Az Országgyűlés november 21-ei ülésnapján a kormány által benyújtott a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvényjavaslatról is tárgyalt.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában igen éles kritikával illette a Ház elé benyújtott törvényjavaslatot. Véleménye szerint a kormány ugyanúgy egy tollvonással veszi el a megyék 1000 év alatt felhalmozott vagyonát, mint ahogy azt a második világháborút követően a kommunisták tették.

Kártérítés járna a gárdistáknak

Közkegyelmet és kártérítést kellene kapniuk az Erzsébet téri oszlatáskor előállított, majd elítélt Magyar Gárda-tagoknak – jelentette ki a Hír TV Rájátszás című műsorában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki egyben a felperesek képviselője is.

Budapest – Jogszerűtlenül oszlatta fel a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2009 nyarán a Magyar Gárda Erzsébet téri tüntetését - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB).

Gaudi-Nagy Tamás kártalanítást és felelősségre vonást követel (Fotó: mti)

Hétfőn tartották a Kiss Róbert gárdafőkapitány kontra BRFK közigazgatási per felülvizsgálati tárgyalását. A Magyar Gárda tagjai, szimpatizánsai annak idején – a be nem jelentett, békés demonstráción – a Fővárosi Ítélőtábla két nappal korábbi, az egyesület, illetve a mozgalom feloszlatását jogerősen elrendelő határozata ellen tiltakoztak. A demonstráción több mint kétszáz embert állítottak elő a rendőrök, több tucatnyi szabálysértési eljárás indult, többek között Vona Gábor, a Jobbik elnöke ellen is.

A rendőrség 2009-ben könnygázzal oszlatta a gárdistákat - A Legfelsőbb Bíróság szerint törénytelenül

Jogszerűtlenül oszlatta fel a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2009. július 4-én a fővárosban a Magyar Gárda Erzsébet téri tüntetését - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Kiss Róbert gárdafőkapitány kontra BRFK közigazgatási per felülvizsgálati tárgyalásán hétfőn.

A Magyar Gárda tagjai, szimpatizánsai annak idején - a be nem jelentett, békés demonstráción - a Fővárosi Ítélőtábla két nappal korábbi, az egyesület, illetve a mozgalom feloszlatását jogerősen elrendelő határozata ellen tiltakoztak.

Tisztelt küldöttek! Székely-magyar testvéreim! Hölgyeim és uraim!

Június harmadiki gyűlésünk óta eltelt öt és fél hónap eseményei közül kiemelt, nemzetközi jelentősége van az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése nyári és őszi üléseinek. Lehet, van Önök között olyan, aki megkérdezi, hogy miként kerül ez a Székely Nemzeti Tanács elnökének beszámolójában?

Nos, hadd emlékeztessek arra, hogy a tavaly, szeptember 15-én, a magyar Országgyűlés Gobelin termében került sor arra a tanácskozásra a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Braun Márton képviselő vezette magyar delegációja között, amely azzal a megállapodással zárult, hogy a magyar delegáció vállalja a székely autonómia-törekvés képviseletét az Európa Tanácsban.

Jogszerűtlenül oszlatta fel a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2009 nyarán a Magyar Gárda Erzsébet téri tüntetését - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Kiss Róbert gárdafőkapitány kontra BRFK közigazgatási per felülvizsgálati tárgyalásán hétfőn.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke fél éves értékelő beszédében kiemelte, legfontosabb célkitűzésük a székelyföldi diplomácia kiépítése volt, a területi autonómiáért gyűjtendő egymillió aláírás érdekében több magyarországi várossal és civil szervezettel kötöttek együttműködési szerződést. Mint mondta, Dél-Tirol képviselőivel is folytak egyezetéseket, hogy az önrendelkezés ügyében tapasztalatot cseréljenek. Izsák Balázs arra is kitért, hogy a román kormány kénytelen volt elfogadni az aláírásgyűjtésre vonatkozó EU-s határozatot, így 2012 áprilisától megkezdődhetnek a gyűjtőívek kitöltése. A jelenlévő képviselők az elnöki beszámolót egyhangúlag elfogadták.

A Legfelsőbb Bíróságon november 21-én (hétfőn) 11.30 órai kezdettel esz az a tárgyalás, ahol a bíróság arról dönt Kiss Róbert volt gárdafőkapitány keresete alapján, hogy 2009. július 4-én az Erzsébet téren a rendőrség által végrehajtott, 216 hazafi (többségében gárdista) előállításával és brutális módon végrehajtott oszlatás jogszerű volt-e vagy sem. A Főváros Bíróság 2010 őszén jogerős ítéletében az ombudsmanhoz hasonlóan kimondta, hogy a rendőrségnek nem volt jogalapja a a Gárdát két nappal korábban betiltó ítélet ellen tiltakozó, békésen földön ülve demonstrálók oszlatására illetve előállítására (Kapcsolódó anyagok itt és itt)

Gaudi-Nagy Tamás a november 14-ei Alkotmánybíróságról szóló törvény záró vitájában ismételten éles kritikával illette a Ház elé benyújtott törvényjavaslatot. Ám minden észérv és tiltakozás ellenére a forradalmi kormány többség elfogadta az alkotmány bíróságról szóló új törvényt, amellyel a még elbírálatlan 1600 alkotmányellenességre irányuló indítványt az év végével lényegében zúzdába küldenek.

A Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvényjavaslat november 17-ei országgyűlési vitájában Gaudi-Nagy Tamás ismertette a Jobbik Frakció álláspontját az általános vitában Z. Kárpát Dániel vezérszónoklatát követően. A nemzeti radikális képviselő, - aki a  2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottság alelnöke - elmondta, hogy alapvetően néhány módosítással támogatandónak tartja a kormány által benyújtott, a devizában eladósodott magyar állampolgárok megsegítésére alkotott törvényjavaslatot.

Gaudi-Nagy Tamás célja a november 17-i, a 2012-es költségvetés részletes vitájában elhangzott felszólalásában a vita állóvizének felkavarása volt, ami sikerült is neki.

A képviselő kifogásolta, hogy a magyar adófizetők pénzéből 14 milliárd forintot Nagy-Britannia részére fizet ki a magyar állam brit visszatérítés címen. Módosító indítványában jelezte ezzel kapcsolatban, hogy ezt a tulajdonképpen mezőgazdasági támogatást ne fizessük tovább. Hasonlóképpen az 1947-es párizsi diktátumból fakadó jóvátételfizetési kötelezettségünk teljesítésével kapcsolatosan is úgy vélekedett, hogy ezt a terhet sem kellene tovább fizetnünk (1,7 milliárd forint jóvátételt). A nemzeti radikális képviselő ezzel kapcsolatos kérdésére a hétfői Alkotmányügyi Bizottság ülésén a kormány képviselője közölte, hogy ezt az összeget a zsidók részére fizeti ki az állam, háborús jóvátétel címén.

Gaudi-Nagy Tamás a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról és többek között a szerzői jogi szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában felszólalt és kiállt a hátrányos helyzetbe szorított és a magyar állam által mostohán kezelt  nemzeti rock zenekarok érdekében, külön megemlítve a Transylmania, az Örökség, az Ismerős Arcok, a Kárpátia és a Hungarica zenekarokat.

A  jobbikos képviselő kérte Réthelyi Miklós minisztertől, hogy a tehetséges és értékmentő nemzeti rock zenekarokat kiemelt támogatásban részesítsék, és számon kérte a liberális kultúr- kormányzás idején beindított pénzkiosztó, úgynevezett  pankkk támogatási rendszer kivizsgálását.  Rámutatott arra, hogy a jelenlegi szerzői jogkezelési rendszer is hátrányosan érinti a nemzeti rock zenekarokat, amelyek a szocialista liberális kormányzatok idején a nemzeti ellenállás hangját képviselték és erősítették fel.

A képviselő konkrétan említette a Hungarica zenekar Szabadság  betűi című számát, amely a 2006-os rendőri erőszak áldozatainak és az ellenállóknak állít igényes emléket.

A Költségvetési törvény részletes vitájában november 17-én Lamperth Mónika szenvedélyes felszólalásban követelt több pénzt az Egyenlő Bánásmód Hatóság részére. Ez ihletett egy rövid felszólalásra, amelyben felhívtam a figyelmet arra, hogy ez a szerv egy liberális műintézmény, ahol a magyar érdekek és jogsérelmek nem orvosolhatók, ezért ebben a formájában nem költségvetési forrást érdemel, hanem megszüntetést, helyette a magyarság érdekeinek sérelme esetén fellépni jogosult hatékony szervre van szükség. Felidéztem a szocialista városvezetés által kicsinált váci Nemzeti Könyvespavilon több évvel ezelőtti ügyét, amelyben az értékes magyar könyveket és nemzeti kegytárgyakat árusító boltot az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok nyilvánvaló megsértése ellenére az Egyenlő Bánásmód Hatóság törvénysértő módon nem védte meg földönfutóvá tett nemzeti árust. Az ügy részletei itt olvashatók.

A rossz gazdaságpolitika vezetett oda, hogy a frankhitelek jóval olcsóbbá váltak, mint a forintkölcsönök – közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jelenlegi és volt elnöke a devizahitelezést vizsgáló parlamenti bizottság tegnapi ülésén. Sokan azt hihették, hogy csak néhány évig kell forintban törleszteniük, mert 2004-ben az ország már az eurozóna kapujában állt.

A felszólalásról szóló részletes hír itt olvasható