Az MSZP és az LMP kivonult az alkotmánykoncepció vitájáról

Egy jó alkotmánynak ki kell fejeznie a nemzet összetartozását, tükröznie kell a nemzet múltjának örökségét, a jelen célkitűzéseit, és az állam jövőbeni tevékenységének alapjául szolgáló értékeket - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat keddi általános vitájában. Jobbik szerint a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg. Az LMP és a szocialisták viszont kivonultak az alkotmánykoncepció vitájáról.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2011. február 14-i ülésén Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot (H/2057. szám) tárgyalták. Alább Gaudi-Nagy Tamás ülésen elhangzott hozzászólása olvasható:

Jegyzőkönyv részlet

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):

Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik Magyarországért Mozgalom, mint ahogy látható, részt vesz most ebben a bizottsági vitában, és úgy döntött, hogy bár az alkotmány-előkészítés szakaszában nem olyan irányba mentek a dolgok, ami egyébként a mi elveink szerint szükséges lett volna, azaz a történeti alkotmányunk ismételt kibontása és a történeti jogfolytonosság helyreállítása, és javaslatainkat döntő mértékben lesöpörték, a 27-ből három javaslatot fogadtak csak el, azonban mégis a képviselői felelősségünk és a választókkal szembeni felelősségünk az, hogy miután egyetlenegy párt vagyunk, amely következetesen szeretné kompromisszumok nélkül a történeti alkotmányunkat újra érvényre juttatni, ezért minden lehetőséget kihasználunk arra, hogy elmondjuk az ezzel kapcsolatos érveinket.

Romániának vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell!

Románia, felvételekor az Európa Tanácsba, egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy teljesíteni fogja az Európa Tanács ajánlásait. A későbbiekben megerősítette, hogy "kisebbségi politikáját az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlására fogja építeni". Ám az eltelt időben nemcsak az ajánlásokra vonatkozó, de a többi vállalt kötelezettségét sem teljesítette, így a magyar történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatása, a felekezeti iskolák visszaállítása azóta is, tehát másfél évtizede késik.

Az Európa Tanácsot az alapító országok egy történelmi gyökerű közös értékrend alapján hozták létre, az emberi jogok, az emberi méltóság és a szabadság eszményének védelmében.

Románia nem támogatja az etnikai alapú autonómiát közölte Traian Basescu román államfő január 27-én csütörtökön az Európa Tanács Strasbourgban tanácskozó parlamenti közgyűlése előtt elhangzott beszédében magyar képviselőknek adott válaszában.

A román elnök megnyerőnek szánt beszédben bizonygatta az ET közgyűlésen részt vevő nemzeti parlamenti képviselőknek Románia megingathatatlan elkötelezettségét demokrácia értékei mellett és a törekvést a nemzeti kisebbségek helyzetének európai rendezésére. Kapott néhány kérdést többek között Moldávia, cigányügy és a belső demokrácia témájában, majd a magyar képviselők tettek fel  kellemetlen kérdéseket. A teljes meghallgatás szövege elérhető angolul.

Elöljáró gondolatok: A magyarországi demokráciáról szóló vitában az Európa Tanács (ET) közgyűlésén 2011. január 26-án felszólaltam, mint a nemzeti ellenzék képviselője (más ellenzéki nem volt jelen) és azzal szembesítettem a kezdeményezőket, hogy az elmúlt 8 év bizonyított politikai szabadságjogi jogsértései miatt nem emeltek kifogást és ez megkérdőjelezi az ET hitelességét.

A magyar demokrácia helyzetéről vitázott az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. Az ügy az ET szokásaitól meglehetősen eltérő módon, különleges eljárással került a parlamenti közgyűlés napirendjére egy hétfőn született soron kívüli döntés eredményeként. A vita véget ért, nem is szavaztak a monitoring eljárásról, és kétséges hogy az ET vizsgálatot indítana.

A svéd vezérszónok szerint a magyar kormány aláásta a fékek és egyensúlyok rendszerét, ezért monitoring eljárás alá kellene vonni. A felszólalók többsége azonban inkább védte a kormányt.

Fél hátkor kezdődött el az Európa Tanács Közgyűlésén a vita a magyar demokráciáról, amelyet huszonnégy képviselő kezdeményezte, így a szocialistákon kívül  Európai Néppárthoz tartozók is.

Björn von Sydow svéd képviselő, a vezérszónok szerint Magyarország soha nem állt demokrácia ellenőrzési folyamat alatt. Mint mondta, a Fidesz az összes választó 33 százalékával került kétharmados többségbe, és azóta a fékek és egyensúlyok rendszerét aláásták, a demokrácia erodálódik. A magyar kormány úgy tűnik, eltávolodik a demokratikus értékektől, erre példa a médiatörvény, az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése, sok köztisztviselő kirúgása - tette hozzá.

Január 26-án, az Európa Tanács (ET) januári közgyűlésén Strasbourgban Boris Tadic szerb elnök meghallgatására került sor, amelynek során az ET képviselői is kérdezhettek. A magyar képviselők közül Kalmár Ferenc (KDNP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerettek volna kényes kérdéseket feltenni.

A KDNP képviselője a temerini fiúk kegyelmi ügyéről, Gaudi-Nagy a délvidéki magyarok számára biztosítandó területi autonómiáról, a magyarság elleni erőszakos cselekmények és a magyarok elleni emberi jogi jogsértések megfékezéséről, a felelősök felelősségre vonásáról, a Délvidékre került háborús menekültek elköltöztetéséről, a magyarság ellen a II. világháború és a '90-es évek során elkövetett agressziók kivizsgálásáról és az áldozatok jóvátételéről, végül pedig egyes magyar politikusokkal például Zagyva Gyula jobbikos képviselővel szembeni beutazási tilalmak megszüntetéséről kérdezett volna.

Budaházy György tárgyalással kezdte az idei évet. 2008. április 11-én több helyszínre volt bejelentve tüntetés, de csak a Clark Ádám téren került sor oszlatásra. 52 embert állítottak elő, de jelenleg mindössze négy felperes van ebben a kártérítési ügyben.

Budaházy Gyuri az egyik, aki a rendőrséget beperelte, őt tartották fogva ugyanis a leghosszabb ideig a Gyorskocsi utcában, ráadásul úgy, hogy semmi jogelleneset nem követett el. (Az előzményekről bővebben IDE kattintva olvashat.)

Az Európai Parlament (EP) Alkotmányügyi bizottságának (AFCO) tíztagú delegációja 2010. december 8-10. között Magyarországra látogatott. A delegáció 2010. december 9-én találkozott az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, valamint az Európai Ügyek bizottságának tagjaival. A találkozó hivatalos összefoglalója most készült el. A tíztagú delegációt a bizottság elnöke, Carlo Casini (olasz, néppárti) vezette, tagjai Gurmai Zita (magyar, szocialista) és Rafal Trzaskowski (lengyel, néppárti) alelnökök, valamint Schöpflin György (magyar, néppárti), Constance Le Grip (francia, néppárti), Enrique Guerrero Salom (spanyol, szocialista), Andrew Duff (brit, liberális), Alexandra Thein (német, liberális), Gerald Häfner (német, zöldpárti) és Helmut Scholz (német, Egységes Baloldal) európai parlamenti képviselők voltak. Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság részéről a bizottság elnöke, Dr. Balsai István, továbbá Dr. Vas Imre, Dr. Harangozó Tamás, és Dr. Gaudi-Nagy Tamás képviselők, az Európai Ügyek Bizottságától Mile Lajos alelnök és Gyopáros Alpár képviselők vettek részt a találkozón.

Szokatlan biztonsági jelenlét előzte meg a ma délután 14.00 órakor kezdődő Külügyi és határon túli magyarok- illetve az Európai Ügyek bizottságának együttes ülését, amelynek apropóját magas rangú izraeli diplomaták fogadása adta. A találkozón a bizottsági tagok mellett az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-izraeli baráti tagozatának képviselői is tiszteletüket tették.

A megjelenteket Horváth János, az IPU vezetője, az Országgyűlés korelnöke köszöntötte, méltatva a magyar és izraeli nép több ezer éves történelmét. Az izraeli delegáció nevében először Aliza Bin-Noun budapesti nagykövet szólalt fel, aki Magyarországot nemzetközi viszonylatban is Izrael egyik legjobb barátjaként aposztrofálta, méltatva a két ország gazdasági kapcsolatait és a magyarországi zsidóság részvételét a társadalmi életben. 

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága a Gaudi-Nagy Tamás-féle jelentést a 2002-2010 közötti jogsértésekről

2010. december 8-án 10.00 órakor tárgyalta az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága azt a jelentést, amelyet A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság előzetesen november 26-án fogadott el.

A költségvetési törvényhez fűzött három módosító indítványa közül az egyikben dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), kilencmilliárd forintos többletjuttatást javasolt a bíróságok részére.

Kiemelte, hogy miközben ezek a különösen fontos szervek nem kapták meg az általa igényelt támogatást, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége a mai napig költségvetési támogatást kap és ennek a megszüntetésére irányuló javaslat nem tudott támogatást kapni.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az intézménye az elmúlt években bizonyította azt, hogy érdemes működtetni ezt a szervezetrendszert. Kiemelte, hogy főleg Szabó Máté vezetésének ideje alatt a gyülekezési jog, gyermekvédelem és a 2006-os kártérítési ügyekhez adott közvetítő szellemiségű támogatásával bizonyította, hogy ez az intézmény igenis szükséges a magyar emberek részére. Ezért háromszázmillió forint többlettámogatást javasolt a szervezetrendszer részére. Szavai szerint az ombudsman intézménye feltétlenül szükséges a hatalmi ágak visszaéléseinek a kivizsgálására.

A teljes jegyzőkönyv ide kattintva letölthető, mely tartalmazza a jelentéstervezet albizottsági vitájában elhangzott összes hozzászólást, így Gaudi-Nagy Tamásé mellett Gulyás Gergely, Morvai Krisztina, Révész Máriusz, Szabó Tímea és Wittner Mária véleményét is.

A jelentéstervezet elfogadásáról 2010. december 8-án 10 órakor kezdődő ülésén dönt az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága.

Gaudi-Nagy Tamás elhangzott előterjesztői felszólalása alább külön is olvasható:

3 milliárddal több jut az igazságszolgáltatásnak.

A költségvetési törvényhez fűzött három módosító indítványa közül az egyikben dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), kilencmilliárd forintos többletjuttatást javasolt a bíróségok részére.

Kiemelte, hogy miközben ezek a különösen fontos szervek nem kapták meg az általa igényelt támogatást, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége a mai napig költségvetési támogatást kap és ennek a megszüntetésére irányuló javaslat nem tudott támogatást kapni.

Iszlám országok nagykövetségeinek adott fogadást a Jobbik a Hazatérés Templomának altemplomában ma este. A baráti hangvételű összejövetelen a Jobbik politikusai a párt keleti nyitásának a politikáját ismertették a diplomatákkal.

Történelmi jelentőségű volt a bizottság mai ülése: a Nemzeti Jogvédő Szolgálat eddigi áldozatos munkájának beérett a gyümölcse, elfogadták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás által készített albizottsági jelentést a 2002 és 2010 között, a szocialista-liberális kormány által elkövetett törvénysértésekről.

Gaudi-Nagy Tamás huszonkét oldalas részjelentést készített az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottsága számára. A bizottság a javaslatot vitatta meg. A képviselők összességében jónak és alaposnak nevezte a jobbikos képviselő munkáját, amely tételes éttekintést ad a 2002 májusa és 2010 áprilisa (tehát a szocialista-liberális kormányok  alatt történt) alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértésekről.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás november 23-án "Egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1674. szám)" általános vitájában arról beszélt, miszerint a Jobbik azt az elvet tartja helyesnek, amely már a visszatérést jelenti a hosszú, régóta kialakult határidő-számítási szabályokhoz. Akár a régi büntető perrendtartás vagy a régi polgári perrendtartás, tehát még a történelmi Magyarország idején született jogszabályok egyértelműen nem munkanap alapon határozták meg a határidőket. A 2009. októberi módosítást sem tartották szerencsésnek. Kihangsúlyozta, hogy ez nagyon félrevezető, és a mindennapi jogkereső polgár számára sok esetben rendkívüli kellemetlenségeket okozó dolog. A saját praxisából is tudott olyan esetet, amikor valaki a napszámítást egyszerűen a klasszikus reflexek alapján naptári napok alapján számította, és beleesett abba a hibába, hogy a munkanapok logikáját nem vette mögé.