Hatoldalas interjút készített velem és jelentetett meg a Barikád c. hetilap 2015. október 15-i számában (szerző: Sándor Csilla), amelyben nyilatkoztam többek között a bevándorlásról, gárdista perekről, a Nemzeti Jogvédő Szolgálatról, az igazságszolgáltatást terhelő problémákról, a székely önrendelkezési törekvésekről, az elszámoltatásról és az ellenem indult eljárásokról.

-  Varga Moncsi (Hunhír.info ) cikke nyomán 

A nemzeti jogvédők november 4-én ismertették nemzeti jogvédő munkájukat. Célpontban a 2006-os rendőrterror és az illegális  bevándorlás, illetve a magyarellenes jogsértések az elcsatolt Erdélyben . Precedens értékű is lehet, ha valaki feljelentést tenne amiatt, hogy a budapesti migránsinvázió félelemkeltő volt, s emiatt jogsérelem érte. A Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (NJSZ) még nem kereste meg senki ennek kapcsán - tudta meg a Hunhír.info Gaudi-Nagy Tamástól, az NJSZ ügyvezetőjétől.

Az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 50 oldalas jelentésben (48 jogsértett esetét is bemutatva) összefoglalta a 2006-os rendőrterrorral kapcsolatos nemzeti jogvédő munkáját, különös tekintettel a botrányos Gergényi-ítéletre. Tájékoztattak a bevándorlási válsághelyzettel adódott tevékenységükről is és a december 5-ére tervezett az illegális migráció jogi vetületeiről szóló konferenciáról . Novozánszky Ilona NJSZ elnök, Zétényi Zsolt ,a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke,  Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető és Grespik László NJSZ elnökségi tag november 4-i budapesti tájékoztatójukon elemezték továbbá az elcsatolt erdélyi magyarok érdeksérelmeivel kapcsolatos ügyeket. Ügyvédi bőbeszédűségüket meghazudtolóan tömören és célratörően fogalmazták meg a lényeget. A rendezvényen megjelent többek között Budaházy György, Gonda László és Reiner Péter is. Zétényí Zsolt a rendezvény elején emlékeztetett arra, hogy éppen ezen a napon 24 éve fogadta el az Országgyűlés a kommunista önkényuralom bűneinek el nem évüléséről általa kezdeményezett törvényt, amit aztán a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság kisiklatott. Az el nem évülést az Alaptörvény 2012 óta kimondja, de azóta a Biszku ügyön kívül nem tudni más vádemelésről és eljárásról.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő beszélgetése az EP 2015. október 26-29-i plenáris ülésének színfalai mögött, a strasbourgi tv-stúdióban. A témák többek közt: a 2006 őszi rendőrterrorral összefüggő büntetőper (Gergényi-ügy) elsőfokú ítéletének értékelése; az Európai Bizottság 2016. évi "kormányprogramjával" kapcsolatos botrány; az alighanem megvesztegetett képviselők döntése a génmódosított élelmiszerek "beengedésével" kapcsolatban; eljött a tettek ideje a székely önrendelkezés kivívása érdekében; Juncker Lux-leaks botrányának folytatása; miért nem követte és nem követi polgárosodás a "rendszerváltást" Magyarországon...; a magyar feltalálók áldatlan helyzete az EU-csatlakozás óta; továbbá: az európai nagykoalíciós pártok (a FIDESZ-t is tagjai között tudó Néppárt, az MSZP és DK által is erősített Európai Szocialisták és a Liberálisok) tovább folytatják Európa elárulását a bevándorlás ügyében...

A Lánchíd Rádióban 2015. október 31-én nyilatkoztam a 2006 őszi rendőrterror rendőrvezetőinek büntetőperében október 29-én született elsőfokú ítéletről, amellyel Gergényi és még egy rendőr megrovást kapott, 12 további vádlott elleni eljárást elévülés miatt megszüntették. Mindez sajnos nem lepett meg, de egyértelművé teszi, hogy a 2006 őszi elszámoltatást elszabotálták: a kormány, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság együttműködésében. A jogsértettek és nemzeti jogvédők azonban nem adják fel: az egykori  politikai és rendőri vezetők nem  úszhatják meg. Az interjúban ezeket kérdéseket elemzem Papp Endre kérdéseire válaszolva.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatót tart  2015. november 4-én 11 órától az Aranytíz Kultúrközpontban a 2006 őszi igazságtételi jogi küzdelemről és a mostani ítéletről a bevándorlás és erdélyi magyarok elleni jogsértések témái mellett. 

^verés

^lövés

^vádlottak

^{Gaudi Gergényi}

^{Gyurcsány és gergényi}

^tüntetés

2015. október 24-én Kispesten a Székelyország Tündérkertje Látványparkban (Bacsó András által megteremtett székely csoda, mindenkinek látni kell!), Székelyföldre és a világra kiterjedő, önrendelkezést követelő - Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett - őrtűz gyújtó akció részeként, „Világítsanak Székelyföld határai és gyúljanak tüzek minden magyar lélekben” elnevezésű rendezvényen mozgósító célú beszédet mondtam a székely önrendelkezésről. Köszönet Bacsó Andrásnak, a Székelyország Tündérkertje Egyesület elnökének és Gáll Istvánnak a szervezésért. 

Néhány fontos gondolat a beszédből: A székely önrendelkezési küzdelem nemcsak a székelyek ügye, minden magyaré is. A nemzeti önrendelkezési küzdelem része a székelyek önrendelkezésért vívott harca is.  25 év telt a marosvásárhelyi székely önvédelmi csata óta és továbbra sincs székely autonómia. A lármafa- harcba hívó jelzőfény, itt az ideje a tetteknek a székely önrendelkezésért. Csak a magyarellenesség mértékben volt változás, már lejárt annak kora, hogy a székelység önrendelkezéshez fűződő jogáról győzködjük Bukarestet és Európát, hanem azt ki kell vívni: áldozatvállalással és tömegmozgalmak nyomóerejével. 

Megpróbálták már azt, hogy magyarellenes törvényeket tömegesen nem hajtanak végre ?

Megpróbálták már, hogy sokezer székely zárja körbe a bukaresti törvényhozást ? - tettem fel a kérdéseket.

A katalánok már száz éve az önrendelkezés megvalósítására készülnek, a társadalom elsöprő többsége mellette áll és sikerrel fognak járni rövid időn belül. A példaértékű területi autonómiát kiharcoló és az azóta virágzó Dél-Tirolban nappal tárgyaltak az autonómiáról, éjszaka az aktivisták tettekkel adtak a követeléseknek nyomatékot és végül győztek- az osztrák állam védhatalmi segítséggel. Ha a székelység ledönti a trianoni falat, akkor utána nem lesz megállás.

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal október 21-én.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Szereplők rajtam kívül: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Főszabály szerint kéthetenként leszek a műsorban, esetenként gyakrabban, váltótársam Usztics Mátyás színész, rendező.

A következő szereplésemmel készült adást november 4-én 20 órától adja a Hír Tv. 

A mostani műsor témái többek között Orbán Viktor saját utódlásával kapcsolatos nyilatkozata, USA által adott tavalyi írásbeli ukáz a kormánynak, a palesztin-zsidó konfliktus, a terrorizmus megítélése, a szerb és horvát határzár, Andy Vajna.

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  Jó szórakozást és ha tehetik nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Megelégedéssel nyugtáztam az 1956-os Pongrátz András és a 2006-os Novák Előd által vezetett hazafiak október 25-i kurucos akcióját a Szabadság téri megszállási obeliszk és az azon csúfolkodó önkényuralmi jelkép eltávolítása érdekében. Köszönet nekik a bátor kiállásért! A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei és jómagam készen állunk arra, hogy emiatt és a későbbi akciók során esetlegesen eljárás vont hazafiaknak védelmet adjunk, ahogy korábban tettük Budaházy György, Pál Márton  setében. 

Szégyen, hogy a megalázottságunk ezen jelképe a szabadságról elnevezett szakrális terünkön mai napig a megszálló Vörös Hadsereg "dicsőségét" hirdeti és a mostani kormányzat sem tesz semmit az eltávolítása érdekében. Jogi akadály nincs, ez elvi kérdés, szó sincs oroszellenességről, hiszen manapság az oroszok a hagyományos európai értékek védelmében, az atlantista háttérerők elleni küzdelemben és nemzetegyesítő törekvéseink szövetségeseinkké váltak. Ennek többször hangot adtam az Európa Tanácsban. Azt azonban nem kívánhatják, hogy megalázottságunk jelképét eltűrjük, ezt ők sem tennék. Kifejezetten erősítheti a magyar-orosz viszonyt e feszültségforrás kiiktatása és ezáltal a Szabadság történelmi arculata helyreállítása, az ereklyés országzászló visszaállítását is ideértve.

1956 és 2006 egy tőröl fakadt: a magyar nemzet szabadságvágya a tettekben is megnyilvánult, bátrak és elszántak szembeszálltak az elnyomókkal. Mindkettőt leverték, de a nemzet szabadság iránti vágyát megtörni nem lehetett sem 59, sem pedig 9 éve. A szabadságharcok végül mindig győznek. A Magyar Rádiónál a mostani évforduló alkalmával fiaimmal részt vettem a hang és képdokumentumokkal illusztrált történelmi sétán tovább erősödött  a két esemény közötti párhuzam. 56'-ban a Rádióban akarták a nép szabadság iránti követeléseit beolvastatni, 2006-ban az MTV-ben, ezt mindkét helyen megtagadták és erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, mindkét összecsapás a tüntetők győzelmével végződött. '56-ban azonban magasabbra lobbant az ellenállás lángja és a bátrak fegyverre keltek, s pár napig győztek, 2006-ban a gyurcsányi terrorgépezettel szemben nem bontakozott ki a politikai ellenállás talaján országos fegyveres ellenállás, csupán néhány utcai harc (pl.Blaha Lujza téri csata, Deák téri harckocsis roham, Ferenciek téri barikád) erejéig mutatta meg a nép az ellenállás erejét.

Fontos, hogy ezen a napon megemlékezzünk a bátrakról, a hősökről: maréknyi elszánt magyar fiatal a világ akkori leghatalmasabb hadseregét tudta legyőzni. Követendő példakánt kell rájuk tekintenünk. A győzelem után jött a politika árulása: Kádár-Apró-Dögei, és Biszkuék a Vörös Hadsereg szuronyai élén visszahozták a diktatúrát, az alávetettséget és az önrendelkezéstől való megfosztottságot. 

Fontos, hogy az árulókat is számon tartsuk és megbüntessük, mert sajnos a történelem azt igazolja, hogy mindig akadnak olyanok, akik saját nemzetüket idegen érdekeknek szolgáltatják ki. Az árulók még mindig szabadlábon, Biszku pere újra indult, a többieké meg sehol...

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. október 15-én hozott nem jogerős elsőfokú ítéletében a Köves Slomó rabbi által indított magánvádas büntetőeljárásban  nyolc vádlott esetében megállapította, hogy elkövették a becsületsértés vétségét és egy év próbára bocsátás intézkedést alkalmazott velük szemben. A vádlottak és védelem felmentés érdekében fellebbezést jelentett be, így az ügy a Fővárosi Törvényszéken, másodfokon folytatódik. Ennek ellenére Köves Slomó szervezetének honlapja lezárt és megnyert ügyről, győzelmi jelentésként számol be. Almási Lajos érdekfeszítő videós tudósítása az ítélethozatali tárgyalásról. Az események írásbeli összefoglalója ezután olvasható.

Az ügy alapja egy olyan kép, amelyen Köves Slomó látható a "Zsidó terrorista, aki Magyarországon él, és veszélyt jelent az egész nemzetre" felirattal. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azért tett feljelentést, mert a rendőrség és az általa kezdeményezett Tett és Védelem Alapítvány segítségével kiderítette, hogy ezt a képet tucatnyi hazafi a saját Facebook oldalán megosztotta. Szerinte ez nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét valósítja meg. Ezzel szemben a vádlottak egy részének védelmét ellátó dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy a kép közzététele nem bűncselekmény, mivel az egy kemény, radikális, de nem becsületcsorbító vélemény-nyilvánításnak minősül, amelyet a zsidó egyházi vezető közszereplőként tűrni köteles. Az utolsó tárgyaláson Köves Slomó tanúkihallgatása során tagadta, hogy közszereplő lenne. Dr. Gaudi-Nagy Tamás a védőbeszédben kiemelte, hogy ez a megfélemlítő célzatú eljárás a magyarság elleni szellemi terror eszköze, amelynek nem szabadna bírósági teret adni. 

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal október 14-én.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Szereplők rajtam kívül: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Főszabály szerint kéthetenként leszek a műsorban, esetenként gyakrabban, váltótársam Usztics Mátyás színész, rendező.

A szereplésemmel készült második éles szóbirkózást október 14-én sugározták, a következőt október 21-én 20 órától adja a Hír Tv. 

A mostani műsor témái többek között Göncz Árpád halála, Merkel "majdnem" Nobel békedíja és szereplése a francia köztársasági elnökkel az Európai Parlamentben, Lázár elszólása a földmutyikról, Gyurcsány pálfordulása kerítés ügyben, vihart kavaró színházi darab az olaszliszkai lincselésről és közel kétmilliárdos lottó nyeremény a láthatáron.

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  Jó szórakozást és ha tehetik nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

forrás kuruc.info

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon (Budapest, Markó u. 25. III. em 378.) ma, október 15-én 11 órától folytatódik Köves Slomó rabbi hazafiakkal szemben indított becsületsértési magánvádas pere, amelyen perbeszédek, ítélethozatal és a sértett, Köves Slomó személyes nyilatkozattétele is várható. Az ügy tárgyát egy olyan kép képezi, amely Köves Slomót ábrázolja, és amelyen az szerepel, hogy "zsidó terrorista, aki Magyarországon él, és veszélyt jelent az egész nemzetre". Köves Slomó azért tett feljelentést, mert kiderítette az általa kezdeményezett Tett és Védelem Alapítvány segítségével, hogy ezt a képet több hazafi a saját Facebook-oldalán megosztotta. Szerinte a kép megosztása nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét valósítja meg. Ezzel szemben a vádlottak egy részének védelmét ellátó dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője álláspontja szerint nincs szó bűncselekményről  a képen a vélemény-nyilvánítás szabadságával élve egy radikális, azonban nem becsületcsorbító véleményt fogalmazott meg annak készítője. A védelem az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Alkotmánybíróság és hazai bírói joggyakorlat döntéseire alapozva azt képviseli, hogy nem bűncselekmény egy ilyen kép nyilvánosságra hozatala, és Köves Slomót közszereplőként magasabb tűrési kötelezettség terheli. A terror fogalma alatt szellemi terrort is érteni lehet, amely értékítélet megalkotása nem büntethető, ráadásul ebben az esetben nem is megalapozatlan. A vélemény-nyilvánítási szabadság a túlzó, provokatív, sőt akár vulgáris véleményeket is kiemelt védelemben részesíti. Holnap kiderül, a vélemény szabad-e akkor is, ha az Köves Slomónak nem tetszik.  

Ahogy korábban írtam elfogadtam a Hír TV  felkérését és állandó vendég lettem egy új, rendhagyó közéleti vitaműsorban, amelynek címe Szabadfogás.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Szereplők rajtam kívül még: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész, Usztics Mátyás színész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Az első éles szóbirkózást szeptember 30-én sugározták, a szereplésemmel készült másodikat pedig október 14-én 20 órától adja a Hír Tv. Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat! Jó szórakozást az 1. adáshoz, ha tehetik nézzék a holnapi 2. adást is és ajánlják a műsort barátaiknak, szeretteiknek, ismerőseiknek is!

A mostani műsor témái többek között Lagzi Lajcsi – ügy, bevándorlás, pártok támogatottsága, Quaestor ügy,  Rogán - Lázár és az új agitprop minisztérium,  Volkswagen botrány 

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Az Európai Parlament október 5-8. közötti strasbourgi plenáris ülésének tanulságait elemzi Morvai Krisztina EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő. Merkel német kancellár és Hollande francia elnök látogatása és az annak kapcsán rendezett vita világossá tette: egyre nagyobb a szakadék az európai emberek tapasztalatai és véleménye, illetve az európai vezető politikusok szavai és tettei között a bevándorlás kérdésében (is). Erre utalt a vitában Morvai Krisztina és Balczó Zoltán az általuk felemelt molinóval, amelynek felirata: "Merkel, Hollande: Önök elárulták Európát".

A beszélgetésben e téma mellett szóba került a felvidéki magyarok drámai helyzetével foglalkozó strasbourgi meghallgatás, a vörösiszap katasztrófa 5. évfordulója alkalmából tartott vita és nem utolsósorban az is, hogy az európai döntéshozóknak már Hunyadi és a déli harangszó is "politikailag inkorrekt".

"Merkel és Hollande: elárultátok Európát" - javaslatomra ezzel a tiltakozó-szembesítő felirattal "köszöntötte"  Strasbourgban két magyar EP képviselő, Morvai Krisztina és Balczó Zoltán a német és francia vezetőket az Európai Parlament október 7-i ülésén. A "demokrácia fellegvárában"  Martin Schulz EP elnök a tolerancia jegyében rendfenntartókkal tépette ki a képviselők kezéből az európai polgárok döntő többségének véleményét is kifejező molinót. Merkelék rezzenéstelen arccal közölték: még több menekültet kell befogadni. Itt tartunk. Európa elárulása és tönkretétele csúcsra járatott üzemmódban zajlik és zajlott az EP e heti ülésén. Az ülése eseményeit értékelő strasbourgi stúdióbeszélgetésem Krisztinával rövidesen látható lesz.

A nemzeti érdekű vélemény elfojtását többször megtapasztaltam képviselőként:

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésnapján Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál tiltakoztam molinókkal az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért, azokat is rendfentartókkal vették el tőlem.

Szintén az ET közgyűlésén két évvel korábban meg az ülésteremben asztalomra kitett csöppnyi magyar zászlót döntette le biztonságiakkal a svéd néppárti alelnök.

Felkérést kaptam a Hír Tv-től, hogy vegyek részt állandó vendégként egy új, rendhagyó közéleti vitaműsorban, amelynek címe Szabadfogás. Izgalmas kihívás, elfogadtam. 

A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Szereplők rajtam kívül még: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Minden második héten leszek látható, váltótársam Waszlavik Gazember László. A szereplőket is bemutató 0. adást szeptember 23-án sugározták, első éles szóbirkózást pedig szeptember 30-én.

Várom a véleményeket, javaslatokat!

Jó szórakozást az 0. adáshoz, az 1. adás rövidesen jön!

Akinek nagyon hosszú lenne az egész megtekintése, külön megnézheti bemutatásomról szóló részt.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Mivel jogtörténeti jelentőségű üggyé vált a Pásztor ügyben ellenem és két másik terhelt ellen indított koncepciós eljárás,  fontosnak tartom, hogy minél többen megérthessék a koncepciós eljárások világát. Ezért ahogy ígértem ezennel megtekinthetővé teszem  a felmentésemet eredményező, 2015. szeptember 21-i tárgyalás legfontosabb eseményeit. 

Az alábbi négy. Almási Lajos által készített film sorrendben bemutatja a teljes ügyészi vádbeszédet, a dr. Manger Marcell védőm perbeszédét, az utolsó szó jogán elmondott perbeszédemet és dr. Makranczi Zita bíró ítéletét, indokolását. 

Ezzel is szeretném segíteni nemzetünk öntudatra ébredését és jogtudatának erősítését!

Almási Lajos videós tudósítása a  2009-ben, a Bajtársiasság napján meghurcolt 13 gárdista ügyében áttörést hozó, 2015. szeptember 29-én  született elsőfokú ítéletről megrázó korabeli filmrészletekkel, a bíró ítélethirdetésével, illetve dr. Borbély Andrea ügyvéd és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozataival. A Fővárosi Törvényszék 6 gárdistának fejenként 800 ezer, hatnak fejenként 600 ezer és egy eszméletlenre vert gárdistának egymillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg. Megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát.  A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie. A törvényszék eljáró bírája, dr. Schöck Beatrix helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét. Az ügy további részletei a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)  közleményében olvashatók!

2015. szeptember 30-án a Lánchíd Rádió reggeli műsorában nyilatkoztam a 13 gárdista tegnapi pernyertességéről, ennek jogi és politikai következményeiről, az elmaradt elszámoltatásról és a hazafias erők bevándorlási válsághelyzetben történő bevetése helyetti üldöztetéséről. Kérem hallgassák meg és terjesszék!

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye -2015. szeptember 29.)

Áttörést hozó elsőfokú ítélet született szeptember 29-én a 2009-ben, a Bajtársiasság napján meghurcolt gárdisták ügyében. A Fővárosi Törvényszék hat gárdista felperesnek nyolcszázezer, hatnak hatszázezer és egy eszméletlenre vert gárdistának egymillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg. Megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a - dr. Borbély Andrea ügyvéd és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát.  A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie. A felpereseket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva öt és nyolc óra közötti időtartamban önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. A törvényszék eljáró bírája, dr. Schöck Beatrix helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét és vette ez alapján figyelembe az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan ilyen nagyságrendű nem vagyoni kártérítésről rendelkeztek. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy nem lehetett vitás, hogy nemcsak az oszlatás elrendelése volt jogellenes, hanem az azt végrehajtó rendőri "intézkedések" (ingerlőgáz, elfogások, bántalmazások, fogva tartások) is, mivel azok szükségtelenek és aránytalanok voltak.

Ezúton tájékoztatom a a hazafias közvéleményt egy kiemelt jelentőségű és széles körű érdeklődésre számot tartó polgári per ítélethirdetési tárgyalásáról.

2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen számos embert bántalmazott, fújt le ingerlőgázzal, állított elő és tartott fogva több óráig önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon a rendőrség 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcolt el az Erzsébet térről. Az oszlatásban

tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. 

Holnap (szeptember 29. 9.30) 13 gárdista Budapesti Rendőr-főkapitányság elleni kártérítési perében hirdet elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék (1055 Budapest, Markó u. 27. I.em 22.)

Külön perben első fokon további 86 jogsértett kártérítési pere is zajlik ugyanezen rendőri brutalitással kapcsolatban. 

A jogsértettek jogi képviselői: dr. Borbély Andrea és dr. Gaudi-Nagy Tamás

Előzmények:

Többek ügyében már születtek jogerős és elsőfokú ítéletek:

10 fő (első fok) 

1 fő (első fok)

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő