincs semmilyen kötelessége arra nézve, hogy etnikai alapú autonómiát adjon az ország bármelyik régiójának.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2010 tavaszi ülésszakán Strasbourgban április 13-án Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a magyar delegáció Jobbik frakcióhoz tartozó tagja több alkalommal ismét kiállt a székely önrendelkezési törekvések mellett. A Grúzia kötelezettségvállalásainak teljesítéséról szóló jelentés vitájában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács követelményeit és a vállalt kötelezettségeket minden tagállamnak be kell tartania, különösen a nemzeti közösségekkel rendelkező egykori keleti blokkhoz tartozó államoknak, mint Románia. Arra utalt, hogy az idén januárban tartott közgyűlésen Traian Basescu román elnök elfogadhatatlan módon kijelentette, hogy a román politikai erők nem támogatják az etnikai alapú autonómiát. A közel kétmillió magyar, illetve a több, mint 600 ezres székelység közösségi jogai még korlátozottak, különösen a területi autonómia nem érvényesül. Mindez ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, ezért az Európa Tanács lépéseket kell tegyen ezek kikényszerítésére akár szankciók árán is.

A jelentős lélekszámú magyar nemzetrésszel rendelkező Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni: tavaly benyújtotta tagfelvételi kérelmét, az Európai Bizottság pedig idén dönt arról, hogy az ország felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A csatlakozás előszobájának tekinthető társulási egyezményt támogatta tavaly a magyar Országgyűlés, holott a több száz oldalas dokumentum egyetlen szóval nem említi meg a nemzeti közösségek, a délvidéki magyarság ügyét. A Jobbik volt az egyetlen parlamenti párt, amely tiltakozott és nem támogatta ezt a társulási egyezményt. Mivel Magyarország a tagfelvétel során vétójoggal rendelkezik, ezért most történelmi alkalom kínálkozik a sokat szenvedett délvidéki magyarság érdekeinek és jogainak érvényesítésére.

A gondjaik, igényeik felmérése és képviselete érdekében március 30-án Morvai Krisztina EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő monitorozó körutat kezdtek meg Délvidéken, amelyet később folytatnak. Kötelességüknek tartják, hogy a döntésnél figyelembe vegyék a Délvidéken élő magyarság érdekeit, céljait, elvárásait, és képviseljék őket. Két napos útjuk tapasztalatairól Szabadkán 2011. március 31-én sajtótájékoztatót tartottak.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP képviselője és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a napokban délvidéken járt, ahol találkoztak a 61 évre elítélt öt temerini fiú hozzátartozóival is, akiknek segítséget ígértek.

A jobbikos képviselők a családtól elsősorban az eljárási folyamat jogszerűségéről érdeklődtek. Gaudi-Nagy Tamás a DunaTV-nek adott interjújában kijelentette: Szerbiának addig nem lehet zöld utat adni, amíg nem vet véget az ilyen jogtiprásoknak. Morvai Krisztina a tévének elmondta, hogy tapasztalataikról az Európai Tanácsnak és az Európai Unió Bővítési Biztosának is jelentést tesznek.

Ezen a héten Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán rendezett konferenciát „Milyen lesz az új alkotmány?” címmel. A beszélgetésen a Fideszt Gulyás Gergely, az MSZP-t Bárándy Gergely, a Jobbikot Gaudi-Nagy Tamás, az LMP-t pedig Schiffer András képviselte. A képviselők mellett jelen volt még Mráz Ágoston Sámuel (a Nézőpont Intézet vezérigazgatója és az ELTE-ÁJK tanára) és Papp Imre (az ELTE-ÁJK tanára) is.

Gaudi Nagy Tamás a Jobbik Magyarországért mozgalom álláspontját ismertette a nyilvánosságra került alkotmánytervezettel kapcsolatban.

A politikus elmondta: a Jobbik a Szent Korona értékrendjét alapul véve határozottan és következetesen képviselte a történeti jogfolytonosság visszaállítását.

 A képviselő komoly eredményként értékelte azt, hogy az újonnan létrehozandó magyar állam legfőbb jogszabályát nem nevezik alkotmánynak. A Jobbik álláspontját elfogadva a kormánypártok alaptörvény néven terjesztették azt elő. Ez szerinte azt jelenti, hogy elfogadták azt a javaslatukat is, hogy egy most meghozandó egységes okiratú alkotmánnyal nem lehet felülírni a történeti alkotmány értékeit.

A kormányzó pártok és az ellenzék képviselői is úgy látják, hogy áprilisban lesz új alkotmánya az országnak. A prognózisok indoklásában azonban markáns különbségek mutatkoznak, ez derült ki egy, a témában tartott fórumon szerdán Győrben.

Nemzetközi fórumokhoz fordul az MSZP a semmisségi törvény miatt, aminek elfogadásával a kormánypártok azt állítják: 2006-ban Magyarországon diktatúra volt. Navracsics Gaudi Nagy Tamást méltatta a parlamentben, aki börtönben szeretné látni Gyurcsány Ferencet.

Az Országgyűlés megszavazta az úgynevezett semmisségi törvényt. A csomag a 2006-os őszi zavargások kapcsán elítéltek rehabilitációját teszi lehetővé, életbelépése után semmisnek nyilváníthatják azokat a bírósági ítéleteket, amelyeket 2006. szeptember 18. és október 24. között a tömegoszlatásokhoz kapcsolhatóan kizárólag rendőrségi tanúvallomásokra alapozva hoztak a bírók.

Semmisnek nyilvánította az Országgyűlés a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti megállapítások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés vagy tanúvallomás képezte.

A leszavazott jobbikos javaslat szerint a nemzet egységét, Magyarország szuverenitását, és a történetileg létezett alkotmányos rendszerekkel való jogfolytonosságát a Szent Korona fejezi ki. A Fidesz szerint nem...

Az Országgyűlés mai ülésén az alkotmány koncepcióról szóló határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványokról döntött. A Jobbik frakciója kérte, hogy az alkotmányügyi bizottságban korábban leszavazott 48 módosító indítványból három kiemelt kérdésben döntsön a törvényhozás, a többi már nem volt szavazásra kérhető. 41 jobbikos igen szavazat ellenében az összes többi párt (köztük a történeti alkotmányosságra olykor kenetteljes szavakban hivatkozó kormánypártok is) leszavazták Gaudi-Nagy Tamás módosító javaslatát, amely  a történeti jogfolytonosság kimondását célozta és a jogfolytonosság helyreállítása érdekében hozandó sarkalatos törvény megalkotását kezdeményezte.

Támogatja Balsai István (Fidesz), a semmisségi törvényjavaslat benyújtója, hogy előterjesztése kiegészüljön a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kapcsolódó módosító indítványával, amely rögzítené: a megismételt eljárásban nem járhat el az a bíró, illetve bírói tanács, amely az ügy elbírálásában korábban részt vett.

A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslathoz a benyújtottak közül az előterjesztő csak ezt az egy módosító indítványt támogatja – derül ki az Országgyűlés honlapján közzétett támogatott sorból.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának mai ülésén az alkotmánykoncepcióról szóló határozati javaslathoz benyújtott negyvenkilenc jobbikos javaslatból negyvennyolcat elutasított és csupán egy javaslatot támogatott a Fidesz-KDNP-s többség.

Az alkotmány módosítását két, egymást követő országgyűlési döntéssel kívánta módosítani az eredeti alkotmánykoncepció. Ennek a szabálynak az elhagyását javasolta Bana Tibor és Dúró Dóra, amit a bizottság többsége is támogatott.

Gaudi- Nagy Tamás, az Alkotmányügyi bizottság tagja és Dúró Dóra, az Oktatási bizottság tagja, valamint a Jobbik országgyűlési képviselői közös sajtótájékoztatójukon elmondták az Alkotmányügyi bizottság leszavazta a Jobbik csaknem összes módosító javaslatát, melyet a párt az alkotmány koncepcióhoz nyújtott be.

Az egyik szemünk sír a másik nevet! Így lehet összegezni azt, amit a Jobbik a 2006 őszi elítélések semmiségét célzó, Balsai István által törvényjavaslattal kapcsolatban érez. A javaslatot támogatjuk, de módosításokkal: szükséges, de nem elégséges eszköz ahhoz, hogy felszámoljuk az elmúlt 8 év politikai jellegű elítéléseinek következményeit.

Egyetemi hallgatók szervezésében került sor egy ötpárti kerekasztal-beszélgetésre, több száz fiatal részvételével. Az erről készült tudósításunkban bemutatjuk a fő nézetbeli eltéréseket, fölelevenítjük az esemény legmeglepőbb fordulatait, és beszámolunk a botrányról is.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Önkormányzata közös szervezésében került sor a PPPKE-JÁK egyik előadótermében Milyen lesz az új alkotmány? címmel egy kerekasztal beszélgetés a parlamenti pártok képviselőivel. A kormány részéről Gulyás Gergely (FIDESZ) és Salamon László (KDNP), az ellenzéki pártokból pedig Bárándy Gergely (MSZP), Schiffer András (LMP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) ütköztették álláspontjaikat, és válaszoltak a közönség kérdésire. A terem körülbelül 3-400, szinte kizárólag egyetemi hallgatóval telt meg zsúfolásig. A nagy érdeklődésre számítani lehetett különböző internetes visszajelzésekből, illetve a téma aktualitása, a vitázók személye miatt, és a teljes ötpárti részvétel is kifejezetten vonzóvá tette a rendezvényt a főként jogi pályára készülő fiataloknak.

Soha nem feledhető érzés volt, hogy az alkotmány-koncepcióról szóló vitában a Nemzet Házában a Jobbik vezérszónokaként a történelmi jogfolytonosság helyreállítása és történeti alkotmányunk helyreállítása érdekében állhattam ki.

Beszédemet így kezdtem:  

"Hungaria semper libera: Magyarország örökké szabad.

Milliónyi szív, lélek és szempár követi a magyar alkotmányosságról szóló vitát, Isten és a nemzet szigorú mércéjének való megfelelés a tét. 33 nemzedék által írt történelem ítélőszéke előtt állunk mindannyian és ezért nyíltan, egyértelműen, megalkuvás nélkül, és nagyjaink szelleméhez méltóan kell fogalmaznunk.

A 2010. május 14-én megalakult Országgyűlés történelmi felelőssége és kötelessége, hogy helyreállítsa végre az 1944. március 19-én megszakadt jogfolytonosságot a magyar nemzet érdekeit óvó Szentkorona tan elvein működő állammal és újraélessze a történeti alkotmányosságunk elveit, értékeit Magyarország megmentése és emelkedő pályára emelése érdekében. A történeti alkotmányunk jogrendszere a biztosítéka a nemzet örök szabadságának, önrendelkezési jogának: ezt senkinek sincs joga feladni, sem csorbítani."

Gaudi-Nagy Tamás mai vezérszónoki felszólalásában kijelentette, az 1949-es sztálini alapokon nyugvó Alkotmány helyett a Szent Korona-tanra épülő történelmi jogfolytonosság visszaállítására van szükség.

A 2006-os őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések semmissé tételéről szóló törvény elfogadása a Jobbik szerint szükséges, de nem elégséges a törvénysértések helyreállítása érdekében - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás keddi sajtótájékoztatóján