Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2011. február 14-i ülésén Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot (H/2057. szám) tárgyalták. Alább Gaudi-Nagy Tamás ülésen elhangzott hozzászólása olvasható:

Jegyzőkönyv részlet

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):

Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik Magyarországért Mozgalom, mint ahogy látható, részt vesz most ebben a bizottsági vitában, és úgy döntött, hogy bár az alkotmány-előkészítés szakaszában nem olyan irányba mentek a dolgok, ami egyébként a mi elveink szerint szükséges lett volna, azaz a történeti alkotmányunk ismételt kibontása és a történeti jogfolytonosság helyreállítása, és javaslatainkat döntő mértékben lesöpörték, a 27-ből három javaslatot fogadtak csak el, azonban mégis a képviselői felelősségünk és a választókkal szembeni felelősségünk az, hogy miután egyetlenegy párt vagyunk, amely következetesen szeretné kompromisszumok nélkül a történeti alkotmányunkat újra érvényre juttatni, ezért minden lehetőséget kihasználunk arra, hogy elmondjuk az ezzel kapcsolatos érveinket.

A Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Sztáray Péter február 4-i keltezésű levelében arra utasította a magyar külképviseleteket, hogy bojkottálják Irán nemzeti ünnepét. A barikad.hu Gyöngyösi Mártont, az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-perzsa baráti tagozatának elnökét kérdezte az esetről.

Mit kell tudnunk ennek a levélnek a hátteréről, kire vonatkozik és pontosan mit tartalmaz?

Adjon az Isten!

Mielőtt valaki egy évadnyitó beszéd megtartására vállalkozik, érdemes megvizsgálni, hogy amit mondani akar, az értékesebb-e, mint a csend, amelyet megtör. Különösképpen azután, hogy mára az évértékelők tartása divattá vált a közéletben. Én szándékosan nem évértékelőre, hanem évadnyitó beszédre készültem, több ok miatt is. Egyrészt nem az elmúlt évet, hanem az elmúlt időszak folyamatait kívánom értékelni. Másrészt nem pusztán a múltról, hanem a jövőről, a reményeink szerinti szebb jövőről is szólni szeretnék. Végül, mivel a szocialisták elnöke is tartott már évértékelőt, talán a jelenlévők megbocsátanak, ha úgy gondolom, férges almába én inkább nem harapok. Nos, ennyit szerettem volna tisztázásképpen mondani magáról a műfajról.

NJSZ, 2010. január 28.

2006. október 23-án délelőtt a járda szélén békésen haladó R. Istvánt egy álarcot viselő rendőr hátulról fejbe vágta, majd nyakához szorított botjával a földre kényszerítette, s ott társaival együtt bántalmazta. Ezt több mint két napos fogva tartás követte. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a Fővárosi Bíróság 2009 őszén két rendőrt úgy ítélt 6-6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre, hogy továbbra is rendőrök maradhattak. (Előzmény)

Romániának vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell!

Románia, felvételekor az Európa Tanácsba, egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy teljesíteni fogja az Európa Tanács ajánlásait. A későbbiekben megerősítette, hogy "kisebbségi politikáját az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlására fogja építeni". Ám az eltelt időben nemcsak az ajánlásokra vonatkozó, de a többi vállalt kötelezettségét sem teljesítette, így a magyar történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatása, a felekezeti iskolák visszaállítása azóta is, tehát másfél évtizede késik.

Az Európa Tanácsot az alapító országok egy történelmi gyökerű közös értékrend alapján hozták létre, az emberi jogok, az emberi méltóság és a szabadság eszményének védelmében.

A Jobbik azt reméli, hogy letöltendő börtönbüntetés kap Biszku Béla. A párt egyébként lépése megalapozottságát látja abban, hogy feljelentése nyomán bíróság elé áll a volt kommunista politikus, 1956 utáni belügyminiszter – nyilatkozta Szilágyi György a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában péntek reggel. Szilágyi némileg csalódott, mondván: Biszkut nem azért ítélhetik el, amit az '56 utáni megtorlások során tett, hanem azért, amit tavaly '56-ról nyilvánosan mondott a Duna Televíziónak adott interjúban. A párt mindent megtesz azért, hogy a “Biszku Béla-félék” egykori tetteikért is felelősségre vonhatók legyenek – fogalmazott.

A Jobbik a sztrájktörvény indokolatlan módosítása miatt Alkotmánybírósághoz fordul, ugyanis úgy véli: a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóknál foglalkoztatottakat ugyanolyan jogok illetik meg, mint a többi munkavállalót.

A módosítás révén ezek az emberek csak akkor élhetnek a munkabeszüntetés alkotmányos jogával, ha előzetesen megegyeztek a (gyakorlatban nem meghatározott) elégséges szolgáltatás mértékéről. Ez az adminisztratív eszköz gyakorlatilag zsarolási pozíciót biztosít a munkaadónak, aki így bármikor ellehetetlenítheti a tiltakozás eme módját. Ezzel a közszolgáltatásban dolgozók hátrányos megkülönböztetésben részesülnek azokkal a munkavállalókkal szemben, akiknek sztrájkjogát semmi nem korlátozza.

Románia nem támogatja az etnikai alapú autonómiát közölte Traian Basescu román államfő január 27-én csütörtökön az Európa Tanács Strasbourgban tanácskozó parlamenti közgyűlése előtt elhangzott beszédében magyar képviselőknek adott válaszában.

A román elnök megnyerőnek szánt beszédben bizonygatta az ET közgyűlésen részt vevő nemzeti parlamenti képviselőknek Románia megingathatatlan elkötelezettségét demokrácia értékei mellett és a törekvést a nemzeti kisebbségek helyzetének európai rendezésére. Kapott néhány kérdést többek között Moldávia, cigányügy és a belső demokrácia témájában, majd a magyar képviselők tettek fel  kellemetlen kérdéseket. A teljes meghallgatás szövege elérhető angolul.

A rendőrség ismét túlkombinálta a nemzeti radikális oldal tüntetésére való felkészülést, és csaknem az egész budapesti állománnyal kivonult a Szentkirályi utcába a Fidesz székháza elé. Ugyanis itt szervezett demonstrációt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a politikai foglyok szabadságáért.

„Budaházy, Budaházy! Orbán takarodj! Orbán, Gyurcsány egykutya! Szabadságot a politikai foglyoknak!”- skandálta az összegyűlt tömeg. A rendezvény hangulatát a Romantikus Erőszak frontembere, Sziva Balázs alapozta meg.

Gaudi-Nagy Tamás Strasbourgból küldte el levelét

A neves jogvédő munkája során mindig is kiemelt figyelmet szentelt Budaházy György ügyére, de sajnos ezúttal brüsszeli teendői miatt nem tudott személyesen részt venni a tüntetésen. Levelét a vármegyés szóvivő leány tolmácsolta az egybegyűlteknek, így hangzik:

Elöljáró gondolatok: A magyarországi demokráciáról szóló vitában az Európa Tanács (ET) közgyűlésén 2011. január 26-án felszólaltam, mint a nemzeti ellenzék képviselője (más ellenzéki nem volt jelen) és azzal szembesítettem a kezdeményezőket, hogy az elmúlt 8 év bizonyított politikai szabadságjogi jogsértései miatt nem emeltek kifogást és ez megkérdőjelezi az ET hitelességét.

A magyar demokrácia helyzetéről vitázott az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. Az ügy az ET szokásaitól meglehetősen eltérő módon, különleges eljárással került a parlamenti közgyűlés napirendjére egy hétfőn született soron kívüli döntés eredményeként. A vita véget ért, nem is szavaztak a monitoring eljárásról, és kétséges hogy az ET vizsgálatot indítana.

A svéd vezérszónok szerint a magyar kormány aláásta a fékek és egyensúlyok rendszerét, ezért monitoring eljárás alá kellene vonni. A felszólalók többsége azonban inkább védte a kormányt.

Fél hátkor kezdődött el az Európa Tanács Közgyűlésén a vita a magyar demokráciáról, amelyet huszonnégy képviselő kezdeményezte, így a szocialistákon kívül  Európai Néppárthoz tartozók is.

Björn von Sydow svéd képviselő, a vezérszónok szerint Magyarország soha nem állt demokrácia ellenőrzési folyamat alatt. Mint mondta, a Fidesz az összes választó 33 százalékával került kétharmados többségbe, és azóta a fékek és egyensúlyok rendszerét aláásták, a demokrácia erodálódik. A magyar kormány úgy tűnik, eltávolodik a demokratikus értékektől, erre példa a médiatörvény, az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése, sok köztisztviselő kirúgása - tette hozzá.

Január 26-án, az Európa Tanács (ET) januári közgyűlésén Strasbourgban Boris Tadic szerb elnök meghallgatására került sor, amelynek során az ET képviselői is kérdezhettek. A magyar képviselők közül Kalmár Ferenc (KDNP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerettek volna kényes kérdéseket feltenni.

A KDNP képviselője a temerini fiúk kegyelmi ügyéről, Gaudi-Nagy a délvidéki magyarok számára biztosítandó területi autonómiáról, a magyarság elleni erőszakos cselekmények és a magyarok elleni emberi jogi jogsértések megfékezéséről, a felelősök felelősségre vonásáról, a Délvidékre került háborús menekültek elköltöztetéséről, a magyarság ellen a II. világháború és a '90-es évek során elkövetett agressziók kivizsgálásáról és az áldozatok jóvátételéről, végül pedig egyes magyar politikusokkal például Zagyva Gyula jobbikos képviselővel szembeni beutazási tilalmak megszüntetéséről kérdezett volna.

Budaházy és három társa kártérítést követel a rendőrséggel a 2008. április 11-én Clarck Ádám téren jogellenes elfogás, megbilincselés és előállítást miatt. A bíróság ítéletét január 27-án hirdeti ki.