Két magyar képviselő – dr. Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc András – sikeres ténykedése eredményeként az Európai Tanács fontos határozatot fogadott el, amely hivatkozási alap lehet a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek jövőbeni harcában: az önrendelkezés az autonómia helyébe lép. A Magyarok Világszövetsége gratulál az eredményhez.

A strasbourgi székhelyű Európai Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése 2011. október 4-én elfogadta az 1832 (2011) sz. határozatát, amelynek címe:

Tisztázandó: a nemzeti szuverenitás és az államiság fogalma a jelen nemzetközi jogban, és amely az ET Jogi és Emberi Jogi Bizottságának előterjesztése alapján született, Marina Schuster német képviselő jelentése nyomán. A további vizsgálódást és fogalmi tisztázást kérő határozat meghozatalát az indokolta, hogy egyrészt az Európai Unió bővítése, és még inkább a lisszaboni szerződés életbe léptetése után a nemzeti szuverenitás fogalma gyökeresen átértékelődött (értsd: korlátozódott). Másrészt katonai beavatkozások következtében egy sor olyan állam „született”, amelyeknek nemzetközi elismertsége vitatott. A határozat tételesen említi a Törökország katonai beavatkozását Cipruson (1974, ciprusi török állam), a NATO légicsapásait a volt Jugoszlávia ellen (1999, független Koszovó), valamint az orosz katonai hadműveletet Grúziában (2008, Grúziából kiváló oszét állam).

Három indítványt nyújtott be a magyar küldöttség, mindhárom az önrendelkezés lehetőségét teremti meg.

Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja történelmi jelentőségű sikerként értékelte, hogy az Európa Tanács közgyűlése elfogadta azt a magyar javaslatot, amely kötelezővé teszi az autonómia biztosítását a tagállamoknak.

Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a képviselők díjazásáról és javadalmazásáról szóló koncepcióját tűzte mai napirendjére a Parlament alkotmányjogi bizottsága. Lesz-e igazságos díjazás és mennyit is ér egy képviselő?

Nem pepecselt személyre szóló részletekkel Lázár János, a koncepció ugyanis 750 ezer forint egységes, bruttó tiszteletdíjjal számol, míg a bizottsági tagság a továbbiakban nem lenne tényező. A tervezet szerint megszűnne a választókerületi pótlék (amit a köznyelv költségtérítésként ismer), továbbá a lakhatási támogatás is. A frakcióvezető egy egységes elszállásolási rendszerben gondolkodik és a honatyák, ennek részleteiről azonban egyelőre nem esett szó.

Mindent meg kell tenni azért, hogy a hatóságok a terrorizmus ellen szükséges és arányos módon lépjenek fel, és minden körülmény között érvényesüljenek az emberi jogok európai egyezményében foglalt jogok és szabadságok  állapította meg a témáról az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán csütörtökön tárgyalt jelentés vitájában felszólaló magyar képviselő, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik).

Álláspontját ismertetve a képviselő az MTI-nek elmondta: a jelentés arról szól, hogy a terrorellenes fellépésben Európa más utat követ, mint Amerika. A terror elleni háború eredménytelen és tévút. Az Egyesült Államokban a terrorellenes küzdelem nevében több ezer ember személyes szabadságát és jogait sértették meg - hívta fel a figyelmet.

Mint a képviselő az MTI-nek a vitát követően elmondta, felszólalásában biztosította az elnököt arról, hogy a szabadságszerető magyar nép nem fogja magára hagyni a palesztinokat.
A szabadság legfontosabb feltétele pedig, hogy véget kell vetni a megszállásnak. Minden más megoldás, amely e nélkül jön létre, tévút - tette hozzá.

Videókkal frissítve!

A Jobbik frakciója üdvözli, hogy az Országgyűlés emberi jogi bizottsága szerdai ülésén úgy döntött: megküldik a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló Balsai-jelentést az ügyészségnek – jelentette ki a tanácskozás szünetében Gaudi-Nagy Tamás.A testület jobbikos tagja hangsúlyozta: üdvözlik a Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott, jelenlegi alkotmánybíró által márciusra elkészített jelentést, azonban a Jobbik szerint is kérdés, hogy miért csak októberre került a dokumentum az Országgyűlés elé.

Az ülés jegyzőkönyve ide kattintva letölthető

 A Jobbik sajtótájékoztatóján részt vett egy neve elhallgatását kérő, saját közlése szerint budapesti büntetés-végrehajtási alkalmazott, aki arról beszélt, hogy a 2006-os utcai zavargások idején a felettesei "szóltak, hogy rengeteg befogadás lesz, bármit lehet csinálni és mindenki szabad kezet kap, nem lesz ebből senkinek semmi problémája sem".

Az ügyészségnek megküldik a Balsai-jelentést

 Általános vitára alkalmasnak találta a Balsai-jelentést szerdai ülésén az Országgyűlés emberi jogi bizottsága, amely határozott arról is, hogy a jelentést megküldi az ügyészségnek.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos és Kalmár Ferenc András kereszténydemokrata képviselőnek sikerült elérnie, hogy az Európa Tanács  a nemzeti kisebbségek autonómiáját támogató határozatot hozzon.

Az autonómiára utaló módosító javaslathoz sikerült többségi támogatást szerezniük magyar országgyűlési képviselőknek az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdéséről szóló határozathozatal kapcsán.

A keddi strasbourgi ülésnapon szerepelt a napirenden az a határozati javaslat és egy német liberális képviselő, Marina Schuster által készített jelentés, amely arról szólt, hogy miként lehetne tisztázni a nemzetközi jog jelenleg meglehetősen ellentmondásos kérdését, a nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyát. A kiinduló pont az volt, hogy a tisztázatlanság folytán számos olyan szakadár tendencia figyelhető meg Európában - legyen szó akár Ciprusról, akár Grúziáról, vagy éppen Koszovóról -, ami "veszélyt jelenthet a békére és biztonságra nézve". A nemzetközi jogi tisztázás célja eszerint az lenne, hogy jogszerű kereteket biztosítsanak az etnikai, nemzeti kisebbségi törekvéseknek, és ezzel megelőzzék a szeparatista irányzatok kezelhetetlenné válását.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ötnapos strasbourgi őszi ülésszakán az ET miniszteri bizottságának soros elnökeként Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter tartott hétfőn beszámolót. A miniszteri beszédet követő kérdések sorában a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a 160 ezer kárpátaljai magyar helyzetét vetette fel emlékeztetve arra, hogy tavaly őszi Ukrajnáról szóló vitában reményének adott hangot, hogy a narancsos forradalom magyarellenes  politikája után végre rendezik a nemzeti közösségek helyzetét, közte az igazságtalan trianopni diktátummal elszakított magyarságét.

Az alkotmányügyi bizottság szeptember 27-i keddi ülésén az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvénytervezet és az ahhoz érkezett észrevételek megvitatására került sor. A januárban hatályba lépő Alaptörvény miatt sarkalatos törvényként kell megalkotni az Alkotmánybíróságról szóló új törvényt, amely miatt a még el nem bírált 1600 utólagos normakontrollt kérő beadvány döntő többsége gyakorlatilag kukába kerülhet.

Gaudi-Nagy Tamás szakértői segítségével dolgozta ki és nyújtotta be a Jobbik álláspontját ezen törvényjavaslatra vonatkozóan. Az MSZP és az Alkotmánybíróság is benyújtott írásbeli észrevételeket, az LMP ezzel nem élt. A bizottság elnöke, Salamon László megköszönte a színvonalas jobbikos észrevételeket és több tekintetben megfontolandónak tartotta azokat. Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke, a bizottsági ülésen elmondta, hogy a jobbikos észrevételek koncepcionális kérdéseket vetnek fel, olyan koncepcionális kérdéseket, ami álláspontja szerint a törvényhozásra tartozik. Tehát a kodifikációs technika megfogalmazása, például az, hogy az alaptörvény szövegét a jobb megértés érdekében megismételje a törvény vagy pedig ne, és tényleg arra kényszerítse a jogalkalmazót, hogy az alaptörvényt fogja a másik kezébe. Ugyanakkor, az Alkotmánybíróság elnöke megköszönte arészletes és alapos észrevételeket.

A Jobbik üdvözli, hogy nyilvánosságra került a 2006-os őszi események vizsgálata nyomán készült Balsai-jelentés. Gaudi-Nagy Tamás hétfői sajtótájékoztatóján ugyanakkor leszögezte: csak akkor van értelme a jelentésnek, ha a 2006-os cselekmények felelősei végre elnyerik méltó büntetésüket.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: nem érti, hogy “miért tartott ennyi ideig Orbán Viktornak rájönnie arra, hogy ez a jelentés a nyilvánosságra, a parlamentre és a nyomozó hatóságokra tartozik”. Gaudi-Nagy Tamás szerint most a legfontosabb, hogy a jelentés minél hamarabb a legfőbb ügyészhez kerüljön, hogy “új lendületet kapjon az igazságtétel”. A Jobbik szerint ugyanis felháborító, hogy még mindig nem gyanúsították meg a 2006 szeptemberi cselekményekért felelős volt rendőri vezetőket.

A Balsai-jelentés lényeges fordulatot hozhat a 2006-os büntető-eljárásokban feltéve, hogy a dokumentum minél előbb eljut a nyomozó hatóságokhoz.

Gaudi-Nagy Tamás üdvözölte, hogy a dokumentumot, mely március óta a miniszterelnök íróasztalában lapult, végre sikerült kikényszeríteni nyílt levelekkel, azonnali kérdésekkel, sajtótájékoztatókkal és büntető-feljelentésekkel, valamint azáltal, hogy korányközeli sajtóorgánumok is követelték, a  jelentés szeptember végére  megismerhetővé váljon.

A honatya úgy fogalmazott, másképp a bűnösök megúszhatják és hatalmas erőfeszítéseket igénylő felderítő munka értelmetlenné válhat, hiszen közeledik október 23-a, a 2006 őszén napi gyakorlattá váló rendőr terror csúcspontjának évfordulója, mely egyben az ügy elévüléséhez is vezethet. A jobbikos képviselő ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a jelentés minél hamarabb a legfőbb ügyészhez kerüljön, hiszen ezáltal az egész ügy új lendületet kaphat, és végre megnyílna a lehetőség arra, hogy az egykori politikai és rendőri vezetőket is büntetőjogi felelősségre vonják.

A Fővárosi Bíróság ma tartotta a 7. tárgyalást a 2006. október 23-án a Nádor utcában reggel kialakult spontán tüntetés erőszakos rendőri feloszlatása miatt közel 5 éve indult perben. Megdöbbentő, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság a mai napig is körömszakadtáig védi ezt a jogellenes rendőri intézkedést, és hiteltelen rendőri vallomásokra alapozva azt képviseli, hogy a tüntetés elvesztette békés jellegét és ezért kellett oszlatni.

A pert egy tüntetésen részt vett magánszemély indította, akit tucatnyi békés társával (többek között Papp Lajos és Novák Előd) együtt a véres 2006. október 23-i napon fél tíz körül a rendőrség erőszakkal szorított ki, akadályozott meg abban, hogy a Kossuth téren részt vegyenek az állami ünnepségen.

Ebben olvasható Gaudi-Nagy Tamás  képviselői felszólalásainak ismertetése. A letöltéshez kattintson a képre!

A Jobbik országos aláírásgyűjtést indított a bankok önkényének kiszolgáltatott, devizahitellel rendelkező családok megmentése érdekében. Annak megállapítására kérjük az ország lakosságát, hogy a bankszektor a hibás a kialakult helyzetért, ezért a jövőben sem az embereknek, sem pedig az államnak nem szabad több terhet vállalniuk a helyzet megoldásában, a következményeket kizárólag a bankoknak kell viselniük.

Meglátásunk szerint Magyarországon két olyan válsághelyzet van, amely társadalmi robbanással fenyeget: az egyik a magyar-cigány együttélés, a másik az egyre nehezebb helyzetbe kerülő devizahitelesek ügye. Az aláírások összegyűjtését társadalmi felmérésnek tekintjük, mellyel rá akarjuk kényszeríteni a kormányt a devizahitelesek problémájának megoldására és egyben a bankok magyarországi uralmának megtörésére. Nem a magyar emberek vannak a bankokért, hanem fordítva! Meg kell állapítanunk: a bankok átverték és szándékosan a devizahitelek felvételére ösztönözték a magyar embereket. Fontos körülményeket, felmerülő kockázatokat hallgattak el és egyoldalúan, számukra kedvezően módosították (emelték) a hitelek a törlesztőrészleteit.

2011. július 5-én ülést tartott az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága: meghallgatták Pintér Sándor belügyminisztert az elmúlt egy évben végzett munkájáról és Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárt az Európai Roma Stratégiából adódó feladatokkal kapcsolatban. A meghallgatáson mind a négy parlamenti párt képviseltette magát. A Jobbikot dr. Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva Gyula országgyűlési képviselők képviselték.

Pintér azzal kezdte beszédét, hogy hangsúlyozta, nagyon nehéz helyzetben vette át a tárcát, az átalakítást pedig gátolta az árvíz és a vörösiszap-katasztrófa.

Május 3-án a mindennapi bűnözés miatt védtelenül maradt emberek megvédését önként végző civil kezdeményezések mozgásterét szűkítő szabálysértési törvény és a polgárőrségről szóló törvény módosítás részletes vitája zajlott. Jobbikos és más ellenzéki képviselők várták Pintér Sándor belügyminisztert. Mindhiába. Számára a megjelenés nem volt olyan fontos, mint a közbiztonságot és a rendet védő szervezetek elleni BTK módosítás létrehozása. Azonban az is lehetséges, hogy az aznap esti BL elődöntő miatt nem tudott bejönni a Parlamentbe.  Az „egyenruhás bűnözés” megállítására létrehozott jogszabály azon emberek ellen irányul, akik önszerveződve a törvényeket betartva és a hatósággal szorosan együttműködve és segítvén annak a munkáját védték a magyar lakosság jelentős részét. Ésszerűtlenül és szükségtelenül két éves börtönbüntetést szavaztak meg a közbiztonsági, közrend fenntartására irányuló tevékenység szervezése miatt, három év börtönnel sújtanák azt aki mással szemben például nemzetiségi csoporthoz való tartozása miatt erőszakmentes riadalomkeltésre alkalmas közösségellenes magatartást tanúsít  Ez a törvény hátrányosan érinti mind a lakosságot, mind a rendőrséget, mind a magyar államot. Az így kialakult helyzetből, csak a cigányság bűnöző rétegei profitálhatnak. Vajon miért érdeke a kormánynak egy ilyen helyzet kialakítása? Nos, a jobbik országgyűlési képviselői ezt és még sok mást szerették volna megtudni Pintér Sándortól, aki nem tartotta fontosnak megvédeni álláspontját. Bár lehet, hogy egyszerűen csak belátta, azok védhetetlenek, és így inkább otthon maradt, nem vállalván az újbóli kudarcot.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a mai napon úgy döntött, hogy a parlament elé terjeszti az úgynevezett „közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények” módosítását, amely elfogadása esetén lehetővé teszi, hogy ezek után csak olyan polgárőrségek működhessenek, amelyekkel a rendőrség előzetesen együttműködési megállapodást kötött.

A kormány véleménye szerint a törvénymódosításra azért van szükség, mert a polgárőrségek eddig a rendőrségtől függetlenül is működhettek, amely kihívást jelent az állam erőszak monopóliumára, ráadásul az utóbbi időben „elburjánzottak” a polgárőrök. A javaslatot az MSZP is lelkesen támogatta, Lendvai Ildikó a bizottsági ülésen elmondta: nagyon egyetért a módosítással, ideje volt már, hogy a búza az ocsútól elváljon, és a „valódi” polgárőrökkel szembeni visszaéléseket meggátolják. Az előterjesztésről az LMP-s Szabó Tímea is támogatólag nyilatkozott, azzal a megkötéssel, hogy ők a gázspray használatát az arányosság és az önvédelem elve alapján a szövegben pontosítanák.

A Fővárosi Bíróságon a mai napon Budaházy György és két társa fejenként 200 ezer forintos büntetés kapott a szégyenmű "megrongálása" kapcsán. Negyedik társukat egy év szabadságvesztésre ítélték két év próbára bocsátással.

A tárgyalást az ügyész beszéde kezdte. Fenntartotta az ügyészség korábbi átiratát, és súlyosbítást kért az elsőfokon meghozott ítéletekre. Támadófelülete a tettestársként való részvétel a tettben és a "bűncselekmény" társadalomra való veszélyessége volt. Az elsőfokon hozott pénzbüntetések helyett felfüggesztetett kért a vádlottakra, mondván az jobban visszatartja az embereket a későbbi bűncselekmények elkövetésétől.

Már több mint fél órával a tárgyalás kezdete előtt rendőrök és kommandósok hada lepte el a Nagy Ignác utcát. Már ebből lehetett tudni: Budaházy György büntetőpere kezdődik hamarosan.

A mai napon tárgyalta a bíróság Budaházy György és társai másodfokú büntetőperét a szovjet emlékmű megrongálásával kapcsolatban. Mint ismeretes négy vádlottat, köztük Budaházy Györgyöt 500 ezer forint pénzbírságra ítélte a bíróság első fokon, a másodrendű vádlottat pedig 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte három évre felfüggesztve. Az ügyész a másodrendű vádlott kivételével mindenki ellen súlyosbításért fellebbezett, a védőügyvédek pedig minden esetben enyhítésért.