Azért ne ijedjenek meg nagyon a kedves olvasók: mindez csak Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár értelmezésében van így, aki Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szavait forgatta ki a lehető legszélsőségesebb és legfélrevezetőbb módon.

Az Országgyűlés tegnapi ülésén ugyanis szóváltásba keveredett a két politikus az Ipoly-hidakról szóló szlovák-magyar megállapodásokról szóló vitában. A Jobbik képviselője elmondta, hogy bár természetesen pártja támogatja az Ipoly-hidak megépítését, azonban "az elszakított területeken élő testvéreinkkel való kapcsolattartás nem pusztán műszaki ügy, ahogy azt a kormány beállítja, hanem egy alapvető nemzetstratégiai kérdés". A képviselő arra kérte a kormányt, hogy haladéktalanul követelje Szlovákiától a magyarok kollektív bűnösségét deklaráló Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, a jogfosztó állampolgársági törvény módosítását, a kitelepített magyarok kárpótlását és a lehető legmagasabb szintű önrendelkezést a felvidéki magyarság számára.

Az Országgyűlés 2012. április 3-i ülésén a bírósági szervezetrendszerről (Országos Bírósági Hivatal elnöke, Országos Bírósági Tanács) szóló törvényjavaslat részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő felszólalásában kiemelte, hogy az Európai Unió és minden más külföldi szerv véleménye az utolsó szempont amely figyelembevételre kell kerüljön a szuverén magyar Országgyűlés törvényalkotási munkája során.

A magyar Országgyűlés plenáris ülésen 2012. április 2-án, a köztársasági elnök lemondása után a tótok által 1920-ban hajózhatónak hazudott magyar folyón, az Ipolyon létesítendő két hídról (Vámosmikola és Ipolypásztó, illetve Ipolydamásdi és Helemba között)  és a trianoni gúnyhatárral szétválasztott felvidéki magyar területek közútjainak használatáról szóló magyar-szlovák egyezmények (link, link, link) vitájában kőkemény, de egyben tanulságos nemzetpolitikai pengeváltásra került sor Gaudi-Nagy Tamás, az Országgyűlés legaktívabb tagja és a besimulás álláspontját képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkár között.

Gaudi felszólalásainak lényege az volt, hogy a javaslatot a Jobbik természetesen támogatja, de a  II. világháborúban lerombolt Ipoly hidak és az elszakított területeken élő magyar testvéreinkkel való kapcsolattartás nem pusztán műszaki ügy, ahogy azt a kormány beállítja, hanem egy alapvető nemzetstratégiai kérdés. Gaudi kérte a kormányt,  haladéktalanul követelje Szlovákiától a kollektív bűnösség elvén álló Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, a magyarellenes állampolgársági törvény módosítását, a nyelvtörvény eltörlését és a kitelepített felvidéki magyarok kárpótlását, egyben a lehető legmagasabb szintű önrendelkezést a sajnálatos módon fogyatkozó felvidéki magyarság számára.

Tekintse meg az éles vitáról készült összefoglaló videót:

A Kúria törvénysértően meggátolta az EU, IMF és NATO tagság megszüntetését célzó Halász József-féle népszavazási kezdeményezések kivitelezését, miután helyben hagyta az Országos Választási Bizottság szintén Alaptörvényt sértő döntéseit.

A Kúria Kvk.II.36/184 - 185 - 186/2012/2. számú - tárgyalás mellőzésével hozott - végzésével elutasította az OVB 30 - 31 - 32/2012. sz. határozata ellen benyújtott kifogásomat. A kifogásolt határozatok megtagadták azoknak az aláírásgyűjtő íveknek a hitelesítését, amelyeket az EU, az IMF és a NATO kilépésről szóló népszavazás kezdeményezésére nyújtottam be.

A 2007. október 26-án a budapesti Ferenciek terén, az ún. kuruc.info hídblokádot követően  elkövetett rendőri jogsértés-sorozat következményeként személyenként 300 ezer forint tőkét és annak kamatait köteles a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) fizetni 7 felperesnek - döntött tegnap, március 27-én másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla.

A demonstráció feloszlatás miatt meghurcolt hazafiak által indított személyiségi jogi kártérítési perben tavaly a Fővárosi Bíróság osztva a felperesek jogi képviselőjének, dr. Gaudi-Nagy Tamás  álláspontját elsőfokú ítéletével kimondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenesen állította elő és tartotta fogva Németh Csabát, Németh Ádámot, Sípos Attilát, Pál Mártont, Rád Csabát, Kollár Tibort, Poszpischek Tamást személyes szabadságukat korlátozva és ezzel emberi méltóságukat megsértve.

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat 2012. március 27-i vitájában több felszólalással is éltem.

Kétperces felszólalásomban megleckéztettem a gyurcsányista Molnár Csabát. Ő ugyanis az nélkül hivatkozik előszeretettel az Alkotmánybíróság 27/1998 -as alkotmánybírósági határozatára, hogy azt végig olvasta volna, és Répássy államtitkár úr szavaival élve, csak "hablatyolva" idéz belőle. Az Ab határozat ugyanis elvi éllel leszögezi, hogy a párt politikai alapon szerveződött képviselőcsoportoknak frakciókéhoz hasonló jogkörökkel történő felruházására az Országgyűlésnek nincs alkotmányos kötelezettsége.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 2012. március 27-i általános vitájában követeltem a politikailag lejáratott bírák eltávolítását ezzel is elősegítve az igazságügy hatékonyabbá tételét és a jogszabályi normák előírásai szerinti működés biztosítását.

Március 26-án az Országgyűlés elfogadta azt a jobbikos törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében sokkal szigorúbb felelősségre vonás vár azokra a multi cégekre, amelyek megszegik az élelmiszer-forgalmazásra vonatkozó szabályokat.

A Gaudi-Nagy Tamás, Magyar Zoltán és Varga Géza jobbikos országgyűlési képviselők által jegyzett indítványt a Fidesz, a KDNP és – furcsamód – az MSZP képviselőinek többsége is támogatta, az LMP-s honatyák és honanyák nem nyomtak gombot, a DK jelenlévő politikusai pedig nagyrészt tartózkodtak. (A szavazás részletes adatai ide kattintva érhetőek el.) A törvénymódosítás célja a fogyasztókat rendszeresen megtévesztő, gátlástalan élelmiszerláncokat működtető multinacionális cégek megregulázása.

A mai napon (március 27.) Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula a Jobbik országgyűlési képviselői sajtótájékoztatót tartottak a Bank Center épülete előtt, a nemzeti ünnepet követő rendőrterror kapcsán.

Zagyva György Gyula elmondta, hogy az ország minden szegletéből folyik a tanúk összeszedése, azonban az illetékes szervek hibát, hibára halmoznak. Konkrét példaként kiemelte, hogy parancs nélkül akartak házkutatást tartani egy olyan személynél, akinek egyetlen „bűne”, hogy egy évvel ezelőtt a barátnője volt az egyik hazafinak, aki március 15-én Budapesten járt.

Az Országgyűlésről szóló törvény 2012. március 27-i általános vitájának vezérszónoki beszédében Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, véleménye szerint a  Fidesz testére szabott törvény nem a modern követelményeknek megfelelő hagyományos gyökerekből táplálkozó irányba halad. Koncentrált hatalmat ad a házelnök kezébe akár a funkció kinevezési szabályrendszerrel, akár a fegyelmezési - szankcionálási jogkörök alkalmazásával.

Zagyva György Gyula közölte: a Jobbik szerint a Nemzetközi Valutalap (IMF) utasította a rendőrséget, hogy jogtalanul hurcoljanak el tanúkat a lakhelyükről az elmúlt napokban a március 15-én a Bank Centernél történtek miatt.

Rendkívüli rendőrségi készültség mellett tartotta meg Zagyva György Gyula és Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik országgyűlési képviselői, a budapesti Szabadság téren, a Bank Center elé bejelentett sajtótájékoztatójukat. Az eseményt több tucat rendőr „biztosította”, egy rendőr százados pedig civil ruhában a sajtó munkatársai között elvegyülve kamerával felvételeket készített. Ezért hivatali visszaélés gyanújával a Jobbik politikusai feljelentést tesznek.

Balczó Zoltán és Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselői alkotmánymódosító javaslatot nyújtottak be, melynek lényege az volt, hogy nemzetközi szerződésről, pontosabban annak megkötéséről, vagy felmondásáról népszavazás útján is lehessen dönteni.

A jelenlegi Alaptörvény ugyanis kétértelműen fogalmaz, hiszen a jogszabály azt mondja ki, hogy nemzetközi szerződésben vállalt, illetve abból eredő kötelezettségekről ne lehessen referendumot tartani.

A fogyasztókat rendszeresen megtévesztő, szemtelen és gátlástalan élelmiszer láncokat működtető multinacionális cégek megregulázása érdekében sikerült összefognia a Magyar Országgyűlés képviselőinek. A 2012. március 26 -án elfogadott törvény értelmében sokkal szigorúbb felelősségre vonás vár azokra a multi cégekre akik megszegik az élelmiszer forgalmazásra vonatkozó szigorodó szabályokat.

Az Országgyűlés 2012. március 26-i ülésén elutasította a tárgysorozatba vételét azon Balczó Zoltán, Gyüre Csaba és Gaudi-Nagy Tamás által jegyzett Alaptörvény módosító javaslatnak,  amely Magyarország szuverenitása és a magyar emberek önrendelkezése szempontjából egy rendkívül fontos jogi dilemmát hivatott megoldani.

Gaudi-Nagy Tamás és Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselői tartottak lakossági fórumot március 22-én, Békásmegyeren. A rendezvény elején Szanyó Miklós, jobbikos önkormányzati képviselő tartott beszámolót képviselői munkájáról. Kitért a helyi lap működésére is, mely öt éve sem előzetesen, sem utólag nem ad hírt a kerület legnagyobb ingyenes rendezvényéről, a Jobbik óbudai majálisáról.

Z. Kárpát Dániel a devizahitelesek védelmében tett jobbikos erőfeszítésekről, a kilakoltatási moratórium lejártáról és eszközkezelőről is szót ejtett. Mint azt Z. Kárpát Dániel elmondta, a kormány szociális szövetkezeteket hozott létre, melyek munkáját már a megalakulásuk pillanatában ellehetetlenítették azzal a döntésükkel, hogy a szövetkezet soraiba kötelező cigány tagot is felvenni.

Deréktól felfelé ősmagyar, öv alatt modern, mobiltokja turulos, nadrágja farmer. Mintája Kazahsztán, de Hévíz sem büdös. Íme a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás eklektikája.