Konferencia a jogvédelemről a Petőfi Irodalmi Múzeumban

A szegénységet, az igazságtétel elmaradását, a 2006. őszi eseményeket, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítését nevezték az elmúlt 22 év legfőbb problémáinak az emberi jogok napja alkalmából tartott tegnapi konferencián.

Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottságának kiegészítő ajánlásaként az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága szeptember 11-én (kedden) tárgyalta Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló T/7655. sz. törvényjavaslat módosító javaslatait és kiegészítéseit.

Így került a Lukács Tamás (KDNP) vezette Emberi jogi bizottság elé Dúró Dóra, Farkas Gergely és Novák Előd (mindhárom Jobbik) kiegészítő javaslata, melynek értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális alapítványokra, közalapítványokra szánt keretéből a jövő évben 50 millió forinttal támogatná a magyar állam a Pongrátz Gergely 56-os Közhasznú Alapítványt. Ez az alapítvány működteti Kiskunmajsán Magyarország legismertebb és leglátogatottabb 1956-os múzeumát, melyről a költségvetés elkészítésekor az MSZP-hez hasonlóan a Fidesz is mindig megfeledkezik. A múzeum mellett egy kápolna és egy ifjúsági tábor is található, melyek támogatása ugyancsak kiemelten fontos lenne. A tábor téliesítése biztosíthatná a programok számának növelését, de támogatás hiányában ezek nem tudnak megvalósulni.

50 millió forintot szavazott meg az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a várpalotai Trianon Múzeumnak - tájékoztatta a Bakonyi Hírmondót Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A ma délelőtti bizottsági ülésen a Jobbik javaslata - melyet  Vona Gábor, Szávay István, Ferenczi Gábor, Kepli Lajos, Dúró Dóra és Farkas Gergely országgyűlési képviselők nyújtottak be, volt az egyetlen ellenzéki költségvetési módosító javaslat, melyet támogatott a bizottság, 8 igennel.

Munkacsoport felállítást kezdeményezi az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a családon belüli erőszak ügyében.

Péntek esti közleményük szerint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombat délutánra egyeztetésre hívta a családon belüli erőszak ügyében indított országos népi kezdeményezés szervezőjét, Halász Pálmát, az Élet-Érték Alapítvány elnökét, valamint a Fidesz női tagozatának képviselőit és Szabó Tímea LMP-s képviselőt.

Mégis támogatja a Fidesz, hogy önálló tényállás legyen a családon belüli erőszak.

Korábbi álláspontját megváltoztatva mégis támogatja a Fidesz azt az országos népi kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a családon belüli erőszak önálló tényállás legyen a büntető törvénykönyvben (Btk.) - közölte a kormánypárt frakcióvezetője.

Rogán Antal pénteki sajtótájékoztatóján - miután ő és Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök is tárgyalt a Fidesz női tagozatának képviselőivel - közölte: korábban azt az álláspontot képviselte, hogy a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak kezelésére a Btk.-ban számtalan tényállás található, így egy új, önálló passzus önmagában nem lenne segítség. A Fidesz képviselőnői azonban azt hangsúlyozták, hogy ezzel is több eszköz állna rendelkezésre a társadalmi probléma megoldásához.

A Jobbik támogatja azt az országos népi kezdeményezést, amely azt célozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállássá minősítését - mondta el Gaudi-Nagy Tamás pénteken az MTI-nek annak kapcsán, hogy az Országgyűlés jövő héten dönt a népi kezdeményezésről.

Az origo.hu hírportál kiemelten tudósított arról, hogy 2012. július 2-án az Országgyűlés plenáris ülésén hagyományőrző viseletben vettem részt. (Ez egyébként nem az első alkalom volt, korábban az fn.hu tudósított hasonló öltözetemről)

A különleges öltözetet Budaházy György Szkíta hagyományőrző, kézműves boltjában vásároltam, amely az V. kerület Kossuth Lajos utca 8. szám található és mindenki találhat magának kedvére magyar viseletet. Ezúton buzdítok minden jóérzésű magyar embert, hogy keresse és viselje bátran ezeket a nemes, elegáns és egyébként igen kényelmes ruhadarabokat.

A Jobbik szorgalmazza a szigorított dologházi őrizet visszaállítását, továbbá számos területen szigorítana még a készülő Büntető Törvénykönyvön, valamint több új pontot is bevezetne. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a párt módosító indítványait ismertette parlamenti sajtótájékoztatóján.

A politikus úgy látja, aggasztó az ország helyzete a mindennapi bűnözés, a cigánybűnözés területén, továbbá jelen van a politikusbűnözés és a szervezett bűnözés is, amik ellen sürgős fellépés szükségeltetik. A Jobbik ezért fontosnak tartja a tervezettnél is erősebb büntetési tételek bevezetését.

Pintér Sándor belügyminiszter közlése szerint teljesül a 3500 fős rendőrségi létszámbővítés, amit az első két évre vállaltak. A tárcavezető erről éves miniszteri meghallgatásán beszélt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén, ahol közölte, 4250 ember kiképzése történik meg június 30-ig. Az ülésen Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) felvetésére többször felmerült a csendőrség felállításának a kérdése. Pintér Sándor a témával kapcsolatban személyes megbeszélésre invitálta a jobbikos képviselőt.

Megkezdődött az új büntető törvénykönyv általános vitája a parlamentben szerda délelőtt. Helyre kell állítani a rendet és hatékony védelmet kell biztosítani a polgároknak – hangsúlyozta az igazságügyi államtitkár a szinte üres ülésteremben.

Kapcsolódó Videó

Jól szolgált, de kiszolgált – így minősítette a hatályos büntető törvénykönyvet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Az új Btk. általános vitáját megnyitó Répássy Róbert szerint a krisztusi korba lépő jogszabályt több mint száz alkalommal módosították, s gyakran egymásnak ellentmondó változásokat fogadtak el.

A Blikk újságírójának kezdeményezésére az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága Schmitt Pál volt köztársasági elnök vagyonyilatkozatával kapcsolatos törvénysértés vizsgálatáról döntött: a Jobbik szavazott egyedül a vizsgálat megindítása mellett, hangsúlyozva a köztisztséget betöltők vagyonosodásával kapcsolatos átláthatóság és a tényfeltáró újságírás fontosságát. Itt olvasható a Blikk tudósítása és videóösszefoglalója a tegnapi ülésről. Kétmillió ember kaphatott hírt arról, hogy egyedül a Jobbik tekinti fontosnak a közélet tisztaságát, a jogszabályok betartását és közakarat tiszeteletben tartását.

Budapest - Megóvta Schmitt Pált egy kényes vizsgálattól az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága! A kormánypárti képviselők ugyanis elutasították lapunk újságírójának, Kozák Dánielnek a beadványát.

Azért ne ijedjenek meg nagyon a kedves olvasók: mindez csak Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár értelmezésében van így, aki Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szavait forgatta ki a lehető legszélsőségesebb és legfélrevezetőbb módon.

Az Országgyűlés tegnapi ülésén ugyanis szóváltásba keveredett a két politikus az Ipoly-hidakról szóló szlovák-magyar megállapodásokról szóló vitában. A Jobbik képviselője elmondta, hogy bár természetesen pártja támogatja az Ipoly-hidak megépítését, azonban "az elszakított területeken élő testvéreinkkel való kapcsolattartás nem pusztán műszaki ügy, ahogy azt a kormány beállítja, hanem egy alapvető nemzetstratégiai kérdés". A képviselő arra kérte a kormányt, hogy haladéktalanul követelje Szlovákiától a magyarok kollektív bűnösségét deklaráló Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, a jogfosztó állampolgársági törvény módosítását, a kitelepített magyarok kárpótlását és a lehető legmagasabb szintű önrendelkezést a felvidéki magyarság számára.

A vártnál izgalmasabbra sikeredett a Rendszervágás rendezvénye is, amely igencsak bővelkedett a meglepetésekben.

Fotóriportereink is kint voltak a megemlékezésen, tüntetésen! Képeinket itt megtekinthetik!

19:12 A HVG online oldalán találtuk ezt a pár másodperces videót. Hamarosan mi is jelentkezünk felvételekkel, addig is a következő képkockákon láthatjuk a Bank Center előtt tüntető, az IMF ellen fellázadt hazafiakat. Az alatta lévő kisfilm szintén a HVG-é, az a volt televizió épületére a zászló kitűzését mutatja.

Hazafiak elfoglalták az IMF épületét

Szombat este, a Marosvásárhelyi Kulturális Palotában megrendezésre került ünnepségen, Kalmár Ferenc kijelentette, hogy Romániában a székely autonómia 10-20 év múlva valósulhat meg.  A kijelentést azzal indokolta, hogy a romániai elitet mindig is nyitottság jellemezte a Nyugat-Európából származó “új ötletekkel” kapcsolatban, és ez így lesz az autonómia kérdéskörének esetében is.