A kiszabható legnagyobb összegű bírságot javasol kiróni Kövér László házelnök Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselőre, aki a múlt csütörtöki, utolsó parlamenti ülésen eltávolította az ülésteremből az európai uniós zászlót és kidobta azt a Parlament épületéből.

Az osztrák hazafias közéleti hírportál,  az unzensuriert.at - amely közel áll az Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) külön cikket szentel a múlt heti EU zászló elleni akciónknak.

A cikk kiemeli, hogy : "Die – wie das obige Video zeigt – an allen wesentlichen Punkten angebrachten Kameras lassen vermuten, dass die Aktion geplant war." Azaz: "Ahogy a videofelvételen látszódik a  lényeges pontokon elhelyezett kamerák arra utalnak, hogy előre eltervezett akcióról van szó."
Ahogy mondani szokták: Bingó! Igazuk van és még számos tervem van!
Remélem már mások is terveznek és azt követően cselekszenek!

Jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást a parlament csütörtökön név szerinti szavazáson.

Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelenlévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás.

 A magyar és a szlovén kormány már ratifikálta, most országgyűlési jóváhagyásra vár az az előterjesztés, amely szerint a magyar honvédség 2014-től bekapcsolódik Szlovénia légterének védelmébe – mondta expozéjában Hende Csaba honvédelmi miniszter, amire radikális jobboldali képviselők provokációval reagáltak.

Mint mondta, a NATO-nak nincs hadserege, azt országai adják össze. „Biztonságunk, miként a légterünk egy és oszthatatlan” – fogalmazott a miniszter, aki elengedhetetlennek ítélte az együttműködést napjainkban, amikor a legtöbb tagállam hadseregét megszorítás sújtja. Szlovénia nem tart fenn harci repülőket, ahogy a balti államok sem – mondta, utalva arra, hogy 2015-ben, négy hónapon át Észtország, Lettország és Litvánia légterét is a magyar honvédség védi majd, amely negyedik generációs harci repülőgépekkel rendelkezik.

Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról nyújtott be törvényjavaslatot Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A javaslat célja, hogy az 1989-es népszavazás által előírt és a mai napig nem teljesített vagyonelszámoltatási kötelezettséget teljesítsék azok a szervezetek, amelyek a pártállami és KISZ vagyonhoz jutottak – ismertette röviden a jobbikos törvényjavaslat lényegét csütörtöki – az MSZP székháza előtti - sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás.

Hétfőn ítéletet hoznak a HVIM egyik tagja ügyében, akit azzal vádolnak, hogy egy horvát televíziós stáb tagjait bántalmazta. Az esettel kapcsolatban Gaudi-Nagy Tamás szerint sokminden sántít.

Gyorsított eljárásban, pénteken állították bíróság elé azt a férfit, akit azzal vádolnak, hogy Jobbik október 23-ai rendezvényén garázdaságot követett el. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik tagja ellen indított koncepciós eljárás első fordulóját az ügyészség elvesztette – közölte portálunkkal Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki a férfit védi.Kemenár Zoltán 18:30 perckor a Jobbik fővárosi, Erzsébet téri nyilvános, ünnepi rendezvényét követően odalépett az al-Dzsazíra hírtelevíziónak a helyszínen forgató horvátországi stábjához, és az élő adás során „Szabadságot Budaházynak” matricát mutatott be, majd felmutatta Petőfi Sándor idézetét, amely arról szól, hogy nem szerencsés, ha külföldiek magyar földeket foglalnak el – idézte fel a történteket a fiatalember védője.

Hír TV - Eddig csaknem 300 millió forintos kártérítést ítéletek meg a bíróságok a 2006-os rendőrterror áldozatainak. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamentben egy képviselői kérdésre adott válaszában kitért arra is, hogy jelenleg is több kártérítési per van folyamatban, és szeptemberben az akkori rendőri vezetők pere is elkezdődött.

A 2006 őszén történt rendőri jogsértésekről már nemcsak felvételek, hanem jogerős bíróság ítéletek is vannak. Gaudi-Nagy Tamás szerint ezek is alátámasztják, hogy az egyenruhások politikai megrendelésre megtorlássorozatot hajtottak végre. A jobbikos képviselő a Parlamentben egy közelmúltban történt öngyilkosság miatt fordult kérdéssel a miniszterelnökhöz.

Tomislav Nikolić szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolić azt mondta, hogy nincs miért aggódniuk a délvidéki magyaroknak.

Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak. A tüntetők szerint ugyanis nagyon is van miért aggódniuk, ezt pedig a folyamatos magyarellenes kilengések és jogfosztások is bizonyítják.

A strasbourgi emberi jogi bíróság jogszerűnek találta, hogy a magyar hatóságok 2009-ben feloszlatták a Magyar Gárdát. A Jobbiknak nem tetszik ez az ítélet, ezért a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordulnak a döntés ellen.

A strasbourgi bíróság nagykamarájához fordul a Jobbik a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló döntés ellen. A magyar bíróság 2009-ben oszlatta fel a gárdát, ezt a döntést a strasbourgi emberi jogi bíróságon támadta meg a Jobbik. A testület kimondta, hogy a feloszlatás jogszerű volt, tehát jóváhagyta a magyar ítéletet. A Jobbik most a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordult a döntés ellen.

Az Európa Tanács strasbourgi parlamenti ülésszakának első napján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője vezetésével közmeghallgatást tartottak Állítsák meg az emberi jogi jogsértéseket Szerbiában! címmel. A Jobbik képviselőjén kívül a tanácskozáson délvidéki meghívottak is jelen voltak.

Többek között László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom vezetője, Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke és Bozóki Antal, a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke számolt be a délvidéki magyarságot érintő ügyekről. Amikor a délvidéki misszió idején Tomislav Nikolić szerb államfő is Strasbourgba érkezett, a magyar képviselők nekiszegezték a délvidéki magyarság kiszolgáltatott helyzetének kérdését.
Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik országgyűlési képviselőjét arra kértük, hogy röviden értékelje a Strasbourgban történt eseményeket

— Rendkívül eredményesnek ítélem meg a strasbourgi missziónkat, főként azért, mert sikerült tárgyilagosan tájékoztatnunk a délvidéki magyar közösség valódi helyzetéről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének nagyon sok képviselőjét, többek között: Pedro Agramuntot, az Európai Néppárt parlamenti csoportjának frakcióvezetőjét; Nils Muižniekset, az ET emberi jogi főbiztosát; Alekszej Puskovot, az Orosz Föderáció ET-delegációjának vezetőjét, valamint David Davist, a Brit Alsóház walesi képviselőjét. A felsorolt személyeken kívül még a török, bosnyák, brit, holland, azeri és még számos más delegáció képviselőivel is találkoztunk. Felhívtuk a figyelmet a temerini fiúk esetére, az elmúlt időszak magyarellenes atrocitásaira, a délvidéken jelen levő kettős mércére, a magyar nyelvű egyetem hiányára, valamint a területi autonómia ügyére.

Tomislav Nikolic szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolic azt mondta, nincs miért aggódniuk a vajdasági magyaroknak. Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak.

 Csütörtökön jelent meg a parlament honlapján a legfőbb ügyész válasza egy MSZP-s képviselő Gaudi-Nagy Tamás auschwitzos megszólalásával kapcsolatban feltett kérdésére. Polt Péter szerint nem számít holokauszttagadásnak a jobbikos képviselő májusi felszólalása.

Gaudi-Nagy egy szocialista határozati javaslat vitájában azt mondta „az auschwitzi haláltáborral kapcsolatban nagyon sok kritika merült fel abban a körben már, hogy az ottani emlékhely kialakítása megfelel-e a valós történelmi tényeknek; vajon teljes körűen összhangban áll-e azzal a valósággal, ami zajlott, és ebben a tekintetben hiteles beszámolók és szakértői vélemények is rendelkezésre állnak.”

A Barikád című hetilap Gaudi-Nagy Tamást kérdezte az Európai Uniós tagságunkról, a nemzetközi fórumokon hazánk ellen indított támadásokról, a Magyarország elmarasztalására igennel szavazó hazaáruló politikusokról, a földvédelmi törvény zárószavazásán végrehajtott pulpitusfoglalásról és az azt követő kormánypárti reakciókról, a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásával kapcsolatban született strasbourgi ítéletről, no meg persze az elakadt elszámoltatásról.

„Hét éve vágytam arra, hogy ilyen nagy nyilvánosság előtt beszélhessek Magyarországon” - kezdte sajtótájékoztatóját szerdán a Magyarok Világszövetsége székházában Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus Európáért felelős alelnöke. A Kínából közel két évtizede elmenekült férfi sötétzöld, arannyal hímzett kaftánban, szögletes zöld süvegben állt ki a magyar újságírók elé, hogy ujgurságát ruhájával is hangsúlyozza. Három dologról akart szólni: arról, hogy szerinte az Északnyugat-Kínában élő ujgurok a magyarok közeli rokonai, arról, hogy ezt a szabadságáért küzdő népet Kínában szerinte kegyetlenül elnyomják, és arról, hogy milyen ciki volt az ő kiutasítása Magyarországról május legvégén.