Munkacsoport felállítást kezdeményezi az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a családon belüli erőszak ügyében.

Péntek esti közleményük szerint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombat délutánra egyeztetésre hívta a családon belüli erőszak ügyében indított országos népi kezdeményezés szervezőjét, Halász Pálmát, az Élet-Érték Alapítvány elnökét, valamint a Fidesz női tagozatának képviselőit és Szabó Tímea LMP-s képviselőt.

Mégis támogatja a Fidesz, hogy önálló tényállás legyen a családon belüli erőszak.

Korábbi álláspontját megváltoztatva mégis támogatja a Fidesz azt az országos népi kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a családon belüli erőszak önálló tényállás legyen a büntető törvénykönyvben (Btk.) - közölte a kormánypárt frakcióvezetője.

Rogán Antal pénteki sajtótájékoztatóján - miután ő és Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök is tárgyalt a Fidesz női tagozatának képviselőivel - közölte: korábban azt az álláspontot képviselte, hogy a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak kezelésére a Btk.-ban számtalan tényállás található, így egy új, önálló passzus önmagában nem lenne segítség. A Fidesz képviselőnői azonban azt hangsúlyozták, hogy ezzel is több eszköz állna rendelkezésre a társadalmi probléma megoldásához.

A Jobbik támogatja azt az országos népi kezdeményezést, amely azt célozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállássá minősítését - mondta el Gaudi-Nagy Tamás pénteken az MTI-nek annak kapcsán, hogy az Országgyűlés jövő héten dönt a népi kezdeményezésről.

Széles sajtónyilvánosságot kapott a napokban a sajnálatos hír, hogy a Honvédelmi Minisztérium belső vizsgálatában feltárt jogsértések nem "bűncselekmények": azaz a 2006-os brutális tömegoszlatások idején bár jogszerűtlenül adták át a gránátvetőket és könnygázgránátokat a rendőrségnek a honvédség készleteiből, mégsem vonnak ezért felelősségre senkit. Nyilvánvaló, hogy mindezen tettek nem gondatlan cselekmények, hanem egy összehangolt megtorló akció részei voltak. Nem rendszeresített vadászfegyverekkel és gumilövedékekkel elkövetett szemkilövetésekért, tömeges brutalitásért még egyetlen felelős rendőri vezetőt és politikust sem helyeztek vád alá.

Több mint egy évvel ezelőtt nyilvánosságra került jogvédők követelésére a Balsai-jelentés, mely egyértelműen állami terrorcselekménynek minősíti a 2006 őszi megtorlásokat. Ezek alapján Gyurcsány Ferencet és az akkori rendőr vezetőket fel is jelentették, mégis voltak akik gyanúsítás és felelősségre vonás helyett karriert kaptak, mint például a legkegyetlenebb rendőri egység, a REBISZ volt vezetője, Dobozi József. Gergényi Péter, Bene József volt rendőr-főkapitányok, vagy a börtön helyett a Kossuth téren "éhségsztrájkoló" Gyurcsány Ferenc mai napig szabadlábon vannak.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága 2012. 09. 10-i ülésén méltatlan késői időpontban tárgyalta a Halász Pálma által elindított és több mint százezer ember aláírásával támogatott népi kezdeményezést, amely arról szól, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családi belüli erőszaknak. Salamon László, a testület KDNP-s elnöke emlékeztetett arra, hogy a júniusban elfogadott új büntetőtörvénykönyv (Btk.) országgyűlési vitájában 80 százalékos többséggel döntött úgy a parlament, hogy egy ilyen típusú tényállásra nincs szükség a Btk.-ban. Dr. Gaudi-Nagy Tamás a családon belüli erőszakkal érintett nők nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, és azt kezdeményezte, hogy az ülésen hallgassák meg a kezdeményezők képviselőjét is, de ezt az indítványt a testület kormánypárti többsége érthetetlen módon nem támogatta.

Az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján, szeptember 10-én Gaudi-Nagy Tamás interpellációjában az  elszámoltatás kudarcával kívánta szembesíteni a miniszterelnököt, aki a válaszadás elől megfutamodott. Orbán Viktor miniszterelnök a számára kellemetlen témában  arra a Budai Gyulára bízta a válaszadást, akinek az elszámoltatással kapcsolatos megbízatása már le is járt. Gaudi leszögezte, hogy a Fidesz az elszámoltatás ígéretével szerzett kétharmados többséget, azonban hatalmas csalódást okozott támogatóinak és a változásra szavazóknak azzal, hogy nem juttatta börtönbe a nemzeti vagyon fosztogatóit és a szemkilövetőket, pedig minden lehetősége megvolt rá.

2012. 09. 10-én Dr. Gaudi-Nagy Tamás interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz. A jogvédő politikus az elszámoltatásnak nevezett folyamatokról, a nemzeti vagyont fosztogató, szemkilövőkről érdeklődött. A válasz Budai Gyulától érkezett, aki - bár Gyurcsány és a többi felelőst az ígéretek ellenére sem tudták felelősségre vonni - sikeresnek nevezte az elszámoltatást.

Nem igaz, hogy nem voltak otromba megjegyzések a demonstráció ideje alatt, annyi viszont biztos: a Jobbik csendben, méltósággal vonult végig Fehérvár belvárosa körül.

Négy szónoka és egy kicsit hosszúra sikeredett körmenete jellemezte a tüntetést. A Jobbik felszólalt a korábban regnáló MSZP és az utódhatalom ellen és azok elszámoltatása mellett.

Lassan már hat éve, hogy a 2006 őszi rendőrterror tombolt Budapest közterein és fogdáiban, de a véres napok óta még mindig nem kaptak igazságtételt a kizárólag rendőri vallomások alapján elítélt emberek. Ennek kapcsán készített velem összeállítást és benne velem egy interjút a Hír Tv.

Elkészültek az 5. Hungarica lemez dalai. A stúdiófelvételeket szeptember közepén kezdi el a zenekar, az új album címe Test és vér lesz.

A csallóközi kisváros talán legnépszerűbb előadását sikerült tető alá hoznia a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) somorjai tagszereveztének a hagyományos nemzeti előadások történetében, hiszen a Városi Művelődési Központ terme szinte zsúfolásig megtelt Gaudi-Nagy Tamás esti előadására.

Székelyföld szabadságáért, területi autonómiájáért és a magyar történelmi egyházak által fenntartott erdélyi iskolák visszaállamosítása ellen tartottak tiltakozó demonstrációt a budapesti román nagykövetség épülete előtt mintegy háromszáz ember részvételével szombaton.

A budapesti megmozdulással egy időben az Igazág Napja elnevezéssel Sepsiszentgyörgyön és más erdélyi magyarok lakta városban is megmozdulást tartottak, hogy kifejezzék tiltakozásukat az erdélyi Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítása ellen. A kordonokkal körbezárt XIV. kerületi román külképviselet épülete melletti Izsó utcában felállított színpadon György-Mózes Árpád, a Székelyföldért társaság elnöke azt mondta: a román kormány az elmúlt 19 év alatt nem tett eleget az európai felszólításoknak, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségi jogokat, és az iskolák egyházi kézbe történő visszaszolgáltatása Románia  uniós csatlakozás után leállt.     Emlékezetett: a román állam a kommunista rendszerben nyolcezer egyházi ingatlant kobozott el, ebből 2140-re a magyar történelmi egyházak tartottak igényt, és ebből mindössze ötszázat szolgáltatott vissza a román állam, de a döntést a helyi és megyei önkormányzatok megfellebbezték.

Tegnap megszűnt Budai Gyula elszámoltatási biztos megbízatása, a Fidesz sikeresen lezárt elszámoltatásról beszél, az MSZP és a gyurcsányisták kárörvendően örülnek, hogy megúszták, az ország pedig rosszul jár. A Jobbik viszont továbbra is követeli a 2002-2010 közötti kártevők számonkérését és tesz is ennek érdekében.

A közzétett számok egyértelművé teszik, hogy a kormány megbukott elszámoltatásból, mivel a szocialista-liberális kormányzatok nemzeti vagyont károsító és emberek jogait sértő felelőseit nem tudta megbüntettetni annak ellenére, hogy erre a választási és kormányprogramban ígéretet tettek, és a társadalom négyötöde is erre szavazott, a kétharmad az elszámoltatás ígérete nélkül nem is lett volna meg. Az elszámoltatás kudarcának legékesebb bizonyítéka a 8 éves országvesztő időszak bűncselekményeiért felelős egyetlen miniszter, állami vezető és haszonélvező sem került rács mögé: Demszky Gábor, Gyurcsány Ferenc és bűntársaik, ideértve a 2006-os szemkilövésekért és rendőri brutalitásért felelős rendőrvezetők még vád alá sem kerültek, a csekély számú feljelentés többségét elutasították. AZ MSZP és a gyurcsányisták pedig egyre szemtelenebbek, miután eddig megúszták a felelősségre vonást a társadalom akarata és a Fidesz fogadkozása ellenére. Számos ügy még folyamatban van, a Jobbik is következetesen és alkotó módon részt vett minden elszámoltatást célzó bizottság munkájában és tucatnyi feljelentést tett (Budapest Airport, MALÉV privatizáció, Club Aliga stb.) , de az eljárások rendre elakadnak, a feltáró bizottságok rendre érdemi eredmény nélkül maradtak. Most arról beszélnek, hogy az elszámoltatást sikeresen lezárult, ami pedig nem sikerült annak az eltüntetett bizonyítékok az okai. Mi folyik itt ? Kinek az érdeke ? Egy biztos: a magyar embereknek nem, akik közül sokan csalódottak, vannak akik nem lepődtek meg, de felháborítja őket. Van egy csoport akik azonban örülnek: a haszonélvezők. Rájuk nem csapott még le a jog !

Az ország 4 ötöd része az elszámoltatásra szavazott, a kormány pedig arra vállalt kormányprogramban kötelezettséget, hogy üldözni fogja, és felelősségre vonja azokat az embereket akik megkárosították a magyar embereket, meglopták a közvagyont, hatalmi helyzetükkel visszaéltek.

Nem látjuk azt az akaratot, hogy erőt, tudást, jogszabályi háttért, a társadalmat megmozgató felhívásokat tegyünk annak érdekében, hogy valóban ezek a rettenetes bűnök felelősei bíróság elé álljanak. Mintha nem is ez lenne az érdeke a kormánynak...

Lázár János szerint eredményesen zárult a kétéves, szocialista kormányokat érintő elszámoltatási munka. Budai Gyula szintén pozitívan vélekedett az eredményekről, ám Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője szerint inkább totális kudarcnak nevezhető az elszámoltatás.

Lázár János hangsúlyozta, az elszámoltatás hátralévő munkája "a rendőrség, az ügyészség és a bíróság feladata, tekintettel arra, hogy a kormány jogállami alapokon áll". Az igazság szolgáltatására csak a bíróságok vállalkozhatnak, nekik van erre joguk és kötelességük - tette hozzá.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom kezdeményezésére a devizahitelesek érdekeit képviselő civil szervezetek szakértői egyeztettek a párt országgyűlési képviselőivel, Gaudi-Nagy Tamással, Z. Kárpát Dániellel és Lenhardt Balázzsal. Az egyeztetésen képviseltették magukat a Fehér Kéményseprők, a Széchenyi Hitelszövetség, Makkos Albert közgazdász, Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának ügyvezetője, továbbá a Bátor Program szervezői.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kormánynak a devizahitelesek megmentését célzó eddigi lépései elégtelenek, mivel csak a legjobb anyagi helyzetben lévő szűk társadalmi rétegnek nyújtottak érdemi segítséget. Sokadszor bizonyosodott be, hogy a kormány a tehetősek, a gazdagok, nem pedig a kiszolgáltatott százezrek, milliók érdekeit képviseli.

 A Székely Nemzeti Tanács megalakulásától hirdeti, hogy a szakpolitikai kérdések megoldásától a jogfosztottság felszámolásáig megoldást csak az kínálhat, ha maga a Székely Nép határoz a maga ügyeiben. A szubszidiaritás elvének megfelelően csakis a közösség demokratikusan létrehozott, önálló intézményei képesek igazságos és méltányos döntéseket hozni az őt érintő kérdésekben.

Az egyházi és közösségi ingatlanok használatával, tulajdonjogának szabályozásával sincs másképp. Az Igazság Napjára készülve ki kell mondani: ebben a nagyon fontos ügyben is az igazat és csakis a teljes igazat szabad mondani. A Református Székely Mikó Kollégium ügyében egy jogfosztó és veszélyes bírósági ítélet született. A Református Egyház tulajdonát a román állam megpróbálja visszaállamosítani, ezzel súlyosan megszegve nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Ám a teljes igazság az, hogy a kommunista román hatóságok közösségünktől, történelmi egyházainktól, nem csak épületeket, hanem közösségünk adófizető polgárainak pénzéből finanszírozott intézményeket oroztak el. A Református Székely Mikó Kollégium nem csupán egy épület volt, hanem a székelység történelmi hagyományait ápoló, nemzeti értékeit megtartó intézmény is. Románia kötelezettségvállalása sem pusztán az egyházi javak visszaszolgáltatására, hanem az egyházi iskolák visszaállítására is vonatkozik. Emlékezzünk meg az Európa Tanács 176/1993 számú, Románia csatlakozási kérelmére vonatkozó véleményezéséről, amely kimondja:

A Közgyűlés felszólítja Románia kormányát, hogy szolgáltassa vissza az egyházi javakat, és tegye lehetővé egyházi iskolák létrehozását és működtetését, különös tekintettel a kisebbségekhez tartozó gyermekek anyanyelvű oktatására. 

Közeledik a 2006. őszi rendőrterror hatodik évfordulója, s ki kell jelenteni - ahogy a címben is olvasható -, hogy a rendőrterror elrendelőinek, levezénylőinek és végrehajtóinak elszámoltatása megfeneklett, kisiklott. Azonban a sértettekhez, a terror elszenvedőihez hasonlóan mi jogvédők sem tudunk belenyugodni a kialakult helyzetbe. Alább a Hungária TV idén júniusban készült felvételét láthatják...

Szeptember 1-jére az utóbbi évek legnagyobb szabású erdélyi magyar tüntetését hirdették meg a jelenleg még ki tudja meddig az Erdélyi Református Egyház tulajdonát képező sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében. Amint emlékezetes évekkel korábban a hatályos restitúciós jogszabályok értelmében a székelyföldi magyar oktatás egyik fellegvárának számító intézmény egyházi tulajdonba történő visszaadása iránt intézkedtek magyar és román illetékesek. Utóbb büntetőeljárást indítottak ellenük és első fokon a két magyar döntéshozót  három év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, a román hivatali ember felfüggesztettet kapott.