Az ítélethozatal előtti pillanatok: Morvai Krisztinával és Manger Marcell védőmmel

Örömmel tudatom minden kedves hazafival, hogy  a Pesti Központi Kerületi Bíróság mai napon  (2015. szeptember 21.)hozott bátor és korrekt ítéletében a Pásztor István VMSZ elnök tavaly májusi leköpése kapcsán indított koncepciós eljárásban bűncselekmény hiányában felmentett az ellenem felbujtói minőségben elkövetett személyes szabadság megsértése és garázdaság minősített esetei miatt emelt vádak alól. Az ítélet nem jogerős miután a védelem és a bíróság által szétzúzott vádak miatt felsült ügyész a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be, így az ügy másodfokon dől el jogerősen. Ezek után azonban nem lehet kétséges a kimenetel. 

Dr. Makranczi Zita bíró meggyőző és részletesen indokolt felmentő ítéletében egyetértett velünk abban, hogy a bizonyítási eljárásban sikerült rendőr és civil tanúkkal, illetve felvételekkel cáfolnunk a képtelen vádakat: senki sem észlelt közvádas bűncselekményeket és lincshangulatot, senki nem látott okot rendőri közbeavatkozásra,  Pásztorral kapcsolatos nyilatkozatom sem volt felbujtás, így nem valósítottam meg bűncselekményt. Pásztor István személyes szabadságát senki sem sértette meg, garázdaság alapesetét csupán az egyik vádlott esetében állapította meg. 

Sikerült tehát a kreált vádat visszaverni nemzeti jogvédő kollégáim és velem szolidáris hazafiak segítségével. Külön köszönet dr. Manger Marcell nemzeti jogvédő ügyvéd kollégámnak kiváló védői munkájáért és dr. Morvai Krisztinának szakmai, emberi segítségéért, illetve dr. Makranczi Zita bírónőnek jogászi esküjéhez hű, bátor döntéséért!

Nemzeti jogvédő szolgálatomat folytatom a bevándorlási válsághelyzetben: jelenleg a magyarok jogainak védelmét szervezem a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) keretei között. Nem tudtak megtörni, sőt csak erősebb és tapasztalatokkal gazdagabb lettem! Külön elégétel számomra, hogy a felmentésről számos sajtószerv hírt adott.

Köszönet azoknak, akik végig támogattak és kiálltak mellettem!

Rövidesen Almási Lajos segítségével készített videó-összeállítást teszek közzé a tárgyalásról, illetve felkerül a vádbeszéd, a védőbeszédek és az utolsó szó jogán elmondott beszédem, mivel jogtörténeti jelentőségű üggyé vált ez az eljárás és fontos, hogy minél többen megérthessék a koncepciós eljárások világát.

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (1055 Budapest, Markó u. 25. fszt. 7.) 2015. szeptember  21-én hétfőn 9 órától folytatódik az ellenem és két aktivista ellen a tavalyi földvédő tüntetés és Pásztor István leköpése kapcsán indított koncepciós büntetőeljárás, amely során nagy valószínűséggel perbeszédek és ítélethozatal várható. Kivéve, ha megint nem merült fel olyan "váratlan" körülmény, amely miatt a tárgyalás elnapolására kerül sor, mint korábban már háromszor...

Videós felhívásom a mellettem kiálló hazafiak nyilatkozataival (többek között Budaházy György) itt látható:

Az Echo Tv 2015. szeptember 16-i Bírósági történetek c. műsorában Liebmann Katalinnak nyilatkoztam a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) bevándorlási válsághelyzet kapcsán  kiadott állásfoglalásáról , a jogsértett magyarok számára indított jogsegélyprogramunkról,  a magyarság jogos védelmi helyzetéről, a bevándorlók jogsértéseiről és az általuk fizetendő kártérítésről, a liberális "jogvédők" ámokfutásáról és határaink védelmének fontosságáról. 

Budapest, 2015. szeptember 16.

Ma délutántól Röszkénél hazánkat, határvédelmi létesítményeinket és a határainkat védő rendőröket, honvédeket ostrom alá vették magukat "menekült"-nek nevező bevándorlók. Szervezetten és tömegesen támadnak, felfegyverkezve, több esetben asszonyokat és gyerekeket élő pajzsként használva, követelve a hazánkba való ellenőrzés nélküli belépést. Aki ilyen erőszakkal akarja rákényszeríteni a magyar állami szerveket a határ megnyitására, az terrorcselekményt követ el. Egyértelművé tették: itt nem menekültstátusra jogosult, kiszolgáltatott emberekről van szó, hanem bűncselekményekkel, önkényes támadással van dolgunk, amelyek részei lehetnek egy, Európa megszállását célzó hadműveletnek. 

Aggályos, hogy a szerb rendvédelmi szervek tétlenül szemlélik a határnál tömegesen elkövetett bűncselekményeket, amelyek a magyarok biztonságát is fenyegetik határon innen és túl. Mindez előkészítettnek és szervezettnek látszik, az ellenséges hangú nemzetközi sajtó torzítva tudósít, a liberális "jogvédők" pedig indokolatlanul rendőrállami eszközökről beszélnek. 

Ebben a jogos önvédelmi helyzetben kötelességünk hazánk és a magyarok jogainak védelme. 

Ehhez nélkülözhetetlen az államhatár védelme, ezért támogatjuk az ezt szolgáló kormányzati erőfeszítéseket a törvényes rendet és a polgárok biztonságát fenyegető támadássorozat, illetve az illegális migráció ellen. 

A Hír Tv 2015. szeptember 11-i Magyarország élőben c. műsorában nyilatkoztam a magyarok jogvédelmének szükségességéről, a nemzeti önvédelemről, a Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz a bevándoroltatás kapcsán érkezett jogsegélykérelmekről, a bevándorlók által fizetendő kártérítésről és határaink védelmének fontosságáról.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője a Keleti pályaudvarnál tartott bejárást a napokban. Almási Lajos filmjében összegzi a bevándorlók által megszállt helyszínen a nemzeti jogvédők álláspontját tömeges illegális bevándorlás okozta válsághelyzetről, a teendőkről, a felelősségről és a liberális "jogvédők" kártékony tevékenységéről. A magyaroknak is vannak jogai és nemzetünk jogos védelmi helyzetben van, ehhez rendelt határozott cselekvésre van szükség!

Az NJSZ bevándorlási válsághelyzettel kapcsolatos közleménye itt olvasható.

Várjuk azok jelentkezését (njsz@nemzetijogvedo.hu, 30/549-4167), akiket illegális bevándorlók által vagy miatt ér jogsérelem (termény- és egyéb kár, erőszakos bűncselekmény, lakókörnyezeti veszélyeztetettség, közlekedési nehézségek, büntetőeljárás önkéntes védelmi munka vagy nemzeti önvédelemhez kapcsolódó alapvető szabadságjog-gyakorlás miatt stb.), akiknek szakszerű jogi segítséget adunk. Várjuk sorainkba olyan ügyvéd kollégák jelentkezését is, akik hajlandóak ebben a nemzeti jogvédő misszióban részt venni! 

1. A tömeges illegális bevándorlás miatt hazánkra példátlan nyomás nehezedik. Célország még nem vagyunk, de mégis rendkívüli a helyzet. Az így kialakult közbiztonsági, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, szociális és emberi jogi válsághelyzet súlyosan fenyegeti az ENSZ vonatkozó jogi normái szerint őshonos nemzeti közösségnek minősülő és ekként védelemre szoruló nemzetünk jogait és érdekeit. 

Jogsértések sorozatán, a menedékjoggal való tudatos visszaélésen, szervezett bűnözés keretében virágzó embercsempészésen alapuló, hazánkat és egész Európát fenyegető jelenségről van szó, amellyel szemben a nemzeti önvédelem minden lehetséges eszközét be kell vetni. A magyar nemzet jogos védelmi helyzetben van jelenleg és ennek gyakorlását az Európai Unió sem akadályozhatja meg. Nehéz cáfolni azt a vélekedést, hogy az illegális migrációt tudatosan gerjesztik a hagyományos európai nemzeti közösségek felszámolására, az EU vezető államainak és szerveinek cinkos passzivitásával. 

A magukat menekültnek állító, többnyire álcázott gazdasági bevándorló tízezrek humanitárius igényei nem csonkíthatják és semmisíthetik meg Magyarország államalkotó közösségeinek és egyéneinek alapvető emberi jogait, így a szabad mozgáshoz, személyes biztonsághoz és szabadsághoz, egészséghez és szociális biztonsághoz való jogot és a közösségi léthez, megmaradáshoz való jogot. A bevándorláshoz való jog nem alapvető emberi jog. A magyaroknak is vannak emberi jogai, amelyek most sérülnek és ezt a liberális „jogvédők” tudatosan elhallgatják! 

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) – ahogy azt 2002-2010 közötti tömeges szabadságjogi jogsértések, önkényes bebörtönzések, szemkilövések idején tette – a nemzeti jogvédelem eszközeivel lép fel ismét a magyarok jogainak védelmezése érdekében. 

Nemrég Budapesten 13 óra körül a szemem láttára indultak meg az illegális bevándorlók agresszív, feltüzelt állapotban külföldi tudósítók gyűrűjében a Keleti pályaudvartól a Rákóczi úton az Astoria felé. Éppen egy bírósági tárgyalás után arra kanyarodtam, hogy megnézzem mi a helyzet Közel-Keletinél. Megszálló hadseregként zúdultak Budapest utcáin megdöbbent és kiszolgáltatott magyar emberek között. Akkor ott sehol nem volt egy rendőr, aki megakadályozhatott volna tömeges erőszakcselekményeket.

A rendőrség központi ügyeletén, "megköszönték" a bejelentésemet és azonnali intézkedést ígértek. Soha nem fogom elfelejteni ezt az érzést, a dühöt és felháborodást, nehéz volt megállni, hogy ne lépjek akcióba. Szégyen, hogy ilyen megtörténhet, épp azon a napon, amikor az illegális migráció elleni törvénycsomagot elfogadták. Később a hírek szerint néhány rendőrségi jármű szegődött a menethez, amely először a hírek szerint a német nagykövetség felé a Várba, majd pedig Ausztria felé indult gyalog. Szerencsére eddig erőszakos cselekményre még nem került sor.

- Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségének közleménye (2015. július 31.)

(Végül győzelemmel kerültem ki ebből a másfél éves fegyelmi eljárásból, amely kapcsán ellehetlenítésemet célzó boszorkányüldözés folyt, de kiderült jogfejlesztő hatással járt védői fellépésem. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségének korrekt, szolidáris közleménye alább olvasható. Köszönöm nemzeti jogvédő bajtársaimnak a kiállást, és mindenkinek, aki mellettem állt ebben az ügyben. A még folyamatban levő koncepciós eljárásokban is hasonló eredmény az elvárhat, ha engedik a jogot érvényesülni. - Gaudi-Nagy Tamás megjegyzése)

 A Magyar Ügyvédi Kamara jogerős határozatában megállapította, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nem követett el fegyelmi vétséget azzal, hogy 2013. november 28-án a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Tisza Istvánné elleni – több elemében kettős mércés jelleget mutató - büntetőeljárásban tartott tárgyaláson védőként rákérdezett a bíró esetleges zsidó származására, illetve vallására a bírói elfogultság okainak feltárása körében.  A határozat rögzíti, hogy „az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele képviseletében eljárva nem lépte túl az alkotmányos kereteket, amikor annak tisztázására törekedett, hogy az eljáró bírónő pártatlansága nem szenved-e csorbát.” Megállapították azt is, hogy „bármely okból fennálló elfogultság tisztázása és adott esetben erre alapozottan az elfogultsági kifogás bejelentése egyértelműen az ügyvéd kötelezettségei körébe tartozik”, amely kapcsán az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a védő a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt nem vonható felelősségre. A fegyelmi vizsgálat kiterjedt a bírósági folyosón a tárgyalást követően a sajtó számára tett, a bíró eljárását kifogásoló nyilatkozatára is, de itt is azt állapították meg, hogy védett védői vélemény-nyilvánítás keretében fejtette ki álláspontját a nemzeti jogvédő.

A Fővárosi Törvényszék 2015. július 10-én kihirdetett elsőfokú ítéletével fejenként 400 ezer forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítésre és 76 ezer forint perköltség fizetésre kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amiért 2009. november 22-én Budapesten a Gellért tér közelében, vitéz nagybányai Horthy Miklós 1919-es budapesti bevonulása alkalmából tartott rendezvényen megsértette a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt két gárdista (Horváth Krisztián és Veress Gábor) személyes szabadságát és emberi méltóságát bilincseléssel és hat és fél órás fogva tartással. A gárdisták ellen utóbb egyesülési joggal való visszaélés miatt vádat emeltek, de a büntetőbíróság jogerősen felmentette őket.

Almási Lajos videós tudósítása a perről dokumentumképekkel, amelyben megszólalnak a pernyertes jogsértettek, dr. Seres Krisztina  és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd is.

- a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye

A Fővárosi Törvényszék csupán fejenként százezer forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg 2015. július 14-én  első fokon annak a - dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és dr. Józsa Edina ügyvéd által képviselt - tíz gárdistának, akiket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazott, fújt le ingerlőgázzal, állított elő és tartott fogva több óráig önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon a rendőrség 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcolt el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. A törvényszék bírája, dr. Palotás Gergely figyelmen kívül hagyta az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan 400-900 ezer forint összegű kártérítésről szóltak (napokkal korábban ugyanezen tüntetésen elszenvedett hasonló jogsérelmek miatt 300 ezer forint összegű nem vagyoni kárt ítélt meg a Fővárosi Törvényszék másik tanácsa), sőt azt a kúriai döntést is, amely az egész Erzsébet téri oszlatást jogellenesnek nyilvánította Kiss Róbert volt gárdakapitány által indított perben.

Almási Lajos videós tudósítása a tárgyalásról Kormány Sándor volt budapesti gárdakapitány és dr. Gaudi-Nagy Tamás nyilatkozataival eredeti dokumentumfelvételekkel itt látható. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye a videó után folytatódik.

Magyar Nemzet 2015. július 7. szerző: Pilhál Tamás

„Az igazságszolgáltatás paró­diájának" tartja a 2006. őszi események miatt indult tábornokpert Völgyesi Miklós volt büntetőbíró. Gaudi-Nagy Tamás jogvédő szerint pedig az ügyészség enyhe büntetési in­dítványai azt üzenik, maga a vádhatóság sem bízik a felelős­ségre vonás komolyságában.

Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Magyar Nemzetnek felidézte: évek óta emlékeztetnek arra, hogy a 2006. őszi igazságtétel és elszámoltatás rossz úton halad. Mint mondta, hiába követelték, hogy terrorcselekmény miatt is emeljenek vádat, vagy hogy a rendőrterrorért felelős politikai vezetőket, köztük Gyurcsány Fe­renc akkori miniszterelnököt is vonják felelősségre. A jogvédő szerint az ügyészség távolról sem merítette ki a rendelkezésére álló lehetőségeket. Hozzátette: hamis a vádhatóság azon magyarázko­dása, miszerint elévülés miatt nem emelhetett vádat a bántal­mazásokért, hiszen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ezek miatt is számos büntetőfeljelentést tett az utóbbi kilenc évben, amelyek többségét érdemi vizsgálat nél­kül, cinikus indoklással lesöpör­ték az asztalról.

Különleges, felemelő érzés volt részt vennem 2015. július 4-én a 6. évfordulós vonulásos gárda rendezvényen, amelyet a 2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren gárdisták és hazafiak elleni azon jogellenes és brutális rendőri akcióra való megemlékezés érdekében szerveztek, amely a Bajtársiasság Napja néven vonult be a történelembe. Erőt és örömet adó élmény volt kezet ráznom, beszélgetnem és együtt vonulnom a nehéz körülmények között kitartó, esküjükhöz hű és a nemzet szolgálata iránt elkötelezett gárdistákkal, hazafiakkal és jogvédőkkel. Az igazságtételt követelő, erőt és elszántságot felmutató rendezvény békésen, atrocitás nélkül zajlott le. Elérzékenyítő volt megtapasztalni, hogy milyen szeretettel és őszinte örömmel fogadtak a gárdisták. Az eseményről, amelyen Vona Gábor levelét ismertették, Murányi Levente, Hegedűs Lóránt és Mészáros István mellett én is felszólaltam ismertetve többek között a jóvátétel érdekében folytatott jogi küzdelem fejleményeit az alfahir.hu az alábbiak szerint számolt be. Külön  öszönet a remek szervezésért Kormány Sándornak, aki egyúttal a kártérítési perekben is rendkívül hatékony segítséget nyújt: az ő, illetve kilenc gárdista társa kártérítési perében a Fővárosi Törvényszék július 14-én hirdet elsőfokú ítéletet. A Szabadság téren tartott beszédemet és a fényképeket rövidesen közzéteszem.

alfahir.hu: A Bajtársiasság Napján elszenvedett jogsérelmekre emlékezett az Új Magyar Gárda Mozgalom, az Erzsébet tértől a Hazatérés templomáig vonulva.

A Fővárosi Ítélőtábla 2015. június 19-én hozott jogerős ítéletével 200 ezer forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést és 65 ezer forint perköltséget ítélt meg Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elnöke részére, amiért a Budapesti Rendőr-főkapitányság még a Gyurcsány-kormány időszaka alatt 2008. szeptember 20-án a Szabadság téri hazafias tüntetés feloszlatása során kutyás rendőrökkel támadott rá. A bíróság - helyben hagyva a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét -  megállapította, hogy sérült a felperes testi és lelki egészsége, illetve emberi méltósága, továbbá szükségtelen és aránytalan volt ez a fellépés a jogvédővel szemben, akit a perben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselt, aki maga is jelen volt nemzeti jogvédőként a tüntetésen.

A Fővárosi Törvényszék 2015. június 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletével 300 ezer forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítésre és 127 ezer forint perköltség fizetésre kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amiért 2009. július 4-én Budapesten az Erzsébet téren a jogellenesen feloszlatott békés tüntetésen megsértette a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt Horváth Krisztián felperes gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát, ingerlőgázzal történt lefújással megsértette emberi méltóságát, testi épséghez és egészséghez való jogát, illetve öt órás fogva tartással személyes szabadságát. 

2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren több száz gárdista és hazafi tüntetett a Magyar Gárda feloszlatása és a politikai foglyok bebörtönzése ellen, ezt a rendezvényt a rendőrség brutális eszközökkel, könnygáz, tonfa, bilincs használattal feloszlatta. A Kúria utóbb megállapította: a feloszlatás jogellenes volt. Az akkori rendőrfőkapitány Bencze József belső utasítása nyomán számoltak le akkor tiltakozókkal, ennek keretében 17 fő megsérült és 216 főt, köztük Vona Gábor Jobbik elnököt és Kiss Róbert akkori gárdafőkapitányt is előállították.

A  pernyertes jogsértettet a tüntetés vége felé állították elő, vele szemben is maró paprika-sprayt használtak, megbilincselték, majd a XI. kerületi kapitányságra előállították, és csak a hajnali órákban engedték el. Utóbb vele szemben szabálysértési eljárás indult, de csak figyelmeztetésben részesítették. Bár az ítélet hat különböző alapvető szabadságjog és személyhez fűződő jog megsértését állapította meg, azonban az ehhez rendelt nem vagyoni kártérítés mértéke nem kielégítő, figyelemmel az irányadó bírói gyakorlatra, ezért a felperes fellebbezést nyújt be és a kereset szerinti teljes egy millió forint összegű kártérítés megítélését kéri. 

Almási Lajos videója a tárgyalásról a pernyertes gárdista és jogi képviselője nyilatkozataival a Bajtársiasság napi rendőri brutalitás dokumentumképeivel :

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2015. június 22-én tartott tárgyaláson ismét elmaradt az ítélethozatal az ellenem és másik két vádlott ellen a tavaly május 6-i földvédő tüntetés kapcsán folytatott koncepciós büntetőeljárásban. Folytatás  és várhatóan ítélethozatal szeptember 21-én 9 órától a fszt. 11 sz. tárgyalóban, ha nem jön közbe semmi... 

Most megint közbejött valami: ezúttal az I.r vádlott ésszerű magyarázat nélkül visszavonta védője meghatalmazását és bizonyítási indítványokat tett az árpádsávos köpködő nővel kapcsolatban, akit a rendőrség futni hagyott. Ugyanakkor tény, hogy sem ennek a személynek, sem másnak a cselekményei Pásztor Istvánnal szemben nem voltak közvádas bűncselekmények, így az eljárásban ez érdemi változást nem hozhat és most csak arra volt alkalmas, hogy az ítélethozatalra érett ügyben, amelyben a bizonyítás során egyértelműen megbukott a vád és a felmentés elkerülhetetlen, mindenki esetében elódázza a döntést. Ez minden vádlott érdekében is állt volna, de akárhogy is alakult nem hagyom magam kibillenteni, méltósággal és higgadtan kivárom az egyedül törvényes felmentő ítéletet és addig is folytatom nemzeti jogvédő munkámat.

Almási Lajos videóján röviden értékelem a mai tárgyalás eseményeit.

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (1055 Budapest, Markó u. 25. fszt. 7.) 2015. június 22-én hétfőn 9 órától folytatódik az ellenem és két aktivista ellen a tavalyi földvédő tüntetés és Pásztor István leköpése kapcsán indított koncepciós büntetőeljárás, amely során perbeszédek és ítélethozatal várható. Kivéve, ha megint nem merült fel olyan "váratlan" körülmény, amely miatt a tárgyalás elnapolására kerül sor, mint korábban már kétszer...

Kérem, aki szolidáris velem, és megteheti jöjjön el a tárgyalásra, és személyesen erősítse a nyilvánosság garanciális erejét, köszönöm az eddigi támogatást is!

Az Almási Lajos által készített mostani videón a legutóbbi tárgyalás után nyilatkoztam és foglaltam össze az eddigieket. 

A felvételen Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése látható, az Európai Parlament 2015 júniusi plenáris ülése után. A témák többek között: Magyarország és az EU viszonya - tényleg "háborúzik-e" az Unió Magyarországgal; az elcsatolt magyar területeken élők önrendelkezési joga - s ennek európai modelljei; az oroszországi helyzet; a magyarországi földmutyik s egyéb bevett korrupciós gyakorlatok - beleszólhat-e az EU az utóbbiakba, s "hazaárulás"-e ennek felvetése. Szóba kerül még a FIFA botrány - a politika, a sport és a büntetőjog viszonya; valamint a Snowden-ügy...

Örömmel éltem meg és büszke vagyok arra, hogy az Európai Parlamentben a trianoni diktátum 95. évfordulóján megtörtént Európa szembesítése hazánk szétdarabolása miatt. Javaslatomra június 8-án Strasbourgban dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő bajtársnőm és EP képviselő határozott hangú felszólalásban emlékeztetett arra, hogy 95 éve "elvették területeink kétharmadát, három és fél millió magyart hajtottak idegen állam uralma alá". De "mi magyarok ebbe soha nem nyugszunk bele, soha nem fogadjuk el." Stratégai jelentőségű, hogy elhangozott a legszélesebb európai fórumon: "az európai biztonság megőrzése érdekében is követeljük a gyalázatos trianoni diktátum revízióját és önrendelkezési jogot az Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken és Kárpátalján élő magyaroknak!" Hol tartanánk már, ha ebben a hangvételben folyt volna az elmúlt 25 év magyar nemzetpolitikája! Kérek mindenkit, hogy terjessze minél szélesebb körben ezt a történelmi jelentőségű beszédet:

Az időkeret szűkössége miatt már nem hangozhatott el a román alelnök "lekeverése" miatt, hogy:  "a közel 100 éve alávetettségben élő magyarok élhessenek végre szabadságban, méltóságban és egyenjogúságban, dönthessenek erőforrásaikról, sorsukról és arról, hogy milyen állam keretei között, milyen berendezkedésben kívánnak élni. Az időmúlás a múlt bűneit nem orvosolja!"  Azt azonban a román alelnöknek is végig kellett hallgatnia Krisztinától, hogy "Nem nem soha! Vesszen Trianon!" Látszott, majd szétrobban a feszültségtől. Az igazságtól, amelyet Tamási Áron szerint meg lehet szokni.

A Magyar Megmaradásért Polgári Társulás által a trianoni diktátum 95. évfordulóján Felvidéken június 4-én, Csallóköz szívében Dunaszerdahelyen a Trianon emlékfánál tartott emlékező-mozgósító rendezvény főszónoka voltam. Az eseményről részletes beszámolót írtam, a beszédem videó-felvételét ezúton közzéteszem. A felvétel nem teljes, de köszönet azoknak, akik elkészítették (a dunaszerdahelyi városi televízió munkatársai) és akik eljuttatták hozzám. Ajánlom egyúttal elolvasásra a számunkra gyászos diktátum évfordulója és a revízió kapcsán ragályosan terjedő. egyes magyar vezetők részéről is hangoztatott lemondás és önfeladás tárgyában alkotott írásomat.