"Inkább kerülje el az igazságszolgáltatást tíz bűnös, sem mint egy ártatlan szenvedjen" - ezen Lord Blackstone idézettel kezdtem mai napirend előtti felszólalásomban felhívtam a figyelmet arra, hogy az idén márciusban a törvénytelen 2006-os  elítélések semmissé nyilvánítása érdekében elfogadott törvény végrehajtásában elakadt. A bíróságok az ítéletek megsemmisítése helyett Alkotmánybírósághoz fordulnak, a törvény alkotmányellenességére hivatkozva. Az idézet kiemelt helyen szerepel a 2006-os jogsértéseket kivizsgáló volt miniszterelnöki megbízott, Balsai István  jelentésben.

A letöltéshez kattintson a képre!

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Regionális önkormányzati munkacsoportja november 10-én alakult meg az Országházban. Az elszakított országrészek képviselői a csonkaország képviselőivel együtt tekintették át az  önrendelkezés és regioánlis autonómia megvalósításának lehetőségeit az ettől példátlanul megfosztott magyarság számára. (MTI tudósítás)

László Bálint (Magyar Remény Mozgalom), Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik MM), Kulcsár Terza József (Magyar Polgári Párt)

A KMKF a határon kívüli magyarság önkormányzatiságának a megvalósulását szorgalmazza. A munkacsoport a tömbökben élő magyar közösségek önkormányzatiságának előmozdítását kívánja szolgálni. A KMKF tagjai szerint a határon túli magyar nemzetrészek mindegyikénél vannak olyan területek, amelyeken a magyarság kompakt módon, domináns helyi többséget alkotva él, s ezeken a területeken többnyire él az a politikai és társadalmi mozgalom, amelynek célja, hogy a közösségek autonómiát nyerve intézhessék saját ügyeiket.

Székelyföld autonómiájának kivívása érdekében a Székely Nemzeti Tanács megalakulásától kezdve használni kívánta mindazokat a társadalmi, politikai, jogi eszközöket, amelyeket a demokrácia kínál. Ezek közül a legfontosabb ebben a küzdelemben magának az érintett közösségnek az akaratnyilvánítása és aktív szerepvállalása, valamint az általa megválasztott önkormányzatok céltudatos és kezdeményező fellépése. Fontos az is, hogy elkötelezett parlamenti képviselők terjesszék, ha kell többször is a román törvényhozás elé Székelyföld autonómia statútumát, fontos az anyaország erőteljes támogatása, és nagyon fontos, hogy európai és nemzetközi fórumokon a székelyek önrendelkezési törekvését meg tudjuk jeleníteni, és elő tudjuk mozdítani a nemzetközi jog kedvező alakulását.

Megtartotta alakuló ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportja csütörtökön a Parlamentben, a résztvevők fő célként az autonómia törekvések sikerre vitelét jelölték meg a határon túli magyarság számára.

Kapcsolódó anyag: 1832 (2011) sz. Európa Tanács-határozat

A javaslat a jelenlegi multik által alkalmazott rabszolgatartás jellegű foglalkoztatás rendszerét nem hogy felszámolná, de továbbá erősíti. Svájcban a minimálbér tízszeres, nálunk pedig úgy akarnak egyszerre bővülni és válságot kezelni, hogy a munkavállalókat dobják kiszolgáltatott martalékául a multik profitéhségének és nem bérüket növelik, hanem az alacsony bérkategóriákban (amelyeket a multik fizetne) az új adószabályok miatt további bércsökkenés várható. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is egyértelműen leszögezte nemrég közzétett jelentésében, hogy a tévút a gazdasági válság megoldása a bérek lenyomása és a munkavállalók elnyomása árán.

Szerbia EU tagjelöltségével kapcsolatos közelgő döntések előtt tanulságos felidézni a Nyugat-európai Unió nevű, idén megszűnt biztonságpolitikai szervezet 2010. júniusi közgyűlésén kőkemény vitát (videó itt). (A szervezet kvázi jogutódja az Európai Védelmi és Biztonsági Szervezet, amely a héten Berlinben tartja közgyűlését, ezen én is részt veszek a magyar önrendelkezési törekvések népszerűsítése érdekében.)

A vita leghevesebbé  a Balkán, de különösen a jelenleg gőzerővel EU felé haladó és az elcsatolt délvidéki magyar közösség számára az önrendelkezést megtagadó, '44-es magyarírtások igazságtételével máig adós Szerbia európai felkészültségével kapcsolatban.

A várhatóan fél év múlva megalakuló Gyurcsány-frakció jó eséllyel az MSZP és a Jobbik képviselőcsoportja közé kerül, egy oszlopba - tudta meg a Kuruc.info. ElQró jó eséllyel Gaudi szomszédja lehet (csak egy kis átjáró marad köztük), ha ugyanígy a harmadik sorban ül majd a böszme, de legfeljebb egy székkel kerülhet előbbre, hiszen a frakcióvezető Molnár Csaba fog szinte biztosan az első sorba ülni.

A jogvédő szervezetek, illetve a Vöröskereszt elnökének meghallgatásával folytatódott a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló Országgyűlés eseti bizottságának szerdai, estébe nyúló ülése. Azoknak a civil szervezeteknek képviselőit hallgatták meg, akiknek szerepük lehetett az ország lejáratásában.

A jogvédő szervezetek részéről, a Társaság a Szabadság Jogokért, az Amnesty International, illetve a Magyar Helsinki Bizottság képviselői fejtették ki a véleményüket a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatban.

Visszaélt a Vöröskereszt nevével Richard Field amerikai üzletember, amikor tavasszal a gyöngyöspatai romák elutaztatása kapcsán evakuálásról és polgárháborús helyzetről beszélt – ezt hangsúlyozta tegnap a történteket vizsgáló eseti bizottság előtt a Magyar Vöröskereszt főigazgatója. A testület korábban már többször is szerette volna meghallgatni az ügyben Richard Fieldet is, ám eddig azt a választ kapták, hogy nem kíván megjelenni. A főigazgató elmondta azt is, semmiféle evakuálási cél nem volt – ahogy azt Field állította -, az ott élő romákat húsvéti táborozásra vitték. Selymes Erik azt mondta, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járőrözésekor a romák közül már sokan elutaztak a szociális segélyből, ám a Véderő oda szervezett programja idején erre már nem volt pénzük. A Vöröskereszt így a romák kérésére szervezett táborozást.

Draskovics Tibor és Veres János is úgy gondolja, jól kezelte a devizaeladósodást kormányzásuk idején

Nem lehetett előre látni, mekkora bajok lehetnek a devizahitelek elszaporodásából – jelentették ki a devizaeladósodás felelőseit kereső bizottság ülésén a szocialista kormányok pénzügyminiszterei. Arra nem adtak választ, hogy a régió országaiban miért léptek fel időben a kormányok és a jegybankok a devizahitelek ellen.

2011. október 19-én tárgyalta az Országgyűlés a Kormány által beterjesztett, Az egyes büntetőtörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Figyelemmel arra, hogy a Jobbik alapvetően a rend pártjaként határozza meg magát, így üdvözöl minden olyan törvényjavaslatot, amely a rendteremtést elősegíti. Ennek a szellemében hangzott el Gaudi-Nagy Tamás két hosszabb felszólalása a javaslattal kapcsolatban.

A nemzeti radikális képviselő az első hozzászólásában elmondta, hogy a Jobbik büntetőpolitikai elképzeléseivel sok tekintetben találkozik ez a javaslat, de mivel nagy hangsúlyt fektetnek az emberi jogok és a garanciális jogelvek érvényesítésére, és a javaslat tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a jogállami garanciális elveket sértik, ezért a javaslat ezen rendelkezéseit a pártja nem tudja támogatni.

Az Országgyűlés 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának keddi ülésén László Csabát, Draskovics Tibort és Veres Jánost hallgatták meg a testület tagjai.

Oszkó Péter, a Bajnai kormány pénzügyminisztere, nem jelent meg a testület előtt, álláspontját a vizsgált kérdéskörre vonatkozóan levélben fejtette ki.

A kormány által beterjesztett adótörvénycsomag általános vitájában kedden a peres eljárások illetékeinek drasztikus felemelése ellen szólaltam fel. Felhívtam a figyelmet arra, hogy a fellebbezések illetéke a pertárgyérték 6 %-áról 8 %-ra, a felülvizsgálati kérelem illetéke pedig a pertárgyérték 6 %-áról 10-%-ra emelkedik a felső küszöb összegek egyediejá szintén brutális megemelése mellett. Ez súlyosan veszélyezeteti a hatékony jogorvoslathoz való alkotmányos jogát minden jogkeresőnek, akik polgári peres ügyeiben az alsófokú bíróságok - nem egyedi módon - a hatályos jogszabályokkal ellentétes ítéletet hoztak. A jogorvoslatok igénybevételéhez szükséges illetékek ilyen mértékű megemelésével százezrek fosztódnak meg attól, hogy igazukat a bíróságon kikényszerítsék és ne csak a gazdagok kiváltságe legyen az igazságszolgáltatáshoz való hozzájutás. Bejelentettem, hogy módosító javaslatokat nyújtok be a mostani mértékek megőrzése érdekében.

Gaudi-Nagy kifejtette, sokat lendített az ügyön, hogy a - fél éves miniszterelnöki fiókban történt lapulás után jogvédő offenzívával nemrégiben kirobbantott  - Balsai jelentés „terrorcselekménynek” minősítette az elkövetett jogsértéseket. A honatya attól tart, az elkövetett bűncselekmények el fognak évülni, így a felelősök megúszhatják a büntetést. Emlékeztetett arra, hogy számos feljelentés született a felelősségre vonás érdekében, többek között még 2006-ban a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, 2010-ben Gulyás Gergely a 2006-os vizsgálóbizottság elnöke, majd idén Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület nevében tett több tucatot, majd szeptemberben Morvai Krisztinával közösen a 2006 szeptemberi embervadászatok miatt tett feljelentést, napokkal ezelőtt pedig Völgyesi Miklós terrorcselekmény miatt Gyurcsány Ferenc és társai ellen.

Le kell számolni a hajléktalan maffiával, le kell sújtani azokra akik a hajléktalanszállókat működtető olyan bűnöző csoportokkal, akik a célhoz kötött közpénzekkel visszaélve kiszolgáltatottságban és embertelen viszonyok között tartják a hajléktlanokat, körül kell nézni Iványi Gábor és társai háza táján, mert enélkül nem lesz ezen a téren sem radikális változás. Felhívtam a figyelmet arra, hogy a Jobbik az emberközpontú rend híve, tehát csak azokkal szemben lehet büntetést alkalmazni, akik számára az elhelyezést az önkormányzat biztosítja és azzal a lehetőséggel mégsem élnek. A törvényjavaslat itt, a módosító javaslatunk pedig itt olvasható.