Githu Muigai kifejezte örömét, hogy a Jobbik saját programmal rendelkezik a cigányság ügyére és megállapította, hogy a párt is a nehézségek megoldásán dolgozik.

Gaudi- Nagy Tamás sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Githu Muigai ENSZ rasszizmusügyi különmegbízott Magyarországon tett látogatást Gyöngyöspatán kialakult helyzet kapcsán. A megbízott találkozott Juhász Oszkárral a gyöngyöspatai Jobbik elnökével, valamint az Emberi jogi bizottsággal, ezen belül pedig Gaudi- Nagy Tamással, a Jobbik országgyűlési képviselője tartott egy beszámolót a kialakult helyzetről. A Jobbik jelentős eseménynek tartja a fent említetteket, hiszen egy döntő fordulat állt be a cigány- magyar együttélés nemzetközi megítélésében. Az ENSZ és sok más nemzetközi szervezet eddig csak a balliberális erők által sugallt klisék mentén tudott gondolkodni, általában rasszizmust emlegetve a magyarságot kollektíven megbélyegezték. A nemzeti radikális képviselő elmondta: áttörést jelentett az is, hogy az ENSZ megbízott találkozott helyi és országos szinten a Jobbikkal, tehát kíváncsi volt a többségi társadalom véleményére és élethelyzetére.

Az egy éve megalakult parlament tevékenységéről, a Jobbik eredményeiről szólt csütörtökön a Medgyaszay Ház zsúfolásig megtelt emeleti termében Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom nagykanizsai csoportja által szervezett lakossági fórumon elsőként Zakó László országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket. Leszögezte: gyászos, ami a parlament falai között történik. Szerinte  - szemben a Gyurcsány-érával  - most nemzeti mázba öltöztetik a döntéseket, s ezért az emberek lassabban döbbennek rá, hogy a megszavazott törvények nem a megmaradásunk irányába hatnak.

A Jobbik vendége volt május 5-én Gaudi-Nagy Tamás.

Zakó László országgyűlési képviselő, a Jobbik Zala megyei választmányának elnöke hívta vendégül csütörtök délután a Medgyaszay Házba dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, európai jogi szakjogászt, országgyűlési képviselőt, aki a zsúfolásig megtelt teremben tartott lakossági fórumot. Szó esett az ún. húsvéti Alaptörvényről, annak előkészítéséről és parlamenti vitáiról, beadványaikról, javaslataikról és jogszabálytervezeteikről, amelyekből gyakorlatilag semmit sem fogadott el a kormányzó többség.

Két napos átütően sikeres jogvédő monitorozó útjáról tért tegnap este vissza kis szakértői csapat kíséretében Délvidékről Morvai Krisztina brüsszeli EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás az országgyülés tagja és strassburgi Európa Tanács delegáltja.

A teljes Kárpát-medencét az elszakított nemzetrészeket rendszeresen látogató képviselők legutóbbi útja annak felderítése és átvilágítása céljából lett megszervezve, hogy meggyőződjenek arról, valóban kész Szerbia az Európai Unióhoz történő csatlakozásra, mint ahogy a szerb miniszterelnök ezt a minap bemutatta és mint ahogy a jelenleg soros elnök, Magyarország illetékese ezt alátámasztotta optimizmusával.

Nemzetközi fórumokhoz fordul az MSZP a semmisségi törvény miatt, aminek elfogadásával a kormánypártok azt állítják: 2006-ban Magyarországon diktatúra volt. Navracsics Gaudi Nagy Tamást méltatta a parlamentben, aki börtönben szeretné látni Gyurcsány Ferencet.

Az Országgyűlés megszavazta az úgynevezett semmisségi törvényt. A csomag a 2006-os őszi zavargások kapcsán elítéltek rehabilitációját teszi lehetővé, életbelépése után semmisnek nyilváníthatják azokat a bírósági ítéleteket, amelyeket 2006. szeptember 18. és október 24. között a tömegoszlatásokhoz kapcsolhatóan kizárólag rendőrségi tanúvallomásokra alapozva hoztak a bírók.

Tapssal köszöntötték hívei a tárgyalóterembe lépő Budaházy Györgyöt és 16 vádlott-társát a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt szerdán megkezdődött elsőfokú büntetőperben a Fővárosi Bíróságon (FB). A büntetőper bombariadó miatt félbeszakadt.

A FB legnagyobb, esküdtszéki tárgyalótermét zsúfolásig megtöltötték az elsőrendű vádlott szimpatizánsai, hozzátartozók, érdeklődök.

"Szabadság!" - kiáltotta a símaszkos, felfegyverzett kommandósok kíséretében a terembe lépő megbilincselt elsőrendű vádlott, mire a közönség felállva elkezdett tapsolni, és ezt folytatta a 17 vádlott bevonulása közben, hosszú perceken át, felállva, ütemesen, mintegy demonstrálva Budaházy és társai mellett. Ezután az eljáró bírói tanács elnöke figyelmeztette a hallgatóságot a rend megtartására, illetve arra, hogy tartózkodjanak a tárgyalás megzavarásától.

Bővül-e a szocialista börtönválogatott?

„Amíg nem teszik helyre az igazságot, nem akarok egy ilyen országban élni. Hiába szeretnék a szülőföldemen boldogulni, 2006 óta nem tudok már úgy tekinteni a hazámra, mint azelőtt.” – Nyilatkozta lapunk korábbi számában egy huszonhét éves fiatalember, miután 2006-ban hamis rendőri vallomások alapján a másodfokú bíróság letöltendő börtönbüntetését felfüggesztett szabadságvesztésre módosította, illetve pártfogó felügyelet alá rendelte 2011 végéig.

Ha a Balsai István által benyújtott semmisségi törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor minden olyan ítélet és intézkedés semmis, melyeket a 2006. őszi tömegoszlatások alkalmával, kizárólag rendőri jelentések, vagy vallomások alapján hoztak meg.

Támogatja Balsai István (Fidesz), a semmisségi törvényjavaslat benyújtója, hogy előterjesztése kiegészüljön a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kapcsolódó módosító indítványával, amely rögzítené: a megismételt eljárásban nem járhat el az a bíró, illetve bírói tanács, amely az ügy elbírálásában korábban részt vett.

A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslathoz a benyújtottak közül az előterjesztő csak ezt az egy módosító indítványt támogatja – derül ki az Országgyűlés honlapján közzétett támogatott sorból.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának mai ülésén az alkotmánykoncepcióról szóló határozati javaslathoz benyújtott negyvenkilenc jobbikos javaslatból negyvennyolcat elutasított és csupán egy javaslatot támogatott a Fidesz-KDNP-s többség.

Az alkotmány módosítását két, egymást követő országgyűlési döntéssel kívánta módosítani az eredeti alkotmánykoncepció. Ennek a szabálynak az elhagyását javasolta Bana Tibor és Dúró Dóra, amit a bizottság többsége is támogatott.

A Jobbik szerint a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat keddi általános vitájában kijelentette: a 2010 májusában alakult Országgyűlés történelmi kötelessége, hogy helyreállítsa az 1944 márciusában megszakadt jogfolytonosságot. A jobbikos képviselő hozzátette azonban: a joghelyreállítás és a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg.

A 2006-os őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések semmissé tételéről szóló törvény elfogadása a Jobbik szerint szükséges, de nem elégséges a törvénysértések helyreállítása érdekében - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás keddi sajtótájékoztatóján

Az MSZP és az LMP kivonult az alkotmánykoncepció vitájáról

Egy jó alkotmánynak ki kell fejeznie a nemzet összetartozását, tükröznie kell a nemzet múltjának örökségét, a jelen célkitűzéseit, és az állam jövőbeni tevékenységének alapjául szolgáló értékeket - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat keddi általános vitájában. Jobbik szerint a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg. Az LMP és a szocialisták viszont kivonultak az alkotmánykoncepció vitájáról.

Ajka - Dr. Gaudi-Nagy Tamás jogvédő szerint az országgyűlés több jelentős jobbikos javaslatot befogadott ugyan az eltelt időszakban, azonban még nem lehetnek elégedettek.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője csütörtökön dr. Pataricza György ügyvéddel, a veszprémi szervezet alapító tagjával beszélgetett egy lakossági fórumon az Oázis étteremben. A rendezvényen közel ötvenen vettek részt, akik kíváncsiak voltak az aktuális hírekre, reakciókra.

Kor és kórképe a jövő generációknak

2010. december 8-án, 3. napirendi pontként, 11.00 órakor tárgyalta az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő készítette részjelentést, amely a 2002 és 2010 közötti - az állam részéről elkövetett - politikai szabadságjogok elleni jogsértéseket gyűjtötte egybe, a 2006-os véres ősz kivételével, és az albizottság már korábban elfogadott. A jelentést egyhangúan fogadták el, amivel felejtést és hiányt pótoltak. (A napirendi pont részjegyzőkönyve itt olvasható.)

Az emberi jogi bizottság üléséről kivonuló szocialistákat leszámítva a többi négy párt képviselői egyhangúlag elfogadták a 2002 és 2010 közötti jogsértésekről készült részjelentést szerdán. A részjelentést készítő Gaudi-Nagy Tamás jobbikos honatya a bizottsági ülésen történelmi jelentőségűnek minősítette a dokumentum elfogadását, amely az elmúlt nyolc év "emberi jogi válsághelyzetének kor- és kórképe".  A jobbikos politikus a részjelentés megállapításait ismertetve elmondta: a szocialista, illetve szabaddemokrata kormányok már 2006 ősze előtt is szisztematikus jogkorlátozásra törekedtek hatalmuk megtartása érdekében azokkal szemben, akik tiltakoztak a "nemzet- és emberellenes" politika ellen.

Orbán Éva tudósítása a 2010. december 8-án 10 órakor az emberi jogi bizottság elé kerülő jelentés albizottsági vitájáról (2010. noevmbevr 26.)

2010. november 26-án az országgyűlés Emberi Jogi- Kisebbségi- Civil- és Vallásügyi Bizottságának albizottsága hosszas vita után elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás részjelentését, ami 2002 - 2010 közötti alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértéseket dolgozta fel, kivéve 2006 őszén történteket. Így a jelentés az Országgyűlés elé kerülhet.

A jelentésben dokumentáltan, részletesen rögzítésre kerültek a Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai kormány alatt történt politikai jogsértések. Az albizottság pénteki ülése ezért mindenképp határkőnek tekinthető.  A nemzeti jogvédők áldozatos, következetes és bátor munkájának végre hivatalosan is elismert eredménye van.

A részjelentés csaknem negyven jogsértő esetet sorol fel a 2006-os őszi események kivételével.

Elfogadta a parlament emberi jogi bizottságának albizottsága azt a részjelentést, amit Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő készített a 2002 és 2010 közötti, alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértésekről.

Támogatta a 2002 és 2010 közötti jogsértésekről szóló, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő által készített jelentés-tervezetet a parlamenti albizottság utolsó ülésén pénteken. A dokumentumot kisebb módosítások, pontosítások után várhatóan a jövő héten terjesztik elfogadásra az emberi jogi bizottság elé.

A bizottság fideszes, jobbikos és LMP-s tagjai lényegében egyetértettek a tervezettel, de azzal kapcsolatban két ponton nézeteltérés alakult ki. Míg a bizottság fideszes tagjai szerint a jelentésnek csak a bíróság, ügyészség, ombudsman, független rendészeti panasztestület által tényszerűen rögzített jogsértéseket kellene tartalmaznia, addig Gaudi-Nagy Tamás szerint a jogvédők által megállapított visszás eseteket is részletesen dokumentálni kellene benne. A kompromisszumos megoldás végül az lett, hogy felsorolásszerűen néhány visszás eset bekerül a jelentésbe.

Lesz új alkotmány, de a XXI. század politikai elitjének nem kell az ezeréves múlt és a Szent Korona eszmeisége. Az 1944-ben megszakadt történelmi jogfolytonosság helyreállításának történelmi lehetőségét 1990 után, 2010-ben újból megtagadta a nagypolitika. A Fidesz- KDNP pártszövetség leszavazta a keresztény államiságot, leszavazta a termőföld külföldiek általi felvásárlásának tilalmát és leszavazta a magyar honvédség - idegen érdekekért folytatott - külföldi háborúkban való részvételnek tilalmát. Úgy tűnik a „Hungaria est semper libera” - Magyarország örökké szabad - elve, napjainkra csak egy utópisztikusan szép emlék marad.