A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. április 19-én bizonyítottság hiányában első fokon felmentett a 2006 őszi erőszakos cselekmények miatt a sértett által vádlottak padjára ültetett két rendőrt: Sz. Tamást és B. Norbertet, utóbbi már nincs állományban. A két rendőrt - az eljárást megszüntető ügyészség helyett -  egy 2006 őszi jogsértett, Dukán Dániel pótmagánvádló idéztette a bíróság elé vele szembeni, 2006. szeptember 20-i bántalmazás miatt. Az ítélet nem jogerős, pótmagánvádló fellebbezést jelentett be vádlottak terhére bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása iránt.- Almási Lajos videós tudósítása az ítéletről



A pótmagánvádat az a - dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - Dukán Dániel terjesztette elő, akit annak idején, 2006. szeptember 20-án
hajnalban egyetemistaként a Blaha Lujza tér környékén civil ruhás rendőrök megtámadtak, brutálisan megvertek, azt állították róla, hogy rendőröket dobált, ennek következtében őt gyorsított eljárásban első fokon 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, közel 40 napot töltött előzetes letartóztatásban. A másodfokú bíróság 2 évre enyhítette a büntetését és a végrehajtást felfüggesztette, de pártfogói felügyelet alá került. A 2006 őszi elítélésekkel kapcsolatos, 2011-ben hozott semmisségi törvény jelentős részben Dániel esete miatt született és ennek nyomán elítélését megsemmisítették.

Magyar Nemzet nyomán, szerző: Nagy

Bizonyítottság hiányában 2015. április 19-én első fokon felmentett a Pesti Központi Kerületi Bíróság két rendőrt: Sz. Tamást és B. Norbertet, utóbbi már nincs állományban. A két rendőrt egy 2006 őszi jogsértett, Dukán Dániel idéztette a bíróság elé pótmagánvádlóként, mert szerinte 2006. szeptember 20-án a Kossuth térről hazafelé bántalmazták őt.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a pótmagánvádló  jogi képviselője a perbeszédében hangsúlyozta: ügyfele nem vett részt semmiféle rendbontásban, ennek ellenére a Szentkirályi utca sarkán azzal a felkiáltással, hogy „Tüntető!”, Elfogni !", a rendőrök rátámadtak, leteperték, többször megütötték, és legalább egyszer fejbe rúgták, mielőtt megbilincselték volna. Rámutatott: a 2006-os elítélések semmisségéről szóló 2011. évi XVI. törvény törvényi vélelmet állított fel arra, hogy az ebben az időszakban "intézkedő" rendőrök vallomásai és jelentései nem feleltek meg a valóságnak. Ezzel szemben a bíróság a felmentő ítéletében azt mondta ki, hogy a rendőrök vallomásának teljesen mértékben hitelt lehetett adni a bántalmazott jogsértettével szemben és kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy ők akár tettesként, akár bűnsegédként elkövették  a terhükre rótt bűncselekményt. Ezzel lényegében a 2006 őszi rendőrbűnök relativizálására került sor, közel 9 évvel a véres események után, az elszámoltatás ezzel ebben a körben sem valósult meg.

A felvételen a "devizahitelesek" 2015. március 31-i brüsszeli tüntetését, jogi panaszbeadványának átadását, majd "közmeghallgatását" követő, az Európai Parlament tv stúdiójában felvett brüsszeli beszélgetés látható. A téma: mi történt, hol tartunk, s hogyan tovább?

A beszélgetés résztvevői:
Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő
Kerékgyártó Lászlóné - Radikális Bankellenes Csoport
Dr. Varga-Damm Andrea ügyvéd, bankjogász
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
Pálosi Attila - Nem adom a Házamat Mozgalom

(Zaklató, jogsértő igazoltatás az egyik pernyertes tibeti ellen forrás: hirszerzo.hu)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ezúton tudatja, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2015. április 14-én hozott jogerős ítéletével túlnyomó részt helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék tavalyi ítéletét, amely kimondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei 2011. június 24-én és 25-én a Kínai Népköztársaság miniszterelnökének magyarországi látogatása során a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt két tiltakozó tibeti aktivista véleménynyilvánítási szabadságát illetve személyes szabadságát megsértették és ezért nekik fejenként félmillió forint összegű nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg. 
A Fővárosi Ítélőtábla mostani döntésében úgy pontosította az elsőfokú ítéletet, hogy kimondta az egyik felperes - aki menekültként tartózkodik Magyarországon - esetében 5 alkalommal, a másodrendű felperes - aki egyetemi nyelvtanár - esetében 2 alkalommal akadályozták meg, hogy kínai delegáció elhaladási útvonala mellett tibeti zászlót lengessenek,illetve Tibetet éltető jelszavakat hangoztassanak.

Tiszta szívből gratulálok Rig Lajosnak, aki tegnap megszerezte a Jobbik első egyéni mandátumát a tapolcai időközi választáson. 

A "devizahitel" és a "forintosítás" kifejezés éppoly hazug, mint annak hirdetése, hogy "megoldódott a devizahitelesek helyzete a forintosítással" - vált világossá a brüsszeli hallgatóság számára az Európai Parlamentben dr. Morvai Krisztina EP képviselő által szervezett, magyar devizahitelesek és számos érdeklődő (köztük EP képviselők és az Európai Bizottság illetékesei) részvételével tartott, nyilvános meghallgatáson, 2015. március 31-én. A felvétel a meghallgatás 2. részét mutatja be, többek között becsapott károsult devizahitelesek megrázó tanúságtételeit, az Európai Bizottság illetékesének álláspontját, illetve saját nyilatkozatomat, amelyben  többek között a devizahitelezést vizsgáló parlamenti albizottság alelnökeként szerzett tapasztalataimról és a vizsgálat megállapításairól számolok be, illetve a tisztességes megoldást szorgalmazom.

A "devizahitel" és a "forintosítás" kifejezés éppoly hazug, mint annak hirdetése, hogy "megoldódott a devizahitelesek helyzete a forintosítással" - vált világossá a brüsszeli hallgatóság számára az Európai Parlamentben dr. Morvai Krisztina EP képviselő által szervezett, magyar devizahitelesek és számos érdeklődő (köztük EP képviselők és az Európai Bizottság illetékesei) részvételével tartott, nyilvános meghallgatáson, 2015. március 31-én. A felvétel a meghallgatás 1. részét mutatja be, a 2. rész közzétételére rövidesen sor kerül.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon (Budapest, V., kerület, Markó u 25.)  a II. 284. sz. tárgyalóeremben holnap  (április 10.) 8 óra 30 perces kezdettel kerül sor egy pótmagánvádas büntetőeljárás ítélethozatali tárgyalására, amely során  a 2006 szeptember 20-án történt rendőri erőszak miatt több mint 8 év után  két rendőr súlyos testi sértés miatt felelhet .

A pótmagánvádat az a - dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - Dukán Dániel terjesztette elő, akit annak idején, 2006. szeptember 20-án hajnalban egyetemistaként a Blaha Lujza tér környékén civil ruhás rendőrök megtámadtak, brutálisan megvertek, azt állították róla, hogy rendőröket dobált, ennek következtében őt gyorsított eljárásban elsőfokon 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, közel 40 napot töltött előzetes letartóztatásban. A másodfokú bíróság 2 évre enyhítette a büntetését és a végrehajtást felfüggesztette, és pártfogói felügyelet alá került.

Magyar devizahitelesek 2015. március 31-i brüsszeli akcióját mutatja be Almási Lajos videóösszeállítása, amelyen látható az európai uniós normák megsértését panaszoló petíció benyújtása, az Európai Parlament épülete előtti tüntetés és az európai parlamenti nyilvános meghallgatás néhány részlete. A felvételen látható a meghallgatáson elmondott hozzászólásom, amelyben többek között a devizahitelezést vizsgáló parlamenti albizottság alelnökeként szerzett tapasztalatokról és a vizsgálat megállapításairól számolok be, illetve a tisztességes megoldást szorgalmazom.

Az akcióról részletes képes beszámoló és a benyújtott petíció itt olvasható.
 
A feltámadás reményével átitatott, áldott Húsvétot kívánok minden kedves látogatómnak!
 
Budapest, 2015. április 4.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Megtisztelő és kihívással teli feladat volt jogi és szervezési segítséget adnom az adósságcsapdában vergődő, elkeseredett devizahitelesek minapi brüsszeli akciójához: többek között segítettem petíciójuk megfogalmazásában, az akció megvalósításában, a meghallgatáson, mint a devizahitelezést vizsgáló parlamenti albizottság volt alelnöke felszólaltam, illetve Almási Lajossal együtt tető alá hoztuk a meghallgatáson is levetítésre került és azóta a világhálón látható, az „Igazságot akarunk ! – adósságcsapdába esett devizahitelesek segélykiáltása” című dokumentumfilmet, amely tényszerűen és hatásosan mutatja be, hogy a sikerpropagandával ellentétben a „forintosítási” törvény csapdában hagyta a károsultakat és azt, hogy a civilek mindenre elszántak a tisztességes rendezés érdekében. Köszönet dr. Morvai Krisztinának és munkatársainak, akik áldozatos munkája nélkül ez az akció nem valósulhatott volna meg. Kérek mindenkit, hogy vigyék hírét ennek az akciónak, a petíciónak és filmnek, mivel a hazai sajtó döntő többsége (MTI is) felháborító módon elhallgatta ezt a nem mindennapi akciót!
Áldott Húsvétot kívánok ezúton is mindenkinek!

Dr. Gaudi-Nagy Tamás

2015. március 31-én Brüsszelben az Európai Parlamentben tiltakozó, figyelemfelkeltő akciót tartottak magyar civilek a Radikális Bankellenes Csoport szervezésében.  Ennek keretében a becsapott magyar devizahitelesek képviseletében petíciót nyújtottak be, tüntettek és a dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő által szervezett közmeghallgatáson ismertették a teljes kiszolgáltatottságba került adósok helyzetét.

A petíció linkje itt elérhető.

Az eseményen levetítésre került az „Igazságot akarunk! – adósságcsapdába esett devizahitelesek segélykiáltása” című dokumentumfilm. A film itt tekinthető meg:

(Magyar Nemzet, 2015. március 28., Pilhál Tamás)

Hatályában fenntartotta a Kúria szerdán azt a jogerős ítéletet, amely elutasította a kajászói gazdák érdekeit képviselő földvédő szervezet keresetét. Az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület 2012-ben azután fordult a bírósághoz, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet szerintük jogsértő módon kötött földhaszonbérleti szerződést egy kápolnásnyéki vállalkozóval. A szerződés révén a kőműves végzettségű férfi annak ellenére juthatott hozzá 8194 aranykorona értékű földhöz Kajászón, hogy a hatályos jogszabályok szerint egy embernek maximum 6000 aranykoronát érő területe lehet. A helyi gazdák tiltakozása ellenére a földalapkezelő nem bontotta föl a szerződést és nem zárta ki a nyertes pályázót, hanem kettéválasztotta az érintett földet, és új szerződést kötött. Az elkeseredett gazdák 2012 októberében birtokukba vették a nyertes vállalkozó által bérelt egyik földterületet. Az ügyben még a kormány is állást foglalt. Közölték, hogy a földvisszafoglaló kajászói gazdák politikai akciója a jogállamiság normáival ellentétes, ezért felkérték az illetékes minisztériumokat, tegyék meg a szükséges lépéseket. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet feljelentést is tett, eközben pedig a gazdák az Összefogás egyesület segítségével a haszonbérleti szerződés érvénytelenítéséért indítottak pert. Keresetüket azonban a Fővárosi Törvényszék jogerősen elutasította, felülvizsgálati eljárásában pedig a Kúria hatályában fenntartotta. Az Összefogásnak a 750 ezer forintnyi perköltséget is meg kell fizetnie.

2014. március 24-én és 26-án két egész napos tárgyaláson 24 meghurcolt gárdista és hazafi felperes (köztük Kiss Róbert a Gárda volt főkapitánya) meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Törvényszéken annak a 86 jogsértettnek a kártérítési pere, amely a velük szemben 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján brutálisan és törvényellenesen fellépő rendőri szerv ellen indult.
2010-ben Kiss Róbert keresete alapján a bíróság jogerősen megállapította, hogy az Erzsébet téri békés tiltakozást rendőrség jogellenesen oszlatta fel. Emiatt minden feloszlatás érdekében végrehajtott rendőri intézkedés (pl. 216 fő, köztük Vona Gábor és Kiss Róbert előállítása) törvénytelen és annak elszenvedői kártérítésre jogosultak.

Az első tárgyalásról (2014. december 2.) készült tudósítás itt tekinthető meg.

A jogsértetteket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere képviseli. A következő tárgyalásra július 9-én 8.30 órai kezdettel kerül sor, ahol a már meghallgatott gárdisták ügyében akár részítélet is születhet.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. március 13-án tárgyalta Köves Slomó rabbi, és aktív közéleti szereplő hazafiakkal szemben becsületsértési magánvádas perét. Az ügy tárgyát egy olyan kép képezi, amely Köves Slomót ábrázolja, és amelyen az szerepel, hogy "zsidó terrorista, aki Magyarországon él, és veszélyt jelent az egész nemzetre".

Köves Slomó azért tett feljelentést, mert kiderítette az általa kezdeményezett Tett és Védelem Alapítvány segítségével, hogy ezt a képet több hazafi a saját Facebook oldalán megosztotta. A tárgyaláson Köves Slomó nem jelent meg, jogi képviselője képviselte, aki szerint ezen feliratos kép megosztása nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét valósítja meg. Ezzel szemben a vádlottak egy részének büntető védelmét ellátó dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője álláspontja szerint nincs szó bűncselekményről, a képen a vélemény-nyilvánítás szabadságával élve egy radikális, azonban nem becsületcsorbító véleményt fogalmazott meg annak készítője.

A tíz egykori gárdistát, akik perelnek, 2009 júliusában bántalmazta a rendőrség (Magyar Nemzet, 2015. március 20., Pilhál Tamás)

Májusban születhet elsőfokú ítélet tíz gárdista kártérítési perében, akiket a Bajnai-kormány rendőrsége 2009. július 4-én az Erzsébet téren bántalmazott és állított elő. A tömegoszlatás jogszerűtlenségét már korábban kimondta a Kúria.

Újrakezdődött tegnap a Fővárosi Törvényszéken első fokon az a kártérítési per, amelyet tíz egykori Magyar Gárda-tag indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ellen a 2009. július 4-i Erzsébet téri tömegoszlatás ügyében. A felperesek összesen 10,8 millió forint nem vagyoni kártérítést és annak kamatait követelik a rendőrségtől, amiért a hatóság indokolatlan és brutális fellépésével megsértette a testi épséghez, emberi méltósághoz, személyes szabadsághoz és gyülekezéshez való jogukat. A bíróság tegnap arra kötelezte a BRFK-t, hogy a következő tárgyaláson adja át az oszlatáskor általa készített felvételeket - eddig ugyanis azokat visszatartotta. A perben várhatóan május 19-én hirdet elsőfokú ítéletet a törvényszék. A tíz gárdista ügyében tavaly első fokon már született jogsértést megállapító és kártérítésre kötelező ítélet, ám azt a Fővárosi Ítélőtábla formai hibák miatt hatályon kívül helyezte, ezért kezdődött most elölről az eljárás.

A második tárgyalási napon,  2015. március 9-én rendőr és civil tanúk és a megtekintett felvételek is cáfolták az ügyészi vádat a dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő és két hölgy ellen Pásztor István tavalyi leköpése kapcsán indított koncepciós büntetőeljárásban. A vád: aljas indokból elkövetett személyes szabadság megsértése és nyilvános rendezvényen elkövetett csoportos garázdaság, a nemzeti jogvédő esetében felbujtói minőségben. A nagyszámú hazafias hallgatóság jelenlétében zajlott egész napos tárgyaláson III.r. vádlott is vallomást tett, tagadta bűnösségét, kiemelve, hogy a tavaly május 9-i földvédő tüntetés két diplomás rendezőjeként ment oda a Pásztort inzultáló fejkendős köpködőhöz és többször megpróbálta őt rendre utasítani, eltaszigálni, ezt a felvételek is alátámasztották. Leszögezte: Gaudi senkit nem szólított fel Pásztorral szembeni bűncselekmény elkövetésére és nem volt "lincshangulat". Felháborodásának adott hangot, hogy míg a fejkendős  bajkeverőt felsőbb utasításra futni hagyták, addig őt hetekkel később két napra őrizetbe is vették botrányos körülmények között. Az események közvetlen közelében tartózkodott négy rendőr tanú egybehangzóan megerősítette, hogy közvádas bűncselekményt és "lincshangulatot" nem észleltek, illetve Pásztort mozgásában sem akadályozták. Hozzájuk hasonlóan cáfolta a vádbeli állításokat a tüntetést dokumentáló és most kihallgatott egy fotós és egy videós is.

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (1055 Budapest, Markó u. 25. fszt. 11.) 2015. március 9-én hétfőn 9 órától folytatódik az ellenem a tavalyi földvédő tüntetés kapcsán indított koncepciós büntetőeljárás. Aki szolidáris velem és megteheti, kérem jöjjön el a tárgyalásra és személyesen erősítse a nyilvánosság garanciális erejét.

A mostani tárgyaláson az ügy harmadik vádlottjának vallomására, tanúvallomásokra és a közvádas bűncselekmény hiányát igazoló felvételek megtekintésére (a lényeg ezen rövid filmen látható) kerül sor. Biztató előjel, hogy az első tárgyaláson már megroggyant képtelen vádat képviselő ügyészséget 8 napos határidővel felhívta a bíró bizonyítási indítványainak pontosítására.
Az első tárgyalásról készült összefoglaló itt olvasható és látható.

Tanúként hallgatta meg a bíróság a 2006 őszi "események" miatt a rendőri vezetők ellen folyó büntetőperben Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjét, aki nagyszámú 2006-os jogsértettet, áldozatot képviselt, s tagja volt a Civil Jogász Bizottságnak is.

Több, mint érdekesség, hogy Gaudi ellen is folyik büntetőper, ahol a vád tárgya felbujtás Pásztor István politikus leköpésére, s az ügyészség súlyosabb büntetést kér Gaudira, mint Gergényi Péter vagy Bene László rendőrkapitányokra a 2006 őszi magatartásuk miatt.

A kihallgatásomról készült beszámolóm itt olvasható.

Videós tudósítás a nemzeti jogvédők 2006 őszi rendőrtábornok perben történt tanúkihallgatásáról itt látható.

Tárgyalási összefoglaló a 2006 őszi tömeges rendőri jogsértések miatt Gergényi,Bene és más parancsnokok ellen indult büntetőperben. Megszólal Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás és Göbl György.

Régóta készültem erre a napra. A Bene, Gergényi és 12 társuk elleni rendőrperben megidézett tanúként szerettem volna a bíróság és ügyészség tudomására hozni kellő részletességgel mindazon tényeket, bizonyítékokat és következtetéseket, amelyeket a 2006 őszi erőszakos rendőri megtorlások kapcsán szereztem nemzeti jogvédőként. Sajnos nem egészen így történt, sőt a végén még rendbírság fenyegetést is kaptam. A történtekről videós tudósítást is közzéteszünk, illetve a teljes vallomásom is megtekinthető lesz rövidesen. (A magyarhirlap.hu tudósítása itt olvasható)

A tárgyalási beharangozóban megírtam, hogy 8 és fél évvel a történtek után a vád tárgya továbbra is csupán elöljárói intézkedés elmulasztása és nem terrorcselekmény, illetve nagy baj, hogy a politikai felelősök nem ülnek a vádlottak padján és az összes felelős rendőri vezető sem.

A tanúvallomásom után meglehetősen felemás érzéseim vannak. Az eljáró katonai bíró, dr. Kiss Károly mindenestül 40 perc időt szánt a kihallgatásomra, lényegében minimálisra korlátozva a lehetőségemet arra, hogy összefüggően előadjam a 2006 szeptemberi és októberi rendőrterrorral kapcsolatos tudomásomat. Pedig több tucat jogsértett ügyében eljárt ügyvédként, akkori eseményeket közvetlenül ismerő és a Civil Jogász Bizottság feltáró munkájában részt vett nemzeti jogvédőként, vizsgálatot folytató országgyűlési albizottság alelnökeként széles körű és átfogó ismereteket szereztem arról, hogy milyen szisztematikus kegyetlenkedésekkel félemlítettek meg az alapvető jogaikat gyakorló, megemlékezőket és tiltakozókat a gyurcsányi hatalom fenntartása érdekében. És ebben milyen szerepe volt az akkori politikai és rendőri vezetőknek. De ezt szóban nem ismertethettem, illetve csak részleteiben és többszöri megszakítással. A hátam mögött ülő vádlottaknak és védőiknek érezhetően ez sem tetszett, feszültséget érzékeltem rajtuk.

Holnap 9 órától a Fővárosi Katonai Törvényszéken (Budapest, II. kerület Fő u. 70-78. II emelet) tanúvallomást teszek a Bene László és 13  rendőrtársa ellen a 2006 őszi rendőri erőszak miatt indult  büntetőperben. Az eljáró bíró ugyanezen időpontra idézte tanúként dr. Morvai Krisztinát, nemzeti jogvédő bajtársnőmet, a Civil Jogász Bizottság volt társelnökét, jelenlegi európai parlamenti képviselőt. A vád tárgya továbbra is csupán elöljárói intézkedés elmulasztása és nem terrorcselekmény. Az ügyészség csak felfüggesztett börtönbüntetést kért. A per első, 2013. szeptember 17-i tárgyalása napján  a váddal kapcsolatos kritikánkat elmondtuk. Sértetti képviselőként való perbe lépésemet a bíróság elutasította.