A hétvégén 5 újabb csallóközi település – Illésháza, Kismagyar, Tonkháza, Bélvata és Rónya – gazdagodott rovásírásos helységnévtáblával.

Az ünnepség Illésházán kezdődött szeptember 29-én (szombaton) 14 órától. A helyi művelődési házban Molnár Attila, a Csenkey Baranta csapat vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy hagyományaink megőrzésének, megélésének kulcsfontosságú szerepe van a magyarság megmaradásában. Ezért is tartják nagyon fontosnak a baranta, az ősi magyar harcművészet gyakorlását és átadását a fiataloknak. Innen jött a rovásírásos helységnévtáblák elhelyezésének ötlete, hiszen ezzel is jelezzük, hogy itt olyan magyar emberek élnek, akik büszkék múltjukra, hagyományaikra és fontos nekik a magyar kultúra, a magyarság megmaradása szülőföldjén, még akkor is, ha a világ urai igazságtalan békediktátumokkal elszakították az itt élő magyarokat Magyarországtól. Már Napóleon is tudta, hogy egy nemzetet csak úgy lehet teljesen leigázni, ha elvesszük a múltját, elvesszük azt, amire büszke lehet. Amit Napóleonnak nem sikerült megtennie a magyarsággal, azt azóta sok nép szeretné elérni, sokan örülnének neki, ha a magyarok elfelednék dicső múltjukat és inkább a globalizáció útját járnák. A Csenkey Baranta csapat minden erejével azért küzd, hogy ez ne így legyen.

Gaudi-Nagy Tamás útban Biszku Bélához megosztotta a gondolatait a joggal elégedetlen, elszámoltatást és felelősségrevonást követelő polgárokkal.

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik első vezérszónokaként dicsérte a benyújtott munka színvonalát, de hangsúlyozta, hogy ennek ellenére sem tudják kritikátlanul elfogadni az előterjesztést és csak akkor támogatják, ha a neoliberális kapitalizmus vadhajtásait, visszásságait kizáró javaslataik elfogadásra kerülnek. A Jobbik alapvetően jónak tartja az új kódexre vonatkozó javaslat tagolását és szerkezetét, de osztja azt a kritikát, hogy a társasági jog beemelése aránytalanná teszi a rendszert - mondta az ellenzéki képviselő, aki jelezte, támogatja, hogy a családi jog szabályait illesszék vissza a polgári törvénykönyvbe.

Kijelentette, hogy jogtörténeti jelentőségű, az emberek mindennapi életét számtalan módon érintő kódexről van  szó, korábban a történeti jogfejlődésünkben Werbőczy István XVI. századi Hármaskönyve évszázadokon át alkalmazott magánjogi gyűjteménnyé vált, ezért döntő jelentőségű, hogy milyen értékeket vall magáénak a javaslat és milyen érdekeket szolgál.

2012. szeptember 25-én, Magyarország Alaptörvényének második módosítása című törvényjavaslat (a javaslat szövege IDE  kattintva elérhető) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a bírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának alapelvének tiszteletben tartása, de egyúttal mégis az igazságszolgáltatás minőségének javítása és a teljes körű rendszerváltás végrehajtásának érdekében a bírói kar átvilágítását szorgalmazta. Gaudi kifejtette, nem tudják támogatni ezt a nem tisztességesen elmondott és megindokolt törvényjavaslatot.

A jogvédő képviselő az Európa Parlament Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) hazánkba látogatott képviselőinek is elmondta: ,,a magyar történeti alkotmány vívmányai alapján hozott alkotmánybírósági határozat az irányadó ebben az ügyben, és a külföldi beleszólást nem tiszteljük és nem engedjük."

,,Önöknek Alaptörvény/Alkotmány módosítás sem kellett ahhoz, hogy tömeges jogsértéseket kövessenek el saját kormányzatuk ideje alatt" - kezdte felszólalását Gaudi-Nagy Tamás, majd hozzátette: ,,Azzal egyetértünk, hogy a bírói rendszerben kell egy rendszerváltozás. Ennek olyan alapvető elemei is lennének, mint amelyet jómagam hivatalból az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága tagjaként hivatalból tapasztalok a Hatékony igazságszolgáltatásért nevezetű szakbizottságban." Gaudi felszólalásában olyan megdöbbentő tényekre hívta fel a kormánypárti és ellenzéki képviselők figyelmét, mint például a magyar bírák jelenlegi fizetési bérszínvonala, mely a harmadát sem éri el a görög bírák bérezésének.

Megszüntette a Fővárosi Törvényszék Budaházy György és társai házi őrizetét, és lakhelyelhagyási tilalomra enyhítette a szigorú házi őrizetet

Magyarország Legfőbb Ügyészsége
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr részére

Budapest
Markó u. 16.
1055

Tárgy: vádemelés szükségessége a 2006 őszi rendőri bűncselekmények miatt

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr !

Ma van a 2006 szeptemberi és októberi tömeges rendőri erőszak szeptemberi szakasza utolsó napjának évfordulója.  Hat éve ezen a napon is megengedhetetlen brutalitással lépett fel a rendőrség békés tüntetőkkel és járókelőkkel szemben, ennek nyomán ezekben a napokban lényegében embervadászat zajlott Budapest utcáin, akkor került közel több száz ember elfogásra, sokukat bántalmazták, megalázták és közel 200 ember került törvénysértő módon előzetes letartóztatásba. Ezt követték azután 2006. október 23-én történtek: jogellenes tömegoszlatások, tucatnyi súlyos sérülést okozó példátlan erőszakhullám formájában megvalósult megtorló akciók, lovasroham, fejmagasságban kilőtt könnygázgránátok, gumilövedékek, szemkilövések, kegyetlen bántalmazások utcákon, éttermekben, önkényes fogva tartások.

Emlékművet avattak az 1944-45-ös délvidéki megtorlások áldozataira emlékezve a Csongrád megyei Ásotthalmon, a leendő királyhalmi (Backi Vinogradi) határátkelő közvetlen szomszédságában szerdán.

A Magyar Mártíromság Emlékmű Tóbiás Klára alkotása. A szobor csaknem hat méter magas, egy megcsonkított fát ábrázol, amelynek tetején, egy szögesdrótból készült fészekben egy csőrében kardot tartó, kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár áll. A szobor egy leendő emlékpark első eleme, amely létrehozását a Gyarapodó Magyarországért, a Jobbik pártalapítványa támogatja.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik szakpolitikusa, az elmúlt években a Nemzeti Jogvédő Szolgálatban is tevékenykedő ügyvéd:

- Hat évvel ezelőtt került nyilvánosságra az őszödi beszéd. Mi a véleménye a 2006-os jogsértéseket követő vizsgálatokról, illetve bírósági ítéletekről és kormányzati döntésekről?
- Nemrégiben a közvélemény megismerhette azt a hírt, hogy a Honvédelmi Minisztérium belső vizsgálatában feltárt jogsértések úgymond nem minősülnek bűncselekménynek. Ez azt jelenti, hogy a 2006-os brutális tömegoszlatások idején ugyan jogszerűtlenül adták át a gránátvetőket
és könnygázgránátokat a rendőrségnek a honvédség készleteiből, ezért mégsem vonnak felelősségre senkit. Pedig egyértelműnek tűnik, hogy mindezek egy összehangolt megtorló akció részei lehettek.

A hatályba lépéstől eltelt idő rövidsége ellenére ismét terítékre került az ügyvéddé váláshoz kötelező gyakorlati idő felülvizsgálata-igaz, teljesen más megfontolásból. Az Országos Bírói Hivatal elnöke, Dr. Handó Tünde előterjesztése nyomán indult meg a módosítási folyamat, melynek célja az lett volna, hogy a kényszerűen nyugállományba vonuló bírák az egy éves gyakorlati idő mellőzésével ügyvédként maradhassanak a szakmában.

2012. júniusában az ügyvédség elektronikus levél formájában kapta meg Dr. Répássy Róbert Államtitkár Úr tájékoztatását a módosítás tervezetről, melyhez a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének állásfoglalását is megküldték. Ezen levélben Dr. Bánáti János Elnök Úr az OBH elnökének módosító javaslatával egyetértve a javaslatot nemcsak a bírákra, hanem az ügyészekre is kiterjesztette volna.

Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottságának kiegészítő ajánlásaként az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága szeptember 11-én (kedden) tárgyalta Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló T/7655. sz. törvényjavaslat módosító javaslatait és kiegészítéseit.

Így került a Lukács Tamás (KDNP) vezette Emberi jogi bizottság elé Dúró Dóra, Farkas Gergely és Novák Előd (mindhárom Jobbik) kiegészítő javaslata, melynek értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális alapítványokra, közalapítványokra szánt keretéből a jövő évben 50 millió forinttal támogatná a magyar állam a Pongrátz Gergely 56-os Közhasznú Alapítványt. Ez az alapítvány működteti Kiskunmajsán Magyarország legismertebb és leglátogatottabb 1956-os múzeumát, melyről a költségvetés elkészítésekor az MSZP-hez hasonlóan a Fidesz is mindig megfeledkezik. A múzeum mellett egy kápolna és egy ifjúsági tábor is található, melyek támogatása ugyancsak kiemelten fontos lenne. A tábor téliesítése biztosíthatná a programok számának növelését, de támogatás hiányában ezek nem tudnak megvalósulni.

50 millió forintot szavazott meg az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a várpalotai Trianon Múzeumnak - tájékoztatta a Bakonyi Hírmondót Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A ma délelőtti bizottsági ülésen a Jobbik javaslata - melyet  Vona Gábor, Szávay István, Ferenczi Gábor, Kepli Lajos, Dúró Dóra és Farkas Gergely országgyűlési képviselők nyújtottak be, volt az egyetlen ellenzéki költségvetési módosító javaslat, melyet támogatott a bizottság, 8 igennel.

A Fidesz képviselői minden eszközzel megakadályozták a Vona Gábor javasolta, Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és a kormánypárthoz közel álló vállalkozók gazdasági ügyeinek vizsgálatára felállítandó bizottság felállítását az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülésén.