Az Európa Tanács szeptember 30-án kezdődött, egyhetes strasbourgi Parlamenti Közgyűlésén a délvidéki magyarság területi autonómiájáért és jogfosztottságának megszüntetéséért Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az ET magyar delegációjának tagja délvidéki magyar szervezetek vezetőivel összehangolt akciókkal hívták fel a figyelmet, melyet a nemzeti radikális jogvédő felszólalásában előre bejelentett.

Szeptember 30-án, 13 órától az Európa Tanács strasbourgi főépületének 8. termében a „Vessenek véget a 300 000 délvidéki magyar elleni emberi jogi jogsértéseknek – a területi autonómia lenne az igazi megoldás!” címmel tartottak közmeghallgatást, erről bővebben IDE kattintva lehet olvasni.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő beszélget Strasbourgban, az Európai Parlament októberi plenáris ülésének végén. A témák:

1.A szerb EU csatlakozás kapcsán szükséges harcos kiállás a délvidéki magyarok jogaiért, Tamás és küzdőtársainak sikeres akciója az Európa Tanácsban a szerb elnök látogatásakor.

2. A Magyar Gárdával kapcsolatos időszerű jogi és egyéb kérdések, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságához most benyújtott fellebbezésre.

3. A 2006-os rendőrterrort tagadó szemkilövetés-pártiak egyre fokozódó pofátlansága és ennek veszélyei hazánkra, és a témával kapcsolatos október 20-i rendezvény beharangozása (A rendezvény részleteiről: www.morvaikrisztina.hu és www.gaudi.jobbik.hu)

Bíró-Nagy András uniós tisztviselőként csupán szólásszabadságát gyakorolja, vagy összeférhetetlenség áll fenn?

Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős EU-biztos kabinetjének egyik tagja, Bíró-Nagy András a bizottsági munkája mellett egy olyan hamburgi rendezvényen tartott előadást szeptember elején, amelyet kutatási területével – a Jobbik és a Fidesz politikájának összefonódása, illetve az európai radikalizmus – kapcsolatban megjelent könyv bemutatója alkalmával szerveztek.

Meghívó

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete és dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő tisztelettel meghívja Önt a

"RES IUDICATA-2006 ősze: ítélt dolog" című rendezvényére. 

Az eseményen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei és jogsértett ügyfeleik bemutatják azokat a jogerős bírósági ítéleteket, egyezségeket és a mögöttük lévő személyes drámákat, amelyekből mozaikszerűen és tárgyszerűen összeállítható mi is történt valójában 2006 őszén Budapesten.

Szűk negyedórás videót forgatott Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője arról, hogy milyen megpróbáltatásokat élt át, amikor társaival az Európa Tanács strasbourgi épülete előtt tüntetett, majd megpróbált bejutni Tomiszlav Nikolics szerb elnök sajtótájékoztatójára. Gaudi-Nagy a délvidéki magyarságnak biztosítandó területi autonómiáról szerette volna kérdezni a politikust a nyilvánosnak meghirdetett rendezvényen.

Tomislav Nikolić szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolić azt mondta, hogy nincs miért aggódniuk a délvidéki magyaroknak.

Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak. A tüntetők szerint ugyanis nagyon is van miért aggódniuk, ezt pedig a folyamatos magyarellenes kilengések és jogfosztások is bizonyítják.

A strasbourgi emberi jogi bíróság jogszerűnek találta, hogy a magyar hatóságok 2009-ben feloszlatták a Magyar Gárdát. A Jobbiknak nem tetszik ez az ítélet, ezért a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordulnak a döntés ellen.

A strasbourgi bíróság nagykamarájához fordul a Jobbik a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló döntés ellen. A magyar bíróság 2009-ben oszlatta fel a gárdát, ezt a döntést a strasbourgi emberi jogi bíróságon támadta meg a Jobbik. A testület kimondta, hogy a feloszlatás jogszerű volt, tehát jóváhagyta a magyar ítéletet. A Jobbik most a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordult a döntés ellen.

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvényjavaslat (T/11187) vitájában ismét hangsúlyozta a Jobbik-frakció véleményét, miszerint a termőföld jogellenes megszerzése büntető törvénykönyvi tényállásba drákói kemény büntetést szerettek volna behelyezni.

A radikális képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy nagymértékű elkötelezettséget lát minden oldalról a zsebszerződések kérdésében, majd a témában érdeklődők figyelmébe ajánlotta Kozma Ágota Zsebszerződések című jogi tanulmányát a Glossa Iuridica gyűjteményből.

Hozzátette azonban, hogy továbbra is hiányolja a büntető törvénykönyvből azt a „drákói” büntetést, amelyet a Jobbik javasolt, és amely szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható lenne az, aki jogellenesen szerez termőföldet, vagy játszik ebben közre.

„Olyan rendszer kellene, amely mind a büntetőjogi eszközökkel, mind a hatósági eszközökkel, mind a nyomozóhatósági eszközökkel képes hatékonyan felvenni a versenyt” – hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás, aki zárásul azt a célt fogalmazta meg, hogy „a magyar termőföld megvédését az összes létező eszközzel szolgáljuk.”

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerdán fellebbezést nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy semmisítsék meg a Magyar Garda feloszlatását helyben hagyó, elsőfokú döntését – tudta meg az Alfahír.

Mint ismert, 2013. július 9-én a strasbourgi bíróság elsőfokú tanácsa azt az ítéletet hozta, hogy nem tartja az európai emberjogi egyezménybe ütközőnek, hogy Magyarországon a Magyar Gárda Egyesületet és a hozzá kapcsolódó mozgalmat feloszlatták. 2009. július 2-án a magyar bíróság arra hivatkozva oszlatta fel a gárdát, hogy annak fellépése „sérti mások biztonságát”, az elől a helyben lakók nem tudtak kitérni. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet fenntartotta, a Jobbik ezután vitte nemzetközi porondra az ügyet.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerdán saját kezűleg nyújtott be fellebbezést, amelyben azt kéri a strasbourgi nagy kamarától, semmisítse meg az első fokú döntést. Érvelése alapján a magyar állam megsértette az emberjogi konvenció 11. cikkét, vagyis szükségtelenül, aránytalanul és demokratikus államokkal összeegyeztethetetlen módon oszlatta fel a Magyar Gárda Hagyományőrző Egyesületet, illetve a vele nem egynemű mozgalmat. A jogvédő-politikus a sértettek nevében 100 ezer euró kártérítésre tart igényt.

Az Európa Tanács strasbourgi parlamenti ülésszakának első napján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője vezetésével közmeghallgatást tartottak Állítsák meg az emberi jogi jogsértéseket Szerbiában! címmel. A Jobbik képviselőjén kívül a tanácskozáson délvidéki meghívottak is jelen voltak.

Többek között László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom vezetője, Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke és Bozóki Antal, a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke számolt be a délvidéki magyarságot érintő ügyekről. Amikor a délvidéki misszió idején Tomislav Nikolić szerb államfő is Strasbourgba érkezett, a magyar képviselők nekiszegezték a délvidéki magyarság kiszolgáltatott helyzetének kérdését.
Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik országgyűlési képviselőjét arra kértük, hogy röviden értékelje a Strasbourgban történt eseményeket

— Rendkívül eredményesnek ítélem meg a strasbourgi missziónkat, főként azért, mert sikerült tárgyilagosan tájékoztatnunk a délvidéki magyar közösség valódi helyzetéről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének nagyon sok képviselőjét, többek között: Pedro Agramuntot, az Európai Néppárt parlamenti csoportjának frakcióvezetőjét; Nils Muižniekset, az ET emberi jogi főbiztosát; Alekszej Puskovot, az Orosz Föderáció ET-delegációjának vezetőjét, valamint David Davist, a Brit Alsóház walesi képviselőjét. A felsorolt személyeken kívül még a török, bosnyák, brit, holland, azeri és még számos más delegáció képviselőivel is találkoztunk. Felhívtuk a figyelmet a temerini fiúk esetére, az elmúlt időszak magyarellenes atrocitásaira, a délvidéken jelen levő kettős mércére, a magyar nyelvű egyetem hiányára, valamint a területi autonómia ügyére.

Széljegyzet Pásztor István nyilatkozataihoz

Az értelmiségi az olyan ember, akit az igazság érdekel és nem a hatalom.
Politikus az olyan ember, akit a hatalom jobban érdekel, mint az igazság.
Konrád György

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – újabban Vegyes Magyar Szövetségnek is nevezett párt – és a Tartományi Képviselőház elnöke az utóbbi napokban tett kijelentéseiben „kártékonynak ítélte meg” a délvidéki és anyaországi képviselők a délvidéki magyarságért az Európa Tanács (ET) őszi közgyűlésének kezdetén (október 1-4 között) fellépő strasbourgi akcióit. [1]

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalást tartott "Mi a helyzet az Európai Unióban? Merre tovább?" címmel. A radikális honatya José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének évértékelője kapcsán kívánta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy mi folyik az Európai Unióban, azaz „egy olyan szervezetben, amely a válság egyre mélyebb bugyraiba kerül.”

A képviselő szerint a Barroso-beszéd lényeges üzenete az volt, hogy „a válságra a válasz a még nagyobb integráció, és hogy a nemzeti, állami hatásköröket még jobban központosítani kell”, miközben azonban ezt több euroszkeptikus képviselő vitatta, köztük Morvai Krisztina is.

A Magyar Polgári Szövetség elnökével, a délvidéki magyarok követeléseiről, a VMSZ árulásáról, Nikolic szerb elnök ET ülésen elmondott hazugságairól és a strasbourgi lobbiút során az Európa Tanácsban szerzett tapasztalatokró.

2013. október 3.

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) a leghatározottabban elítéli és az elkövető szigorú büntetését kéri abban az Újvidék és Temerin között történt esetben, melyben egy középiskolás magyar diákot bántalmazott egy tiszaistvánfalvi szerb férfi. A támadás a helyközi autóbuszjáraton történt számos tanú szeme láttára. A DélHír Portál szerint a sértett édesanyja számolt be részletesen a történtekről. A rendőrségi jegyzőkönyv szerint a szerb férfi az ütlegelésen kívül a következő sértésekkel illette a fiatalt: "Picsa magyar", "Bolond magyar, mit keresel Szerbiában, te marha?" Egyértelmű, hogy nem csupán a testi sértés, hanem a nemzeti türelmetlenség szítása is a vád alapját kell, hogy képezze.

Elgondolkodtató, hogy miközben ez idő tájt a szerb államfő, Tomislav Nikolić a magyarok széleskörű jogairól beszélt Strasbourgban, az Európa Tanács őszi parlamenti ülésszakán, addig a Délvidéken ismét nemzeti alapon történő leszámolás zajlott.

A délvidéki magyarok helyzetéről és a strasbourgi lobbiút során az Európa Tanácsban szerzett tapasztalatokról.

Strasbourg október 2. 2013

2013. október 3-án Strasbourgban, az Európa Tanács épületében az 1. teremben 14 órától nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a délvidéki magyarok sanyarú helyzetéről délvidéki magyar szervezetek felvilágosító missziós küldetés miatt az ET őszi parlamenti közgyűlésén tartózkodó képviselői: László Bálint, a radikális délvidéki Magyar Remény Mozgalom elnöke, Kiss Ervin, a Jobbik délvidéki szervezője, Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács magyar delegációjának tagja.

A sajtótájékoztató keretében részleteket mutattak be az "Áldozatból bűnös" c. dokumentumfilmet, amely az egy éve törvénytelenül vizsgálati fogságban tartott délvidéki fiatal drámai helyzetét dolgozza fel dokumentumképekkel és a szülők megrázó vallomásaival. Bozóki Antal ügyvéd, a jogvédelemmel foglalkozó, újvidéki székhelyű Árgus Egyesület elnöke szintén részt vett a misszióban, azonban hivatalos elfoglaltság miatt ezen az eseményen már nem tudott részt venni.

A sajtótájékoztató kétnyelvűen (magyarul és angolul) került megtartásra, ezért remélhetően mindenki számára követhető.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése strasbourgi ülésének csütörtöki napján került sor Tomislav Nikolić, szerb államfő meghallgatására.

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő ügyrendi felszólalást kért, érzékelve a szerb elnök azon szándékát, hogy a kérdésekre adott válaszokat jól elnyújtva kitöltheti a rendelkezésre álló időt, így megúszhatja a szerbiai magyar kisebbségre, a délvidéki magyarok önrendelkezésének biztosítására vonatkozó kérdéseket.

Nikolić válaszában kifejtette: egyetlen délvidéki magyar sincs veszélyben. Húsz évvel ezelőtt valóban lehetett erről a problémáról beszélni, viszont ma már aggodalomra nincs ok.

A szerb elnök mondataival szinte egyidőben, megtámadtak, ütlegeltek és magyarsága miatt szidalmaztak egy Temerinbe tartó kiskorút az újvidéki városi buszon. A támadás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a fiatal magyar zenét hallgatott és magyar nyelvű oldalon böngészett a telefonjával. A tiszaistvánfalvai támadót azóta már beazonosította a rendőrség.

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvényjavaslat (T/11187) vitájában üzenetet fogalmazott meg azon ügyvéd kollégáinak, akik „saját profitszerzésük érdekében legszentebb kincsünket, a termőföldet átjátsszák külföldiek részére.”

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12100) vitájában többször is szót emelt a magyar állampolgárok tisztánlátása érdekében, az államadósság tarthatatlansága, és a mérhetetlen károkat okozók felelősségre vonása kapcsán.

Gaudi elsőként a könyvvizsgálókkal kapcsolatban fejtette ki aggályait. Emlékeztette a képviselőtársait a Postabank ügyére, amely jól példázza, „hogy mennyire fontos, hogy tényleg tiszta kezek lássák át a valóban bonyolult állami pénzügyeket vagy éppenséggel a bankügyeket.”