Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács nyári közgyűlésén a hazafi nemzeti jogvédők elleni szélsőségességi vádak megszüntetése érdekében emelt szót. Gaudi-Nagy Tamás megemlítette az őt és Morvai Krisztinát ért rendőrségi könnygáztámadást, amelyért később a törvényszéki harcuk során kártérítésben részesültek. Gaudi-Nagy mint követendő példát, Mahatma Ghandit nevezte meg.

Szó esik a székely önrendelkezésről, a francia választásokról , a franciaországi hagyományos nemzeti közösségekről, az Európa Tanács közgyűléséről, valamint Budaházy győzelméről.

Ez most kinek a költségvetése, a kormányé vagy a szocialistáké? - tette fel a kérdést Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) 2012. június 6-án, a 2013-as költségvetés vitájában (a költségvetés tervezet IDE kattintva megtekinthető. A radikális politikus szerint azoknak a nemzetközi szervezetek által diktált feltételeknek van alárendelve a büdzsé, amelyeket a szocialistáknál jobban még senki nem szolgált. Mindezt úgy összegezte: a nemzetközi pénzügyi szervezetek diktátumának költségvetésével állunk szemben.

Provokációnak minősítette Pintér Sándor az MSZP-s Steiner Pál felvetését, amely szerint a csendőrség visszaállítását tervezi a belügyminiszter.

„Nagy csalódást okozott nekem az írásbeli kérdésével (…) Ha provokációról beszélünk, azt ön követte el” – olvasható Pintér Sándor Steiner Pálnak (MSZP) címzett írásbeli válaszában. Hétfőn Steiner provokációnak minősítette, hogy a belügyminiszter egyeztetést hívott össze a csendőrség felállításáról Gaudi-Nagy Tamás bizottsági felvetésére. Azt állította, a tárcavezető személyes megbeszélésre invitálta a témáról a jobbikos képviselőt és őt magát is. Hozzátette, ugyan késve kapott meghívót a tervezett egyeztetésre, de azon egyébként sem vett volna részt. Steiner szerint ugyanis a csendőrség újbóli létrehozásának már az ötlete is sérti a holokauszt áldozatainak emlékét, ráadásul a párizsi békeszerződés tiltja fasiszta szervezetek újraalakítását.

Strasbourg, 2012. június 27., szerda (MTI) - Több magyar országgyűlési képviselő is részt vett azon a vitán, amelyet a demokrácia válságáról és az állam szerepéről folytattak szerdán az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének strasbourgi nyári ülésszakán.

Gaudi Nagy Tamás (Jobbik) vitába szállt a Gross-előterjesztés azon megállapításával, hogy fő veszélyforrást jelentenek a populista és radikális mozgalmak. Szerinte ellentmond az egyenjogúság elvének, ha megbélyegzik azokat a "kritikus szemléletű európai embereket, akik radikális változásokat akarnak".

A jobbikos képviselő abban fogalmazta meg a demokrácia válságának fő okát, hogy a nagy, globális társaságok befolyást gyakorolnak az államok és a nemzetközi szervezetek fölött. Szerinte az államoknak "vissza kell venniük" az őket megillető hatásköröket ezektől a nagyvállalatoktól.

A Kúria, Kónya István vezette tanácsa  2012. június 26-án helyt adott Budaházy György védőjeként benyújtott felülvizsgálati indítványomnak és indokainkkal messzemenően egyetértve felmentette a számtalan koncepciós eljárást már sikeresen visszaverő hazafit az egyik legsúlyosabb állam elleni bűncselekmény, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészületének vádja alól. Ez már a sokadik felmentés a Budaházy elleni koncepciós perek  sorában, több esetben már kártérítést is kapott.  A hat év jogi küzdelme után született döntésen azért nem lehettem jelen, mert Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének nyári ülésszakán képviselem ezen a héten a nemzeti érdekeket, többek között éppen a székely önrendelkezésért küzdő Székely Nemzeti  Tanács célkitűzései számára toborzok támogatókat az itt tartózkodó Izsák Balázs elnök úrral együtt.

Hatalmas elégtétel ez az ítélet nemcsak Budaházy Györgynek, és minden jóérzésű, jog uralmát tisztelő embernek, a hazafias meggyőződésük miatt üldözöttekért 2004 óta küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak, de nekem is mint védőnek, akit ebben az ügyben kifejtett védői munkám ellátása miatt éppen a felmentésnek helyszínt adó ülésteremben  két alkalommal is több százezer forintos bírsággal sújtott a Fővárosi Ítélőtábla  pártállami időkben is már aktív bírója, Máziné Szepesi Erzsébet. Ő volt az is, aki nemcsak a vérlázítóan törvénysértő és most hatályon kívül helyezett, bűnösséget megállapító döntést hozta és egy év börtönt szabott ki a korábban első fokon felmentett hazafira, de ő volt az aki másfél évig hosszabbítgatta szintén törvénysértően Budaházy előzetes letartóztatását. Ő volt az, aki nem átallotta provokatív módon a 2010-es országgyűlési választások első fordulója előtt két nappal kitűzni az elítéléssel járó tárgyalást.

Magyarország jelenleg nem egyeztet Oroszországgal a magyarországi szovjet emlékművekről, esetleges áthelyezésük nincs napirenden - közölte Martonyi János külügyminiszter kedden. A fideszes külügyér nyilvánvalóan összekeverte a szezont a fazonnal, ugyanis Gaudi-Nagy Tamás nem a magyar-orosz kapcsolatok ellen, hanem a megszálló szovjet horda dicsőségét hirdető emlékművek ellen emelt szót, illetve intézett kérdéseket.

A tárcavezető Gaudi-Nagy Tamás kérdésére adott írásbeli válaszában kifejtette, az első demokratikusan választott magyar kormány és az orosz fél közötti szoros egyeztetés és megállapodás eredményeként elszállították a budapesti közterekről a szovjet emlékműveket, és a tárgyalásokon - más országokhoz hasonlóan - megállapodtak abban is, hogy kivételt egy, Budapest esetében a Szabadság téri képez. Ezen emlékművel és más magyarországi szovjet emlékművekkel kapcsolatban jelenleg nem egyeztet Magyarország és Oroszország - írta a külügyminiszter.

Strasbourg, 2012. június 25., hétfő (MTI/EFE) - Koszovó függetlensége megváltoztathatatlan, nincs más alternatíva, mint elfogadni azt - szögezte le hétfőn Strasbourgban, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén Sali Berisha albán miniszterelnök.

Nagy örömmel üdvözlöm Budaházy György és ügyvédei kitartó harcainak újabb sikerét, a Kúria felmentő ítéletét a hazafi ellen "alkotmányos rend erőszakos megdöntése" miatt folyamatban volt büntetőügyben. Jogtörténeti jelentőségűnek tartom azt a tényt, hogy Budaházy blog bejegyzései, amelyekben a szemkilövető Gyurcsány kormánnyal szembeni határozott és bátor ellenállásra bíztatott nem minősülnek bűncselekménynek - szemben a jogerős ítélet jogsértő megállapításával. Szégyenletesnek tartom ugyanakkor, hogy az ügyészség két évvel a kormányváltás után is körömszakadtáig ragaszkodott a bűnösség megállapításához, mintegy azt üzenve a magyar embereknek, hogy az esetleges jövőbeni hibbant Nérók terrorját meghunyászkodva kell eltűrnünk.

2012. június 30-án, a IV. alkalommal megrendezett Székely Szigeten tart előadást Dr. Gaudi-Nagy Tamás Több frontos küzdelem a székely önrendelkezésért címmel.

A szervezők és a jogvédő csonkaországi képviselő is minden érdeklődőt szeretettel vár!

Az Országgyűlés 2012. június 18-i ülésén a Ház az Áder János köztársasági elnök által jogalkotási törvénysértés miatt visszaküldött két törvény (kisajátítási és sportingatlanokkal kapcsolatos törvény) megismételt záróvitájában élénk, vádaskodó szópárbaj alakult ki a Fidesz és MSZP képviselői között arról, hogy a múltban ki szegte meg többször és súlyosabban a jogalkotásra vonatkozó jogállami szabályokat. A szóváltás végén Gaudi-Nagy Tamás összegezte erről a választópolgárok véleményét: "Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű".
(A nemzeti radikális képviselő felszólalása 3:35-nél kezdődik, de az egész csak a korábbi felszólalások fényében érthető csak meg, a teljes értékű "élményhez" ajánljuk az alig több mint 4 perces felvétel egészének megtekintését.)

2012. június 20-án, a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló vitában (a törvényjavaslat IDE kattintva tekinthető meg) a nemzetközi és hazai marketing kapcsán sürgetett Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) radikális változást. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Európában szinte alig lehet magyar borokat kapni, pedig minőségében megállnák a helyüket bárhol a kontinensen. Bár a szekszárdi borászok akikkel egyeztetett, azt jelezték, hogy a javaslat végleges változatát benyújtás előtt már nem kaphatták meg és nem véleményezhették. A szőlőkivágás már szinte helyrehozhatatlan károkat okozott a magyar szőlőművelésben és borkészítésben, ezért Magyar Zoltánnal (Jobbik) módosító javaslatot (IDE kattintva elolvasható) terjesztett elő a három évnél régebben nem működő területek kivágását lehetővé tevő javaslat megváltoztatása érdekében.

Az Országgyűlés 2012. június 19-i ülésnapján, az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról (T/7677) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás is éles kritikát fogalmazott meg.  ,,Olyan helyzet elé állítanak most minket, mint azt az étteremben éppen salátát fogyasztani kívánó vendéget, aki maga elé kap egy hatalmas nagy tányért, vannak benne szép gusztusos kis zöld, friss saláta levelek, vannak benne finomnak tűnő kis répa darabok, de vannak benne csúnya, gusztustalan, különböző lejárt szavatosságú termékek, melyeket nem jó elfogyasztani. Mit kell csinálni ilyenkor? Mit tud kezdeni a vendég?" - ezzel a gondolatmenettel vezette fel Gaudi-Nagy Tamás azt a beszédét, melyben elmagyarázta a képviselőtársainak, hogy véleménye szerint az ellenzéki országgyűlési képviselőknek az a feladata ilyenkor, hogy figyelmeztesse a ,,törvénygyár" üzemeltetőit a durva alkotmányossági és jogalkotási hibákra. A salátatörvények kapcsán az alkotmánybíróság már több alkalommal világosan leszögezte, hogy nem összetartozó életviszony csoportokra alkotmányosan nem alkalmazható. A jogrendszer koherenciáját, a jogállamiság elvét és a jogbiztonságot kirívóan sértő és veszélyeztető sztahanovista módszer, a Bokros-csomaggal indult és azóta minden kormány ,,kedvenc" eszközévé vált.

Gaudi:,,Két éves országgyűlési mandátumom leggyalázatosabb pillanatait éltem meg"

Az Országgyűlés június 18-i ülésén, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részére fizetendő kétszeresére növelt kvóta hozzájárulásról (gyakorlatilag tagdíj) szóló törvényjavaslat (ide kattintva elérhető: T/7412) vitájában Gaudi-Nagy Tamás egyértelművé tette, hogy gyarmati függésünket tovább mélyítő javaslatnak a megszavazása hazaárulásnak minősül. A Jobbik frakció képviseletében Gyöngyösi Márton, Z. Kárpát Dániel, Novák Előd és Volner János is keményen ostorozták ezt a nemzetgyilkos javaslatot. A vita során, az ország eladósodásáért felelős MSZP-sek és gyurcsányisták túlnyomó többsége valószínűleg a kezdődő labdarúgó EB mérkőzés megtekintése mellett tette le a voksát. Az uzsora befizetését előíró törvényt 207 Fidesz/KDNP-s képviselő végül megszavazta, a Jobbik tiltakozása és nem szavazatai ellenére.

Az Országgyűlés június 18-i ülésén, melyen az új munka törvénykönyve hatályba lépésével kapcsolatos törvénycsomag (T/7415) zárószavazása előtti vitában, Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció tagja hiányolta a kormány zárószavazás előtti módosító javaslatából a határozott és egyértelmű hadüzenetet a magyar munkavállalókat kizsigerelő munkaerő kölcsönzők felé. Mint mondta, a Jobbik sokkal keményebb fellépést szeretett volna. Nem ez az egyetlen téma, amelyben sokkal radikálisabb  megoldásokat szeretne a nemzeti ellenzéki párt, ugyanakkor a jogvédő politikus üdvözölte azt a szintű fellépést, ami szerepel - mint kifejtette van kétségkívül számos ilyen elem -, de mára lényegében a rabszolga kereskedés szintjére süllyedt az ilyen típusú munkaerők kölcsönzők működése, főleg az olyan régiókban, ahol a munkaerőpiac beszűkülése miatt szinte egyetlen választása van az embereknek: ha dolgozni akarnak, akkor eladják magukat.

A kilakoltatás ellen fellépő civilek jogi védelme érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálat képviseletében dr. Kun Judit ügyvéd jelent meg a III. Kerületi Rendőrkapitányságon, és igyekezett ellátni a jogsértettek védelmét.