Az ECHO Tv-n a Bírósági történetek c. műsorban beszélgettem 8 percben Liebmann Katalinnal 2015. december 9-én a rendőrök képmásának sajtóban való bemutatásának jogi kérdéseiről, és a nemrég a nemzeti jogvédőket rendőrök javára kártérítésre kötelező jogerős ítéletről. Az ügy háttere itt olvasható!

A nemzeti jogvédők nem adják fel a jog szerinti sajtónyilvánosságért folytatott küzdelmüket: felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be és alkotmányjogi panaszt, továbbá szükség esetén az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

„Az illegális bevándorlás hatása a hagyományos európai nemzeti közösségekre: nemzetek jogos védelmi helyzetben - a nemzeti jogvédők gyakorlati tapasztalatai fényében”  címmel tartottam előadást a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és dr. Morvai Krisztina EP képviselő által rendezett ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” - című konferencián Budapesten 2015. december 5-én.

Bemutattam, hogy a bevándorlási válsághelyzetben milyen nyilatkozatokat tett, milyen ügyeket vállalt  a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, kitértem  a liberális jogvédők kártékony és nemzetellenes szerepére, ismertettem az Európai Parlamentben ezzel kapcsolatos vitákat, döntéseket,  kifejtettem miért vannak jogos védelmi helyzetben az európai hagyományos nemzeti közösségek és szóltam a székely hazafiak elleni, terrorizmus ellenes harc mezébe bújtatott  román leszámolási kísérletről . A konferenciáról szóló részletes tudósítás itt olvasható.

Az előadásom az alábbi, Almási Lajos által készített felvételen látható, a videó után pedig ebben a hírben olvasható a további felszólalók listája és előadásaik megtekintési helye.

Az ECHO Tv-n a Bírósági történetek c. műsorban beszélgettem 7 percben Liebmann Katalinnal 2015. november 25-én egy svájci "üzletember" cége által átvert, megkárosított magyar csirketenyésztők 13 éve tartó jogi küzdelméről az igazságukért.

A Kúria nemrég  úgy döntött, hogy a magyar csirketenyésztőket félmilliárd forinttal megkárosító svájci cég, a Delimpex AG nem tartozik felelősséggel azon magyar bejegyzésű cég tartozásaiért, amelyet egy csirkevágóhíd üzemeltetésére hozott létre Jászberényben, de utóbb azt felszámolásba vitte. A svájci cég egyszemélyes tagként úgy üzemeltette leányvállalatát 2000-2002 között, hogy közel ötven hazai csirketenyésztő által nevelt csirkék elsőosztályú mellfiléjét Svájc két legnagyobb áruházláncában forgalmazta hatalmas profittal, de a magyar tenyésztőknek nem fizette meg a szállított szárnyasok félmilliárd forint körüli árát. Ráadásul a pervesztes károsultak terhére több milliós perköltséget szabtak ki. De még nincs vége, a károsultak nem adják fel!

2015. december 6., Hír Tv tudósítása nyomán 

Magyarország tabudöntő szerepet játszott a migráció kezelésében – ezzel magyarázták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. december 5-én Budapesten a ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel tartott egész napos nemzetközi konferenciáján az országot érő uniós kritikákat. (A konferenciáról rövidesen részletes tudósítást adunk közre.)

A Hír TV híradós tudósítása itt látható.

A konferencián előadást tartott a témában dr. Novozánszky Ilona ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, dr. Eva Mária Barki  ügyvéd - bécsi nemzetközi jogász,  dr. Zétényi Zsolt ügyvéd - a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Jánossy Mária los angeles-i ügyvéd, dr. Rob Verreycken flamand jogász, az Európai Parlament politikai tanácsadója és a  PEGIDA Belgium társalapítója, dr. Szmodis Jenő az ELTE Jogi Kar Jogbölcselet Tanszék adjunktusa , dr. Gerencsér György ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere és  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A rendezvényen levetítették többek között azt a dokumentumfilmet, amelyben először került széles körben bemutatásra, hogy Ásotthalom környékén miként zúdulnak be az illegális migránsok az akkor még ellenőrizetlen határon és miként birkózik az áradattal a Toroczkai László polgármester és a magára maradt település. (A polgármestert, aki először vetette fel a kerítést ötletét a Belügyminisztérium egyedüliként hagyta ki kitüntetéssel elismertek köréből, de ezt a Hegedűs Lóránt lelkész által vezetett Hazatérés Templom Gyülekezete nemrég "pótolta".) Az EP képviselő néhány idevágó felszólalása mellett megtekintette a közel száz résztvevő a nemzeti jogvédők által az akkor még megszállt Keleti pályaudvarnál készített felkavaró tudósítást.

A Fővárosi Törvényszék 2015. december 3-án elsőfokú ítéletével arra kötelezte Bajnai Gordont, hogy fizessen félmillió forint sérelemdíjat és az ATV-ben saját költségén közzéteendő közleményben adjon elégtételt dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédnek, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének, amiért róla valótlanul és jó hírnevét sértően azt állította tavaly az EP listavezetőkATV-n folyt záró tévévitájában, hogy ő köpködött a Kossuth téren.

A nemzeti jogvédő ellen a tavaly május 6-i földvédő tüntetésen történt Pásztor Istvánt ért indcidens miatt átfogó sajtótámadás és büntető, illetve fegyelmi eljárás is indult. Azóta Pásztorról egyre több terhelő adat derül ki kártékony nemzetpolitikai tevékenységével kapcsolatban, idén szeptemberben felmentették Gaudit az ügy kapcsán ellene emelt vádak alól. A nemzeti jogvédő ellentámadásba lendült és jó hírnevének megsértése miatt személyiségi pert indított a Hajdú-Bét ügy, majd az egyéves "szakértői" kormányfőségéről hírhedtté vált Bajnai Gordon ellen.

A tavalyi EP választáson ismét megbukott és az elszámoltatás elől a gazdasági életbe visszavonult Bajnai egyetlen tárgyaláson sem jelent meg, gyáván megfutamodott és nem vállalta tettének következményeit, Az ítélet egy újabb lépés annak érdekében, hogy a közéletben tűrhetetlenül elszaporodott személyeskedő, lejárató jellegű hazugságokkal szemben végre megfelelő szankciókkal lehessen fellépni. A bíróság által kiszabott sérelemdíjat azonban nem tekinthető arányos büntetésnek és elrettentő erejűnek, így a nemzeti jogvédő megfontolja a fellebbezést.

A tárgyalás videós összefoglalója itt látható (készítette Dóra Andor)

Az ECHO Tv-n a Bírósági történetek c. műsorban beszélgettem 4 percben Liebmann Katalinnal 2015. november 25-én a jogos védelem és fegyvertartás szabályainak polgárbarát irányban történő további szükséges módosításáról, illetve arról a büntetőügyről, amelyben az illegális bevándorlók elleni önkéntes határvadász civil kezdeményezésben való részvétellel gyanúsított személyek ellen közbiztonsági tevékenység jogosulatlan szervezése miatt folyik már hónapok óta eljárás.

Új jogvédő műsorral jelentkezik a Nemzeti Jogvédő Szolgálat , amelynek  címe:  "Jogvédők a Nemzet szolgálatában". 

Az egyelőre havi rendszerességgel tervezett, a HUN TV stúdiójában készülő műsorban a nemzeti jogvédők beszámolnak közérdeklődésre számot tartó ügyeikről és megosztják véleményüket a fontosabb hazai és külhoni történésekről.

A mostani első adásban (2015. december 3.) Horkovics-Kováts János, a HUN TV működtetője beszélget dr. Zétényi Zsolt ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökével és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével. 

A műsor témái:

1. ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” című NJSZ konferencia programja és dr. Zétényi Zsolt menekültügy- bevándorlási témában írt tanulmánya (Helyszín: Aranytíz Kultúrház – Bp., V. ker. Arany János u. 10.  TOLNAY KLÁRI TEREM, időpont : 2015. DECEMBER 5. (szombat) 10 - 15 óra

2. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat összefoglaló jelentése a 2006 őszi rendőrterrorról 

4. A Szabadság téri szovjet szörnyemlékmű jogi helyzete

5. Fokozódó elnyomás és jogsértések az erdélyi magyarok ellen

6.  Újabb justizmord: kártérítésre kötelezték a nemzeti jogvédőket 2006 őszi perben eljáró rendőrségi jogtanácsosokról készült felvétel miatt

(Magyar Nemzet, 2015. december 2., Pilhál Tamás cikke alapján dr. Gaudi-NagyTamás)

Semmibe veszi az Alkotmánybíróság határozatát, a Polgári perrendtartást és az európai joggyakorlatot a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi döntése, amellyel sérelemdíjat ítélt meg két rendőri jogtanácsosnak, amiért arcukat nem kockázták ki a nemzeti jogvédők egy bírósági tárgyalásról készített tudósításban. Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság tavaly, hogy a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült, nem öncélú és nem sértő felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, a Fővárosi Ítélőtábla tegnap ismét egy ezzel ellentétes határozatot hozott. 

Az ítélőtábla jogerős döntése kimondta, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Almási Lajos operatőr megsértette két rendőrségi jogtanácsos képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a bírói tiltás ellenére kitakarás nélkül mutatták őket a jogvédő szervezet honlapjára felkerült bírósági tudósításban.  A két jogtanácsos pár másodpercig látható a tízperces felvételen. 

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal november 25-én (9. adás).  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. 

A mostani műsor témái többek között helyzet Európában a párizsi terrorcselekmény után, az Európai Parlament "mindent megoldó" határozati javaslata az iszlám radikalizmus és terrorizmus "megelőzéséről", az illegális bevándorlók és terrorizmus kapcsolata, ENSZ BT határozat az Iszlám Állam ellen, RTL Klub kitiltása a Parlamentből, kieshet-e az Országgyűlésből az MSZP. Mivel udvarias ember vagyok, ezért a mostani műsorban 17 percig vártam türelmesen, hogy megszólalhassak, de utána azért rendesen belehúztam...

A 9. adás felvétele itt tekinthető meg.

(megjelent a Kárpátia c. havilap 2015. novemberi számában)

– Mi a véleménye a napokban lezajlott Szabadság téri akcióról?

– Sajnos nem lehettem személyesen jelen, mivel épp úton voltam Strasbourg felé, ám természetesen megelégedéssel nyugtáztam az 1956-os Pongrátz András által vezetett hazafiak október 25-i kurucos akcióját a Szabadság téri megszállási obeliszk és az azon csúfolkodó önkényuralmi jelkép eltávolítása érdekében. Szégyen, hogy a megalázottságunk ezen jelképe a szabadságról elnevezett szakrális terünkön mai napig a megszálló Vörös Hadsereg „dicsőségét” hirdeti, és a mostani kormányzat sem tesz semmit az eltávolítása érdekében. Jogi akadály nincs, ez elvi kérdés, szó sincs oroszellenességről, hiszen manapság az oroszok a hagyományos európai értékek védelmében, az atlantista háttérerők elleni küzdelemben és nemzetegyesítő törekvéseinkben a szövetségeseinkké váltak. Ennek többször hangot adtam az Európa Tanácsban is. Azt azonban nem kívánhatják, hogy megalázottságunk jelképét eltűrjük – ezt ők sem tennék. A magyar–orosz viszonyt tehát kifejezetten erősítheti e feszültségforrás kiiktatása és ezáltal a Szabadság tér történelmi arculatának helyreállítása, az ereklyés országzászló visszaállítását is ideértve.

– Tiltja-e államközi egyezmény a Szabadság téren található Vörös csillagos emlékműnek az áthelyezését vagy eltávolítását? Elég sokszor hivatkoznak arra, hogy a hadisírokkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények terhelik a kérdést. Tisztázzuk azt is, hogy az emlékmű alatt vannak-e egyáltalán orosz katonai maradványok!

– Rögzítsük, hogy nincsenek már földi maradványok az emlékmű alatt! És ami még fontosabb ennél: se nemzetközi egyezmény, sem kétoldalú megállapodás nem tiltja az áthelyezést, s akkor itt emlékezzünk meg arról, hogy dr. Zétényi Zsolt, a Nemzetközi Jogvédő Alapítvány elnöke 2006-ban írt egy részletes politikai és jogi szakvéleményt az emlékmű helyzetéről, amelyben nagyon alaposan és részletesen levezette, hogy gyakorlatilag nincs hazai jogi akadály az emlékmű áthelyezése előtt.

– Azt hogy lehetne megoldani, hogy úgymond a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon? Gondolok itt jelenlegi jó kapcsolatunkra az orosz féllel, hogy ez ne sérüljön.

– Azt tudni kell, hogy 2006-ban, de már előtte is, elindult egy mozgalom az emlékmű eltávolítása érdekében, ebben meghatározó szerepet játszott a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Elnökünk vezetésével létrejött a Szabadság tér Bizottság: a mintegy harminc civil szervezet képviselője és több ’56-os elítélt magánszemély (Balázs-Piri László, Wittner Mária) részvételével megalakult testület felkérte a Nemzeti Jogvédő Alapítványt, hogy az ’56-os szabadságharc ötvenedik évfordulóján kezdeményezzen jogi lépéseket a Szabadság téren levő szovjet emlékmű áthelyezésére. Volt tehát már akkor is konkrét cél, amely az áthelyezést célozta. Ebben kértük, hogy a kormány kezdeményezze az Oroszországi Föderáció kormányánál az emlékműnek fontos állami érdekből való áthelyezését. Ez egyúttal nemzeti érdek, és egyben a tér történelmi arculata visszaadásának előfeltétele is. A szovjet emlékmű nem elmozdíthatatlan. Ilyen rendelkezés nincsen a hatályos hadisíregyezményben, vita tárgya nem lehet az áthelyezés szükségessége, hanem csupán az új helyszín megfelelősége. Az áthelyezés megegyezés esetén akár azonnal, egyébként a szándék bejelentésétől számított két év elteltével egyoldalúan is végrehajtható a 109/1996. (VII. 16.) Kormányrendelettel becikkelyezett magyar–orosz hadisíregyezmény 3. cikkének 3. pontja szerint. Az egyezmény által megkövetelt kiemelt államérdek két okból is fennáll: egyrészt a Kossuth tér és környéke eredeti arculatának helyreállításával megkezdődött a hivatalnoknegyed rekonstrukciója, aminek keretén belül teljesen logikus, hogy a kiemelt jelentőségű Szabadság tér arculatát is helyre kell állítani. Továbbá közeledik 2016. október 23., az 1956-os szabadságharcunk 60. évfordulója. Erre az időpontra a szovjet emlékmű elbontásával, áthelyezésével kapcsolatos procedúrát le lehetne és kellene bonyolítani. Ezeket a szempontokat az orosz félnek is méltányolnia kell, és úgy hisszük, méltányolni is fogja. Segíthet ebben most az Európában kitüntetettnek számító jó magyar–orosz viszony, és mert nekik sem érdekük a két ország kapcsolatát megterhelő emlékműügy fenntartása. Sajnos a ma már bukott honvédelmi miniszter meg sem kísérelte a szörnyemlékmű eltávolítását, amint kiderült a néhány hónappal ezelőtt Tarlós István budapesti főpolgármesternek adott válaszából, amely kérdésfelvetés egyébként a nemzeti szervezetek petíciója alapján indult. Tehát a probléma ott kezdődik, hogy Magyarország meg sem próbálja kezdeményezni az eltávolítást.

Közveszéllyel fenyegetés bűncselekménye miatt Póka László és Fehér Nándor devizakárosult mozgalmárok (Nem adom a házamat Mozgalom vezetői) ellen folyó büntetőeljárás bírósági szakasza 2015. november 23-án újra kezdődött a Ráckevei Járásbíróságon, miután a korábbi - vádlottakkal és védővel szemben többször türelmetlen és tiszteletlen hangnemet használó - bíró kiszállt az ügyből. Új bíróval, több mint 6 hónappal az előző tárgyalás után.  A korábbi tárgyalásról készült rövid összeállítás itt tekinthető meg.

A Fővárosi Törvényszék minapi elsőfokú ítéletei szerint szabadott 2010 tavaszán a választási kampány idején balliberális médiában Budaházy György ellen mocskolódó, vádaskodó kampányt folytatni, miközben ő terrorgyanúval börtönben ült és nyilatkozni sem engedték. A perről már korábban beszámoltam. Ezzel a lejárató kampánnyal az ártatlanság vélelmét és az általam ezekbe a perekben képviselt hazafi jó hírnevét súlyosan megsértették, ennek ellenére - jelentős perköltség fizetésre kötelezés mellett - rendkívül alacsony színvonalú ítéletekkel elutasította a bíróság Budaházy Gyurinak az RTL Klubbal és az ATV-vel, illetve a rágalmakat terjesztő Benkő Györggyel szembeni személyiségi perekben előterjesztett kereseteit. A hazafiakkal szembeni kettős mércés ítélkezés újabb példája ellen természetesen fellebbezést terjesztünk elő és a végsőkig elmegyünk, akár Strasbourgig. A megbukott, képtelen terrorvád miatti büntetőeljárás azóta is folyik Budaházy és 15 társa ellen. A valódi terroristák, a 2006-os vérengzők pedig felmentve és szabadlábon, Parlamentben, pozíciókban vagy "tisztes" nyugdíjban...

A műsor felvétele 7. adás címen a Hír Tv honlapjáról érhető el itt.

A Hír TV állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal november 11-én. A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Szereplők rajtam kívül: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Főszabály szerint kéthetenként vagyok a műsorban, esetenként gyakrabban, váltótársam Usztics Mátyás színész, rendező.

Most hétfőn este derült ki: terrortámadás miatt zuhant le az orosz utasszállító a Sínai-félszigeten. Az orosz polgári légi közlekedés történelmének legtöbb áldozatot követelő tragédiájában 224 ember vesztette életét. Az áldozatok túlnyomó többsége orosz volt. 

Erről tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt Alekszandr Bortnyikov a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója és a Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság (NAK) vezetője. Az orosz elnök felszólította az illetékes speciális szolgálatokat, hogy kutassák fel a támadás felelőseit és 33 millió angol fontot ajánlott fel nyomravezetői díjként. A történteket az "egyik legvéresebb bűnnek" nevezte, valamint hozzátette, hogy a terroristák megfizetnek majd bűneikért. Ezen túl kilátásba helyezte a terroristák szíriai állásainak még intenzívebb bombázását.

A november 13-i, 129 ártatlan ember halálával járó párizsi vérengzést követően közzétett írásomban azt írtam, hogy: "Az Európa elleni hódító háború új, a korábbinál véresebb szakaszába ért a tragikus november 13-i párizsi mészárlással. Az Istenhez megtért áldozatok miatti fájdalomban mint magyar és európai én is osztozom."

Az ECHO Tv-n a Bírósági történetek c. műsorban beszélgettem 5 percben Liebmann Katalinnal 2015. november 12-én a 2006 őszi rendőrterror rendőrvezetőinek büntetőperében született felháborító elsőfokú ítéletről, amellyel az akkori budapesti rendőrfőkapitány, Gergényi és még egy főrendőr csupán megrovást kapott, 12 további vádlott elleni eljárást viszont elévülés miatt megszüntették. Az interjúban kifejtem miért és miként felelős mindezért a rendőrség, az ügyészség és a bíróság, amely ebből rossz vádiratból is a legrosszabbat hozta ki. Sürgettem a terrorcselekmény miatti felelősségre vonást nemcsak a rendőri vezetők, de a politikai irányítók tekintetében is. Figyelmeztettem: az elszámoltatás nem úszhatják meg. A hat halottal járó 1990-es bukaresti bányászjárás és a 14 életet kiontó 1972-es északír véres vasárnap felelősei ellen is sok év után csak idén indult büntetőeljárás.

Az Európa elleni hódító háború új, a korábbinál véresebb szakaszába ért a tragikus november 13-i párizsi mészárlással. Az Istenhez megtért áldozatok miatti fájdalomban mint magyar és európai én is osztozom. A vérengző iszlám terroristák között volt a népét és Európát eláruló Merkel kancellár egyik szelfipajtása is, aki Szíriából idén ősszel menekültnek álcázva így "köszönte meg"  a nagylelkű befogadást. Fedett terroristák migráns-özönnel együtt történő érkezésére magam is figyelmeztettem, amikor szeptember elején a Keletinél kitörő több ezer illegális bevándorlóval való döbbenetes találkozásról írtam. 

Véget értek a "boldog békeidők", fel kell készülni arra, hogy ez mostantól bármikor és bárhol megismétlődhet. 

Ártatlan európai emberek  élete veszett el és került veszélybe az Európát eláruló EU és állami vezetők bűnös politikája miatt, akik bűnsegédként szolgálták és szolgálják az USA Irakot, Afganisztánt, Szíriát és az észak-afrikai térséget káoszba és az iszlamisták karjaiba juttató hadműveleteit. Hazánk és néhány állam kivételével az áruló európai vezetők nyakló nélkül fogadták-fogadják be a gazdasági bevándorlókat és ezzel, illetve a védelmi képességek leépítésével, de közben a deviancia minden válfajának erősítésével veszélybe sodorták az őshonos európai nemzeti közösségeket. 

A Kúria 2015. október 26-án hozott felülvizsgálati ítéletével úgy döntött, hogy a magyar csirketenyésztőket félmilliárd forinttal megkárosító svájci cég, a Delimpex AG nem tartozik felelősséggel azon magyar bejegyzésű cég tartozásaiért, amelyet egy csirkevágóhíd üzemeltetésére hozott létre Jászberényben, de utóbb azt felszámolásba vitte. A svájci cég egyszemélyes tagként úgy üzemeltette leányvállalatát 2000-2002 között, hogy közel ötven hazai csirketenyésztő által nevelt csirkék elsőosztályú mellfiléjét Svájc két legnagyobb áruházláncában forgalmazta hatalmas profittal, de a magyar tenyésztőknek nem fizette meg a szállított szárnyasok félmilliárd forint körüli árát. 

A dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt megkárosított tenyésztők egy maroknyi elszánt csoportja 13 éve küzd igazáért, vezetőjük Völgyi Imre. A mostani csatát sajnos elvesztették, mert a Kúra azt állapította meg - tévesen -, hogy a károsultak elévülési időn túl nyújtották be keresetüket a svájci cég ellen annak megállapítása érdekében, hogy helytállással tartozik magyar leányvállalatának tetemes tartozásáért.Ráadásul a pervesztes károsultak terhére több milliós perköltséget szabtak ki. De még nincs vége, a károsultak nem adják fel!

Kiss Endre Farkas videós tudósítása a tárgyalásról, az eset részletei a filmet követően olvashatók ezen cikkben.

Budaházy György jogerősen személyiségi pert nyert a Heti Világgazdaság c. hetilapot kiadó HVG Zrt. és a Szombat című zsidó havilap és portál  kiadója, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ellen. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. november 3-án helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, amely a két pervesztes felet fejenként kétszázezer forint és kamatai összegű (így összesen nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a hazafi javára, akit a perben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselt.

Az emlékezetes 2008. november 1-i dunaszerdahelyi tömeges magyarveréssel járó szlovák rendőrterror után a pozsonyi magyar nyelvű Új Szóban indult a mérkőzésen történtek kapcsán kifejezetten Budaházy Györgyöt lejáratni akaró sajtókampány, amelyet több hazai médium is, többek között a pervesztes alperesek is átvettek. Mivel több sértő és valótlan állítás tekintetében tévesen nem állapított meg jogsértést a bíróság, így a hazafi mérlegeli a felülvizsgálati kérelem benyújtásának lehetőségét.

A 2009 óta Budaházy György ellen folyamatban levő terrorcselekményes koncepciós eljárás kapcsán indított  a hazafi elleni lejárató sajtókampány miatti személyiségi perekben rövidesen ítélet várható.

A videót  vágta Budaházy György, döntő részben Almási Lajos felvételei alapján.

Almási Lajos videós tudósítása a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. november 4-én, az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján tartott sajtótájékoztatójáról.

A sajtótájékoztató szöveges összefoglalója itt érhető el, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi Jelentésével együtt.

A nemzeti jogvédő bemutatták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat most közzétett, 2006 őszi rendőrterrorral foglalkozó Jelentését, amely összefoglalja a 2006 őszi rendőrterror igazságtételével kapcsolatos nemzeti jogvédő munka 9 évét, különös tekintettel a meghurcolt civilek védelmére, a jóvátételre, a felelősségre vonásra és a botrányos Gergényi-ítéletre. Emellett ismertették az illegális bevándorlással kapcsolatos jogvédő tevékenységüket és a december 5-ére tervezett bevándorlás-menekültügy tárgyú jogi-szakmai konferencia részleteit. Szó esett a Szabadság téren éktelenkedő szovjet emlékmű elmozdításának jogi lehetőségeiről és az elcsatolt erdélyi magyarok érdekében végzett nemzeti jogvédő küzdelmeikről. 

Hatoldalas interjút készített velem és jelentetett meg a Barikád c. hetilap 2015. október 15-i számában (szerző: Sándor Csilla), amelyben nyilatkoztam többek között a bevándorlásról, gárdista perekről, a Nemzeti Jogvédő Szolgálatról, az igazságszolgáltatást terhelő problémákról, a székely önrendelkezési törekvésekről, az elszámoltatásról és az ellenem indult eljárásokról.